A gyűrűk urai
A mérlegeket felborítjuk
és minden órában újraszámláljuk,
hogy a varázsgyűrűt hányan viselik.
Lényükön átdereng egyensúly, ideg, ész.
Nem mi használjuk őket, hanem minket ők.
Meghányják-vetik dolgainkat, tanácsot adnak.
Szándékolt párbeszéd ez, semmit se kihagyó.
Még nem állt rá kezük e túlontúl új áhítatra.
Bottal nyakazzák le a százszorszép fejét
s nem hagynak az embernek lélegzetnyi időt
egyedül maradni önmagával,
hogy meg ne találja a megbocsátást,
míg bele nem szakad.