Csillagokra látók

Moccant az élet az éj nehéz szemhéja alatt.
A merev tartás, a merev arc hirtelen mind megelevenedett.
A hegy túloldalán folytatódott az ünnep. Az volt a lényeg,
hogy ürügyet találjanak szertartásaikhoz.
Jelenlétük fényköre tágul, és jól tudják saját értékeiket.
Felséges körükből a csillagokra látnak.
Egy másik létbe, amely mély és öntudatlan.
Oly túlvilági, mint az, amelyik gyönge fénybe vonta.

 

Következő vers >