|
Femis:
 Szeged,
szülővárosom után az első, amit szívembe zártam. Mindig elkísér és
valamiért állandóan jelentkezik. Először 1967 őszén jártam a
városban, amikor utolsó évesként osztálykirándulást tettünk a
környéken, mi, gimnáziumi tanulók. Akkoriban leveleztem egy szegedi
fiúval, akire az akkori Ifjúsági Magazin "Levelező partnert
keresek" rovatában leltem rá. A Virág cukrászdában volt az első
személyes találkozó megbeszélve, édesanyám is jött velem,
tudniillik a kirándulás egyik kísérője volt ő is. Izgatottan
vártam, egyszer csak egy hatalmas motorral megérkezett S. Laci,
majd két méter magas, mosolygó fiú. Egy kicsit motorozhattam is
vele, sőt együtt is ebédeltünk egy nekem nagyon tetsző helyen, az
Alabástrom étteremben, ahol középkori berendezés vett körül. Elég
sokáig tartott ez a barátság, Laci egyszer el is motorozott Pécsig,
akkor megmutattam neki a Mecsekről a várost. Ki tudja mi lett vele?
Mit ad Isten, később a házastársam is a környékről származott,
Kiskundorozsmáról. Többször látogattunk a rokonokhoz, apósom
testvérei Szegeden élnek. Családi utazásom utolsó alkalommal egy
szomorú esemény kapcsán, már a válásunk idején történt. 1981 végén
így eljutottam Kiskundorozsmára is, bár a híres szélmalmot nem
láthattam. Sógornőm temetésére utaztunk oda. Ennél vidámabb és
szívet melengetőbb két utazásom Szegedre már a századforduló után
történt (2004 és 2006), baráti találkozókon, amit az emlékekbe
részletesebben is leírok. Így Szegedet nem tudom kihagyni a
belföldi kóborlásaim közül, hiszen számomra nagyon jelentős város.
(jobb oldali kép 1968-ban készült, amikor Lacival a Mecseket
jártuk)
 
Csongrád megye címere és részlete
Fekvése:
Szeged Csongrád megye székhelye, a Dél-alföldi Régió központja,
Dél-kelet Magyarország legnagyobb települése, 169 ezer lakossal. a
Tisza és a Maros folyók összefolyásánál helyezkedik el. Az ország
legmélyebben fekvő városa. Szeged déli részén, Gyálaréten, a szerb
határ közelében található az ország legmélyebben fekvő pontja, 75,8
méter tengerszint feletti magasságon. Közúton Budapesttől az M5-ös
autópályán 165 km távolságra - kényelmes autózással - másfél óra
alatt érhető el. Vasúton az elegáns, kényelmes és gyors Inter City
járatokkal Budapesttől csak kettő és egynegyed órányira van. A
frissen átadott - kis és közepes gépek fogadására alkalmas -
repülőtér Magyarország mellett a világ vérkeringésébe is
bekapcsolta Szegedet és térségét. A mai Szeged magva tulajdonképpen
három sziget: Alszeged, Felszeged és a Vár a Palánkkal. Ezek a mai
Alsóváros, Felsőváros és a Belváros.
Története:
Legrégebben (24 ezer éve) már un. mamutvadász törzs jelenléte
bizonyítható, de a későbbiekben a jégkorszak zord időjárása nem
kedvezett a folyamatos ittléthez. Kr. e. 6. évezred végétől lakott
hely: a folyók öntésvidékéből kiemelkedő "szegek" (szigetek)
már letelepedett termelő, földművelő lakosság állattenyésztéssel is
foglalkozott. Kr. e. 3-2. évezred: a neolitikum vége és a rézkor
kiteljesedése. Ekkor a szilléri rézkori leletek kereskedelmi
kapcsolatokat is feltételeznek az erdélyi rézbányákkal Szegeden.
Kr. e. 2-1. évezred: a bronzkor kiteljesedése. Dél-délkeleti
népcsoportok jelentek meg a környéken, majd az un. "okkersíros"
kurgánok építői, akik "nagyállattartó" nép hatalmas
földpiramisokat ("kunhalmokat") készít. Kr. e. 9- 6. század
a bronzkor vége, a vaskor elején - már írott források alapján
tudjuk megnevezni az itt előforduló népeket, pl. a szkítákat. Nekik
tulajdonítják a Tisza elnevezést ("tijah" szó jelentése:
folyó). Kr. e. 3-1. század: a 3. században, a kelták idejében a vas
használata terjed el. Fellendül a fegyvergyártás, a népek közötti
harci cselekmények megélénkülnek. A Duna - Tisza közén jazig -
szarmaták a római birodalom határvédelmét biztosítják. A 2. század
közepén Ptolemaiosztól tudjuk, e hely első névszerinti említését,
mint Partiscus. A gepida - hun, majd rövid ideig újfent gepida, s
az őket meghódító avarok több mint kétszáz évig uralták a tájat. Az
avarok bukását Nagy Károly frank és a Keletről előnyomuló Krum,
bolgár kán okozták. A 9. század végén érkező magyarok egy
meggyengült avar - bolgár népcsoportot találtak itt.
A honfoglaló magyarjaink Szeged közelében - a mai Ópusztaszeren -
tartották meg gyűlésüket, ahol felosztották - Anonymus szerint - az
ország területét egymás között. Ezt a vidéket Ond vezér birtokolta.
1183-ban fordul elő a város nevének első említése írott forrásban,
melyben III. Béla király a nyitrai egyháznak három só szállító
hajót enged át, melyek Aradon vagy Szegeden ("Cigeddin")
állomásozhatnak. A város fénykorát az Anjou királyok idején élte;
virágzó kereskedelmi központtá fejlődött. A török előrenyomulása
kapcsán megnőtt a vár védelmi szerepe, s az 1394-ben az itt
tartózkodó Zsigmond Szegedet jelölte ki a török ellen irányuló
hadak gyülekezőhelyéül. 1444-ben itt kötötték meg a "Szegedi
békét", melyet néhány nappal később megszegve, I. Ulászló
király a török ellen indult. Ugyancsak a városban szerveződik az a
keresztes sereg, amely Kapisztránói Szent János vezérletével
1456-ban Nándorfehérvár felmentésére indul. Mátyás király 1458-tól
több alkalommal és hosszabb ideig is Szegeden tartózkodott.
Jelentős kiváltságokat, pl. vámfizetés alóli mentességet,
legeltetési jogokat adott, országgyűléseket tartott itt. 1514-ben a
város legszegényebb jobbágyrétege Dózsa György seregébe állt. Két
forrás is tanúskodik arról, hogy a legyőzött parasztvezér fejét
levágták, és azt Szegedre küldték, Pálfy Balázs szegedi bíró lett
volna Dózsa György nevelője. Más forrás (Szerémi György) szerint
elrettentés okán küldte Szapolyai János Dózsa fejét Szegedre.
Juhász Gyula képzeletében született meg Pálfy bíró Piros(ka) lánya,
aki, mint menyasszony szerepel a "Dózsa feje" c. versében.
1543 februárjában a budai begler bég magához hívatta a város
vezetőit és lefejeztette őket. A török megszállás 1686-ig tartott,
143 évig megszakítás nélkül. A Rákóczi szabadságharc elején
1704-ben vették ostrom alá a kuruc seregek a szegedi várat. A
fejedelem augusztus 20-án érkezett meg, de nem sokkal később, kellő
tüzérség hiányában, feladta az ostromot. 1719. május 21-én
megerősíti Szeged kiváltságait, s kihirdeti szabad királyi város
státuszát. Ma e napot ünnepli a város, mint "Szeged napját"
minden év május 20-a táján, mely látványos rendezvénysorozat
turisztikai attrakció is. 1723. október 6-án tartották Szegeden
Csongrád megye alakuló ülését. A megye földbirtokos ura Károlyi
Sándor 1730-ban szegvári kastélyát ajánlotta fel megyeház céljaira.
Több évtized után 1767-ben került a megyei igazgatás Szegvárra. 111
év után (1878) Szentes, majd 1950-től Hódmezővásárhely, 1962.
január 1-től lett Szeged megyeszékhely. 1728. július 23-án 13
embert égettek meg boszorkány módra, a "Boszorkány szigeten",
a mai Máglyasor nevű utca tájékán. A gonosz tettet az váltotta ki,
hogy az aszály és annak következményei miatt (éhínség, járványok)
zúgolódó néptömeget csak azzal tudták leszerelni, hogy elhitették
velük a város akkori vezetői, hogy amíg közöttük élnek a bűnös, az
ördöggel cimboráló stigmák, addig nem is lesz ez másként: a Jó
Isten nem szereti népét, s így bünteti. A modernkor, a technika
kora idején, elterjedtek a gépek: az ember egyre drasztikusabban
avatkozott bele a természet rendjébe. Minél több védett
földterületet szeretett volna, hogy nyugodtan vethessen,
arathasson, s elvette azt a folyótól. Az időszakosan elöntött
terület és a folyó közé gátat épített. Azóta a megzabolázott Tisza,
szabadságától megfosztva, megregulázva folydogál, szerényen,
csendesen az év nagy részében. Azonban évente egyszer, olykor
kétszer is megfékezhetetlen fenevaddá bőszül, és vissza akarja
szerezni azokat a területeit, melyeket egykoron elvettek tőle. Az
ember ilyenkor kétségbeesetten védekezik, újabb földtömegeket hord
a gátak mellé erősítésnek, a gátak tetejére, hogy át ne csapjon a
víz. A játszma kétesélyes: van, amikor nem az ember győz! Így volt
ez 1879. március 12-én hajnalban, amikor egy távoli gát átszakadása
Szeged teljes pusztulását hozta. A tragédia után összefogott az
ország, és összefogtak a világ népei és megsegítették Szegedet az
újjáépítésben. Ennek a nemzetközi összefogásnak, és a városukat
szerető szegediek akaratának a gyümölcse a mai modern város
létrejötte. Szeged a körútjaival, sugárútjaival, elegáns palotáival
a legszebb és legrendezettebb magyar város. Szeged - az árvízi
katasztrófa után - mérnöki rajzasztalon újjászületett, az
utcaneveknél pedig a nagykörút szakaszai viselik Róma, Brüsszel,
Berlin, Párizs, London, Moszkva, Bécs nevét. Az világ népeinek
adománya, a fővárosokban indított gyűjtőakciókon keresztül jutottak
el a városba. A király a tragédia napjaiban is járt Szegeden.
Együttérzését az a vigasztaló kijelentése is tükrözi, amely a
városházánk főlépcsőházának színes ablaküvegén is olvasható:
"Szeged szebb lesz, mint volt!"
Szeged ma az egyik legmodernebb magyar város széles sugárútjaival,
körútjaival, felújított és nagyvonalú, "Európa Nostra" díjas
belvárosával, eklektikus - szecessziós palotáival az első
pillanatban elbűvöli vendégeit. Gazdasági fejlődésével a szellemi
élet is lépést tartott. Kiváló polgárai révén vált egyre ismertebbé
az országban, és a világban. Nagy szülöttei között kiemelkedik
Dugonics András, az első magyar nyelven írott regény szerzője. A
piarista paptanár, polihisztor, aki lefordította latinból magyarra
a matematikai tankönyveket, bizonyítván azt, hogy magyar nyelvünk
alkalmas a matematika elvont igazságainak a kifejezésére, így
megalkotta a matematikatudomány terminus technicusait. Juhász Gyula
költő verseiben rendszeresen téma a folyó és a város. Egész életét
szentelte szeretett Tiszájának és Szegedjének. Dankó Pista, aki
népszerűsége révén már nem is igazán szegedi, hiszen teljesen
részévé vált az egyetemes magyar és roma kultúrának, annak
ellenére, hogy fiatalon halt meg, igazi nagy tervei
megvalósításának az elején, mégis teljes az ő életműve. Zenéjét,
nótáit ma is gyönyörködve hallgatjuk. Lángoló szerelme a kék szemű,
szőke magyar lánnyal a hűség, a rajongás és a házastársi szeretet
örök példaképe. A város neves szülöttei mellett néhány olyan nevet
is meg kell említeni, akik rövidebb - hosszabb ideig éltek
Szegeden, s úgy megszerették a várost, hogy később is
nosztalgiázva, szeretettel, meleg szívvel gondoltak vissza. A sort
Mikszáth Kálmán nyitja, Tömörkény István, Móra Ferenc, Babits
Mihály, József Attila, Radnóti Miklós, Szent-Györgyi Albert, Sík
Sándor, Baka Mihály, stb. Ők voltak a szegedi szellemiség
frissítői, éltetői, az évszázadok során szépen kiteljesedő szegedi
kultúra meghatározói. Szeged ma a magyar egyetemes tudomány városa!
2010-ben méltán lett Péccsel együtt Európa Kulturális Fővárosa!
Városkép
Dél-Alföld központja - fesztiválváros:
Mindig nagy várakozás előzi meg a Szegedi Szabadtéri Játékok
műsorát. A szervezők magas művészi színvonal megtartásával,
látványos, sokszereplős és populáris előadásokat szerveznek. A
Játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyula a szegedi költő
vetette fel. A gondolatot a kulturális és politikai élet számos
jeles képviselője támogatta. A "főpróbára" a lehetőséget a
Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta
1930 őszén. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló
akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri
színielőadások megrendezésére. A szektorokat az 1879-es tiszai
nagyárvíz idején segítséget nyújtó európai fővárosokról (London,
Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve Szeged
testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Szabadka, Toledo,
Odessza) nevezték el. A Szegedi Szabadtéri Játékok újrakezdésének
25. évfordulójára a rendezvény kivívta az "ország legnagyobb
szabadtéri színháza" címet, amelyet mind a mai napig méltán meg
is tartott. A Szegedi Szabadtéri Játékok előadásai mellett újabb
keletű, de már tradicionális fesztiválok színesítik a város
rendezvénykínálatát. (Borfesztivál; Hídi Vásár; Rózsaünnep;
Városházi Esték; Szegedi Várjátékok; grillfesztivál, sörfesztivál,
Nemzetközi Tiszai Halfesztivál, stb.)
Az 1879es nagyárvíz után Szeged újjáépítése 1880-ban kezdődhetett
el. Az egykori utcák helyén alig 300 ház árválkodott. A feladat
rendkívüli volt. Nem házakat kellett újjáépíteni, hanem egy
teljesen új várost teremteni. Három kerületre osztották a várost:
I. kerület: A Palánkból, a lebontandó várból és a városháza
körüli területből kialakítandó új városközpont
II. kerület: A két körút közötti terület
III. kerület: Alsóváros, Móraváros, Rókus, Felsőváros
700 cm-es szinten kialakították a nagykörutat (szélességét 38
méterben határozták meg), amelynek darabjai a segítő európai
fővárosok nevét kapták, 820 cm-es szinten pedig a kiskörutat
(szélességét 30 méterben határozták meg), melyet utóbb Tisza
Lajosról neveztek el. A külső övezetben a gyárakat, közüzemeket,
raktárakat és vasúti központokat kívánták elhelyezni. A két körút
közé a műhelyeket, boltokat is magába foglaló családi házakat,
bérházakat, palotákat tervezték - amelyekben a városi polgárság
zöme (hivatalnokok, kereskedők, iparosok) lakott. A belső körúttal
határolt belvárosban az állami és városi igazgatási szerveket
helyezték el, valamint egyházi, oktatási intézmények székházai
kaptak helyet. A vár lebontásával a belváros mai kialakítására
nyílt lehetőség.
Belváros:
Szeged belvárosának őse a "Palánk" volt, mely a Tisza
mellékágai közül kiemelkedő egyik szigeten alakult ki. A város
magját és a vár körüli területet sokáig palánk, azaz kihegyezett
cölöpökkel megerősített árkolt földsánc védte. Itt voltak a jobb
módú polgárok házai. Ezen a szigeten sóházak is voltak. Itt búza-
és halpiacot és hetivásárt is tartottak. A mai térképekre nézve a
belváros nagyjából a nagykörút és a Tisza által határolt terület,
Szeged város közigazgatási, és kulturális központja.
Széchenyi tér madártávlatból
(részletes rajz térképeknél)
Széchenyi tér
Belváros
Szeged főtere, hazánk egyik legharmonikusabb, parkosított, forgalom
elől részlegesen elzárt, jó benyomást keltő tere, ami részben a
téglalap alakú teret körülvevő paloták egységes párkánymagasságának
-, részben nagyszerű térhatását a közepe felé lejtő útvonalaknak is
köszönheti. Területe 50 087 négyzetméter. Korzója közvetlen
folytatása a sétálóutcának (Kárász utca). Gyalogos forgalma így
jelentős; kedvelt sétahely, rendszeresen szolgál ünnepségek,
fesztiválok, vásárok színhelyeként. Helyi tömegközlekedési
átszállóhely lévén, illetve középületei (városháza, bíróság,
főposta, bankfiókok, Tisza Szálló, szórakozóhelyek) és pusztán
elhelyezkedése folytán is igen frekventált terület. A mai Széchenyi
tér egykor a várfalakon kívüli Fő piactér volt. A vár falai a tér
Keleti oldalán a mai Posta és a Bíróság épülete mentén húzódtak, és
ezektől a Tisza folyóig tartottak. A teret hosszú évszázadokon át
"Piac" illetve "Főpiac"-nak hívták. Az 1848-as forradalom idején
elnevezték "Szabadság" térnek. Széchenyi István a városba először
1833. szeptember 3-án érkezett. Közel három évtizeddel később, a
politikus halála után röviddel, már az ő nevét viselte a tér.
Széchenyi István tanulmányútjainak az Al-Duna és a Tisza
szabályozása, a folyók hajózhatóvá tételének előkészítése volt a
célja. Az hogy valóban hajóval járt először Szegeden, erre
emlékeztet a szobránál, bal lába mögött elhelyezett kikötő oszlop a
vastag hajókötéllel. A teret a Klauzál tér felől a Híd utca és a
Nagy Jenő utca közötti szakasz, az ellenkező irányból pedig a
Kossuth Lajos sugárút Anna-forrástól induló folytatása, a
Vörösmarty utca határolja. Mai formája az 1879-es nagy árvíz után
alakult ki; a város átépítése előtt összeért a mai Klauzál térrel
(ezzel most a Kárász utca egy rövid szakasza köti össze), valamint
a Victor Hugó utca egy része is hozzá tartozott. A tér megjelenését
a 19. század végén uralkodó eklektika határozza meg. De az újabb
kori művészeti stílusok (barokk, klasszicizmus, romantika,
szecesszió) mind jelen vannak itt - s oly jól megférnek egymás
mellett, hogy a tér harmóniáját semmi sem zavarja meg. Botanikai
értékű növényzetéből figyelemre méltóak az évszázados platánok, a
tiszafák, a páfrányfenyők, a császárfák és a magnóliák. A
palotasorral és művészi szobrokkal szegélyezett tér Szeged
közigazgatási központja és fóruma.
A tér nyugati oldalán van a Zsótér ház, a Városháza, a Sóhajok
hídja és a nagy bérpalota, a Kárász utca Széchenyi téri bejáratától
balra pedig a Grünn Orbán-ház.
Zsótér ház
Széchényi tér 9.
A négy utcára néző, a Városháza mellett álló (ma már) négyszintes
klasszicista stílusú ház a tér jellegadó épülete. Főképp múltja
teszi érdekessé, névadója Zsótér János, Szeged akkori legnagyobb
hajótulajdonosa, gabonakereskedője, telepein az ország akkori
legnagyobb hajói készültek. A helyi hagyomány szerint csak azért
volt 99 hajója, mert csupán a királynak volt szabad száz hajót
tartania. Állítólag hajóácsaival olyan hajót is készíttetett,
melynek lapátkerekeit a fedélzeten körben hajtott lovak forgatták:
így akart a gőzhajóval versenyezni. Széchenyi azonban már 1833-ban
Szegedre érkezett "Duna" gőzhajójával, ami az állati erővel
működtetett hajók alkonyát jelentette. Az épület alapjait 1840-ben
rakták le, azonban csak majd 30 évvel később, 1866-ban készült el.
A befejezetlen épületet a csődbe jutott Dercsényi testvérektől
1844-ben vásárolta meg Zsótér János, aki a házhoz egy évtized alatt
a várost fölháborító, a teret csúfító toldalékokat építtetett. A
ház az 1848-1849-es szabadságharc idején katonai kórház és
kaszárnya, 1849 júliusában a Szegedre menekült kormány székháza
volt. A két alkalommal ülésező országgyűlés törvényerőre emelte a
zsidók egyenjogúságát és a megkésett nemzetiségi törvényt, miután
Kossuth Lajos és Nicolae Ba lcescu itt aláírta a magyar-román
kibékülési tervet. Akkoriban már Zsótér János fia, a nagy
műveltségű, polgári gondolkodású Zsótér Andor (a reformifjúság
vezető alakja, aki honvéd hadnagyként harcolt a szabadságharcban),
volt az épület tulajdonosa. Az épület befejezését 1856-tól a tanács
"közegészségügyi, tűzrendészeti, veszélyességi és szépészeti"
szempontból is sürgette. Fölszólították a tulajdonost, bontassa le
a toldalékokat, és építtesse ki a ház északi szárnyát. Zsótér Andor
1863-ban építkezni szándékozott. Hoffer Károly május 20-i tervrajza
azonban nem valósult meg. 1863 júliusban örömmel újságolták, hogy
"sebes munka mellett már az emeletet rakják. A hátsó középrész
csakis egyemeletes lesz, míg a főútra néző oldal a nagy épület
teljes magasságáig emelkedik". 1866 őszén "a Zsótér-ház fedél alá
került s jelenleg Szeged legnagyobb épülete" - írta a Szegedi
Híradó.
 
Zsótér ház 1882 és Szeged étterem
(kattintásra a ház ma
két szemszögből és nagyobb képeken)
1879. március 11-12-éra virradó éjszaka Mikszáth Kálmán, mint a
Szegedi Napló munkatársa e ház első emeletéről nézte végig a
szegedi árvízkatasztrófát, és lett ezáltal a katasztrófa első
tudósítója. Érdekesség, hogy Tóth Mihály alakját Mikszáth Zsótér
Andorról mintázta, A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényében.
Az épület túlélte a katasztrófát. Földszintjén üzletsorok voltak,
polgári bormérés és vendéglő. 1895-ben a tulajdonos főleg
járdájával kapcsolatos építésre kért engedélyt. 1911 áprilisában a
házat kétszázezer koronáért vásárolta meg Bach Jenő, ő alakított ki
benne 1913-ra mozgószínházat, így a ház sarkán, a Korzó mozi
vetítőtermében a század eleje óta peregnek a filmek. 1935-ben
megújították a homlokzatot, ekkor Szeged szabad királyi város
tulajdona. Az 1960-as évek eleji fölújításakor a magtáremelet
négyzet alakú ablakainak új vágatot adtak, és létrehozták a
harmadik emeletet. Városház felőli sarokrészében évtizedeken át a
Szeged étterem volt. Jelenleg az épületben működik a
Pénzügyminisztérium helyi költségvetési intézménye, a polgármesteri
hivatal adóosztálya, földszintjén volt a Szeged Étterem és itt
működött az egyik legnagyobb múlttal rendelkező szórakoztató
létesítmény, a mára már bezárt Korzó Mozi, helyén ma a Vörös
Csillag mozi van. A városháza szomszédságában a Szeged Étteremnek a
tér felé nyíló terasza nyáron igen kedvelt volt a turisták körében.
Az éttermet 1930-ban alapította a Tombácz-család. 1961-ig a neve is
Tombácz Étterem volt, majd 1970-től állami tulajdonba került. Az
éttermet ekkor nevezték el Szeged Étteremnek. A rendszerváltás után
pár magánszemély is üzemeltette, majd 1995 környékén bezárt. Három
éves tervező- és építészmunkák eredménye a végső kialakítás,
amelyben helyet foglal egy századfordulós hangulatot idéző kávéház
a földszinten, a pincében kapott helyet a műemléknek minősülő
étterem és az angol stílusban berendezett bár is.
  
Városháza 1883 és díszei
Városháza - Polgármesteri Hivatal
Széchenyi tér 10.
Az eklektikus palotákkal körülvett főtér nyugati oldalán, a Zsótér
ház mellett található a neobarokk stílusban épült Városháza is, a
tér legszebb műemlék jellegű épülete. Az előzmények Bálint Sándor
nyomán: "A város közigazgatási súlypontja a török időkben Alsóváros
volt. Itt állott a tanácsháza". 1728-ban a várral szembe a
központba került. Egy katonai mérnök tervei szerint Pirneker József
építette föl. "A puritán megjelenésű épület északi és nyugati
homlokzata emeletes, a másik két oldal földszintes volt. Ez utóbbi
részeken még a török idők levantei hagyományaként nyílt árkádokkal
épült boltok, simindzsiák (finom süteményeket készítő különleges
kemencéjű, török eredetű pékségek) állottak. Ezt az épületet
1799-ben másik tanácsháza váltotta fel." Az új tanácsháza
alapkőletétele 1799. augusztus 30-án történt. Alapkövét a
bontáskor, 1882 augusztusában találták meg, Vedres István tervei
alapján és közreműködésével Schwörtz János építette föl. Vedres
érdeme volt az "újítás, hogy egyik részét úgy építik, hogy színházi
előadásra is alkalmas legyen". Az épület 1801-ben készült el. Nagy
Zoltán leírása nyomán a megvalósult Copf-neocopf stílusú,
egyemeletes tanácsháza 3 szakaszúra tagozódó főhomlokzattal
rendelkezett. 1883-ban készültek a városháza díszei (Árkai Sándor),
azaz a homlokzatdíszítő szobrok. Féldombormű, öntött műkő,
kétszeres életnagyságúak. A városháza első emeleti erkélye alatt
láthatóak. Az árvíz alatt megrongálódott épület alapjaira Lechner
Ödön és Pártos Gyula tervei alapján új, egyemeletes Városházát
emeltek 1883-ban, neobarokk stílusban. A négy utcára szóló,
négyhomlokzatú, minden oldalon rizalitokkal (épület
homlokzatsíkjából kiemelkedő falszakasz) tagolt épület a régi
alapokra épült. Magas alagsorra emelt, a rizalitokban kettő, a
szárnyakon egyemeletes, manzárdtetős tömbház, tűzfigyelő
óratoronnyal. Az épületet az udvari főfal fölé emelt, gazdagon
tagolt, kőkorlátos erkéllyel körülfogott, órával és többszörös
osztású sisakkal ellátott torony uralja. A város egyik szimbóluma
ez a torony, melyet Babits Mihály költő a "csipkéit kacéran hordó,
kecses táncosnőhöz" hasonlította. Az épület ferde lábazatú, magas
alagsorán ovális ablakok, előttük láncos korlát húzódik. A
földszinti és emeleti ablakok egyenes záródásúak, az emeleten
nagyobbak és díszesebbek, a rizalitban lekerekített sarkokkal. A
főpárkány előreugró, a színes cserepezésű manzárdtetőn egy sor
kiugró, kör alakú szellőzőnyílás van. A hármas, kocsibejárós
kapuzatú kapualjból márványkorlátos lépcsők vezetnek a
főlépcsőházba. A lépcsőházat színes üvegablakok díszítik - a
középső nagy ablakon a város címere, tőle jobbra és balra a
kisebbeken a régi és új Szeged egy-egy emlékképe -, az egyiken
olvasható a Ferenc Józsefnek tulajdonított híres mondás:
"Szeged
szebb lesz, mint volt!" A pazar közgyűlési teremnek a falait Ferenc
József, Erzsébet királyné, Tisza Kálmán és Tisza Lajos portréja
díszíti. A mennyezet freskóján a város címerét angyalok ragadják a
magasba, mely Vajda Zsigmond munkája (1889). A mezőgazdaságot
szimbolizáló nőalak modellje Masa Istvánné (Apró Ferenc ügyvéd
dédanyjának testvére) volt. Itt tartotta rendszeresen havi
felolvasó ülését a Dugonics Társaság. Haynau az épület régi
tornyából nézte végig a szőregi csatát 1849. augusztus 5-én. A
táborszernagyot a magyar táborból kilőtt ágyúgolyó majdnem
eltalálta. A torony falába szorult lövedéket, mint a szabadságharc
egyik helyi emlékét, évekig megőrizték. A Városháza kutakkal ékes
kicsi, bensőséges, hangulatos udvarán tartják nyárestéken a
Muzsikáló udvar kamarahangversenyeit, valamint a Városházi esték
prózai és zenés előadásait. 2004 vége óta a Városháza óratornyában
Wi-Fi-antenna kapott helyet, ami ingyenes Internet hozzáférést tesz
lehetővé a téren, és a városháza környékén egy 1,5 megabit
sávszélességű vonalon keresztül.
 
Sóhajok hídja és bérpalota 1876
(kattintásra nagyobb és mai
kép)
"Sóhajok hídja"
Az épület a velencei híd mintájára épült 1883-ban abból az
alkalomból, hogy Ferenc József osztrák császár és magyar király
Szegedre látogatott megtekinteni az árvíz után újjáépített várost,
és megnyitni az új színházat. A "sóhajok hídja" bádogozását
többször átfestették, mire megállapodtak a városháza falazatéval
egyező színben. Ez kötötte össze a Bérház királyi lakosztályát a
városházával. Az uralkodó a Bérpalotában szállt meg, s így
közvetlenül eljuthatott a városházára. A híd nevét a helyi
hagyomány az adózáshoz köti, mely szerint a hídon áthaladó polgárok
sóhajtozva keresték fel az egykori adóhivatalt.
Városi bérház - bérpalota
Széchenyi tér 11.
A ma látható kétemeletes házat kora eklektikus stílusban 1870-ben
emelték Wegmann Gyula és Scherer József tervei szerint. A Széchenyi
tér nyugati oldalán a tanácsháza mellett eredetileg lacikonyha
jellegzetes épülete állt. Térre néző homlokzata árkádos volt,
középen timpanon (háromszög alakú, párkánnyal keretezett oromzat)
emelkedett, az árkádok alatt boltok sorakoztak. Bontására 1870
májusában került sor. A lacikonyha helyére 1870 júliusában bérház
építésére tervpályázatot írt ki a város. Időközben
megnagyobbították a telket, az építkezés azonban csak 1872 április
első napjaiban kezdődött. téglalap alakú udvarral. A földszinten
egyenes záródású nyílások, az íves kapu két oldalán pillérre
állított lámpa, fölötte csigás konzolokon nyugvó erkély. Az
övpárkánytól a sarkok és a rizalitok szélei négyszögletesek. Az
ablakok csupán a középrizalit első emeletén ívesek. A timpanonos
szemöldökök bizonyos szakaszokban a két emelet között váltják
egymást. A középrizalitot megemelték, itt a konzolsoros főpárkány a
padlásablakok fölé került, és fölötte díszes mellvéd emelkedik. A
faragott fakapukon át kapualjakba jutunk, onnan a lépcsőházakba és
az udvarra, amelyet zárt folyosórendszer vesz körül. A korlát a
főlépcsőházban szögletes vonalú kovácsoltvas, a hátsóban vaskos
tagú öntöttvas. 1873 szeptemberében hirdették a boltok és lakások
kiadását. A földszinten 16 bolt, emeletenként 44 helyiség készült.
1874 februárjában az egyik legszebb és legdrágább bolthelyiségben
Brem Vilmos - aki több évig lakott Amerikában is -
fűszerkereskedést rendezett be; Steiner és Reichmann
vászonkereskedő boltját a Tirolihoz címezte; itt volt még Maader S.
lábbeli, Kramer C. férfi öltönykészítő üzlete. Lassan a Fekete Sas
utcai boltok is bérlőre találtak. Az emeleteket általában ügyvédek,
biztosítók bérelték: 1875-ben a szegedi ügyvédi kamara hivatala
volt itt, a Szegedi Olvasó Egylet helyére 1876-ban a
Tisza-szabályozás mérnöki hivatala költözött. Itt volt Czapik János
zongoratanár magániskolája, a városi zenede és a földszinten rövid
időre a dalárünnepélyi központi iroda. A király fogadására a
második emeleten öt szobából zárt lakosztályt alakítottak ki a
térre és a városházára néző ablakokkal, kárpitosmunkát és bútorokat
Seifmann Mórnál rendeltek, majd megépítették a lakosztályt a
városházával összekötő folyosóhidat. 1987-ben az első emeleten a
tér és a városháza felé eső sarokhelyiségnek a mennyezetén díszítő
festésre bukkantak. Ez a helyiség föltehetően része volt annak a
térre néző első emeleti tágas lakásnak, melyet 1875. május
elsejétől 1876. május elsejéig a Szegedi Olvasó Egylet bérelt, majd
a Tisza-szabályozás mérnöki hivatala volt. 1996 óta az épület
teljes egészét a polgármesteri hivatalok foglalják el.
  
Tisza szoborcsoport és részletei
Az áldást hozó és A romboló Tisza szoborcsoport
Városháza előtti park
A Széchenyi téren a városháza előtti parkrész medencéit díszítette
1930-ban Pásztor János jelképes bronzszobraival. A romboló Tiszát
egy pontyon száguldó haragos férfi szimbolizálja, aki bal kezével
egy fiatal anyát ragad magához, jobbjával pedig a fia kezét fogja.
Poszeidón görög tengeristen kíséretéhez tartozó Tritonra emlékeztet
a főfigura, Triton csigatrombitájával hirdette ki ura parancsait.
Az áldást hozó Tisza szobornál a nyugvó vizet a kéjesen hancúrozó,
kecsegén lovagló najádok személyesítik meg (nadájok: forrásokat és
vizeket őrző antik istennők), mozdulatai kérlelést, engesztelést
fejeznek ki, hogy lecsillapítsák az elemek haragját.
  
Vásárhelyi szobor és mellékalakok
Vásárhelyi Pál szobor
Városháza előtti park
Vásárhelyi Pál , az első hazai mérnök bronzszobrát ifj. Mátrai
Lajos készítette 1905-ben. A főalakot Mátrai formázta, a
mellékalakok Pásztor munkái: búzakévén ülő parasztasszony
gyermekével, balról talicska, mellette pihenő kubikos. A szobor
talapzatánál hátul egy csónak van, benne az árvízvédelem kellékei:
kötél, ásó és evező. A nagy Tisza-szabályzó mérnök szobrának
talapzatán levő emléktábla a Tisza eddigi legmagasabb vízállását
mutatja. A jelölt vízállások: 1970. június 2-án 961 centiméter
(hivatalosan 960 centiméter), tengerszint feletti magassága 83,98
méter. Bár ez 154 centiméterrel meghaladta az 1879-es árvíz
szintjét, a várost mégsem öntötte el a Tisza, mert az árvíz után
korszerű gátrendszer épült, és a folyóhoz közeli területeket
jelentősen feltöltötték.
 
Tisza Lajos szoborcsoport és mellékalakok
Tisza Lajos szobor
Városháza előtti park
Vásárhelyi Pál szobra szomszédságában áll Tisza Lajos botjára
támaszkodó szobra, ő volt az 1879-es szegedi nagy árvíz utáni
újjáépítés királyi biztosa, aki kora legjobb műszaki,
városrendezési elveit valósította meg. Az 1902-1903-ban készült
szobor főalakját Fadrusz János kezdte el - de a művész halála miatt
Szécsi Antal fejezte be a munkát, a mellékalakot Rulinger-Gaál
Rezső készítette. Tisza Lajos szegedi tevékenységének
elismeréseként grófi címet kapott, és a város díszpolgárává
választották.
  
Götz János háza (1883 - kattintásra az épület ma) - a híres
erkély és a Attila lap
Grünn Orbán-ház az un, Attila domborművel
Széchenyi tér 13.
Az óra járásával ellentétes irányban körbejárva a Széchenyi teret,
a klasszicista stílusú, Vedres István tervei szerint épült
kétszintes Grünn Orbán-házhoz érünk. Először szerény hatású,
egyemeletes, erkélyes épület állt itt, Götz János háza. Ő a szegedi
gazdag polgárság egyik képviselője: 17 házat birtokolt a városban.
Sógora volt Grünn János nyomdász és könyvnyomtató, akinek apja,
Grünn Orbán Fülöp, előbb egy bécsi nyomda vezetője volt, majd 1802.
október 22-én, Ferenc királytól a Szegeden létesülő kőnyomda
állítására kapott szabadalmat. Ebben a házban kezdte meg működését
(1802-1859) az első állandó szegedi nyomda. Iskolai, egyházi
kiadványokon kívül itt jelent meg Dugonics
András Magyar példabeszédek és jeles mondások kétkötetes
gyűjteménye és Vedres István számos munkája. A szabadságharc idején
sok röplapot, falragaszt, ponyvafüzetet nyomtattak itt. Szerb (a
betűkészletében Cirill-betűk is voltak), német és magyar nyelvű
kiadványait a délvidék lakosságának nyomtatta. Többek között
imádságos könyveket, kalendáriumokat, vásári ponyvákat is adtak itt
ki. Itt nyomtatták ki az első magyar nyelven íródott regényt, és a
nagyhírű szegedi polihisztor Dugonics András: Etelka című művének
harmadik kiadását is. Grünn Orbán halála után rövid ideig özvegye,
majd fogadott fia, Grünn János vette át a nyomda vezetését, aki
számos sikertelen kísérlet után végre 1849. január 2-én
megindította az első szegedi lapot "Tisza vidéki Újság" címmel.
Ennek megszűnése után, 1849. május 2-án a "Szegedi Hírlap"
következett. A szabadságharc bukásával megszűnt ez is, és csak az
önkényuralom enyhülésével, 1859-ben indulhatott újra helyi újság, a
"Szegedi Híradó". Ennek nyomtatója és egyben kiadója már Burger
Zsigmond, a Grünn-nyomdának 1847 óta művezetője, aki 1857-ben
megvette Grünn Jánostól a nyomdát, és el is költöztette innen. Szép
kőboltozatos erkélyét gazdag kovácsoltvas rács veszi körül, rajta
az ún. Attila-dombormű (17. századi öntöttvas, sisakos harcos fej).
Az épület alapozásakor egy vas domborműre bukkantak, amely alaposan
beindította a szegediek képzeletét: úgy vélték, hogy a vaslap
Attila hun királyt ábrázolja, ami megerősítette volna azt a
legendát, amelyet Dugonics András leírt az Etelka c. regényében,
mely szerint a hunok, köztük Attila sátrai valaha a Széchenyi téren
állottak. (Erről kapta nevét a közeli Attila utca, amely az árvíz
előtt a Széchenyi térig ért). A relief valójában egy 18. századi
csehországi eredetű kályhalap. Postumus császár portréját
ábrázolja. A domborművet beillesztették az erkélybe, az épületben
nyitott kocsmát 'anno' Attiláról nevezték el. A térre néző
földszinten Debreceni-, majd Botond-, és Holdfény Étterem, 2009
évtől Matusalem Étterem és Rendezvényház névvel található, így az
épületben hosszú évtizedek óta vendéglő működik.
Klebelsberg Kunó szobor
A legújabb, mészkőből készült szobor gróf Klebelsberg Kunó
kultuszminisztert ábrázolja, a Sóhajok hídja és a Grünn Orbán-ház
közti nagy bérpalota parktükrének közepén helyezték el, Melocco
Miklós alkotása 2000-ből. Szinte csak egyetlen fej van egy dór
oszlopon, amely a miniszter rengeteg befejezett és még befejezésre
váró alkotásait eleveníti meg. Talán mégis a lényeget ragadta meg a
művel Melocco, hiszen Klebelsberg olyan államférfi volt, akinek
minden törekvését a megmaradt nemzet kulturális felemelése
irányította, s ezért sokat is tett, amennyit lehetett, vagy még
annál is többet. A szegediek hamar megbarátkoztak e modern
felfogásban született alkotással.
 
Az érdekes kultuszminiszter és Szent István és Gizella szobrok
Szent István és Gizella királyné szobra
Széchenyi szobrával átellenben helyezték el a centenáriumra
készült emlékművet. Az 1990-es évek elejéig a szovjet hősi
emlékművek egyik obeliszkjei állt itt és vele szemben
"Fölszabadulási emlékoszlopok" címmel. A két emlékművet 1945-ben
állították. Az egyik emlékmű helyén ma virágok virítanak, a Kárász
utca felőli emlékmű helyére került a Kligl Sándor alkotta
szoborcsoport 1996-ban. Hagyományos historikus ábrázolás, ahogyan
nemzeti tudatunk őrzi István alakját, olyan államférfi, aki
cselekedeteinek súlyát teljességgel fel tudja mérni, s
meggyőződéssel harcol a pogány lázadók ellen. Teljes királyi
díszben láttatja a szobrász, a szent koronával, királyi palásttal,
jogarral, az országalmával, karddal, felesége, Gizella rózsafüzért
nyújt át férjének a koronázási jelvények mellé.
A Széchenyi tér dél-keleti sarkán, a Híd utca és Vár utca között
található a nagy posta épülete. A posta épülete mellett, a Híd
utcával párhuzamos utca a Vár utca, azzal párhuzamosan pedig a
Wesselényi utca. A tér keleti oldalán található még az egykori
Popper-ház, a Tisza Szálló, és a bíróság épülete.
Főposta - postapalota
Széchenyi tér 1.
A tér Tisza felőli oldalán van a legegységesebb városképet nyújtó,
bár egyenként nem túl jelentős épületekből álló eklektikus házsor.
A Széchenyi tér dél-keleti sarkán, a Híd utca és Vár utca között
található a nagy posta épülete. Az eredeti neoreneszánsz
háromszintes postapalota a magyar állam költségén épült Lederer Ede
tervei alapján. Az építés vezetését és a főfelügyeletet Nádai Antal
látta el. Rekordgyorsasággal, 1881 decembere és 1883 januárja közt
épült fel. A korabeli híradások beszámolnak a sokak által
megcsodált Kratzmann-féle üvegfestményről, amely a főbejárattal
szemben látható. 7 méter magas és 4 méter széles, középen a magyar
címer, alatta pedig posta és távírói jelvények. A szélső kereten
tizennyolc különböző díszítés látható, melyek közül a
piros-fehér-zöld szín előnyösen kiválik s a belső keret
halványsárga arabeszkjeivel pompás, harmonikus színvegyületben
olvad össze. Az épületet emeletráépítéssel két részletben
bővítették, 1930-ban és 1946-ban. Majd a posta 1976 decemberében a
mögötte lévő két épületbe terjeszkedett. A Vár utcai szomszéd
épületben a csomagföladás és csomagkézbesítés, a Híd utcaiban a
hivatali kézbesítés és a fiókbérlők kaptak helyet. Lépcsők vezetnek
az épületbe, a kapun át a földszinti hivatalokba, és a főlépcsőhöz,
amely a félemeletnél kétfelé válik. Itt már hiába keressük a
Kratzmann-féle üvegablak motívumait. Közvetlenül a posta
főbejáratával szemben található az 1-es villamos Széchenyi téri
megállója.
  
Posta 1883 (kattintásra ma) és bejárata - Széchenyi István
szobra
Széchenyi István szobra
A főposta előtti parkrészen gróf Széchenyi István szobra látható.
1914-ben mintázta Stróbl Alajos fehér márványból. Tiszteletet
parancsoló nyugalmat sugároz a szobor, díszmagyarban ábrázolja a
legnagyobb magyart. A szobor talapzatán a domborműveken feltűnnek
Széchenyi nagy alkotásai: a Magyar Tudományos Akadémia
megalapítása, a Lánchíd megépítése, a folyószabályozás és a
gőzhajózás megindítása. A szobor talapzatán híres munkájának záró
mondata (a Hitelben) olvasható: "Magyarország nem volt, hanem
lesz!"
  
Kass Galéria épülete, bejárata és Tibet kincsei kiállítás
részlet
Kass Galéria
Vár u. 7.
A posta épülete mellett, a Híd utcával párhuzamos utca a Vár utca,
melyre a posta járműbejárója is nyílik. Kass János (a hajdani
szállodatulajdonos unokája) szegedi születésű grafikus- és
szobrászművész, Szeged egyik díszpolgára a városnak ajándékozott
alkotásai, állandó kiállítása láthatók egy 1883-ban épült
eklektikus lakóházban. A Kass Galéria 1985-ben nyílt meg. A
Munkácsy- és Kossuth-díjas művész többek között elnyerte az 1966-os
lipcsei könyvművészeti kiállításon A Világ Legszebb Könyve
alkotójának díját. Az épület a város tulajdonában van, de a Móra
Ferenc Múzeum üzemelteti, egyik szegedi kiállítótermeként.
  
A ház egykor és kattintásra ma, kapualj mennyezete és
fényképészeti műterem udvara
Popper-ház
Széchenyi tér 2/A
A Széchenyi tér keleti oldalának egységes kialakítására készült
1883. évi tervrajz Lechner kézjegyével maradt ránk. Az "Elfogadott
homlokzatvázlat a törvényszéki és postaépület közötti házcsoportra"
című rajzot a telektulajdonosok is aláírták. Popper L. Mór
bőrkereskedő augusztus 5-én nyújtotta be kérelmét az építkezésre. Jiraszek Nándor tervei a Lechner vázlathoz képest, csupán apró
változtatásokat mutatnak a fölépítésben is. Az építést Jiraszek,
Krausz Lipóttal közösen végezte. Téglalap alakú telekre épült az L
alaprajzú eklektikus, egyemeletes lakóház. A faragott fa kapun át
keresztboltozatos kapualjba jutni, mennyezetét a díszítő festés
teljesen beborítja. Balra nyíló lépcsőházában leveles, szíves
tagokból öntöttvas korlát. A lakhatási engedélyt 1885 októberében
adták meg. 1892 tavaszán már Patzauer Miksa tulajdona, ő kért
engedélyt április 12-én udvarában fényképészeti műterem építésére,
amit meg is kapott. A földszintes, favázas épületre
használatbavételi engedélyt augusztus 22-én adtak, avval a
kikötéssel, hogy lakásnak nem lehet használni. A Kozmata-féle
műtermet 1893 februárjában megvásárolta Kalmár Péter, aki 1896
decemberében eladta cégtársának Nagy M. fényképésznek. 1904
júniusában az udvar jobb hátsó sarkába, melléképület építésére
kértek engedélyt. A tervet Ligeti Béla készítette. 1909-ben pedig
özv. Patzauer Miksáné épített udvari irodát, a tervező szintén
Ligeti volt. A házat 1911 májusában 230 000 koronáért Holtzer Gyula
vásárolta meg, aki háromemeletes áruházat akart építeni. 1935-ben
bérházán - üzlethelyiség - és portál átalakítást végeztetett.
1996-ban a kaputól balra a Széchenyi üzletház van. 1892 óta udvari
fényképészeti műterem, 2002ben műemlékké nyilvánították.
Képek és képeslap: Szeged főtere, 1805; az 1879-es nagy
árvíz; Városháza és Széchenyi tér egykor; Városháza ma; Az áldást
hozó és A romboló Tisza szoborcsoport szökőkúttal ma; Magyar
királyi posta egykor; főposta épülete ma; Széchenyi István szobra
ma.
|
