Tisza Lajos körút és környéke 
Szeged kiskörútja, a belváros szívét koszorúzó Tisza Lajos körút, a Nagyárvíz utáni városrendezés egyik szép alkotása. Nevét a város újjáépítésére kiküldött királyi biztosság vezetőjéről kapta. A történelmi belvárost ölelő gyűrű a Tisza kanyarulatát követi - északon a Felső Tisza-parti hajóállomástól déli irányban megkerülve a belvárost, az Árvízi centenáriumi emlékműnél ér véget. Épületeinek nagy részét a 19. század utolsó két évtizedében és a 20. század elején emelték. A kiskörút északi végén látható, a Tisza-parton a szegediek nyelvén "Fináncia", az 1879-es árvíz után 1883-ban épült, Bachó Viktor munkája, egykori pénzügyigazgatóság (ma Csongrád Megyei Igazságügyi Hivatal - Belvedere-irodaház, Tisza Lajos körút 2-4.) székháza. A Belvedere-palota nyitja meg a körút eklektikus házsorát, innen indulva a következő saroképület a Radnóti Gimnázium.  

Hajóállomás - Pénzügyi Igazgatóság 1911 - kattintásra Belvedere ma

Radnóti Miklós Gimnázium - egykori leányiskola és főgimnázium - Klauzál Gábor Gimnázium
Tisza Lajos körút 6-8.
Tergina Gyula királyi tanfelügyelő és Lázár György kultúrtanácsnok kérésére, a Város ötvenezer forint hozzájárulásával, Erdélyi Mihály irányításával épült 1897-98 között az iskola hatvan növendék befogadására szolgáló internátussal, tornacsarnokkal és udvari betegpavilonnal. A leányiskola itt csak négy évig működött; majd átköltözött a számára emelt új épületbe, a jelenlegi Tömörkény István Gimnáziumba. Ez a hely 1903-tól az állami főgimnáziumnak vált otthonává. Az 1890-es években a délvidékiek Szegeden való tanulási szándékát a Város nem tudta kielégíteni, ezért 1897-ben megalapították az állami főgimnáziumot. Első éveit állandó vándorlással töltötte. A Város ugyan fölajánlotta az Arany János-, Dózsa-, Kazinczy utcák és a Stefánia által határolt telket; a leányos mamák azonban fellázadtak, hogy a lányok tanintézetét két fiúiskola fogja majd közre (az I. ker. fiúpolgári és felsőbb kereskedelmi iskola és a tervezett főgimnázium). Ezért döntöttek úgy, hogy a felsőbb leányiskola helyét átadják az új főgimnáziumnak. Az épület sarki homlokzatán ma is látható "ÉPÜLT MDCCCXCVIII" felirat, de a felette eredetileg ott állt koronás címer már hiányzik. Az 1903/04. tanévben beköltözött (fiú) tanulók, csak kisebb részben szegediek, főként torontáliak, temesiek és bácskaiak. Az intézet egyike volt az ország legnépesebb gimnáziumainak. A folyosók a fiúgyermekek számára szűkek, az udvara kicsinek minősült. Ezért lebontották az udvar közepére épített tornacsarnokot, s egy Dózsa utcai, pótlólag idecsatolt telek utcafrontjára építették föl az újat. A szűkösség a mai napig része az iskola életének. 1914-ben katonai tartalékkórháznak foglalták le, a tanintézet ismét vándorútra kelt. Trianon innen is elvitte a Délvidék ifjúságát, felére apasztva a tanulók létszámát. A főgimnázium rövid időre visszakapta épületét, de 1921-22-től a Kolozsvárról áttelepített Ferenc József Tudományegyetem használta tíz éven át. A 25. évi jubileumát még mindig ideiglenes helyén ünneplő intézmény 1922-ben fölvette Klauzál Gábor nevét, s fokozatosan reálgimnáziummá szervezték át. 1932-ben térhetett vissza otthonába, melyet 1934-ben kívül és belül fölújítottak. A második világháború a három szegedi fiúgimnázium közül ezt károsította legkevésbé. 1950-ben vette föl Radnóti Miklós nevét. Nyolc évig gyakorló gimnázium is volt. Az épületet felújították fennállásának 100 éves évfordulójára. Két utcára néző, V alakú épület, alagsor - magasföldszint - két emelet szintekkel. A V alak csúcsát lesarkították a főbejárat kialakításával. Az épület pincéjében ebédlő, tálaló, mosogató, konyha, mosókonyha, vasaló és mángorló, valamint a gazdaasszony, a mosónők, a női és férficseléd szobái voltak. A földszinten az udvarra néző folyosókról nyíltak a tantermek; az első emeleten három zongoraszoba, a kísérleti és zeneterem, valamint a rajz- és kézimunkaterem. A második emelet nappali szobáknak és három - hálóteremből, takarítónők szobájából és mosdószobából álló - helyiségcsoportnak adott helyet, itt is zongoraszobákkal. A hálótermek nagyok voltak: 16, 19 és 24 ágyasak. A leányiskola elköltözése után a több mint háromszor annyi fiúnövendék számára a felső szinten is és ma már az alagsorban is tantermeket rendeztek be. Az udvari betegpavilon eredetileg beteg- és ápolónői szobának, fürdőnek és konyhának adott helyet. Ma az iskola menzája. Az udvart tömör lábazatú, finom rajzolatú kovácsoltvas kerítés és kapu határolja.

Iskola 1900 (kattintásra ma) - dombormű az udvaron

Klauzál Gábor Gimnázium - hősi emlékmű
Radnóti Miklós Gimnázium udvara
A vörösréz lemez domborművet 1934. június 17-én avatták fel, az akkor még Klauzál Gábor Gimnáziumban. A dombormű alatt olvasható szöveg: A két világháború viharának halottai között ott nyugszik iskolánk sok régi tanára, diákja és pedellusa, egyszerre hősök és áldozatok. Bárhol vesztették is életüket: kegyelettel hajtunk fejet emlékük előtt. Radnóti Miklós Gimnázium 1989. - Az emlékművet föliratos tábla egészítette ki, a hetvenes évek közepén levették, 1989-ben pótolták. A dombormű központi figurája a harci sisakban ábrázolt, sugarakkal övezett Patrona Hungariae. Bal kezében babérkoszorút tart, jobbját a Bocskai-sapkás ifjún nyugtatja. A fiú könyvet tart jobb kezében, fölemelt baljában pedig kardot. Az emléket a tanári kar és az öregdiákok köre készíttette.

A Radnóti Gimnáziummal szemben egy új lakóház áll, (Novák István tervezte, 1977). Ez volt a város harmadik Hungária-szállója. Jelenlegi formáját alapos átalakítás után 2000-ben nyerte. A Dózsa utca torkolatával szemközti ház homlokzatának domborműve IV. Béla királyt ábrázolja, aki egy 1247-es oklevélből kikövetkeztetett adatok alapján városi rangra emelte Szegedet (Lapis András, 1997).

Evangélikus templom szemben és oldalt

Evangélikus templom
Tisza Lajos körút 16. 
A körút bal oldalán hamarosan a kis evangélikus templom tűnik fel. Sárga színű égetett téglákból építették Schulek Frigyes tervei alapján, neoromán stílusban, 1882 május 21-én szentelte fel Szeberényi Gusztáv bányakerületi püspök. Tornya nincs ugyan, de a főbejárat fölötti áttört homlokzat ünnepélyességet ad az épületnek.    

Gróf palota 1916 - kakasos templom
(kattintásra homlokzat ma és nagyobb kép)

Gróf-palota
Tisza Lajos körút 20.
A következő sarkon (a templom oldalán) vár minket a Tisza Lajos körút és a Takaréktár utca sarkán a körút északi szakaszának egyik figyelemre méltó épülete, a Gróf-palota. Névadója az építtető dr. Gróf Árpád Márton jogi diplomás polgár, akinek nem voltak mindennapos anyagi gondjai, ugyanis igen jelentős beosztásokat tudhatott magáénak: városi főügyész, kormányfőtanácsos volt. Az épületet Raichl J. Ferenc tervezte, Gróf Árpádnak nem volt felelős építő mestere, a ház valójában Gombos József képesítés nélküli rajzoló segédletével 1912-13 között épült, mindössze 13 hónap alatt. A három utca által határolt telken egy igen elegáns, alápincézett, háromemeletes épületet készítettek el. 3 m mélységben 1 m vastag betonlemez alapra állították. A palota megformálásában a modern szecessziós törekvéseket jól ötvözte az építész a hagyományokban bővelkedő magyaros és keleti ornamentikával. Az épület tömbjét két oldalon két oszlopra állított karcsú torony keretezi, melyek finoman formált szép sisakjaikkal büszkélkedhetnek. Rendkívüli változatosságot jelent és egy sajátos ritmust ad az épület főhomlokzatának az alapfalsíkból kiugró kis félköríves és hosszú erkélyek váltakozása. A síkokból eredő mozgalmasságot fokozza az erkélyek mellvédjeinek változatossága. Az oldalhomlokzatok a főhomlokzathoz képest erősen visszafogottak leegyszerűsítettek. A homlokzati ornamentikák gazdag arany és kék mozaikja keleties hatást tükröz, főleg az első emeleti erkélynél a falsík mezőjében alkalmazott díszítőelemek, pávaszemek. A magyaros motívumok a domború mázas kerámiában jelennek meg. Rendkívül finom munkát dicsérhetünk a nyílászárókban, a lépcsőházi és padlásszinti ablakokban, kovácsoltvas rácsokban, virágtartókban, ez utóbbiak Fejős Ferenc mesterművei. A pincében szén- és fáskamrákat alakítottak ki. Az 5 m belmagasságú földszint két traktusában tíz bolt kapott helyet raktárakkal együtt. Az első emeleten két lakás készült öt és hét szobával, a másodikon három, a harmadikon négy lakás. Nyolcban volt fürdő, hatban cselédszoba. A függőfolyosós emeletek fejezetes pillérek tartotta kétkarú lépcsőn s már eredetileg beépített liften közelíthetők meg; a cselédek külön csigalépcsőt használtak. dr. Gróf Árpád Márton itt rendezte be saját lakását és irodáját is.

KAKASOS református templom
Kálvin tér 2.
A Vidra utcán át először a Kálvin térre jutunk. Az 1884-ben épített piros cseréptetős, barna téglás templom Schulek Frigyes tervei alapján készült, egyik legszebb alkotása. Az anyagszerű, tiszta téglaarchitektúrájú - észak német gótika stílusú templomhoz 120 fokban csatlakozik három hajója, melynek metszéspontjában emelkedik a hatszögű huszártorony. A torony szép összhangban van a hajók tetőszerkezetével, a furcsa szögek ellenére. Sajátos műszaki megoldásként a torony nem a talajban gyökerezik, hanem a csillagbordás szentély boltozatára huszártoronyként telepedik rá, amely szervesen kapcsolódik a gerincvonal és a tetősíkok felületéhez. A kétkaréjos szentély kiképzés meglepő ugyan, de megfelel a protestáns liturgia szellemének. A templom tetején vörösréz szélkakas forog - emiatt hívják a szegediek az épületet kakasos templomnak. A tervező egy szép jegenyefát is odatervezett a templom mellé, ami a tervekhez hűen oda is került a helyére. Később aztán ezt a fát kivágták, de akkor már akkora volt, mint a templom tornya. A legenda szerint később, amikor Schulek Frigyes a városban járt, és megtudta ezt, akkor megsiratta a gyönyörű fát. Sokáig a templom előtt volt a gyékénypiac, mögötte pedig a borpiac.   

Reform. palota 1913 és homlokzat ma

Református palota
Kálvin tér 2. - Tisza Lajos körút 
A KAKASOS templom szomszédságában a belváros egyik legszebb épületére nézhetünk - ez a Református palota. A református egyház 1907-től tervezte, hogy bérházat építtet ezen a telken, de a pénzügyi föltételeket csak 1909-re tudták kölcsön útján megteremteni. Az épületben kapott helyet a parókia, valamint átköltözését megelőzően az egyházközség négytanítós elemi iskolája. A kivitelezők, Ottovay István és Winkler Imre vállalták, hogy 1911. november 1-jén átadják az impozáns bérpalotát; ígéretüknek azonban az építőiparban abban az időben uralkodó körülmények miatt csak a következő esztendőben tudtak eleget tenni. Városképileg meghatározó helyen lévő, egyedi komponálású háromemeletes palota. Ötszög alakú, hatalmas telkét a maximális beépítési százalékig kihasználták a három udvar köré szerveződő épületszárnyak. A körút felől udvarát zártan körülvevő két tömböt láthatunk hegyesszögben egymás mellé illesztve oly módon, hogy éppen az ötszög csúcsánál válnak szét, válik tömegük negatívvá, tömeg helyett teret fogva közre. Ott van tér, ahová a hangsúlyt, a jelet, a kupolát várnánk. Így éppen ellentéte a vele szemközti gőzfürdőnek. A Református palota két nagy tömbjét a főbejárat fölötti terasz osztja ketté. A földszinten üzleteket alakítottak ki, a középen lévő ékben is mellvéddel szegett lapos tetővel. Itt, a középső tengelyben nyílt a parókia és az iskola bejárata. Az eredetileg volt 14 üzlet fölött 34 bérlakás kapott helyet. Az építtető és Magyar Ede a tervező közös szándéka volt, hogy az akkor szokásos 5-6 szobásnál kisebbek legyenek, de szükség esetén bővíteni lehessen őket egymás rovására, jelentős bontás nélkül. A lakások a maguk korában korszerűen fölszereltek, modernek voltak. Homlokzatképzésében sajátságosan elegyednek a historikus formák a szecessziósokkal. A nagy, földszinti portálok között lesarkítással megjelölten találjuk a lakóházbejáratokat, érdekes módon a véghomlokzatoknak nem a nagyon hangsúlyozott középtengelyében. A portálokat konzolokon nyugvó, klasszikus sormintával kísért, erőteljes övpárkány választja el a felső szintektől. Az emeleti ablakokat egymás fölött összefogó, félköríves keretmotívum nagyságrendileg nagyobb formái jelölik ki a két középtengelyt, az őket ívesen kísérve megemelkedő főpárkánnyal koronázottan. A keretek fölső mezőjét a magvető és a termést betakarító ember szimbolikus alakjairól mintázott kerámiamozaikok töltik ki, amelyek a tervező vázlatai alapján Budapesten készültek. Változatos az ablakok szélessége és szemöldökvonala. A körúti homlokzatokon kovácsoltvas korláttal filigrán nyitott erkélyek készültek, az oldalsókon többszintes, íves zárt erkélyek. A manzárdtető és a tetőablakok barokkos jelleget mutatnak. A geometrikus szecesszió jegyében fogant kapuk Kecskeméti Antal díszmű lakatos munkái. A középső bejárat fölötti műkő szobrok az éneklő és tanuló gyermekeket mintázzák, jelezve az iskola egykori jelenlétét. A szimmetrikus épületszárnyak homlokzatán mozaikképek tündökölnek a reggeli és délelőtti napsütésben: a magot hintő szántóvető, s a termést betakarító aratómunkás alakjai bibliai mondanivalót hordoznak.

Gőzfürdő 1899 - allegorikus figurák
(kattintásra ma és nagyobb kép)

Anna fürdő - Városi gőzfürdő
Tisza Lajos körút 24-26. 
A körút bal oldalán, a Református palotával szemben nyúlik el a városi Anna Gyógy-, Termál- és Élményfürdő épülete. A nagy árvíz után Szegednek egyetlen, szűk és primitív felszereltségű gőz- és kádfürdője maradt. Ezért a közvélemény nyomására határozat született gőzfürdő létesítésére. A közgyűlés pályázatot írt ki, és megvásárolták a telkét, hogy hozzákezdhessenek a megvalósításhoz. A beérkezett öt pályamű közül Czigler Győző műegyetemi tanár tervét választották ki -, jó közlekedést eredményező, optimális alaprajzi szervezését, előkelő fürdő jellegét, díszes homlokzatát, valamint megfelelő alapozását, világítását és szellőzését értékelve. Hátrányát a nehezen megoldható tető jelentette. Az épület átadására a millenniumi emlékünnepség keretében, 1896. szeptember 6-án került sor. Szeged város közönsége egyúttal meghirdette a fürdő bérbeadását hat évre. A bérletet elsőként a szentesi Antal József vállalta 1897-ben. A nem megfelelő tervezésből, művezetésből és kivitelezésből eredő gondok már 1899-ben megmutatkoztak, javítások, pótlások váltak szükségessé, pl. az öltözőtermek üvegtetőzete között a csöpögés meggátlása végett gőzfűtés és szellőztetés alkalmazása. 1900-ban a fürdőt tiszti főorvosi fölügyelet alá utalták. A nagy vívmányszámba menő gőzfürdő házi kezelésbe adása az első időkben rengeteg bajjal járt, alig működött, a pótlásokra folytonos póthitelek kellettek mindaddig, míg Priváry Ferenc gépészeti felügyelő minden magasabb mérnöki tudás nélkül végre rendbe hozta Ligeti Béla műépítész segítségével. Az 1906-09. közötti átépítések, valamint a gőzfürdő berendezése fűződik a nevükhöz. Ekkor kerültek a bejárat mellett kialakított fülkékbe a Forrás és a Fürdőzés klasszicizáló allegorikus figurák. Alkotója ismeretlen, pirogránit, háromnegyedes életnagyságú szobrok. Később a vízvezeték vizét, majd a közvetlenül az artézi kút mellett 1927-ben föltárt, 52 C fokos hévizet (Anna-víz) is bevezették. A fürdő épületegyüttesét a budapesti tervezők egy 40 cm széles padkájú betontömbre szánták állítani úgy, hogy a fürdőmedencék betonfeneke közvetlenül az alapbeton tömbjére kerüljön. A megközelítően háromszög alakú telek beépítése mozgalmas tömegformálással történt. A telek középső részén egy ovális udvart körülvevő folyosóról nyíltak a bejárattal szemközti oldalon a kádfürdők; a szimmetrikusan futó íves épületszárnytól jobbra voltak találhatók a férfi, balra a női nagy tükörfürdő, meleg-, langyos- s két hideg vizes medence, zuhany, gőz, dörzsölő, meleg léghelyiségek, nagy pihenőterem, lábmosó helyiség, emeletes öltöző 46 és 30 kabinnal. Ezeket egészítették ki a hideg vizes gyógy termek, az orvosi szobák és kiszolgáló helyiségek. Különleges térélmény forrását jelentette a termek alakjának változatossága: kör, félkör, sokszög, nyolcszög, ovális, szegment íves téglalap. Először csak a gőz, meleglég és - vízhelyiségek mennyezetét boltozták volna, a hideg medencés helyiségekbe famennyezetet szántak a tervezők; végül mindenhová téglaboltozatokat építettek. A háromszög belső csücskét melléképületek bélelik egy második udvar körül. A főhomlokzat bal szélén, a szép, kovácsoltvas kapu mögött keskeny folyosó vezeti hosszan ide a gazdasági forgalmat. A főbejárat tengelyébe, az ovális udvar belső oldalára helyezték el a víztartó tornyot, amely az eredetileg gőzszivattyúval fölnyomott vizet a "tartányból" adagolta egyrészt közvetlenül az úszómedencékbe, másrészt melegítő vörösréz csigán s a "melegvíz tartányon" át a felhasználási helyekre. Az úszócsarnok feltöltése a korabeli igények szerint 8-14 naponta történt, 10 óra alatt. A vizet kavicson keresztül vezetve tisztították, innen szivattyú juttatta a zuhatagokhoz és a különböző "Hydrasokhoz". Az öntött és agyagcsöves csatornákba több helyen tisztító csavart építettek. Általában külön szabályozható, öntöttvas bordás szegményű kályhákkal fűtöttek, a nagy úszócsarnokban és a gőzfürdőkben lyukasztott rácsú faburkolattal takart, bordás csövekkel. Ezeket kőpadok alá is helyezték, a gőz finoman perforált vörösréz csöveken áramlott be. A meleglégfürdő a "palatábla lerakású" padozat alatt vezetett, sima gőzcsővezetékekből álló fűtési kígyót kapott, amely az egész padozatot egyenletesen melegítette. Az épület tömegjátéka és homlokzatképzése egyaránt rendkívül mozgalmas. A 117 m hosszú főhomlokzatot monumentális főbejárat osztja ketté, melyet gúla alakú alépítményre állított obeliszk koronáz. A bejáratot széles, félköríves, tárcsadíszes párkány hangsúlyozza. A hosszú homlokzatot változatos tömegrészek erős ki- beugrásokkal tagolják, ezáltal teljes hosszán élményt adó marad. A nyolcszögű tömegeket kupolák emelik ki. A homlokzat részletelemei közül a leglényegesebbek: konzolsoros főpárkány kazettázott attikával és antefixek sorával, kompozit oszlopok, timpanonos szemöldöksor, nyolcágú csillaggal osztott négyzetes mezők. Külön érdekessége a nagyméretű, félköríves ablakok falpillérekkel való osztása. Az épület visszaugrásai előtt egykor míves kovácsoltvas kerítés állt. A második világháború éveiben óvóhelyet létesítettek 6 fő állandó és 46 fő időszakos létszám részére. 1950-53. között több lépcsőben belső átalakítások történtek. A földszinti üzlethelyiségekből iszapgyógyászatot létesítettek, karzatot bővítettek, fafödémet cseréltek vasbetonra, valamint átépítették a gőzmosodát. Az utolsó rekonstrukció 2004-ben fejeződött be. Ekkor a szimmetriát már a gyógyászat és a wellness különbözősége jelenti. A mai fürdőt egyrészt a gyógyászati részlege miatt az idősebb korosztály, a wellness miatt pedig a fiatalabbak keresik. A mediterrán hangulatú fürdőudvaron nyáron szabadtéri színházi előadásokat is szerveznek.

Anna kút - MÁV székház 1894 (kattintásra ma)  - Bábszínház

Anna-kút
Tisza Lajos körút 
A Kossuth Lajos sugárút és a Tisza Lajos körút sarkán ma látható Anna-kút csak néhány méterre van a föltárás helyétől. A kutat Pávai-Vajna Ferenc geológus szakvéleménye alapján 1927-ben Zsigmondy Béla fúrta, amely 944 m mélyből percenként 600 l hozammal tört föl. Az Anna-kút tetején kecses leányalak áll, a szegedi születésű Csáky József Táncos lány (1959) című fél életnagyságú, ólomötvözetből készült szobrával. A gőzfürdőt az Anna-forrás, a legrégibb szegedi artézi kút és hőforrás vize táplálja. Föltárása idején még nem viselte ezt a szép nevet: a szénsavval dúsított gyógyvizet palackozó vállalkozónak (Patzauer Dezső) 1938-ban leánya született, s róla nevezte el az akkortájt forgalomba kerülő ásványvizet. Az artézi kút mellett 1927-ben hévizet is találtak, a fürdőbe azt is bevezették. Az 52 Celsius-fokos hőmérsékletű lúgos, ásványi sókban gazdag, jódos gyógyvíz reumatikus és ízületi betegségek gyógyítására, gyomorbántalmak enyhítésére, a Basedow-kór, valamint bél-, vese- és hólyagbetegségek megelőzésére alkalmas. A kút négyfelől bocsátja ki a vizet. Két csapjából hideg artézi víz, kettőből pedig meleg gyógyvíz folyik, melynek sokak szerint íze melegen még finomabb is, mint hűtve. A szegediek kannákkal, palackokkal járnak az Anna-kútra, gyakran kisebb sor áll a csobogó csapok előtt, akár meg is pihenhetnek az Anna-kút körül kiépített kőpadon.

MÁV-igazgatóság székháza
Tisza Lajos körút 28-30.
Az Anna-kutat elhagyva, mielőtt a Kossuth Lajos sugárút keresztezésével átkelnénk a túloldalra, a vasúti igazgatóság múlt század végén befejezett épületével találkozhatunk. Az árvíz előtt helyén még szénát árultak. A város újjáépítésekor a Tisza Lajos körút vonalát a Ferenc tér nyugati szélén jelölték ki. A térnek a körút, a Budai országút, a Fekete Sas és a Pallavicini utca határolta területét a városi építési alap számára tartották fönn. A telek Budapesti sugárúti részére épült a Magyar Állam Vasutak üzletvezetősége. Építésére 1893. május 17-én nyújtották be a kérelmet. A tervrajzok Pfaff Ferenc aláírásával maradtak fönn. Megközelítően négyzet alakú telekre épült a négy utcára szóló emeletes tömbház. A lábazat sima, a földszinti falsík négyszöglesítve van, az emeleteké nagyobb részt fugázott tégla. A földszinti és első emeleti ablakok egyenes záródásúak, utóbbiak timpanonos szemöldökkel. A második és harmadik emeletiek íves záródásúak, a rizalitokban ikerablakok. A választópárkányok szélesek, magukba foglalják a bábos ablakmellvéd és a bejárat fölötti, négy konzolra támaszkodó hatalmas erkélyt. Konzolsoros főpárkánya fölé a rizalitokban tornyok és mellvédek emelkednek, a főhomlokzaton a tető közepéből oszlopos torony magasodik. A lakhatási engedélyt 1894. július 14-én adták meg. Egy ideig hévízzel fűtötték a MÁV-igazgatóság épületét. Hazánkban itt alkalmaztak először geotermikus fűtést. A tekintélyes tömegű építmény bejáratánál elektromos óra jelzi a pontos időt. Az épület mögött lévő telekrészen szép rajzú parkot létesítettek. A kétemeletes palotát 1942-ben háromemeletesre magasították. Az emeletráépítést az épület német reneszánsz stílusában igényesen oldották meg. Ekkor építhették a park köré a magas, kovácsoltvas kerítést, a parkban 1996-ban fekete gőzmozdony áll.

Kövér Béla Bábszínház
Tisza Lajos körút 50.
1945. szeptemberében a szegedi Dugonics András Gimnázium növendékei elhatározták, hogy tanári és szülői támogatással bábszínházat hozzanak létre. A Szabad Művelődési Felügyelőség segítségével 1946-ban a Dugonics téri Katolikus házban megkezdődött a színház építése. Az elkészített bábszínpad végül a piarista gimnázium rajztermében került felállításra. 1946. december 24-én került sor az ünnepélyes bábszínházi megnyitóra, a "János vitéz" c. darab bemutatásával. Az 1947/48-as évadot már a Dugonics Gimnázium alagsorában kezdték, az itt kialakított színházteremben. 1948 ősze nem múlt el nyomtalanul a színház életében. A Szabad Művelődési Felügyelőség helyett a Pedagógus Szakszervezet vette át az irányítást. Az alapító bábosok közül egyedül Kövér Béla maradt meg műszakiként. Az 1954-ig terjedő időszakban a Bábszínház szó szerint a létéért küzdött. Többször kellett költözni: az iskolai államosítások miatt először a Kereskedelmi és Gyorsíró Iskolába (1950-52), majd a Pedagógus Szakszervezet Oroszlán utcai helyiségébe (1952-1954). Végleges megoldást a Szegedi Fémipari Vállalat és a Városi Tanács segítségével, a társulat által saját kezűleg épített új bábszínház jelentette a Dózsa György utcában. A "Kamara Bábszínház" 1954. október 16-án nyitotta meg kapuit a közönség előtt, Szilágyi Dezső: Mackó Mukik c. bábjátékával. A Bábszínház kezdettől fogva a Városi Tanács fennhatósága alatt működött, majd 1959-től a közvetlen gazdasági felügyeletet a November 7. Művelődési Otthon látta el. 1955 és 1959 között a színház sok tájelőadást tartott. Ebben az időszakban négy megye, 45 helységébe látogattak el. A vendégjátékok megszűnte, valamint a hatékonyabb tanácsi támogatás lehetővé tette, hogy a színház művészi színvonala jelentősen emelkedjen. Az első állomás 1960-ban a Ludas Matyi új feldolgozású bemutatója volt. Budapesten a vidéki bábcsoportok fesztiválján még nem mindenki fogadta el ezt a kezdeményezést. Az 1960 októberében bemutatott "Árgyélus királyfi" már mind a közönség, mind a szakma elismerését elnyerte. Az új utak keresésében dr. Kövér Béla támasza, barátja Koós Iván tervező volt, aki ettől az időszaktól kezdve végig, szívesen segített az amatőr együttesnek. 1964-től a társulat, már Szegedi Bábszínház néven szerepelt. 1965-től 1974-ig évenként felváltva hol a békéscsabai, hol a pécsi nemzetközi bábfesztivál vendége volt a bábcsoport. Nem szabad feledni, hogy a csoport minden tagja munkája mellett bábozott (dr. Kövér Béla akkoriban Szeged legnagyobb vállalatának, a DÉLÉP-nek volt a személyzeti igazgatója). 1984. májusában a Dózsa György utca 2. szám alatti épületet el kellett hagyni, mert az épületben födémcserét kezdtek. Az új épület, azonban még nem volt kész, ezért átmenetileg a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében építettek színpadot. 1987. október 25-én elkészült a Bakonyi Tibor által tervezett korszerű, mindentudó Tisza Lajos krt. 50. sz. alatti színházterem, melynek nézőterét Szekeres Mihály belsőépítész tervezte. A Bábszínház jelenleg is ebben az épületben üzemel. 1993-ban Szeged MJV Közgyűlése megalapította az önálló Szegedi Bábszínház intézményt, ami 1994-ben felvette az elhunyt dr. Kövér Béla nevét. 

Reök palota 1913 (kattintásra részlet ma) - lépcsőház - ajtó - Jósika u 14.

Reök-palota
Tisza Lajos körút 56.
A Tisza Lajos körút - Kölcsey utca sarkán a hazai szecesszió jellegzetes alkotását tekinthetjük meg. Az árvizet túlélt emeletes lakóházat 1885-ben vásárolta meg Munkácsy Mihály unokaöccse, Reök Iván Lajos és felesége, Kelemen Ida. 1896-98-ban itt székelt a Magyar Kir. Folyammérnökség hivatala Reök Iván vezetésével. Ő maga földbirtokos, cséplőgép tulajdonos, a köztörvény hatósági és számos városi műszaki bizottság tagja, országgyűlési képviselő, a Szegedi Kaszinó alelnöke. Felesége a protestáns nőegylet és a korcsolyázó egylet elnöke, valamint a Felebaráti Szeretetszövetség megalapítója. A családi palotát Magyar Ede tervezte és 1907-ben készült el. A fiatalon elhunyt tervező alig nyolc éves alkotó korszakát Szegeden töltötte, miközben bejárta Európa nagy művészeti centrumait és utazásainak élményanyagát felhasználva tervezte meg az épületet. Az engedélyezési terveken még neobarokk részletmegoldások láthatók, föltehetően azért, hogy az építési hatóság ne akadályozza a palota megépítését. A kivitelezés során Winkler & Társai pesti épületszobrászok életnagyságú szénvázlatok alapján alkották meg a sík fölületek domborművű ékeit gipszes mészhabarcspépből. Rajtuk kívül túlnyomórészt helyi művészek és mesterek dolgoztak a házon. Az utcai homlokzatokat csak az emeletek magasságában tagolják orommezővel koronázott rizalitok, valamint zárt és nyitott erkélyek, némelyik fölött előtetővel. Hangsúlyos a sarokrész hordó formájú, virágfejezetes oszlopaiból kiszökkenő körerkély. A nyílászárók megformálásának érdekessége, hogy a földszintiek a legszabadabban ívelők és sokfélék; az első emeletiek diszkrét púpos ívűek és csak lesarkítottak; a második emeletiek végképp szabályos félkörívesek. Az egész homlokzat - mintegy dombormű, jellemző motívumok: gyűrött falfelületek; stilizált akantus levélkartusok az erkélyek alatt és egyéb helyeken; kinyílott liliom és levélzetei a földszinti sarok oszlopfőkön és fent egyéb helyeken, a levélzet leheletszerű beolvadásával a homlokzati síkokba; a homlokzati nyílászárók vonalvezetései is hullámosak, magukkal a nyílások formáival együtt; a falfestményeknek és egyes erkélyteraszoknak a csapadéktól való megvédése érdekében a főpárkányzatot pótló hullámos előtetőzetek készültek gazdag bádogos és lakatos ornamentikákkal; a tetőzet tervszerűen leegyszerűsített igénytelenséggel készült. A teljes homlokzat egy színben tartva erősebb csontszín volt, de nem annyira, hogy a nagy árnyékok zavarják. A liliom nyílt virágja leheletszerűen kékes volt, a porzói valódi arany bogyókkal. A liliom levélzet leheletszerű halványzöldes volt, de csak itt-ott diszkréten, beleolvadva a csontszínű falhullámokba úgy, hogy ne rikítson. A kirakatok famunkája dióbarna volt. Az összes lakatosmunka pasztell kék színű-, a liliom porzói itt is bronz (arany) színű volt. A Reök-palota a francia Art Nouveau növénydíszes világát idézi fel. A sarki homlokzat csúcsán egy szárnyait széttáró sas látható, utalván a vele szemben nyíló Feketesas utca közelségére. Két utcára néző, kicsi udvarát majd négy oldalról körülfogó, kétemeletes palota, az udvarba benyúló lépcsőházzal, a korlát kovácsoltvas virágai, a lépcsőfordulók festett ablakai is gyönyörűek. Alkotójuk Fekete Pál, szegedi kovácsművész. Az épület alatt pince, a földszint udvari részén házmesterlakás, mosókonyha mángorlóval. Az utcák felől eredetileg nyolc boltot alakítottak ki. A palota legnagyobb, tizenkét szobás lakását Reök Iván lakta népes, nyolcgyermekes családjával. A többi elegáns, nagy lakást jómódúak - földbirtokosok, katonatisztek, egyetemi tanárok, egy utazó, a híres Kék Csillag méteráruüzlet tulajdonosnője - bérelték. Kiss Ferenc, "a szegedi erdők atyja" is lakott benne, emlékét a kapu bal oldalán tábla őrzi. A bejárat mellett balra két üzlethelyiségnyi területen maga Magyar Ede rendezte be tervezőirodáját. 1913-ban alapította meg e házban ernyő- és fűzőkészítő üzletét az osztrák Berta Fleischmann, a későbbi Steiner Józsefné. Majd leánya, Steiner Margit folytatta a mesterséget itt, a Kölcsey utca felőli üzletben 1963-ig, amikor is el kellett hagynia megszokott helyét. 1916-ban az épület ajándékozással Berdenich Jenőné Reök Mária, újból férjezett Kerner Gézánéra szállt; tőle 1928-ban adásvétellel egyenlő arányban vitéz Reök Etele budapesti, dr. Korpássy Gyuláné Reök Margit és dr. Reök Iván Andor szegedi lakosok birtokába került. Reök Etele, az 5. honvéd gyalogezred főhadnagya 1911-ben, Reök Iván országgyűlési képviselő 1921-ben a palota lakói. 1920 körül bevezették a gázt az épületbe, az akkor még nagyon új gázvilágításhoz. 1930-ban dr. Korpássy Gyuláné Reök Margit és társai az udvari mellékhelyiségeket (istálló, kocsiszín, szénapadlás) lakásokká alakíttatták át, mert a trianoni békediktátum következtében a határ túloldalára került a Reök-család horgosi birtoka, így a gazdasági épület szükségtelenné vált. Az első világháborús lovas huszárszobor szomszédsága miatt a palotát a szegedi népnyelv "lófarának" mondja. A földszintjén 1933-tól létezett vendéglőt (a későbbiekben kocsma) elsőként Németh István vezette; 1947-ben Vadász Istváné volt a hivatalosan "A huszárhoz" címzett vendéglő, amit Vadász-kocsmának is hívtak. 1941-ben Kerner Géza és társa szükségóvóhelyet alakíttattak ki. A második világháború után az óriás lakásokat földarabolták, azóta is társbérletben lakják őket. Az 1960. évi felújítás alkalmából sajnos a kissé rosszabb állapotú vasvirágokat letörték, a lépcsőház első emeleti fordulójában lefűrészelték a nagy, vőfélybotra emlékeztető lámpaoszlopot, amelyben a gömböt alkotó virágok rejtették a foglalatokat. Az 1974. évi, második fölújítás áldozata lett az akkor már csak két eredeti kályha. A liliomos, zöld héjon belül álló, elől rácsos vaskályha kandallóhoz hasonlított. Az egykori luxuslakások jó néhány más részlete is már csak emlékekben él: a táncterem méretű szobák mennyezetdíszei, az aranyozott mélyítésekkel díszített ajtók, a tapétaajtók, az egykor újdonságnak számító, gázégésű hengerkályhák és a liliomos mintázatú, színezett mosdókagylók a fürdőszobákban. 1987-92 között a homlokzatok ismét új ruhát kaptak, s a földszintet bankfiók foglalta el; a bank - átvette és továbbvitte az épület nyelvezetét - gazdag szecessziós enteriőrt teremtett. Felépítésének 100. évfordulójára történt megújítása után REÖK, azaz Regionális Összművészeti Központ lett. Színvonalas időszaki kiállítások mellett állandó programokkal - többek között Irodalmi és Opera Szalonnal, könnyű- és komolyzenei koncertekkel, szobaszínházi előadásokkal - is várja a látogatókat. A főbejárat mellett emléktábla méltatja a palota tervezőjét.

Magyar Ede, aki éppúgy művészetté formálta az építészetet, mint a katalán Antoni Gaudí, 35 évesen golyót küldött a szívébe. Szegedi tervezőirodájában halt meg, halála szorosan kötődik az egyik épületéhez. Az építész 1911-ben megbízást kapott a Jósika utca 14. számú ház megtervezésére - és belészeretett az építtető feleségébe. A válóperek az anyagi viták miatt elhúzódtak, az elhódított nő férje a válást teljesíthetetlennek tűnő feltételekhez kötötte. Magyar Ede végül feladta a küzdelmet, 1912. május 5-én megölte magát. A Jósika utcai ház ma is áll - bejárata felett tűnődő szobrocskák vigyáznak egy növényfüzér-keretbe foglalt mozaikot. A képen idilli táj - fák közt kanyargó út, amely talán a végtelenbe vezet.  

Huszáremlékmű és talpazata - Hősök kapuja

I. világháborús huszáremlékmű
A Reök-palota előtt található kis hangulatos teret az első világháborús hősök, azaz a 3. honvéd huszárezred emlékére emelt, lovas szobra díszíti. A "hármas" huszárok 1942-ben határozták el, hogy emléket állítanak ezredük hősi halottainak. A bronz szobor Gách István, míg az aránytalanul magas talapzat Turáni Kovács Imre alkotása 1943-ban készült el. Turáni domborműve rohamra induló huszárcsapatot ábrázol. Az alapot márványlapokkal borították. Oldalaira az elesettek neve került. A teret végigjárva a látogató könnyen ki tudja találni miért is kapta a szegediektől e tér a Ló fara nevet. A lovas szobor ugyanis hátulsó felét mutatta az egykori sarki kocsmának.

Hősök kapuja emléktábla
Tisza Lajos körút 60.
Az Aradi vértanúk terénél ismertetett Hősök kapujának emléktáblája a Tisza Lajos körút felöli oldalon lett rögzítve. Az emlékmű elkészülte óta (1937) üresek volta a kapu pillérein elhelyezett mészkőtáblák. Az elesett szegedi hősök neveit vésték volna rájuk, de erre pénzhiány miatt nem került sor. A később elhelyezett, most látható emléktáblák műanyagból készültek, nyomdatechnikai eljárással, tehát nem hagyományos értelemben vett emléktáblák. A 2001-ben elhelyezett tábla a Hősök kapuja történetét és freskóit ismerteti, valamint a levakolt freskók kibontásának és restaurálásának folyamatát írja le. A kapu pillérein lévő többi tábla 2004. májusában került a helyére. Az első világháború több ezer szegedi hősi halottjának neve olvasható rajtuk.  

Zenekonzervatórium - egyetem

Zenekonzervatórium - egykori Tukacs-ház
Tisza Lajos körút 79.
Az újjáépítéskor a Tisza Lajos körút és a Szabadkai (ma Petőfi Sándor) sugárút torkolata került a régi ház helyére. Így az eredeti telek végéből alakították ki a Tisza Lajos körút és a sugárút sarkán, a levágott sarkú háromszög alakú új telket. Erre építtette Tukacs Ferdinánd és neje 1881-ben egyemeletes házát. November elsejétől üzlethelyiségek és emeleti lakások kiadók benne. 1882. május elsején Mozgay Károly ide helyezte át Arany kecskéhez címzett vendéglőjét. 1884 tavaszán a vendéglői helyiség és egy kényelmes emeleti lakás kiadó. 1891-ben Szeged város tulajdona, ekkor a sugárút felől emeletes toldalék épült hozzá. A zeneiskolát még 1838-ban alapították, s 1916-ban költözött mostani helyére. 1996 óta Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola a neve. A régi ház belülről olyan, mint egy elvarázsolt kastély: zegzugos folyosókról nyíló szobákban gyakorolnak a növendékek, a téglákkal kirakott udvar fái és bokrai között különféle hangszerek muzsikájának foszlányai keverednek bájos összevisszaságban. A Zenekonzervatórium bejárata mellett Király König Péter emléktábla áll. Ő volt a szegedi zeneiskola első igazgatója, zeneszerző, egyben az első szegedi opera megalkotója is. A bronz, domborműves emléktáblát 1994. május 29-én avatták fel (Lapis András), szövege: "Ebben az épületben lakott 1916-1935 között Király König Péter 1870-1940 zeneszerző, a zeneiskola igazgatója."

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának 155 méter hosszú homlokzata is e térre néz. (Tisza körút 84.) 

Református templom külső és belső

Új református templom,
Honvéd tér 1. - Tisza Lajos körút 85.  
Az enyhe ívben balra kanyarodó kiskörút jobb oldalán föltűnik az új református templom barnatéglás épülete. Buzogányhoz hasonló, napsugárdíszes tornyát már messziről látni. Megjelenése a közeli Dóm tér épületegyüttesére emlékeztet. A Honvéd téri református gyülekezet mindössze félévszázados múltra tekinthet vissza. A század elején a reformátusoknak csak az 1884-ben fölszentelt Kálvin téri templom nyújtott lelki otthont, mely az erősen megnövekedett hívők száma miatt már kicsinek bizonyult. Ezért határozták el egy új református templom, az Új Magyar Hajnal Temploma építését 1928-ban. A súlyos gazdasági helyzet miatt csak 1940-ben éledt újjá az építési kezdeményezés, a kiskörút saroktelkét a város adományozta templomépítés céljára. A pályázatra tíz terv érkezett be, melyek közül Borsos József debreceni építészét fogadták el. A statikai számításokat Gábory Pál végezte. Végül 1941. szeptember 8-án kezdték meg a templom építését. A tereprendezést követően október 26-án ünnepélyes keretek között megtörtént az alapkőletétel, melyet a tornyon átvezető főbejárat lépcsője alá helyeztek. A nehéz háborús évek ellenére az építkezés folytatódott. Az első istentiszteletet 1947. november 30-án tartották. Adományozás révén egy-egy harangot kapott a templom - mindkettőt Szlezák Ráfael öntötte Rákospalotán. A szószéket és az úrasztalát Kovács Gyula készítette. Az új templom fölszentelésére 1949. december 26-án került sor. A templompadokat Kopasz Lajos készítette 1958-ban. Az új templom, mely a külső és belső kiképzésében a református hagyományoknak megfelelő, méltóságteljes és mégis egyszerű alkotás, Szeged egyik legszebb temploma lett - a külső képének meghatározó jegye a nyerstégla homlokzat. A templom indító és fő motívuma a torony a kőlépcsők fölötti bejárattal és a háromszögletű mezőbe foglalt, színes mozaik - arany mezőben lévő zászlós báránnyal (Isten báránya). A toronyóra számlapját fehér, kivilágítható négyzetek alkotják. Fölül nyílásokkal áttört harangház, körülötte sétálóval. A tornyot - mely 41 méter magas - kis toronysapka koronázza bronz buzogánycsillaggal. A szabályos ötszög alakú, ötszáz férőhelyes templomtér szerkezeti bravúrja a csúcsíves templomokat idéző vasbeton kupola, melynek tartói 12 méter magasságban koszorúba futnak össze. A templomtérből a lelkészszoba és az egyházfi lakása nyílik, e traktushoz, az ötszög két oldalán, két lépcsőlejárattal a mélyföldszinten kialakított, háromszáz ülőhelyes gyülekezeti terem csatlakozik, melynek használatát színpad és konyha is segíti. A templomtér belső berendezésének fő eleme a trapéz alakú tölgyfa szószék, melyet szolid faragás díszít. A háromrészes úrasztala is tölgyfából készült, székely faragással. Felirata: "Az Úr közel." Művészi értékű a 21 színes üvegablak - tervezője Gáborjáni Szabó Kálmán, a két világháború közti időszak jeles grafikusa volt, melyek közül tíz bibliai jeleneteket ábrázol.

Laktanya 1883 (kattintásra ma) - Márer ház 1911 (kattintásra ma) - Szent-Györgyi és emlékszoba

Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ - egykori Honvédlaktanya
Tisza Lajos körút 107.
Az építkezésre a régi Sina-telket, a Szikra utca, József főherceg tér és Szellő utca határolta területet jelölték ki. A Magyar Kir. Honvédminisztérium megbízásából Lechner Lajos, mint az építészeti bizottság elnöke 1880. augusztus elsején kért építési engedélyt. Az engedélyt 9-én adták meg a következő kikötéssel: "..miután a pincehelyiségekben istállók lesznek, ezek szellőztetése az építési rendszabályok szem előtt tartásával" történjék. Az építkezés kőművesmunkáit a temesvári Gotthilf Ferenc fiai és a budapesti Neuschloss Károly és fia cég nyerte el, utóbbiak az ács- és asztalosmunkákat is megkapták. A lakhatási engedélyt 1882. október 15-én adták meg. Mivel az épület rossz és süppedékes talajon épült, olyan mély lett az alapozása, hogy a járda alatt majdnem ugyanoly mélységre hatol le az épület, mint amilyen magas a járda felett. 1996-ban a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem épülete. A megközelítően téglalap alakú telekre épült az egyemeletes, négyszögudvaros, körfolyosós saroképület. Tisza Lajos körúton van a főhomlokzata, Semmelweis utcai oldalhomlokzata, Szikra utcai és Somogyi Béla téri hátsó homlokzata. A tagolt lábazatban négyzet alakú ablakok vannak. A falsík a földszinten fugázva és kváderozva van, az emeleten fugázott tégla és kváderozás. A földszint nyílásai kissé íveltek, az emeletiek egyenesek, a rizalitokban félkörívesek. A főbejárat íves kapuzatát pillérek határolják, az ívek sarkaiban katonai jellegű stukkó dísz, sisakok, fegyverek. A rizalitokban konzolos a főpárkány, a bástyaszerű sarokrizalitok tetőzete megemelt, a középrizalitban magas mellvéd emelkedik, kiemelt tetőrésszel. A kimagasló tetőrészeket csipkeszerűnek ható vasrácsozat övezi. Kapuin át boltíves kapualjba jutunk, innen a körúti oldalon egy-egy téglalap alakú lépcsőház nyílik, vaskos tagokból álló öntöttvas korláttal. Az öntöttvas oszlopos körfolyosókat kovácsoltvas korlát kíséri.

Orvosi Könyvtár - egykori Márer-ház
Tisza Lajos körút 109.
A terménykereskedéssel foglalkozó építtető, Márer Ármin mind lakó- és irodaépületének, mind emeletes raktárépületének engedélyezése több fordulóban, bonyodalmakkal terhesen zajlott. A telken még a korábban tulajdonos Milkó Vilmos & Fiai fakereskedő cég kezdte meg az emeletes raktár építését (1911) hivatalos hozzájárulás nélkül. Már Márer Ármin indította el a főpárkányig fölfalazott épülethez az utólagos eljárást; nem sikerült azonban a paprikamalomnak is szánt beruházáshoz az előzetes telepengedélyt csatolnia, ezért lemondott erről a funkcióról. A még újdonságnak számító vasbetonszerkezethez a hatóság pótoltatta a tárolandó anyagot és súlyt szolgáló statikai számítást. Márer Ármin végül megkapta a hozzájárulást a befejezéshez azzal a feltétellel, hogy a Szikra utcára néző falnak lakóépület kiképzésűnek kell lennie. Két utcára néző, L alakú, alápincézett, emeletes épület. Tömegformálásában és részletképzésében egyaránt szokatlan és izgalmas képet nyújt. Összességében a szecesszió geometrikus irányzatának képviselője. A zárt erkéllyel, loggiás rizalittal, saroktoronnyal tagolt homlokzatait annak részleteihez igazodó tető fölépítmény teszi teljessé kupolával, azaz csillagvizsgálóval. A falakkal teljes összhangban állnak a változatos méretben megjelenő keskeny résablakok. Az épület játékosságát többek között az egymásba átfolyó, átható, függőleges és vízszintes homlokzati applikációk - loggia, nyitott és zárt erkélyek, hengeres toronytestek - adják. Sajátságos a körúti homlokzat magas és meredek, valamint lapos és alacsony orommezője. Figyelmet érdemlők a körúti loggia zárókövei helyén figyelő bizarr maszkok és a későbbi könyvtárfunkciót szinte előre sejtető, oszlopfőkként szolgáló bagolyszemek. Ezt a motívumot megtaláljuk a kapualj geometrikus ornamentikájában és a lépcsőház zömök oszlopain is. Finom szerkesztésűek a nyílászárók: az utcai ablakok, a vaspántos, kovácsoltvas rácsozatú, meghökkentően pici szemekre is osztott bejárat s az ugyanúgy megmaradt belső ajtók. Említésre méltók a villa stílusához illeszkedő apróságok, a körút felőli hófogó kampók és a lépcsőház üvegablaka; ezek sajnos már csak nyomokban lelhetők fel. 1941-ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár építtetett itt szükségóvóhelyet; 1950-51-ben a Cipész Kisipari Szövetkezet részére hajtottak végre belső átalakításokat munkatermek létrehozásával. A villában jelenleg a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Központi Könyvtára működik orvostudományi szakkönyvtári és hálózati központi feladatokat látva el. Szent-Györgyi Albert biokémikus betöltötte az Általános Orvostudományi Kar dékáni, a Szegedi Tudományegyetem rektori, a nevét viselő szegedi Rotary Klub elnöki tisztét. A város, az egyetem és a kar állandó kiállítóhelyként Szent-Györgyi Albert életét, kutatói és oktatói munkásságát bemutató emlékszobát létesített (2007) az 1911-ben készült műemlék jellegű épületben. Itt található még Diczfalusy Egon, Svédországban élő professzor által a Karnak adományozott prekolumbianus szobor-, és használati tárgy gyűjtemény Dél-Amerikából. Az épület egyébként az Általános Orvostudományi Kar Dékáni Hivatalaként is funkcionál. A kiállítás Szeged városa, a Móra Ferenc Múzeum, a Tudományegyetem és az Orvoskar együttműködésével készült.

Árvízi centenáriumi emlékmű
Tisza Lajos körút - Korányi fasor
A nagy árvíz évfordulójára készült mű a Tisza-parton áll, amelyet az 1879. március 12-i árvíz centenáriumán avattak fel. Segesdi György három évig dolgozott a Japánból származó krómacélból készült monumentális és lendületes emlékművön. A gránitlábazatra helyezett, rombolást jelképező hullámfolyam fölfelé meredő 12 méter magas oszlopnak ütközik, amely az elemekkel dacoló emberi helytállást, és a város hullámsírból való feltámadását hirdeti. A gránit lábazatba vésett két évszám: 1879 és 1979. Előtte gránittömbbe vésve látható Szeged címere és azé a hat városé, amelyek a város árvíz utáni megsegítésében kiemelkedő szerepet játszottak: Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Róma, Párizs, valamint rögzítették a város történetében fontos egyéb nagy eseményeket is. Az üres hasábok a jövő nagy történéseinek megörökítését hivatottak szolgálni.

Képek és képeslap: Tisza parti rakpart egykor; Evangélikus templom 1882; Gróf palota régen; Kakasos templom bejárata ma; Református palota régen és ma (2 kép); Anna gőzfürdő régen és panoráma ma (2 kép); MÁV üzletvezetőség egykor és parkjában a fekete gőzmozdony ma (2 kép); Tisza Lajos körút régen; Reök palota épülete ma; Honvéd laktanya régen; Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ bejárata ma; árvízi emlékmű 1979 és ma gránittömbökkel (2 kép).