Egyetemi épületek - Szent-Györgyi Albert
Dóm tér
A Fogadalmi templomból kilépve a térre, a Tisza felöli keleti részen elhelyezkedő épületek a természettudományi és orvosegyetemi intézetek. Így például az orvosi - kémiai intézet (Dóm tér 8), ahol Szent-Györgyi Albert végezte azon kutatásait (az égési folyamatok biokémiája), melyekért 1937-ben megkapta az orvosi Nobel-díjat. A tudós nevéhez fűződik még a C-vitamin (a fűszerpaprikából kivont aszkorbinsav) előállítása is, ám ez csupán "mellékterméke" volt kutatásainak. ő volt az első magyar Nobel-díjas. Azóta már többen is követték a sorban, de utódai között egy sem akadt, aki hazai földön elért eredményeiért részesült volna a világraszóló elismerésben. A templom keleti oldalán áll még az orvosegyetem oktatási központjának csupa üveg épülete is - a ház végfalát Tóth Valéria szegedi szobrászművész bronz domborműves kútja díszíti. A keleti oldalon kívül, a tér déli, Aradi vértanúk terével és a kis Rerrich Béla térrel párhuzamos oldalán is megtalálható a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar több intézménye. - A Szent-Györgyi Albert mellszobor, vörös mészkő, másfélszeres életnagyságú. Kalmár Márton még 1981-ben készítette, ekkor vásárolta meg a város, 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette a világhírű Nobel-díjas tudós nevét. Ebből az alkalomból helyezték el a a portrét egykori munkahelyének, az orvosi vegytani intézet bejárata mellé.

Zenélő óra
A tér egyik különlegessége a Dóm főbejáratával szemközti, az egyetemépület déli homlokzatán látható, a tér épületének falába épített, hazánkban egyedülálló zenélő óra, a középkori egyetemek szimbóluma. Jeles szegedi óramester volt Csúry Ferenc. Ő alkotta meg 1935-ben a Dóm téri órajátékot, melyet először a szegedi szabadtéri játékok alkalmával mutattak be, 1936-ban. A Dóm téri épületegyüttes tervezője, Rerrich Béla már 1929-ben elgondolta a déli homlokzatra a zenélőórát, amelyet akkor az egyetem jelképének szántak. A Rerrich-tervezte számlap körüli figurák és a zenélő óra csak később, némi huzakodás után készült el. Csúry Ferenc jeles képviselője volt szakmájának, 1937-ben a szegedi ipari vásáron bemutatta új találmányát, a saját készítésű szinkronórát. Az óra figuráit előbb Petri-Pick Lajos szegedi szobrászművésszel kívánták elkészíttetni. Szeged városa azonban nem fogadta el ezt a tervet, mivel túl drágának találta a kivitelezést. Így esett a választás Csúry Ferencre. A faszobrokat Kulai József szegedi faszobrász készítette. A zenei szerkezet elkészítésére többféle megoldás kínálkozott. Csúry eredeti elképzelése szerint gramofonszerkezet szólalt volna meg, ennek hangerősítők erősítették volna fel a hangját. A másik elképzelés a régi zenélő óráknál már bevált módszert követte volna: hengeres szerkezet szólaltatta volna meg a hangokat. Végül a zengő fém rudakból álló klaviatúrát fogadták el, mert úgy találták, ez a megoldás illik legjobban a Dóm tér hangulatához és architektúrájához. A Rerrich tervezte számlap körüli falnyílásokon az egyetemi tanácsot és a ballagó diákokat ábrázoló színes figurák zenére vonulnak ki. A figurákat valóságos alakokról mintázták: rektor - Klebelsberg Kunó; dékánok - Brassai Sámuel, Kolozsváry Sándor, Tóth Lajos, Herman Ottó; pedellus - András József és a diákok - Dugonics András, Zágoni Mikes Kelemen, Petőfi Sándor, Szemere Bertalan, Vasvári Pál, Barabás Miklós, Bercsényi Miklós, Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Tinódi Lantos Sebestyén, Vedres István. A zenélő óra kivitelezésén egy éven át dolgoztak. Két szerkezetet alakítottak ki: az egyik az órát hajtja, a másik a szobrokat mozgatja. Ezeket hangszekrény egészíti ki. Néhány érzékeny szögezett acélhenger és apró üvegfiolákba zárt pár csepp higany alkotta az eredeti szerkezetet. A hangokat azután mikrofonnal erősítették fel. A zenedarabokat Belle Ferenc javaslatára Siklós Albert professzor állította össze, az alábbi témák alapján: Ballag már a vén diák, Egy régi magyar karácsonyi ének, Szegedi népdal, Tinódi Lantos Sebestyén - A szegedi veszedelem. A harangjáték műsora nyolc percig tartott, ezalatt kivonult a 18 figura. Este a diákok automatikusan kigyulladó színes lampionokkal jelentek meg, egy nagy, villogó szemű bagoly huhogásától kísérve. A Dóm téri zenélő órát 1936. augusztus elsején helyezték üzembe, a zene pedig tíz nappal később szólalt meg először. Az óra számlapja 250 cm átmérőjű, a hold és a csillagrendszer színes képei láthatók rajta, Rerrich Béla eredeti elképzelése szerint. Rézdomborítás díszíti a számlapot, a tizenkét állatövi jegy jeleivel. Az órajáték naponta kétszer, 12:15 és 17:45 idején szólal meg és indul el.

Intézet bejárat szoborral - zenélő óra bent és kint - címerek

Vármegye-, és városcímerek
Dóm tér - Oroszlán u
A Dóm teret körülölelő épületegyüttes első emeletének ablakai alatt a régi Magyarország történelmi megyéinek címerei találhatóak. A Dóm tér építésekor (1930), a Trianon előtti 64 vármegye címerpajzsának hagytak helyet, talán azzal a tudatos céllal, hogy később, csak a határokon belüli megyék címereit helyezik el az oszlopsor fölött, ezzel is kifejezve az országot ért méltatlanságot. De ez nem így történt, csak a mai határokon belül maradt megyék címereit rakták föl. A városi tanács kezdeményezésére 1972-73­ban a nyugati épületszárnyon a megyecímereket levették és a múzeum kőtárába vitték. Helyükre a művészeti szakközépiskola szobrásztanulóinak kivitelezésében került a homlokzatra Budapest, Szeged, Miskolc, Debrecen, Pécs, Győr, Kecskemét, Szombathely, Szolnok, Kaposvár, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Sopron, Dunaújváros, Salgótarján, Veszprém, Orosháza, Jászberény, Esztergom, Gyula, Kazincbarcika, Csongrád, Kalocsa, Szekszárd, Székesfehérvár, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Cegléd, Ózd, Hajdúböszörmény, Túrkeve címere. A történelmi Magyarország vármegyéinek címerei és egyes megrongált címerek, mint Nyitra; Tolna; Veszprém, restaurálás után a Műemlék-felügyelet Oroszlán u. 1. alatti székházának udvarán láthatóak.

Dóm tér nyugati oldala - püspökség - papi szeminárium

Szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola - papi szeminárium
Dóm tér 6.
A Dóm tér nyugati részén lévő épületek főleg az egyházi központhoz tartoznak. A püspöki palota épületegyüttes az Aradi vértanúk terével párhuzamosan áll, de a Dóm tér délnyugati és nyugati oldala ad otthont a papi szemináriumnak. Glattfelder Gyula püspök a trianoni határ-húzások után az egyházmegye központjában, Szegeden alapította meg a Főiskola elődjét. Az első tanév 1930-ban indult. A papnevelő intézetet és a főiskolát a jezsuiták vezették 1950-ig, a szerzetesrendek működésének erőszakos felfüggesztéséig. Az 1970-es évek elején az országban először Szegeden indult meg titokban a világiak teológiai képzése, majd 1983-ban vált lehetővé levelező tagozatosok fogadása. A világi nappali tagozatos hallgatók (teológusok és hittanárok) képzése a rendszerváltással indult meg. A főiskola ezáltal jogosulttá vált arra, hogy felkészíthesse teológus hallgatóit a Szentszék által elismert, és az Egyetem által nyújtott tudományos fokozat elnyerésére. A Főiskola 2008-ban vette fel Gál Ferenc egykori dogmatika professzor nevét, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem első rektora volt, és kivételes személyisége máig hat az oktatásra, a papképzésre, a magyar katolikus egyházra. A papi szeminárium bejárata felett látható a bájosan naiv romantikus színes, mázas kerámia Szent Ágoston dombormű (alkotó - Ohmann Béla, 1930), amit a pécsi Zsolnai gyárban készítettek. A jelenet középpontjában Szent Ágoston ül trónuson, balról és jobbról térdeplő, tiszteletadó kispapok és szerzetesek veszik körül. Csak Szent Ágoston és a szerzetesek némelyikének arckifejezése portrészerű, a többi részlet elvonatkoztatott. Nem véletlenül, mivel Szent Ágostonban Rerrichet ismerhetjük föl és építész tanítványai közül Virág Pált és Stampay Jánost. Szintén a pécsi Zsolnai-gyárban kivitelezett Ohmann Béla 1930as másik színes majolika remeke, a fülkében elhelyezett gótikus ihletésű Krisztus siratása című kompozíció is. Ohmann neogót stílusjegyekkel alkotta meg a szerény méretű, vasrácstól védett kompozíciót. 1930. október 23-án (Mencel Károly pápai kamarás) avatták a főiskola oldalán, a Dóm tér délnyugati oldalán, az árkádsor felett található Ohmann Béla Szent Imre herceg épület díszítő mészkő szobrát. A Szent Imre szobor elhelyezésével a magyar ifjúság katolikus szellemű nevelése jegyében a példakép állítása volt a cél. Imre herceg - Szent István fia - rövid ifjúsága, életvitele alkalmasnak mutatkozott erre. Az épületben akkor Szent Imre konviktus volt. 1930-ban helyezték el a Dóm tér nyugati oldalának közepét díszítő Ohman Béla - Két zászlótartó barát szobrát. Mészkő, a kezek anyaga bronz, másfélszeres életnagyságúak. A két zászlótartó és Szent Imre világos mészkőből készült, hogy a sötét klinkerburkolatú homlokzatot élénkítsék.  

dombormű - Krisztus siratása - Imre herceg - zászlótartók
(kattintásra nagyobb képeken)

Szeged-Csanádi Egyházmegye Múzeuma és Kincstára
Dóm tér 5.
A Püspöki Palota egyik szárnyában, az egykori Szent Imre Kollégium alagsorában kialakított helyiségekben talált otthonra ez a gyűjtemény. Az 1945-ben bekövetkezett politikai változás Magyarországon az egyházak életében is jelentős fordulatot hozott: az egyházi iskolák államosítása; a szerzetesrendek feloszlatása; a kolostorok elfoglalása -, az ezekben található könyvtári, levéltári és egyházművészeti anyagok lefoglalása, sok esetben elpusztítása. Gyakorlatilag csak a templomok maradtak az egyházak kezében. A viszonylagos konszolidáció után az 1970-es években indulhatott meg bizonyos kulturális kibontakozás elsősorban a műemlék jellegű egyházi épületek, főként templomok régészeti-műemléki föltárása. Az ezt követő időszakban a meglévő néhány gyűjtemény fölújítására és számos új egyházi gyűjtemény megnyitására, kibővítésére, újabb épületbe költöztetésére került sor, ismét megkezdhették működésüket a szerzetesrendek és az egyházak számos, korábbi ingatlanjukat visszakapták. így történt ez Szegeden is, ahol 1995-ben került sor az évtizedeken át állami kézben lévő, majd 1989 után visszaadott egykori Szent Imre Kollégiumban kialakított egyházmegyei múzeum átadására. A kiállítási anyagot Csongrád és Békés megye plébániáiról gyűjtötték össze. Az egyházművészeti tárgyak egyik részét a mindennapi templomi szertartásokon használták, a másik pedig a díszítést szolgálta. Leginkább a barokk templombelső berendezéseit idézik a tárgyak. A környék legértékesebb egyházi jellegű textíliái közül kiemelkedő a múzeum legrégebbi palástja, egy 15. századi Szent-Gellért miseruha. A leggazdagabb az ötvöstárgyak gyűjteménye: 15-19. századi feszületekkel, kelyhekkel, ereklyetartókkal és szentségmutatókkal (monstranciák). A kiállított tárgyak mindenekelőtt azt bizonyítják, hogy a kisebb falvakban épp úgy, mint a nagyobb városokban, megvolt az igény arra, hogy az adott körülmények közepette minél szebb, minél értékesebb tárgyakat szerezzenek be a templomok részére. Nagyon sok esetben Pestről, Budáról, esetleg Bécsből, vagy Ausburgból rendelték a szobrokat, ötvöstárgyakat, miseruhákat. Mindez arra utal, hogy az egyszerű emberek, miközben mindennapi életünkben megélhetési gondjaink voltak, vagy lehettek, és sok mindenre nem volt pénzük, ugyanakkor az utolsó fillérüket is odaadták, hogy büszkeségből, vagy vallásos áhítattól vezérelve a templomuk részére minél szebb, minél értékesebb kegytárgyakat szerezzenek be. Ezekre a tárgyakra büszkék voltak, és maximálisan ragaszkodtak hozzájuk egészen napjainkig.

Nemzeti emlékcsarnok - Panteon
Az észak-európai stílusú, vörös téglás egységes épületek árkádjai alatt látható a Nemzeti emlékcsarnok, mely Klebelsberg Kunónak, az első magyar vallás- és közoktatásügyi miniszternek köszönheti születését és a magyar történelem, irodalom, művészet és természettudomány kimagasló személyiségeinek szobrait, domborműveit tartalmazza. A Dóm teret az Aradi vértanúk terével összekötő boltíves Trianoni kapu keleti falán ma is látható az egykor ott elhelyezett Klebelsberg-emlék mészkőtábla. Ezt használták föl a Beloiannisz emléktáblához. A dombormű eredete a szegedi egyetem tanárainak adományaként, Rerrich Béla tervei alapján készült, Auer Sándor, szegedi kőfaragó mester munkája. 1931 márciusában helyezték el, szövege: "Cuno ex. comitibus Klebelsberg (alatta Klebelsberg családi címere) te saxa loquuntur (= rólad beszélnek e kövek) A. 1930. D." 1952-től 1992-ig a görög szabadságharcos Nikosz Beloiannisz nevét viselte a Dóm tér. Gróf Klebelsberg Kunó emléktáblájának szövegét és a gróf címerét levésve az alábbi szöveget olvashatták a szegediek 1992-ig: "Ezt a kaput Nikosz Beloiannisz görög hazafiról nevezték el, akit három társával együtt a görög monarchofasiszták az amerikai imperialisták parancsára 1952. március 30-án legyilkoltak. Emlékük erősítsen bennünket a hazáért, a szabadságért és a békéért folytatott harcunkban. Városi Tanács." Az emléktábla szövegét 1992-ben Kalmár Márton állította helyre, az eredetinek megfelelően. Szemben állva a Dóm tér boltíves Trianoni kapujával, az árkádok kovácsoltvas kapuja (Strell József munkája, 1929.) fölött Glattfelder Gyula jelmondata olvasható: Iustum amore (Az igazit szeretettel), a másik oldalfalán pedig N. Beloiannisz emléktáblája. A Dóm teret szegélyező árkádsor több mint 300 m hosszú, és 101 ívből áll. Pillértávolságai egyenlők, de minden oszlop más és más: a csavaros, négyzetes, nyolcszögű, körkereszt szerkezetű, csipkés, mintás és így tovább. (A csavart alakúnak a szegedi humor az adóprés nevet adta.) Klebersberg ötlete volt, hogy az 1926-ban elhunyt Stróbl Alajos szobrászművész hagyatékából az állam által 1929-ben megvásárolt 12 mellszobrot Rerrich Béla helyezze el az árkádok alatt, és gondoskodjék gyarapításáról. A Nemzeti Emlékcsarnok hivatalos alapítólevelének keltekor, 1930. október 24-én már 45 szobor állt itt, és továbbiakon dolgoztak művészek, így főként a dóm és a tér más szobordíszeit is készítő Ohmann Béla. Azóta folyamatosan bővül a szoborcsarnok: ha körbejárunk az árkádok alatt, a magyar történelem, művészet és tudomány jeles személyiségeinek portréit nézhetjük végig. A szobrok és domborművek stílusa és művészi színvonala meglehetősen vegyes. 

árkádok helyszínrajz - emlék mészkőtábla - egy kapu - nyugati árkádok részlet

OZORAI PIPO - Filippo Scolari humanista hadvezér
nyugati árkádok - 10.
Filippo Scolari Zsigmond király szolgálatában álló zsoldosvezér volt, magyar nevét házassága révén Ozorai Borbála után kapta. Történelmünkbe a végvárak török elleni megerősítésével, hadi sikereivel írta be nevét, valamint azzal, hogy Hunyadi János az ő seregében kezdte el katonai pályafutását. Mecénásként, műpártolóként a Mátyás korában kiteljesedett magyarországi művészet elterjesztésének előhírnöke volt. Szegedhez a királyi sókamarák igazgatójaként volt köze. Az emlékmű feliratai Ozorai Pipo hadi sikereire utalnak. - Az egyik leglátványosabb emlékmű, amely a középkori faragványok formajegyeivel híven megidézi a kort, amelyben a hadvezér élt. A terpeszben álló, páncélos alak a későgót francia szobrászat remekeire emlékeztet. A kardjával lesújtani készülő lovag lába a Scolarik családi címerét tartó legyőzött törököt formázó démonon tapos. A mívesen kivitelezett, s a középkor világát híven megidéző színezett hársfa faragvány látványát várbástyák, tornyocskák és színezett feliratok teszik gazdaggá. Ohmann Bélának ez az egyik legsikerültebb alkotása az árkádok alatt látható többi műve között. Az emlékcsarnok egyik legszebbnek tartott emlékműve.

JÓKAI MÓR mellszobor
nyugati árkádok - 12.
A Stróbl-hagyatékból származó portré bronzból készült, s szintén az emlékcsarnok törzsanyagába tartozik. Töredékesen maradt ránk: a mellkép jobb válla hiányzik. Rerrich az alkotó iránti tiszteletből nem egészíttette ki a művet, hanem kissé jobbra fordítva fülkébe rakatta, így is teljes értékű, remekmívű portré, amely a 19. századi jellegzetes romantikus ihletettségét tükröző szoboremlék.

VITÉZ JÁNOS dombormű
nyugati árkádok - 13.
A főpap a magyarországi humanizmus vezéregyénisége, aki nagy műveltségét a magyar szellemi élet felvirágoztatásában kamatoztatta. Mátyás király nevelője, Janus Pannonius tanítója volt. 1465 februárjában esztergomi érsek lett. Saját költségén Pozsonyban egy négy karból álló egyetemet hozott létre, amelynek tanszékeire a külföldi főiskolák nevezetesebb tudósait nyerte meg. Esztergomban fényes palotát emeltetett, képtárat és könyvtárat alapított. - Míves kialakítása, anyagának nemessége folytán a színes, fajansz dombormű a szoborcsarnok egyik leglátványosabb emlékműve. Taiszer János a Zsolnai-gyár díszítőszobrásza volt. Ezt a domborművet még 1925-ben készítette. Vitéz János jobb profilban ábrázolt fél alakját a kódexek iniciáléira emlékeztető díszes keret fogja közre. Reneszánsz ihletettséggel, remek stílusérzékkel megalkotott emlék, amely élénk színeivel, harmonikus szerkezetével vonja magára a figyelmet.

Nyugati árkádok 10 - 12 - 13
(kattintásra nagyobb kép)

IV. BÉLA - VÁROSI RANGRA EMELI SZEGEDET
nyugati árkádok - 27.
Történetírásunk "a második államalapító" jelzővel ruházta fel. 1241 után várakat épített, kiváltságok adományozásával is segítette a városok fejlődését. Megerősítette a tatárok elpusztította szegedi várat, amely királyi kiváltságai és adományai folytán a Dél-Alföld központjává vált. 1247. évi birtokadományát értelmezték - tévesen - az ábrázolt szabad királyi városi rangra emelésnek. Valójában II. Ulászló 1488-ban kiadott, privilégiumot adó oklevele utal a városnak adott korábbi kiváltságokra. - Ez az 1932 körül elhelyezett bronz dombormű a szoborcsarnok reprezentatív alkotásainak sorába tartozik. A nevezetes események egyikét, a városalapítást örökíti meg. Szentgyörgyi István, a szobrász az általa képviselt neoklasszicizmus szellemében világos, áttekinthető kompozícióban mutatja a legendás eseményt. Középen, emelvényen elhelyezett trónuson ül IV. Béla, mellette testőreit látjuk feszes tartásban. Balról a város követei éppen átveszik az okiratot. Jobbról a papság és a katonai hatalom képviselői előtt térdelő alakot látunk, aki kardot vesz át annak jeleként, hogy Szeged támogatni fogja a királyi hatalom megszilárdítását. 

BENCZÚR GYULA mellszobor
nyugati árkádok - 32.
A 19. századi magyar történeti festészet egyik legjelentősebb alkotója. A másfélszeres életnagyságú - fél alakként ábrázolt festőt finom szemcséjű homokkőből faragta Kisfaludi Stróbl Zsigmond. Az akadémikus történelmi festészet mértékadó mesterét munka közben ábrázolja a mellszobor, ecsettel, palettával kezében, mestersége jól ismert eszközeivel. A festő elmélyülten figyel, láthatóan az előtte álló feladat teljesítésére koncentrál, részletező megmunkálású portré, Kisfaludi Stróbl Zsigmond hiteles, jó jellemábrázolással alkotott emlékszoborral tisztelgett a történelmi festészet nagy alakjának, akivel - szobrászként - rokon elveket vallott. A szobrot gróf Széchényi Károly ajándékozta a szoborcsarnoknak (1930).

Nyugati árkádok 27 - 32

RADNÓTI MIKLÓS kisplasztika
déli árkádok - 47. 
Radnóti a fasizmus, a munkatáborok világában kiszolgáltatott, végsőkig hajszolt, de sorsával mindvégig józanul szembenéző ember érzéseinek, gondolatainak megörökítésével természetes folytatója József Attila költészetének. Részt vett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumában, az egyetemi ifjúság haladó szellemű mozgalmában. A fasizmus éveiben vált világirodalmi színvonalon is kiemelkedő költővé. Utolsó verseiben megdöbbentő erővel ábrázolja a halálveszedelemben élő, végsőkig hajszolt ember sorsát. A Nemzeti Emlékcsarnok a háborút követő években történt szoborelhelyezéseivel (1948) egyre inkább a város szellemi életének emlékhelyévé vált. A megörökített személyiségek nyilvánvaló kötődéseik révén Szeged irodalmi, kulturális életét reprezentálták, ugyanakkor nemzeti kultúránkat maradandó értékekkel gyarapító alkotók is voltak egyúttal. Beck András főként szimbolikus-expresszionista bronz kisplasztikákat, kitűnő karakterérzékkel megformált portrékat és expresszív megformálású plaketteket, érméket készített. Radnóti vörösrézlemez portréja ezek sorába illeszkedik.

IZSÓ MIKLÓS mellszobor
déli árkádok - 63.
Emlékmű szobrászatunk úttörő egyénisége, műveinek értéke a korabeli európai plasztika mércéjével mérhető. Szeged első köztéri szobrát, Dugonics András monumentális emlékművét is ő alkotta. A Stróbl-hagyaték egyik jelentős darabja. Híven a realista szobrászat elveihez, Izsót munka közben, a szobrászi alkotómunka ihletett állapotában ábrázolja. Részletező, a test és különösen az arc, és a karok izmainak érzékletes ábrázolását mutató ruszkicai márvány alkotás. Az emlékszobrok megszokott, hűvös tárgyilagosságával szemben életszerűséget fedezhetünk föl benne. Az elnagyoltabb formák éreztetik Izsó szobrászi, emberi magatartását. Kezében kalapácsot és kőfaragó vésőt tart. A kiváló mester által alkotott emlékszobor méltó megidézője Izsó géniuszának és emberi habitusának.

Déli árkádok részlet és 47 - 63

LECHNER ÖDÖN mellszobor
keleti árkádok - 75.
A magyar építészet legnagyobb, formateremtő egyénisége, a szecesszió kiemelkedő mestere. Sajátos nemzeti stílusával iskolát teremtett, szakírói munkássága is jelentős. Ligeti Miklós legjobb korszakából származó mű, Rodin hatásáról tanúskodó, impresszionista jellegű életnagyságú, bronz portrészobor. A szoborfülke világos háttere intim környezetet teremt ennek a szobrászi remeklésnek. Virtuózan mintázott mellszobor, sziluettje is rendhagyó, a mellrészen ugyanis egy bemetszett sík felületen egy templom vázlatos rajza látszik.

KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR síremlék
keleti árkádok - 85.
Nyelvtudós, a tibeti filológia megalapítója. Ohmann Béla alkotása, a szoborcsarnok egyik leglátványosabb emlékműve, jelképes sír, az indiai díszítőművészetre jellemző motívumokkal. Arabeszkekkel díszített mészkő szarkofágon Kőrösi Csoma Sándor tibeti szerzetesi ruhában ábrázolt alakja látható. Mögötte a falon, mészkőlapon a tibeti szerzetesi cellákra emlékeztető, mélyített alakzatok látszanak. Stílusos, ízléses emlékhely, díszítőszobrászati remeklés. A szarkofág fölirata: KERESSETEK, KUTASSATOK, MERT AZ EGÉSZ VILÁG EGYETLEN NEMZETE SEM TALÁL ANNYI KINCSET KULTÚRÁJÁNAK GYARAPÍTÁSÁRA, MINT A MAGYAR TÁRSADALOM AZ ŐS INDIAI KULTÚRA TÁRHÁZÁBAN.

Keleti árkádok részlet és 75 - 85

VIRÁG BENEDEK dombormű
keleti árkádok - 102.
A magyar ódaköltészet mestereként a magyar versformát a klasszikus (időmértékes) verselés fegyelmező erejével kívánta megújítani. A Nemzeti Emlékcsarnokban elhelyezett budai síremléke az első olyan magyarországi írószobor, amelyet közadakozásból emeltek. A szoborcsarnokban elhelyezett művek között ez a klasszicista, carrarai márvány dombormű a legrégebbi és egyben - Ferenczy István alkotásaként - a legnagyobb művészi becsű is. Történetét Apró Ferenc helytörténész tisztázta. Sokáig úgy vélték, hogy a dombormű Virág Benedek budai síremlékéről származik. Valójában Döbrentei Gábor szervezett gyűjtést Virág Benedek síremlékére, ő rendelte meg a művet Ferenczy Istvántól. Az alkotás, 1834-ben készülhetett. Nem a síron, hanem a Nemzeti Múzeumban helyezték el, ahol korabeli híradás szerint "a régiségi ritkaságok termében a déli fal egyik vésett mélyedésében volt". Innen került 1931-ben a szegedi panteonba.

HUNYADI JÁNOS dombormű
keleti árkádok - 103.
A nagy "törökverő" kormányzó a középkori magyar királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal, amellyel 70 évre megállította a muzulmán hódítást. A győzelmes csata emlékjeléül pápai bulla rendelte el a déli harangszót. Igényes, gondos kivitelben készült, attraktív emlékmű, amely történelmi légkört teremt az árkádok alatt. Rerrich Béla elképzelését Sidló Ferenc szobrász valósította meg. Hunyadit hadiöltözetben látjuk, robusztus alakja kitölti a szoborfülkét, izmos kezeit hadi szerszámán nyugtatja. A másik két történelmi alakot is egyházi rangjuk, papi hivatásuk jelvényeivel, történelmi szerepük attribútumaival ábrázolva láthatjuk. Egyikük Giuliano Cesarini olasz bíboros, pápai diplomata, legsúlyosabb vereségének előidézője, a másik Kapisztrán János ferencesrendi szerzetes, legnagyobb győzelmének segítője. A hármas életnagyságú bronz szoborcsoport mészkő alapra lett helyezve.

Keleti árkádok 102 - 103

Belvárosi római katolikus Plébánia Hivatal és bérház
Dóm tér 15. 
A Fogadalmi templom neoromán stílusához illeszkedő, a Rerrich-féle Dóm téri épületek beépítési vonalával összhangban álló L alakú saroképület. Alápincézett, háromemeletes tömege sokáig erőteljesen kiemelkedett közvetlen környezetéből. Földszintjén a plébánia helyiségei kaptak helyet; a Dóm téri bejárattól jobbra a hivatal a káplánszobákkal, balra a plébános tágas lakása vendégszobákkal és nagy ebédlővel. A három emelet egyforma beosztással készült, szintenként négy három-négyszobás, elegáns lakással, és az L alak mindkét szára végén egy-egy lépcsőházzal. Homlokzatai nagy felületük ellenére a gondos és változatos részletképzés eredményeként nem unalmasak. Fő hangsúlyt a saroktorony képez négy fiatornyos sisakjával; a homlokzatok tengelyeit oromzatok jelölik ki. Rövidebb-hosszabb erkélyek segítik a felületi plasztikát, áttört kőrácsot imitáló mellvédekkel. Nyílásai zömükben félkörívesek, a földszintiek néhánya szegment íves. Széles, nagy ablakok együtt szerepelnek szóló, iker és hármas-iker keskenyekkel; helyenként függőlegesen két, valamint három szint magasságot összefogó keretezéssel. A palota részletei tisztán a romantika formavilágát idézik - a körablakok, a fonatos és fogazott szegélyek, az ívsoros párkány, a baluszterek kockafejezet. Műkő épületdíszítő eleme 1915-ben készült - Városcímer angyalokkal. A címer körirata: "SIGILLUM CIVITATIS SZEGEDIENSIS 1200". A plébánia és bérház, egyben számos szegedi köz- és magánépület tervezőjének emlékét tábla őrzi a ház falán.

Somogyi Könyvtár és Csongrád megyei Levéltár
Dóm tér 1-3.
A dóm túloldalán, a Dóm tér és a Somogyi utca sarkán 1978-ban kezdték el építeni a Somogyi-könyvtár új palotáját, amely a város levéltárának is helyet ad. Megjelenésével, égetett téglás homlokzatával jól illeszkedik a tér épületegyüttesébe, nagy, füstszínű ablakaiban a templom képe visszatükröződik. A könyvtár alapítója Somogyi Károly esztergomi kanonok volt, aki 1880-ban 43 701 kötetes könyvtárát Szegednek ajándékozta. Ez a magja a mai dokumentum-gyűjteménynek. A könyvek mellett kották és hanglemezek, folyóiratok, kéziratok sorakoznak a bibliotéka polcain. A Somogyi-könyvtár féltve őrzött ritkasága a hártyára írott, iniciálékkal gazdagon díszített Prágai Missale (1492-ből való), de megtalálható itt Vesalius híres anatómiájának 1555-ös első kiadása is. A Somogyi-emlékszobában őrzik a könyvtár ritkaságait. A levéltár egyik részlege a titkos levéltár, mely a város szabadalmi jogait biztosító régi okmányok és a hírhedt boszorkánypörök iratainak őrzője. - A könyvtár előtt áll Somogyi Károly esztergomi kanonok mellszobra (Kalmár Márton szegedi szobrászművész alkotása). 

Plébánia 1926-29 (kattintásra ma) és kapuja - Somogyi könyvtár

Görögkeleti szerb templom
Dóm tér - Somogyi utca 3.
A Dóm tér északkeleti sarkát lezáró görögkeleti szerb templom a város egyik fontos látnivalója. Szegeden a szerb nemzetiség a török időkben jelent meg először. A 18. és 19. században jelentős szerepet játszottak a vidék kereskedelmi életében. Többségük a Palánkban, a város egyik legősibb település részében, kisebb csoportjuk pedig Felsővároson lakott. Első templomuk a várban épült a 17. század végén, de a vár erősítése miatt egy idő után lebontásra került. Második templomukat 1725-ben, a mai helyén építették fel; ebbe készült 1761-ben a bizánci templomépítési stílusnak megfelelően a jelenleg is látható képfal, azaz "Ikonosztáz". A Szent Miklósnak szentelt barokk templom 1773-1778 között épült, Jován Dobits tervei alapján, toronysisakja 1835-ből való. Figyelmet érdemel az erősen tagolt főpárkány, az ívelt timpanon és a fali vázák. Legfőbb ékessége az arannyal dúsan díszített ikonosztáz, amely harmonikus egységbe olvasztja az ősi pravoszláv festészet hagyományait és korának barokk művészetét. A képfalak hagyományos felépítésének megfelelően, a felső harmadban középütt Krisztus látható a kereszten, prófétákkal körülvéve. Az alsó kétharmadot a Szentháromság, Szent Péter és Pál, valamint az apostolok népesítik be. A középső, úgynevezett királyi ajtótól balra és jobbra eső két-két kép Szűz Máriát, Szent Miklóst, illetve Krisztust és Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Ez utóbbiakat Jovan Popovic festette 1761-ben, a többit N. Hodin 1881-ben - a korábbi képek stílusához igazodva. Az északi diakónusi ajtón Mózes látható a kőtáblával, a déli ajtón fivére, Áron. E képfal alighanem egyedülálló a hazai pravoszláv egyházművészetben. Míg Jankovics Miklós híres miskolci, egri ikonosztázai gazdag vázszerkezettel tagoltak, zárt felépítésűek, addig a szegedi egy áttört rokokó csipke. Kialakításában valószínűleg nemcsak kijevi, hanem bécsi mélyfaragó szobrászok is közreműködtek. A templomhajóban kétoldalt álló trónszékek közül a jobb oldali a püspöké, a bal oldali Szűz Máriáé. A mennyezet freskója - N. Hodin műve 1881-ből - a világ teremtését ábrázolja. A márványmintás falakon 17-19. századi ikonok és latin kegyképek átköltései sorakoznak. Művészi értékével kiemelkedik közülük az ukrán eredetű Szent Kereszt és Veronika kendője. Ez utóbbit Andrej Rubljov egyik követője készítette a 17. század elején. A naoszt (férfitemplomot) és a pronaoszt (női templomot) az ikonokkal és mécsessel díszített királykapu köti össze, ahol - ősi hagyomány szerint - a királynak is le kellett oldania kardját, csak úgy közeledhetett a szentélyhez. Ferenc József is eleget tett ennek az elvárásnak, amikor 1883-ban megtekintette az árvíz után újjáépült várost. A pronaosz falait borító 17-18. századi arab, libanoni, szerb, kaukázusi, etiópiai ikonok többsége Szűz Máriát ábrázolja. Az oltáron és a vitrinekben látható kegytárgyak a korabeli művészet becses darabjai. A 17-18. századi, aranyozott domborművekkel ékesített evangéliumos könyvek Oroszországból származnak. A barokk hatásokat tükröző ikonok, a füstölgő tömjén, a gyertyafény mind különleges hangulatot kelt a látogatóban. A szemközti házban lakó pópa télen-nyáron készséggel megmutatja az érdeklődőknek a templomot. 

szerb templom kint és bent

Magyar Tudományos Akadémia Székház - Régi Hungária
Somogyi utca 7.
Az Oskola utca és a Dóm tér sarkán a késő klasszicista építészet egyik legszebb emléke, az első Hungária szálló épülete áll. A ház 1868-ból való, Hild József tervei szerint Arleth Ferenc építette. A négyzet alakú telekre épült kétemeletes épület körülfogja a négyszögudvart. A homlokzatot mindkét oldalra egyformán alakították ki. A rizalitban két emeletet összefogó korinthoszi fejezetű falpillérek sora. Az ablakok egyenes záródásúak, a földszinten vakárkádsor foglalja magába őket, melyeknek félköríveit vállpárkány fűzi össze. Hatalmas fakapuja csapott ívű. Első emeleti övpárkánya erőteljes, az ablakok könyöklőpárkánya összefüggő. Három tengelyt összefogó erkélye páros öntöttvas konzolokon nyugszik, finom mívű öntöttvas korláttal. A két-két szélső ablak fölött erős szemöldök. A második emeleti övpárkány könyöklő magasságban húzódik. A konzolsoros főpárkány fölött a rizalitok szélességében lépcsős mellvéd emelkedik, benne a város címere. Tágas kapualjából jobbra nyíló lépcsőház öntöttvas korláttal. A lépcsőház mennyezetét szimbolikus, címeres festmény (Hungária) díszítette, új került a helyére. Udvarán öntöttvas konzolokon függőfolyosó volt. Az 52 szobából és földszinti kávéházból álló épület 1868 januárjától kiadó. Első bérlője, Wagner József, május 6-án nyitotta meg a Wagner Szállót. Februári hirdetésében 60 bútorozott szoba, több terem, első emeleti étterem, reggeliző erkély, szoba távirda, zuhanyfürdő szerepelt, a személyzet német, francia, angol, szerb és olasz nyelven beszélt. Május 10-én már kávéházi helyisége, a hónap végén földszinti étterme is megnyílt. Az emeleten volt július 2.-től a Szegedi Híradó szerkesztősége 1870. január 14-ig. Szegedi újságíró-éveiben itt lakott Gárdonyi Géza és Mikszáth Kálmán, Pósa Lajosnak pedig külön asztala volt a kávéházban. Gárdonyi híres párbaja is itt zajlott. 1869 tavaszán a kerthelyiséget is megnyitották. 1872 novemberében Wagnertől Eibel Károly vette át a szállodát. 1878 nyarán a szállodát új bérlők, Juranovits Ferenc és Sonnleitner Ferenc Hungária névvel nyitották meg. Szeifman Mór kárpitos alig egy hónap alatt végezte el a helyiségek díszítőmunkáit. Az épület 1879-ben még özv. Csiszár Jánosné, 1883-ban már Ábrahám János és neje, valamint Luxeder György és neje tulajdona, ekkor a Somogyi utca felől boltajtó nyitását engedélyezték. A szállót 1890-ben bezárták: egy ideig az ítélőtábla, később iskolák működtek itt, mígnem a Hungáriát lakóházzá változtatták. Az épület Oskola utcai vak árkádsorának kinyitása az 1966-67-i átalakítás eredménye. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tekintélyes akadémikusok által vezetett egyetemi tanszékek mellett már az ötvenes években létrehozott kutatócsoportokat. Ilyen csoport segítette Kalmár László úttörő munkáját a számítástudományi kutatás és oktatás megindításában. A hatvanas években az MTA egyes egyetemi városokban területi bizottságokat hozott létre. Első-ként 1961-ben a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) alakult meg. Székházául 1967-ben kapta meg a régi Hungária szálló épületét az Oskola utca és a Dóm tér sarkán. A ház, irodák és tanácskozó helyiségek mellett, elsősorban fizikai és számítástechnikai laboratóriumoknak és az MTA állományában dolgozó kutatók dolgozószobáinak nyújtott helyet. Itt alakult meg a Szabadelvű Kör, amely az első szegedi tudományos jellegű egyesület volt, ahol gyakran tartottak irodalmi ünnepélyeket, felolvasásokat is. 1970 és 1985 között az épület tudományos szemináriumok, kisebb konferenciák színhelyévé vált. Az elnöki tisztséget 1985-ben Grasselly Gyula vette át. Ő indította el a székház restaurálását és átalakítását konferenciaközponttá, valamint a helyi tudományos közélet és ismeretterjesztés egyik centrumává. Az újabb fölújítás 1991-ben Károlyi István és Tarnai István építészek tervezése, ünnepélyes megnyitása 1992. április 28-án volt.

Mikszáth Kálmán emléktábla
1997. december 18-án avatták az épület falán található bronz domborművet, Tóth Sándor alkotását. Szövege: "Mikszáth Kálmán szegedi tartózkodásának (1878-1880) emlékére. Készült: 1997-ben az író születésének 150 évében". A dombormű szembe nézetben ábrázolja a fiatal, akkoriban Szegeden újságíró Mikszáth Kálmánt. A szobrász a korabeli ábrázolások nyomán, főként Nyilasy Sándor festménye alapján alkotta meg a közönség által kevésbé ismert fiatal író-újságíró portréját. Mikszáth nemcsak az egykori Hungária szállóban lakott, hanem a közeli, Oskola utca 18. szám alatt is.

A Szegedi Akadémia Bizottság Székház lépcsőházában található Ligeti Miklós A tudás fája (1899) című szép márvány szobra. A székház udvarára pedig nemrég került Bánvölgyi László egy érdekes bronz szobra - Albert Einstein, California 1913 címmel, amelyen vidáman biciklizik a tudós. Az alkotó szerint a kerékpár eredeti, egykoron nagyapja tulajdona volt, bevonta időtálló anyaggal, majd bronzba öntötték a főalakkal együtt. (Forrás: Tóth Attila - Bánvölgyi) 

Akadémia székház - lépcsőháza - udvara

Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola
Tömörkény u. 1.
A Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola jogelődjét 1897-ben alapította Szeged városa Állami Leányiskola néven. Az intézmény kezdetben ideiglenesen egy bérházban nyert elhelyezést, a Szabadkai sugárút és a Földvári utca sarkán álló Novák-házban. 1901-1903 között épült fel a M. Kir. Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium által megvásárolt Wodlianer-féle telken a ma is az oktatásnak helyet adó épület, melyet Baumgarten Sándor, Lechner Ödön közvetlen tanítványa tervezett, aki maga is Lechner hatása alatt állott, és munkáinál igyekezett hasonló motívumgazdagságot alkalmazni. A kellemes és csöndes környezetben épült iskola szárnyai U alakban veszik körül udvarát. A fő tömegében egyemeletes épület főbejárata kettős középrizalitja háromszintes. A homlokzatok fő jellemzői: a piros préstéglából készült függőleges, vízszintes és íves szalagok, ablak-keretek a földszint jórészt teljes téglaburkolásával együtt, előidézői voltak annak, hogy "piros iskolaként" vonult be a köztudatba. A félköríves bejáratok sokszögű sarokpilléreinek fejezete kicsit a gótikát, kicsit Gaudit idézve rokon Lechner Ödön budapesti Postatakarékpénztárának azonos épületelemeivel. Az előcsarnok és a lépcsőkorlátok díszítésein is érződik a mester hatása. A téglaburkolás által szabadon hagyott, vakolt falfelületeket lágyan ívelő vakolattükrök és kék színnel kiemelt virágmotívumok tagolják. A kosáríves ablakokat általában párosával fogják össze a keretezések, a fő vízszintes osztásukat enyhe hullámvonal díszíti. Az épületet művészi kovácsoltvas munkák ékesítik. A magyaros szecessziós stílusban fogalmazott épületet kezdetben 200 leánynövendék számára tervezték, hatvan internátusi hellyel és tizenkét tanteremmel. A társadalmi igények változásának eredményeként 1916-ban elsők között vált leánygimnáziummá. 1922-ben az iskola felvette Árpád-házi Szent Erzsébet nevét. Az intézmény népszerűségét jelzi, hogy az eredetileg 200 főre tervezett épületbe az 1930-as években már 500 tanuló járt. Az első és a második világháború idején hadikórházként működött az épület, az oktatás a város más iskoláiban folyt. Ezekben az időkben az épületben nagy károk keletkeztek, melyek rendbehozatala nagyon lassan haladt. 1950-ben szűnt meg az Árpád-házi Szent Erzsébet megnevezés. 1952-ben vette fel az iskola Szeged nagy írójának, Tömörkény Istvánnak nevét, e néven ismert ma is. 1984 óta két iskolatípus működik benne: gimnázium és művészeti szakközépiskola zene-, színházi és tánc-, képző- és iparművészeti szakokkal. 1996-ban az iskolával összevonták a Szilágyi Erzsébet Kollégiumot.

Tömörkény István-mellszobor
Kalmár Márton szobrászművész, művésztanár mészkőből faragott Tömörkény István-mellszobor alkotását 1976. szeptember 26-án helyezték el a gimnázium épülete előtt, a főbejárat bal oldalánál. Később áthelyezték az ellenkező oldalra, az iskola rekonstrukciója, a járda akadálymentesítése miatt. Ekkor a mellszobor új/felújított talapzatra került. 

Tömörkény iskola 1903 (kattintásra ma) és szobor

Oskola utca
A Dóm térről nyíló Oskola utca az egykori Palánk főutcája volt, nevét a régi piarista gimnáziumról kapta, amely a Dóm tér sarkán található Dömötör-torony helyén állott. A ma Palánknak nevezett belvárosi tömböt az égbe nyúló Égő Arany-ház mögött találjuk. Az épület az algyői olajmezőn lángoló fáklyákról, Mocsár Gábor könyve nyomán kapta nevét, földszintjén van az Égő Arany presszó. Mint tapasztalható az egykori épületek helyén újak épültek, de azért maradt itt néhány érdekesség. A Dóm tér sarkán a kitűnő Sík Sándor könyvesboltot találjuk, de itt található a Herendi porcelánbolt is. Az oskola utcából a Tömörkény utcára vezető átjáró mellett fogadta egykor vendégeit az Arany Oroszlán vendéglő és kávéház - az épület sarkát díszítette a tiszai bőgőshajók orrának ma is látható mása. Az Arany Oroszlánra visszagondolva magunk elé idézhetjük Mikszáth Kálmánt, vagy a magyar sasfiókot, Petőfi Zoltánt, akik e kávéház asztalainál üldögéltek. Az egykori kávéházra és vendéglőre emlékeztet még a kő hajóorral szemben nyíló, lágyan görbülő Oroszlán utca (a Klauzál térrel köti össze az Oskola utcát), amelyből egy átjárón át a ma is Palánknak nevezett házak közé lehet belépni. A modern belső épületek alatt újabb átjáró vezet tovább. Még neve is van: Hild-kapu. Szeged építészeti arculatának kialakításáért a várost 1979-ben Hild-díjjal tüntették ki, így került a lábas házra a felirat.

Torony ház és kapu

Alabárdos Étterem - egykori Béró-ház
Oskola u. 13.
A műemlék jellegű egykori Béró-ház, még az 1810-es évek építészetének emléke, a szegediek számára különösen értékes épület, hiszen ez volt a város első kétemeletes háza (tervezője Vedres István). A téglalap alakú telek egy kisebb szakasza átnyúlt a Bába utcára. A ház az Oskola utcára kétemeletes, a Bába utcára egyemeletes volt, és udvari melléképületeivel zárt udvart vett közre. Mindkét szinten az egyenes záródású ablakok zsalugáterosak voltak, a második emeleti ablakpárkányok kecses konzolokra támaszkodtak. A főpárkány erőteljes. Lépcsőházi korlátján lándzsás, kovácsoltvas rács, amely 1826-ból való, pinceajtaja négyzet alakú, lemezelt, párdarabja a szomszéd házon (15. szám) látható.

1848-ban özv. Béróné háza; 1859-ben veje örökli, így Vadász Manó ház lett az épület. 1863 tavaszán az egész első emelet kiadó; Burger Zsigmond 1865. május 10-én ide helyezte könyv- és kőnyomdáját. Itt nyomták Burger kiadásában a Szegedi Hiradót. Októberben a szomszéd házban új kölcsönkönyvtár nyílt Burger könyvkereskedése mellett, Traub Bernáté. Decemberben a bal oldali üzlethelyiség Pollák Cz. Adolf ékszerészé volt. 1866. november 11-étől 1868. június utolsó napjáig a Szegedi Híradó szerkesztősége az első emeleten található, majd 1870. január 16-ától ismét itt, egészen a nyomda elköltözéséig. Júniusban a könyvkereskedést Burger eladta unokaöccsének, Burger Józsefnek és annak sógorának, Dörner Ferencnek, akik Burger és Dörner cég alatt az üzletet bővítették. Így Burger tevékenységét kizárólag nyomdájának szentelhette. 1872 februárjában a Burger és Dörner cég a szemben lévő Fischer-házba költözött. A kétemeletes házat Traub Bernát 1872 körül vásárolhatta meg Vadász Manótól. 1874-ben az első emeleten a Tisza életbiztosítási bank ügynöksége volt. 1876-tól Kriegler Mór orvos lakott és rendelt a második emeleten. 1878 novemberében a Traub és társa könyv-, papír- és hangjegykereskedés főtelepét áttette a Klauzál téri Kiss Dávid-féle házba. Itteni üzletüket is átszervezték és könyvnyomdájukkal egyesítették. Pollák ékszerész 42 év után, 1879 februárjában felhagyott üzletével; helyén Kovács Béla nyitott "tajték pipametsző" üzletet, amit 1881-ben özvegye vitt tovább. A nagy árvízkor Traub és társa, majd az Építési Törzskönyvben Traub Bernát és gyermekei, Löwi Herman és neje, Engel Rozália tulajdona. 1959-60-ban a ház falai csupaszok voltak. Azóta többször fölújították, az 1810-es évszám már nem látható. A ház földszintjén és a szomszédos épület dongaboltozatos termeiben a stílusosan berendezett Alabárdos éttermet és Borozót 1967-ben nyitották meg. 1968-ban készült az étterem vörösrézlemez díszes kapuja, amely Meszlényi János diplomamunkája - nyolc domborművel. A jelenetek a nő életének jellemző fázisait követi nyomon, hol konkrétan, hol jelképes mozzanatokkal. Falát Grasselly László vaskereskedő egykori boltjának cégtáblája, áruinak mintagyűjteménye díszíti. Az étterem, Szeged egyik leghosszabb múltra visszatekintő tradicionális magyar étterme. Számomra ez az étterem kedves emlékeket idéz, hiszen éppen megnyitása idején jártam osztálykiránduláson a városban, és szegedi levelező barátommal és édesanyámmal itt ebédeltünk. (kisképen jobbra Béró ház 1872ben kattintásra az épület ma).

Az Oskola utca az egykori halpiac helyén kialakult Roosevelt térbe torkollik.  

Képek és képeslap: Dóm tér déli oldala a Szegedi Tudományegyetem épületeivel ma; Dóm tér keleti és déli oldala régen; Zenélő óra ma; Noviciatus és egykori Szent Imre kollégium 1930; Hittudományi Főiskola ma; nagyjaink oszlopcsarnoka régen; első Somogyi könyvtár megnyitása Ferenc Józseffel; Somogyi könyvtár ma; Somogyi utca egykor; szerb templom egykor; Állami leányiskola egykor; Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola homlokzat részlete ma.