Szegedhez tartozó városrész még Újszeged, Kiskundorozsma, Szőreg és Tápé.

Újszeged  
A Tisza bal parti városrészbe a belvárosból legkönnyebben a Belvárosi hídon át jutunk el. Itt Szeged másik arcával ismerkedhetünk meg: a régebbi, túlparti városrészek zárt beépítésével, nagyvárosias ritmusával ellentétben parkokat, kertes házakat, sportpályákat és strandokat találunk. 1550 körül Királicának (királyné földjének) hívták, mivel Szapolyai János feleségének, Izabella királynénak volt a birtoka. A hódoltság után a katonai közigazgatás alá került. 1779-ben Torontál vármegyéhez tartozott. 1771-ben Szeged bérbe vette. Újszeged 1796-ban lett mezőváros, 1880. június 5-én csatolták Szegedhez. 1918. november 17-én a szerb hadsereg osztaga, 1919. február 5-én egy francia tüzérezred foglalta el a városrészt. A megszállás 1921. augusztus 20-áig tartott. Ma Újszeged saját vasútállomással rendelkezik ami Szőreg után érhető el. Azoknak, akik vonattal kívánnak továbbutazni helyi közlekedéssel kell eljutniuk a szegedi nagyállomásig, mivel a szegedi vasúti Tisza-hidat 1944-ben lebombázta a szövetséges légierő, és az azóta sem épült újjá. Szeged vasúti hídja a Pest-Szeged vasútvonal Temesvár-Orsova-Bukarest felé irányuló folytatásaként épült 1858-1859-ben, Cézanne mérnök tervei alapján. Munkálatait Jókai Mór is megtekintette, a technikai vívmányok iránt mindig fogékony író állítólag leszállt a Tisza fenekére is a pillérek építőihez. A híd maradványa az Alsókikötő soron látható Újszegeden. Itt található többek között a Szabadtéri Színpad; a Belvárosi híddal szemközt, a Torontál tér mögött a Népliget; a Ligetfürdő; a Partfürdő és a lebontott Termálfürdő (Gomba); a Forrás szálló és termálfürdője; az MTA Biológiai Központja; Gyermekkórház (kiskép balra) valamint a városi Sportcsarnok. Az Odessza lakótelep Szeged egyik városrésze Újszegeden. A téglablokkos lakótelep 1960 és 1964 között épült, 1962-ben Szeged egyik testvérvárosáról, Odesszáról nevezték el. Az 1970-es években nagypaneles épületekkel bővítették. A Székely sor, a Temesvári körút, a vasúti töltés, az Alsó kikötő sor, valamint a Torontál tér határolja.   

Ligetfürdő - hídfeljáró - Torontál tér - Vakok Intézete

Gabonatermesztési Kutató Intézet
Alsókikötő sor 9.
Az intézmény alapításáról 1904-ben született meg a döntés, alapkövét 1914-ben rakták le, a tényleges kutatómunka az 1924. október 26-i megnyitást követően indult meg. Az intézményt az elmúlt 8 évtizedben többször átszervezték, új feladatokkal ruházták fel, s ennek következtében elnevezése is változott. Piros téglás szecessziós épületét 1914-ben emelték, ifj. Bobula János építészmérnök tervei alapján. Országos hírű tudósai nagyszerű eredményeket értek el a paprika, rizs, kender és len nemesítésében. Emléküket néhány képzőművészeti alkotás örökíti meg. Az intézet 1925-1949 közt Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, korábban paprikanemesítéssel, jelenleg új búzafajták előállításával teremtette meg országos hírét. Az intézet 1970-ig a szikesek, továbbá a réti talajok javításának kérdéseivel foglalkozott, azóta a kenyérgabona és a takarmánygabona nemesítésének és termesztésének komplex kutatásával foglalkozva jelentős nemzetközi sikereket ért el. 2009-től Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. Az intézet kertjében áll Baross László a magyar búzanemesítés atyja másfélszeres életnagyságú bronz mellszobra (Szederkényi Attila, 1974), melynek talapzata posztamense mészkő.  

Intézet 1924 (kattintásra ma) és Baross szobor

Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar - egykori Internátus majd Védőnőképző
Temesvári körút 31. 
A századforduló évtizedeiben délvidéki tanulók ezrei törekedtek a szegedi iskolákba. A szerb bánsági internátus számára a Város összefüggő telket adott ingyen, mert a közfelfogásnak megfelelően ezáltal is elő kívánta segíteni, hogy a Délvidék nemzetiségi diákjai ide járjanak. A szerb bánáti határőrvidéki ezred községeiből alakult vagyonközösség költségvállalásával az 1912. év végi alapkőletételt követően Bartos Mór irányításával 1913 szeptemberére elkészült az ötven leány és száz fiú fogadását szolgáló épület. Az intézet első igazgatója Miskovics György volt. Alig kezdte meg azonban működését, kitört az első világháború. 1914 augusztusában a szerb vagyonközösség a Vörös Kereszt rendelkezésére bocsátotta kórház céljából az épületet. 1918-ban ebben az épületben tartotta fenn székhelyét az Újszeged-i önkéntes polgárőrség a novemberi szerb megszállásig, amikor feloszlott. A megüresedett, modernül berendezett épületben helyezkedett el a bevonult francia tüzérezred; 1919 áprilisában a magyarországi francia haderők főparancsnoksága is itt telepedett meg. Hirtelen távozásuk után megjelent a szerb hadizsákmány bizottság, és az épületet kifosztották. A szerbek ezután sem adták fel a területet, zömében albánokból és bácskai sokácokból álló katonaságuk lakott itt 1921. augusztus 20-i kivonulásukig. A rendőrség 1919. évi államosítása után Szeged rendőrkerületi főkapitányi székhellyé lett. Majd rendőrlegényeket és a rendőriskolát helyezték el, miután a használhatatlanná tett épületet fokozatosan rendbe hozták. Ekkor építették be a hátsó lépcsőházat. Ezeket az építési munkálatokat Varga László és Czinner István tervezték. 1938-ban a zöldkeresztes falusi egészségvédelmi mozgalom továbbfejlesztése érdekében - dr. Köteles Iván tervei alapján modernizálva az épületet - 150 növendék számára védőnőképzővé alakították. A földszinten tanítókórtermeket, személyzeti szobákat, konyhákat; az emeleten tantermeket, valamint a növendékek és vezetők szobáit helyezték el. A második világháború után Állami Védőnőképző Intézet 1947-től folytathatta működését a súlyos védőnőhiány enyhítésére. 1953-ban hajtottak végre nagyobb fejlesztést; mosoda, vasaló, raktár és széntároló számára ekkor építettek az udvar északi oldalára kiszolgáló pavilont. 1954-ben állították föl a bejárat közelében Ispánky József bazalt talapzaton álló, alumínium védőnő szoborcsoportját. Az intézet 1989-ben főiskolai rangot kapott, 1993-tól diplomás ápolónők képzése folyik. Négy sarkán egy-egy füllel megtoldott, alagsoros - egyemeletes, szabadon álló épület. A tömb belsejének megvilágítását és szellőzését két belső udvar szolgálja. Homlokzatképzését a historikus stílusokból vett, szerény eszközök jellemzik. Hosszanti homlokzatát az előbb említett fülek mint erősebb sarokrizalitok, valamint középrizalit tagolja; a véghomlokzatokon a fülek közötti mély visszaugrással. A falfelületek téglaburkolatot kaptak az alsó szint magasáig, följebb csak sávokban. Kétszintes oszlopok emelik a tekintélyes épület méltóságát. Tágas udvarát az épülethez illeszkedő, pilléres kerítés határolja. Meghatározó helyénél fogva hozzájárult Újszeged városias jellegének kialakulásához. 

egykori internátus (kattintásra ma)

Vakok Intézete
Torontál tér 1.
1901-ben nyílt meg Klúg Péter munkájának eredményeként a Siketnémák Intézete Szegeden, amely a következő évtől a vakok oktatásával is foglalkozott. Kezdetben tízen kaptak munkalehetőséget. Számuk három év alatt 37 főre emelkedett; ekkor, 1905-ben megalapították a vakok külön intézetét. Az egyúttal létrejött Vakokat Gyámolító Egyesület vállalta az intézet bővítését egyrészt adakozással, másrészt a vakok készítette iparcikkek eladásával. Fő foglalatosságuk a fűzfavessző fonása volt; a Város 1907-ben 10 hold füzest adott át nekik ingyenes használatra. Intézetük elhelyezésére már 1910-ben, szintén ingyen rendelkezésükre bocsátott a Város három összefüggő telket, ahol épületüket Hajós Alfréd és Villányi János tervei alapján Fónagy Béla irányításával felépítette az állam. Ekkor költözhettek végleges otthonukba a Tisza Lajos körúti bérelt házukból. Kiderült, hogy meglehetősen hideg és huzatos helyet kaptak. Itt olvasta fel Karácsonyi üdvözlet a világtalanoknak, másként Betlehemi üzenet a vakoknak c. versét Juhász Gyula 1918-ban. Az évben Újszegedre érkezett a szerb királyi hadsereg egy harmincfős osztaga; és itt szállásolta be magát. 1919-ben hadizsákmány-bizottságuk vezetésével alaposan megdézsmálták a berendezést, más rablott javakkal egybegyűjtve vagonokban elszállították. S bár a trianoni békediktátum Újszegedet Csonka-Magyarországhoz tartozónak ítélte, a szerbek határkapitánya "véglegesen" berendezkedett az épületben, szerencsére mindössze 1921-ig. 1953-ban légoltalmi óvóhelyet alakítottak ki pincéjében, a tüzelőanyag-raktár helyén 150 fő részére. Francz Rezső tervei szerint sűrű pillérállással és vasbetongerendákkal erősítették meg a szélesebb traktus födémét. Két utcára néző, tagolt homlokzatképzésű épület, amely a nagy rálátásnál fogva meghatározó szerepű az újszegedi hídfőben. Átló lesarkítással keletkezett sarki tömege két-, oldalsó szárnyai egyemeletesek. A felső szinti kupolás nagyterme eredetileg kápolnának készült, később kultúrteremként használták. Homlokzatképzésére egyszerű formai elemek mértéktartó használata jellemző. Téglaburkolatot kapott széles sávban az épület lábazata, a főpárkány, ezeket függőleges sávokkal kötötték össze, változatos nyíláskeretezésekkel kiegészítve. Égetett cserép a határozott és hangsúlyos lezárást adó magas tető héjalása is. A sarki tömeget már az utcák irányába befordulva egy-egy kétszintes attikával koronázott rizalit keretezi. Magas orommező emeli a főtengely méltóságát; bejárata a román bélletes kapukat idézi, de sajátságosan eredeti részletképzéssel s ívében "Vakok Intézete" felirattal. A két oldalsó szárny nem egyforma kialakítást kapott, a tér felé nézőt kis orommező alá fogott félköríves emeleti ablakok teszik lágyabbá. Hiányoznak a rakpart felőli oldal érdekes tetőablakai és a tető csúcsdíszei.

Vakok intézete 1901 (kattintásra ma) - kapu felirattal

Szent Erzsébet római katolikus templom
Újszeged liget - Torontál tér
Az 1796-ban mezővárossá lett Újszegedet 1880-ban csatolták Szegedhez. A város a századforduló utáni években szorgalmazta templomok építését. Ennek eredményeként kapott Újszeged saját templomot, melyet a hídfőtől legyezőszerűen szétágazó utak közrefogta liget fejénél, kapujával Szeged felé fordítva építettek meg. Az Árpád-házi Szent Erzsébet védnöksége alá helyezett templomot Jászai Géza c. püspök szentelte föl. Szeged város mint kegyúr a belvárosi plébániához szervezett negyedik káplánnal láttatta el az újszegediek lelki szükségleteit, mert az önálló plébánia fölállítása gondokkal járt, ezért évekig késlekedett. Az 1918-21 közötti szerb megszállás alatt Újszeged önálló községgé vált saját plébánossal. A szerbek kivonulása napján a templomban magasztos hálaadó istentiszteleten mondott köszönetet az ünneplő újszegedi nép megszabadulásáért. Az 1923-ban idehelyezett Karácsonyi Guidó lelkész megalapította a Szent Vince Egyesületet és az újszegedi egyházközséget is. A plébánia megalakulására csak a püspökség Szegedre költözését követően került sor, a magasföldszintes plébániaépületet (Torontál tér 5.) 1929-30 között építették. - A Wihart Ferenc tervezte templom hosszházból, keresztházból és a nyolcszög három oldalával zárt apszisból áll. Két zömök tornya között, a bejárat fölött emelkedik a fő toronytest. A 36 m hosszú templomban 130 az ülő- és 510 az állóhelyek száma. A templom az első tervek szerint neobarokkos köntöst kapott volna; megvalósulása végül a neogótika jegyében történt. A homlokzatokat a hangsúlyos helyeken téglasávokkal burkolták: a magas lábazatot, a támpilléreket, a falsarkokat, a csúcsíves ablakok kerületét és a főpárkányt. A karcsú toronysisakot fémlemezzel fedték, körülötte négy kicsi fiatorony. A bélletes kapu fölötti, jelenleg vak rózsaablakot eredetileg négy körből álló mérmű osztotta. A templom a liget irányából a főutak feltöltéshez igazodóan kis dombon áll. A ligetben 1937-68 között volt a sziklabarlangba foglalt lourdes-i Mária-szobor (Tápai Antal alkotása), amelyet a liget akkori rendezésének egyetlen akciójaként elbontottak.

templom épülete és belső

Szegedi Csillagvizsgáló Obszervatórium
Kertész utca 11.
A csillagvizsgálóban oktató, kutató és ismeretterjesztő munka folyik. Szegeden a József Attila Tudományegyetemen és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán (2000-tol immár a Szegedi Tudományegyetemen) folyik felsőfokú csillagászati oktatás. A csillagász, fizikus, geográfus, a fizika és földrajz tanár szakos hallgatók tantervi órák, más szakosok, bölcsészek és jogászok speciális, választható kurzusok keretében tanulhatnak asztronómiát. A csillagvizsgáló elsősorban Szeged és a Dél-alföld felsőoktatási intézményeinek az igényét elégíti ki, de fontos, hogy támogatja az iskolai oktatást és az ismeretterjesztést is. Sajnos a csillagászat még nem önálló tantárgy az iskolában, pedig a diákok nagyon érdeklődnek a Világegyetem rejtélyei és szépségei iránt. Az obszervatóriumot eddig kb. 60.000 látogató kereste fel. A helyi iskolákon kívül sok kiránduló osztályt fogadnak az ország minden részéből. Nemzetközi szintű kutatásokat is végeznek a pulzáló és a fedési változócsillagok témakörében.   

Obszervatórium épülete és egyik műszere

Szegedi Egyetemi Füvészkert
Lövölde u. 42.
A 17,5 hektáros füvészkert legváltozatosabb része az arborétum. Ezerféle fát és cserjét gondoznak itt, közülük is a legvonzóbb a kert fenyőgyűjteménye - a legöregebb magyarországi szecsuani ősfenyő is itt él. A kert növényföldrajzi egységekben mutatja be a Dunántúl lankáinak flóráját, a középhegységek - a Bükk, a Mátra, a Budai hegyek és a Balaton-felvidék - növényzetét. A balkáni és mediterrán csoportot gazdag gyűjtemény képviseli. Örökzöld lombos fák (citrom, babérmeggy), leanderek, pálmák, szentjánoskenyérfa, jázmin, cédrus között barangolhat a látogató. A füvészkert legszebb része a langyos vizű tó. Ennek - a tavirózsák mellett - legszebb ékessége az indiai lótusz. Virágzási ideje július - ekkor hatalmas levelei közt rózsaszerűen nyíló virágai beborítják a tó teljes felszínét. A tónál, a vízzel körülölelt kis szigeten a Kárpátok és a Keleti-Alpok növényei díszlenek. A nagy tó mögött van egy másik kisebb - az ún. tündérrózsás dísztó -, fölötte a sziklakert ritka növényeivel. Ezek szomszédságában illatozik a Rosarium - 120 rózsafajta ezernyi töve színes és csodálatos környezetet teremt. A rózsakert közepén is áll egy, trombitavirággal körbefuttatott, nádtetős pihenő. Gazdag a kert kaktuszgyűjteménye is. A pálmák különböző fajait üvegházban őrzik, közülük a datolyapálma, a kenderpálma, a legyezőpálma, a kókuszpálma, a lakkpálma a legérdekesebbek. Az üvegházban érdekesek a trópusi erdők harasztjai - sok különleges páfrányfajta van közöttük. Fokozott érdeklődést válthatnak ki az orchideák. Különösen a tigrisorchideák nagy virágai izgalmasak. A füvészkertben rendszertani bemutatót is kialakítottak. Itt a biológus hallgatók ismerkednek sokféle növényfajjal, de az érdeklődő vendég számára is hasznos ismereteket nyújtanak a növényneveket táblácskákon feltüntető parcellák. A füvészkertet Győrffy István professzor alapította, aki az I. világháborút követő, román megszállás miatt a kolozsvári egyetemről jött Szegedre, s itt az újonnan megnyílt egyetem első botanikus tanszékvezetője lett. A főút egyik fatörzsét átölelő Győrffy-gyűrű neki, az alapítónak állít emléket (Hemmert János, 1979). 

részlet és bejárat - 1967ben ott jártamkor - üvegház

Vízügyi Történeti Emlékhely
Maros-toroki gátőrház
Az Újszeged Vízügyi Történeti Emlékhelyet az Alsó Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság az 1970-es évek végén alakította. Célja, hogy az Alsó-Tisza vidékén működő (működött) Vízügyi Igazgatóság, az Árvízvédelmi és Belvízmentesítő Társulatok gyakorlatában előfordult, ma még fellelhető múltbéli technikai eszközöket, műszereket, műszaki terveket, szakkönyveket, folyóiratokat, térképeket, hatósági és igazgatási iratokat, valamint egyéb dokumentumokat összegyűjtse, tárolja és azokat az érdeklődök számára hozzáférhetővé tegye. A közel egy hektáros területen áll az 1920-as években épült, az 1960-as években átalakított gátőrház, amely otthont ad a Történeti Emlékhelynek. Az emeleti kiállító terem a Történelmi Emlékhely megnyitását követő időszakban több szakmai vándorkiállításnak adott helyet. Jelenleg 25 tablón és vitrinben a Tisza szabályozás történetét, jeles vízépítő mérnökök bemutatását (Vedres István, Husztár Mátyás, Vásárhelyi Pál), valamint az 1879-es nagy Szegedi árvizet, és az azt követő újjáépítést bemutató állandó kiállítás látható. Ezen túl 1-1 tablón emlékeznek meg az 1932-es és az 1970-es árvizekről is. Az egyre szaporodó iratok elhelyezésére (építési naplók, tervek, könyvek, fényképek) az egyik udvari melléképületben (az egykori színben) került sor. A kültéri kiállító helyen közel 1200 m2-en régi vízépítési munkaeszközök (pl. istrángos cölöpverő, kézi sulyok, karó kihúzó, ló és gépi vontatású kordé, csatornanyitó eke stb.) látható. Ugyanitt kerültek kiállításra a különféle régi öntöző berendezések, szivattyúk, kutak, vízkiemelők, tiltok, a régi szegedi partfal egy darabja, stb. A valamikori munkásszálló jelenleg a Délalföldi Erdészeti Részvénytársaság tájékoztatási központja. Nagytermében időszaki kiállítások megrendezésére, egyéb rendezvények, lebonyolítására kerül sor. A munkásszálló tetőterében kialakított vízügyi raktárhelyiségben tárolják azokat a régi tárgyi emlékeket, melyek kiállítására jelenleg nincs lehetőség. 

Épület és kiállítás

Szeged - Kiskundorozsma
Hivatalos nevén: Kiskundorozsma, ahová a Széchenyi térből észak-nyugatra kivezető Kossuth Lajos sugárúton, majd az Izabella-hídon át, a Dorozsmai úton jutunk el. Bár Dorozsma szinte már összeépült Szegeddel, a két település lakossága még a közelmúltban is megőrizte különállóságát. Ez a régi szegedi szólásokban, anekdotákban is megmutatkozik, amelyekben a városiak kicsit ugratják a szorgalmas, körmönfontan okos "dorozsmai emböröket". Ezért mondták róluk, hogy a dorozsmaiak megköszörülték a macska körmét, hogy jobban fogja az egeret. Megpofozták a kismalacot, hogy fölérje a vályút. Felhajtották a legyeket a padlásra, utána elvették a tarogját (létrát), hogy ne tudjanak lejönni. Megfésülték a mákos tésztát, mert azt hitték, piszkos. Mikor a dorozsmai toronyban fű hajtott ki, a falu bikáját kötélen fölhúzták, hogy lelegelje a füvet. Végül - dróthálóval kötötték be a templomtornyukat, hogy a szögediek ne hallják meg az ő falujuk harangszavát.

Keresztelő Szent János - Római katolikus templom
Szent János tér 6.
A Szegedhez kapcsolt falu központja a Szent János tér. Isten dorozsmai háza kis dombon áll. Díszes cseréptető fedi. Késő barokk-, copfstílusban épült, 1793-1796 között. Helyén korábban román kori templom állt. Az új épület tornya 1822-ben készült el teljesen. Majd harminc évvel korábban már felszentelték ugyan, de alig egy esztendő múltán leszakadt a szentély boltíve, és tizenkilenc hívő megsérült - egyikük meg is halt. A dorozsmaiak szerint az ő román templomukból került volna Szegedre a híres kőbárány, amely a város címerében is szerepel. Empire berendezéséből figyelemre méltó a szószék, a padok és a sekrestyeszekrény. A barokk úrmutató Schwager János Mihály munkája (Pest, 1782). A főoltár előtti ezüst örökmécsest özvegy Csávojszkyné Liszka Erzsébet ajándékozta a templomnak azért, mert a sziksós fürdő visszaadta béna tagjaiba az erőt. A római katolikus templom déli oldalánál álló, késő barokk Nepomuki Szent János-szobor 1811-ben készült. Napomuki Szent János, a vízen járók védőszentjének barokk stílusú kőszobra eredetileg a piactéren állt. 1864-ben helyezték át mai helyére. Széles, kb. 2 méter magas, domborművel, virágokkal, füzérrel díszített talapzaton álló szobor festése megkopott, egyes részei erősen málladozó. Talapzatába vésve: Készült 1811. Áttétetett 1864. A talapzat alsó részén: INTERCEDENTI PRO NOBIS SANATO JOHANNI NEPOMUCENO NOSTRA /Az érettünk közbenjáró Nepomuki Szent Jánosunknak/ vésett szöveg olvasható.

templom épülete - kőbárány - templom belső - szobor 1812 (kattintásra ma)

Dorozsmai szélmalom
Szélmalom utca
Dankó Pista dalából tudjuk: "Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom..." Az első szélmalmot 1801-ben építették, a huszadik század elején már huszonhárom malom vitorláit forgatta a szél. Ezekből mára mindössze egy maradt. Ha a templomnál jobbra kezdődő Negyvennyolcas úton az ugyancsak jobbra nyíló Trombita utcáig megyünk, hamar megtalálhatjuk a dorozsmai szélmalmok hírmondóját. A vályogfalú malmot egy Czékus nevű gazda építtette 1821-ben. Czékus Andortól 1900-ban Faragó György vette meg, kerekei 1949-ben álltak meg. Négy szintből áll, az egyes szintek elnevezése azok szerepére is utal. Alulról fölfelé: lisztes pad, kőpad, sebes kerék pad, nagykerék pad. őröltek itt búzát, kukoricát, árpát, néha még paprikát is - természetesen mindent külön kő párokon. Újjáépítésére, az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársainak felmérése és tervei alapján, 1973-74-ben került sor. Megsérült alkatrészeit részben egy közeli tanyai szélmalom berendezéséből, részben újakkal pótolták.

az egyetlen fennmaradó

Szeged - Szőreg
Árpád-kori település. A Tisza és a Maros árteréből magasan kiemelkedő, hosszan elnyúló észak-déli löszháton gazdag régészeti leletek bizonyítják, hogy már a neolit korban megtelepedtek itt az emberek. A honfoglalás korától is lakott hely, a Gellért legenda szerint, a később Ajtonyt legyőző Csanád seregei is jártak itt. 1552-ben pusztította el a települést a török. Csaknem két évszázadig puszta, s mint ilyen került a Temesi Bánság csanádi kerületének tiszai járásához. A hatalmas pusztaságot a pozsonyi kamara, később bérbe adta, leginkább marhakereskedelemmel foglalkozó szegedi szerb határőrtiszteknek. 1746-ban a szerb és magyar lakosok faluját a temesvári igazgatóság hivatalosan is községnek ismerte el. A katolikus magyar hívek lelki gondozását 1761-ig a szegedi ferencesek látták el. 1848-49-ben súlyos harcok helyszíne a határ. 1849. augusztus 5-én itt ütközött meg a Haynau túlerőben lévő osztrák főserege a Dembinszky irányította magyar, lengyel és olasz csapatokkal. Szőreg 1924. január 1-jéig csonka Torontál vármegye, ettől kezdve Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye része volt. 1973-ban a községet Szegedhez csatolták. Szőreg országszerte híres rózsatermesztéséről, dísznövényeiről.

Szőregi apátsági rom
Apátság utca
A monostor első említése: 1192. Nem dönthető el bizonyosan, hogy baziliták vagy bencések alapították. A monostordombon két ízben végzett ásatás egyelőre még nem tisztázta a monostor építéstörténetét. Reizner János és Tömörkény István 1904-ben egy kisméretű, a 13. század elejére keltezhető templom falrészleteit tárta fel, melynek északi csonkja ma is áll (plébániatemplom). A domb keleti végén vastag falrészletek kerültek elő, kétféle falrakási rendszerrel, fölül valószínűen a 13. század végére vagy a 14. századra utaló téglákkal. A fal alsó része korábbi, a fölső építésekor végzett javítások nyomaival. Reizner itt találta a fehér márvány oszlopfőt és ablakkeret-részletet másodlagosan befalazva. A ma is álló romok a monostor pusztulása utáni plébániatemplom maradványai. Első említése: 1333.    

rom részlet

Szőregi görög-keleti szerb templom
Szerb u. 40.
A környezetéből kiemelkedő löszháton épült a szerbek első kőtemploma. A népi emlékezet szerint ezen a helyen állt korábban a fából épült ortodox templom is. A mai templom titulusa mint az előzőé: Kisboldogasszony ("Isten anyjának születése"). A löszháton mesterségesen fölmagasított templomdombot 1,5 - 2,5 méter magas téglafal övezi. A domb két oldaláról nyílik vasrácsos kapun át följárat. A latin kereszt alaprajzú templom hossza 26 méter, szélessége 9 m (a szinte csak jelzésszerű kereszthajónál 9,60 m), a párkány magassága 8 m, a tetőgerinc 13 m, a torony 29 m magas. A kelet-nyugati tájolású épület főbejárata a nyugatra néző torony alatt nyílik. A kőkeretes, szépen díszített ajtó fölött vakolatból mintázott timpanont találunk. A hangsúlyos koronázó párkány fölött attikaszerű mellvédfal nyúlik föl a torony alsó harmadáig. A főhomlokzatot és a tornyot is erőteljes lizénák keretezik, melyeket a vakolatba mélyített vízszintes osztásokkal tagoltak. A torony félköríves ablakait hangsúlyos - az 1992-i festéssel szépen kiemelt - keretezés díszíti. Rendkívül mozgalmas a barokk toronysisak, melyet 1992-ben ismét vörösrézzel borítottak. Az oldalhomlokzatokat az ablakok kiosztásának megfelelően szintén lizénák tagolják. Az oldalbejáratok kis kiugró kapuépítményekből nyílnak. Itt a legszélesebb a templom (12,30 m). A kőkeretes ajtók a főbejárathoz hasonlóan vannak díszítve. Az egyhajós, négy osztatú templom szentély előtti utolsó negyede mintegy 60 centiméterrel kiszélesedik (kereszthajó). A csehsüveg boltozatokat hangsúlyos hevederívek választják el, s a főpárkány magasságában keresztvasak erősítik. A boltozatok négy sarkába ovális keretekben szentek képeit festették, a hevedereket virágmotívumokkal, míg a boltozatokat kék alapon szórt arany csillagokkal díszítették. A főbejárat fölötti (újabban beüvegezett) karzatot, a fölötte emelkedő tornyot három erőteljes, félköríves boltozat tartja. Korábban itt állt a keresztelőmedence. A falakat szentek képei s templomi zászlók díszítik. 1785-ben épült, 1848-ban leégett, újjáépült 1850 körül. Felújították 1912-ben. Az ikonosztázion zöme is az 1912. évi renováláskor készült. Négy sorban helyezkednek el a keretbe foglalt szentképek. Az alulról a második, a fősorban ovális keretben balról: Szent Miklós, majd az északi ajtón Szent István, tovább Szűzanya a kisdeddel, a szépen faragott királyajtón Szűz Mária, Gábriel arkangyal (az örömhírvétel) s tovább Jézus Krisztus, a déli ajtón Mihály arkangyal, végül Szent János képe van. A királyajtó fölött (alulról a harmadik sorban) az utolsó vacsora ábrázolását helyezték el. Ettől balra Jézus születésének és megkeresztelésének még a régi ikonosztázból megmaradt 8. század végén festett képei találhatók. Továbbhaladva Jézus föltámadásának jeleneteit, míg jobbra az Úr napja, az apostolok és ismét a föltámadás képeit láthatjuk. A negyedik, a legfelső, a szentek sorában középütt a Szentháromság, s többek között Szent Demeter és Szent Lázár képeit helyezték el. Az ikonosztázion legalsó sorában pedig az ószövetség, Izsák próféta és Káin történeteit láthatjuk. A királyajtó előtt baldachin áll. Az ikonosztázion jobb oldalán szépen faragott püspöki szék áll. Az ikonosztázion mellett az egyik oldalon Aranyszájú Szent Jánost, a másikon Szent Miklóst ábrázoló táblaképek érdekessége, hogy festőjüknek, a szegedi Nagy Ferencnek neve cirill betűkkel van ráírva (1843).   

szerb templom

Szőregi Római katolikus templom
Templom tér 
A falu első katolikus templomát a kincstári igazgatóság ösztönzésére 1752-ben építették föl. E kicsiny, fából épült templom helyén 1816. november 25-én szentelték föl a Vedres István tervei szerint épült mai templomot. A környezetéből jelentősen kiemelkedő löszháton áll ez az épület is. A megjelenésében egyszerű, sima falú templom előnyös elhelyezkedése miatt mégis megkapó hatású. A bádoggal födött toronysisak négyszögletes gúla alakú. A torony alatt nyílik az egyetlen bejárat; fölötte az építkezés befejezésének évszáma található. Az egyhajós templom boltozatát erőteljes oszlopok tartják, s egyben ritmusosan tagolják a falsíkokat. Az enyhe ívvel záródó, fekvő téglalap alakú ablakok magasan, a falsíkok felső harmadában nyílnak. A belül is puritánul egyszerű templomnak szinte egyetlen díszei a színes üvegablakok. A félköríves nyújtott szentélyben balról az Angyali üdvözlet, jobbról Jézus megkeresztelése, a hajó bal oldalán a bejárattól indulva Szent Gellért, Szent Imre, Szent István, jobb oldalon Szent Erzsébet, Szent Margit és Szent László király képét találhatjuk. A klasszicista keretbe foglalt hatalmas főoltárkép a templom védőszentjének Alexandriai Szent Katalinnak eljegyzését ábrázolja. Festette a pesti Schwarz József 1816-ban. A szentélyt elválasztó diadalíven nagy betűkkel "Dicsőség a magasságban Istennek", kisebb betűkkel: "és a földön békesség a jóakaratú embereknek". fölírás van. A diadalív egyik oldalán áll a vörös márvány keresztelőmedence, a másik oldalon a korábban sekrestyéből megközelíthető, ma már nem használt szószék található. A torony alatti karzaton klasszicista orgona áll. A templombelsőt néhány kisebb szobor: Szent Anna, Kis Szent Ferenc, Assziszi Szent Ferenc, Szűz Mária, Jézus Szíve és egy kis lourdesi barlang díszíti. A főoltárkép előtt Szovánitsek Vencel építette (1816) oltár áll, fából faragott szentségtartó fülkével. Újabban készült a nemesen egyszerű, szembe miséző márványoltár. A templombelső világossárga és fehér meszelést, a külső homlokzat sárga, simított kőporos vakolatot kapott. 

katolikus templom

Szeged - Tápé
Egyik legrégibb magyar falu, népessége az Árpád-kor óta folyamatosan helyben lakott. Területén a régészeti kutatás a neolitikumtól az Árpád-korig megtelepült számos nép telephelyét és temetőjét tárta föl. Első okleveles említése a (villa Tapai) dömösi prépostság 1138. évi adománylevelében található. A 10. századi leletekből bizonyos, hogy a honfoglaló magyarok korábban megtelepedtek a környék folyó menti hátságain. IV. Béla 1247-ben Tápét és a Vár-tó halastavat a szegedieknek adományozta. Ettől fogva 1848-ig Szeged a jobbágyfalu földesura. A falunak két elkülönülő magva volt: a Tisza menti hátság, ahol az Árpád-kori templom is épült (Fölvég) és ettől délnyugatra Tigir Hát (Tigérhát) sziget. Tigérhát szerkezetét girbegurba utcák, szabálytalan telkek jellemezték. Hasonló szűk porták voltak a szabályozás előtt a Tisza mentén is. 1912-ben az Epreskert kiosztása után települt az Újszállítás nevű falurész, ahol munkásházak épültek. 1920-ban parcellázták a libalegelőt, majd a szegedi út mentén folytatódott a házhelyosztás (Töröktelep). 1973-ban a községet Szegedhez csatolták. A falu a 20. század elejéig megőrizte a folyó mentén élő lakosság több évezredes építkezésmódját: a cölöpvázas sárfal technikáját. A 20. század elején már a vályog a leggyakoribb helyi építőanyag, a házak födele pedig nád vagy zsindely, és az 1900-as évektől egyre terjed a cseréptető. Sok parasztember maga készítette a kemencét, a ház tapasztását. A falu átépítkezése az 1960-as évek végén kezdődött, 1970-ig a régi parasztházak helyén több sátortetős, sőt emeletes lakóház épült. Ez a folyamat a hetvenes években teljesedett ki.

Tápéi Római katolikus templom
Régész tér
A település első templomát 1138-ban említik. 1526-ban a Budáról visszavonuló török seregek fölégették. Az erősen átépített középkori templomból csak a szentély és a torony alsó része maradt fönn. A szentély a nyolcszög öt oldalával záródó alaprajzú, két négyszakaszos támpillérrel, belül bordás boltozattal. Szélessége a diadalív mellett mérve 3,65 méter. A torony fölső része és a toronysisak barokk kori. A szentélybelsőben talán még középkori freskó nyomai találhatók. A múlt század végén a freskókat lemeszelték, 1939 Szentiványi Gyula tárta föl és restaurálta azokat. 1770 és 1779-ben barokk stílusban építették át. A jelenlegi állapot az 1940-es évek eleji átépítés eredménye - Csányi Károly tervei szerint. Ő adományozta a templomnak a ma látható román kori lombardiai keresztelő medence másolatát. A templom tájolását megváltoztatva a középkori szentély és a hajó ekkor lett az új templom kereszthajója. A jelenlegi templom búcsúnapja Mihály arkangyal ünnepe, ami talán arra utal, hogy a középkori templom patrocíniuma Szent Mihályhoz kapcsolódott.

Tápéi katolikus templom

Képek és képeslap: ÚJSZEGED - Gyermekmenhely egykor; Gyermekkórház játszótérrel ma; Gabonatermesztési Kutató Intézet homlokzata ma; Újszeged panoráma; Vakok intézete és Szent Erzsébet templom egykor; Szent Erzsébet templom ma; Egyetemi Fűvész kert székely kapu; KISKUNDOROZSMA - Centrum panoráma; Szélmalom panoráma; SZŐREG - Szőregi csata fa emlékereszt; Apátsági rom; TÁPÉ - Tápéi Római katolikus templom.