Tisza Szálló
Széchenyi tér 3. - Weselényi u 6.
A Széchenyi tér keleti oldalán található az egykori Aigner-ház, a Tisza Szálló (mai nevén Tisza Hotel) neoreneszánsz, impozáns épülete. A nagy múltú szálloda 1885-ben épült fel Jiraszek Nándor és Krausz Lipót tervei alapján. Azzal a szándékkal fogtak bele az építkezésbe, hogy vigadóval és szállodával gyarapítsák Szeged városközpontját. Az 1886-os ünnepélyes megnyitót követően az impozáns palota Szeged társasági életének központjává vált. A szálló a nevét Tisza Kálmán 10 éves miniszterelnökségének tiszteletére kapta. A szálló irodalmi, történelmi, és művészeti emlékhely, számos író, költő, zeneszerző fordult itt meg. Az épületben található a város legnagyobb hangversenyterme, így adottságaiból kifolyólag is a kultúra fontos szerepet kapott a szálló életében. A díszterem a szegedi zenei élet központjává vált és rendszeresen báloknak, koncerteknek adott otthont. Hatszor ült a zongoránál Bartók Béla is, hol Basilides Máriával, hol Zathureczky Edével. Rajtuk kívül Dohnányi Ernő és Pablo Casals szereplése emlékezetes. A szálló kávéházában törzsvendég volt Babits Mihály és Juhász Gyula. A három telek összevonásából alakult L alakú telekre épült két részletben az U alaprajzú épület. Homlokzata a Deák Ferenc utca felől volt magába foglalva a Wesselényi utca - Széchenyi tér tömböt rizalitokkal. A középrizalit nyolcoszlopos árkádsoron nyugszik, fedett előteret nyújtva a bejáratnak. A két sarokrizalit eltér egymástól. A tér felőli íves fülkében elhelyezett második emeleti erkély oldja föl az épület tér- és utcafelőli szintkülönbségét. A földszint nyílásai félkörívesek, az emeletiek az utca felé egyenes záródásúak, a tér felé ívesek timpanonos kereteléssel, fölöttük ovális padlásablakok. A konzolokon nyugvó főpárkány fölé a sarokrizalitokban kecses kupola, a tér felé mellvéd emelkedik. A földszint teljes szélességében kinyúló tetejét kecses öntöttvas oszlopok tartották. A fehér márvány lépcsőket szőnyeg borította. 1897-ben a szálló első udvarába vastetőt terveztek. Az 1898-i Útmutató többek között 50 vendégszobát, karzatokkal és cirádákkal ékes báli és hangversenytermet, téli és nyári kertet sorol föl. A múlt század utolsó éveiben még az épület Széchenyi tér felőli homlokzatán kinyúló tető állt, a mellvéd föliratával: GRAND HOTEL TISZA. 1903-ban bővítették az épületet: februárban a szomszéd telekre a (Deák Ferenc u. 15.) a Tisza Szálló Rt. kétemeletes hozzáépítés engedélyt kért Kótay Pál tervei szerint. A szállót 1949-ben bezárták, majd egy nagy költségű felújítást követően 1963-ban újra megnyitották. 1992-ben a szálloda új tulajdonosai ismét felújítottak, de úgy hogy megőrizték a század eleji történelmi hangulatot, viszont egy sor új, az igényeknek megfelelő modern szolgáltatásokkal kiegészítve nyitottak meg. Jelenleg a háromcsillagos minősítéssel rendelkező Tisza Hotel a Dél-Alföldi régió egyik legnívósabb szállodája, több mint száz éve a szegedi társasági élet egyik központja, és a város életében szerepet játszó üzleti vállalkozásoknak is helyet ad.

Terv és szálló ma

Bíróság - Törvényszéki palota
Széchenyi tér 4.
A firenzei palazzókra emlékeztető, neoreneszánsz törvényszéki palota zárja a tér keleti oldalának házsorát. Az árvíz utáni újjáépítés részeként, 1880-ban még a Híd utca és a Széchenyi tér sarkára tervezték az épületet, térre néző 19 ablakkal. Végül a törvényszéki palota helyét 1881-ben a Wesselényi, a Vörösmarty utca és a Széchenyi tér találkozásánál jelölték ki, ami a magyar állam pénzén, két részletben épült. A tér felőli részének terveit Nádai Antal mérnök-építésvezető 1882. január 7-én látta el kézjegyével. 1883 márciusában a Szegedi Napló beszámolt arról, hogy belga fekete gránitból elkészültek a táblák, a Szegedi Híradó pedig áprilisban arról, hogy a táblákat elhelyezték. A kapu ívében "bronzból öntött magyar címer díszeleg", fölötte a márványtáblán "Az igazságnak" fölirat. A kétoldali bejárat fölött négyszögletes márványtábla, a bal oldalin "Első Ferenc József király uralkodása alatt", a jobb oldalin "Dr. Pauler Tivadar igazságügyi minisztersége idejében 1881. évi LVIII. t.-c. alapján 1882 évben". A sarkokban Tisza Lajos névbetűiből monogram látható. A teljesen kész palotát 1883. április 17-én vette át Marinkich Mihály törvényszéki elnök, ahol jelen volt Meixner Károly építész és a vállalkozók. Bálint Sándor az üvegablakok mestereként Kratzmann Edét, a címercsoport faragójaként Vögerl Ignácot tartotta számon. Homlokzatának szobrai az épület funkciójára utalnak. Középütt Justitia, az igazság görög istennője van megjelenítve, jobb kezében kardot tart, bal kezéből hiányzik a mérleg. A két szélső mitológia nőalak egyike engesztelő testtartású, a másik törvénykönyvet tart a kezében. A palota szomszédságában lévő két telek arra a célra lett fönntartva, hogy ha idővel Szeged királyi ítélő tábla székhelyévé válik, a tábla elhelyezésére szükséges épület azon épülhessen föl. A Wesselényi, a Deák Ferenc és Vörösmarty utca határolta királyi ítélő tábla telkeire, a meglévő palota két öttengelyes oldalhomlokzatához készültek a bővítés háromemeletes tervei. Az épület bővítésére Hamza Géza törvényszéki elnök kért engedélyt. A terveket 1904. szeptember 26-án tárgyalták. Az épület 1906-ban készült el. A hozzáépítést jól elkülöníti a főpárkány fölé emelkedő, szerény méretű harmadik emelet. Négyszögletes telekre két részletben épült a négy utcára szóló, három udvaros épület. Lépcsők vezetnek a négyzethálós fa kapuhoz, azon átlépünk az oszlopos előcsarnokba, onnan egy fő és két oldallépcső vezet az emeletre. 1919-ben a Törvényszéki palota az ellenforradalmi kormány és Horthy Miklós hadügyminiszter székhelye volt. A bíróság Széchenyi tér 4. szám alatti épületét még mindig sokan használják. Összesen 340-en dolgoznak itt a Csongrád Megyei Bíróság, a Szegedi Városi Bíróság, a Csongrád Megyei Főügyészség, a Szegedi Városi Ügyészég és a Szegedi Katonai Ügyészség alkalmazottaiként. A Széchenyi téri épületben felszabaduló helyeken szeretnék a városi bíróság valamennyi szervezeti egységét elhelyezni. Nagyobb ügyféltereket, több tárgyalótermet akarnak kialakítani. (2008).

Törvényszék 1883 és Justicia
(kattintásra az épület ma és nagyobb képeken)

Justitia
(Törvényszéki palota oromzatán)
Iustitia (e: Justicia, justitia) eredetileg az ókori mitológiában a törvényhozás, az igazságosság istennője. Szoborcsoport, öntött horgany, másfélszeres életnagyságú. Valószínűleg Bachó Viktor építész rajzai alapján kivitelezték. Justiciát az igazság római istennőjét a törvényszéki palota oromzatára színbólémként helyezték. Legfőbb attribútuma (jelvénye, ismertető jegye) az egyensúlyban lévő mérleg, amely az igazságosan mérlegelt ítéletet fejezi ki, ehhez kapcsolódik az igazságosság kardja, és a bekötött szem, a pártatlanság kifejezője. A kompozíción két mitologikus nőalak is látható, a bal oldali engesztelő testtartású, a jobb oldali törvénykönyvet tart.

Deák Ferenc

Deák Ferenc szobra
A bírósági épület előtti parkrészben áll, Zala György bronz alkotása 1914-ből. Deák Ferenc alakja mögött a "nemzet testét" jelképező fatörzs látható - újrasarjadó hajtásokkal, magyar címerrel. A nagy politikus bölcs figyelmeztetése is olvasható a szobor talapzatán: "Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják, de miről a nemzet félve a szenvedésektől önmaga lemondott, annak visszaszerzése nehéz és mindig kétséges."

A Széchenyi tér északi, a Kárász utcával átellenes oldalán álló épületek nagy része ma pénzintézeteknek ad otthont. A platánok alól szemlélve a Takaréktár utca bejáratától jobbra a Providencia Biztosító felújított székháza a régi Balogh-házban van, balra az Országos Takarékpénztár szecessziós épülete található, mellett áll a Jerney-ház. A biztosító épülete mögött a Széchenyi térről leágazik a Horváth Mihály utca. A Takaréktár utca és a Horváth Mihály utca sarkán áll az egykori Rieger-ház azaz a Vasalóház, mellette a Móra Ferenc Múzeum képtára és az utcában van az egykori Pfann-ház, majd Iparcsarnok - ma Kisszínház.

Szűcs ház 1910
(kattintásra étterem nagyobb és mai kép)

Szűcs-ház - (északi oldal)
Széchenyi tér 5.
A Széchenyi tér északi oldalán álló lakóépület építésére Jankovics András tervei alapján, Szűcs Ferenc ügyvéd és felesége, Molnár Mária 1882. március elsején kértek engedélyt. Már június 18-án az épülőfélben lévő egyemeletes ház kétemeletesre módosítását kérték, és 26-án meg is kapták. Ezért a szomszéd Balogh-ház tulajdonosával az épület magasságára nézve ellentétük támadt. Balogh János föllebbezésére a bizottság július 31-én megállapította, hogy Szűcsék a második emeletnél nem tartották be a magasságot, ezért augusztus 3-án a tanács kötelezte őket, hogy a magasságot vegyék lejjebb 43 cm-rel az engedélyezett szintre. Jankovicsot pedig megintették, a tulajdonossal együtt megbírságolták - föltehető, hogy Szűcsék nem tettek eleget a 43 cm-es előírásnak. 1883. május 1-jétől a házban két bolthelyiség és a második emeleten 4 bérbeadó lakosztály volt. Az egyik boltot Grácból Glassner Tamás bérelte ki bécsi és gráci cipőüzletnek. A másikat ifj. Fodor István rendezte be az első hazai érckoporsó-gyáros temetkezési intézete számára. 1883. június 12-én Szűcs Ferenc elhalálozott; a lakhatási engedélyt novemberben özvegyének adták ki. 1889-ben az első emelet átalakítását végeztették. 1909 őszén a ház a mögötte lévő "kabaré-telekkel" együtt eladó. 1927-ben az épületen ajtónyitást és bővítést végeztek. 1935. március 2-án id. Csernák Ernő és neje lakás-átalakításra, modernizálásra kért engedélyt. 1954-ben a Szegedi Szálloda és Vendéglátó Vállalat alakította és bővítette a földszinten lévő cukrászdát; az udvaron nyári teraszt, a szökőkút előtt táncparkettet képeztek ki zeneszolgáltatással. Hosszú időn keresztül itt volt a Város kedvelt tejivója. A házat az 1990-es évek elején fölújították. A kapu tengelyét szoborfülke zárja az udvaron, mely jelenleg is kerthelyiségként üzemel. 1998 óta nemzetközi, balkán, olasz és szláv ételekkel várja vendégeit a Classic Cafe és Restaurant itt.

Generáli-Providencia Biztosító székháza - egykori Balogh-ház
Széchenyi tér 6.
A Széchenyi tér és a Horváth Mihály utca sarkán álló ház építésére Halmai Andor tervei alapján (eklektikus), Balogh János királyi közjegyző és neje, Szarvady Szidónia 1882. március 15-én kért és 20-án kapott engedélyt. Az építéssel ifj. Heszlényi Józsefet bízták meg. Május 28-án tartották a "kőműves ünnepélyt", tehát a falak már álltak. Júniusban Balogh nehezményezte az épülőben lévő szomszédos Szűcs-ház kétemeletesre módosítását. A tanács a Szűcs-ház magasságát ugyan 43 cm-rel csökkentette, a fura emeletkülönbség azonban megmaradt. 1882. november elsején a sarokhelyiségben Bein Mór kávés megnyitotta Széchényihez címzett kávéházát. A belsőtér díszítését a Lengyel cég végezte. Egy december 7-i irat tartalmazza, hogy a homlokzatra tervezett magyar címert házán nem alkalmazhatja; és a kapubejáró szépészeti szempontból nem üti meg a mértéket, alakíttassa át. 1883-ban a Szentháromsághoz címzett gyógyszertár a Horváth Mihály u. 7. szám alól ideköltözött (innen 1891 decemberében átköltözött a Takarékpénztár épületébe). Január elsején a Széchenyi téri oldalon megnyílt Diamant Mór sörcsarnoka, melyet a sörkirályhoz, Gambrinushoz címzett. Tavasszal Balogh áthelyezte házába közjegyzői irodáját. Júniusban a sörcsarnok "udvarkertet" nyitott. Októberben Pfann Kálmán csődbe jutott, Bein Mór pedig hitelezői elől megszökött. A lakhatási engedélyt november 21-én adták meg. 1884. február elsején a térre nyíló sarokhelyiségbe Brem Vilmos helyezte át fűszerkereskedését a Bérházból, és az Arany elefánthoz címezte. Ebben az évben halt meg Balogh János, a házat Szarvady Szidónia és kiskorú gyermekei örökölték. 1886-ban Diamant, Baloghné beleegyezésével a kerthelyiségbe 28 m hosszú fedetlen tekepályát épített. 1889 nyarán a tulajdonosnő több földszinti lakás átalakítására kért és kapott engedélyt. 1907-től fényképészet működött a házban. A Horváth Mihály utcai telekrészen 1920-ra fölépült a mozgószínház. A fényképek és az emlékezet tanúsága szerint a házat, az 1960-as években magasították egy emelettel. Az emeletráépítés igényességére jellemző, hogy a tetőzet kupoláit is visszaépítették. Evvel kiegyenlítették a két szomszéd ház közötti furcsa emeletkülönbséget. 1996-ban ismét fölújították, a Generáli-Providencia Biztosító irodaháza lett, a tér felőli végében a Gösser söröző nyitva van. (kisképen Balogh ház 1883 - kattintásra épület ma)

Országos Takarékpénztár
Széchenyi tér 7.
A Széchenyi tér - Takaréktár utca sarkán áll. A Takaréktár utca az árvíz után nyílt meg, s erről a pénzintézetről kapta nevét. Az üzletvitelében a konzervatív pénzintézetek típusába tartozó Szeged-Csongrádi Takarékpénztár 1845. október 1-jén kezdte meg működését. Az ő útján bonyolította pénzügyi tranzakcióinak nagy részét a Város is. A városképi szempontból kiemelt és meghatározó ponton álló, elődje (kiskép 1876) helyére emelt épületet a bécsi és berlini szecesszió formai jegyeinek külsőségekben, felületi dekorációban való alkalmazása jellemzi. Az első, egyenlőtlen szárú U alaprajzú egyemeletes épület a Széchenyi tér és az egykori Élésház utca sarkán épült a romantika jegyében, Hoffer Károly építő mester tervei alapján. A telek 1859 nyarán került árverésre. A telket a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár vásárolta meg. 1864 elején a munkálatok elvégzésére vállalkozókat kerestek, nyárra elkészült az épület. Novemberben az emeleti helyiséget bérbe adják a kaszinónak. 1875-ben a Takarékpénztár a földszinten a rizalittól jobbra, egy vendéglő pedig balra helyezkedett el. Az épület a nagy árvíz idején a Szeged-csongrádi takaréktár tulajdona. 1891-ben már tervbe vették új palota építését. Az új szecessziós stílusú épület Baumhorn Lipót tervei alapján 1903-05 közt épült. Orommezejének domborműve a kereskedelem, a mezőgazdaság és az ipar allegóriája: baloldalt Merkúr, a kereskedelem istene szárnyas sisakban jelenik meg, s éppen saruját kötözi, középen a mezőgazdaságot szimbolizáló nőalak Démétér, kezében búzakévével és sarlóval, jobbról Héphaisztosz kaszát kalapál, ő az ipart testesíti meg. Az 1950-es években jelentős belső átalakításokat hajtottak végre lakásmegosztásokkal. Két utcai homlokzattal rendelkező, belső udvarát négy oldalról övező, grandiózus hatást keltő kétemeletes palota sarokkupolával. Pincéjébe fa- és széntárolókat telepítettek, valamint raktárakat az üzletek számára külön-külön lejárattal. A földszinten a Takaréktár utca felől kaptak helyet a Takarékpénztár és két biztosító intézet irodahelyiségei, a Széchenyi téri oldalon üzletekkel. Az udvari szárnyak és az emeletek két-ötszobás lakásoknak adtak helyet. A padlásra víztartály, mosókonyha és mángorló került. Az utcai szárnyak két-, az udvariak egytraktusosak. A félkörívvel határolt főlépcsőház a Takaréktár utcai szárnyhoz csatlakozik. A homlokzatokat íves orommezővel megemelt közép- és sarokrizalitok tagolják, melyek közül külön hangsúlyt kapnak az épület sarkán lévők. Ezeket két szint magas, páros oszlopok szegélyezik plasztikusan, s lágyan ívelő kupola koronázza. Szép, kirakatos üzletportálok, kosáríves kapuk és szegmentíves ablakok bontják a homlokzati felületeket kő- és kovácsoltvas rácsú erkélyekkel. Jellegzetesek a sűrűleveles felület díszítmények; az egyedi pilaszterfők, a változatos fejmotívumok; a címerpajzsok Szeged és a vármegye címereivel, valamint a takarékosságot kifejező méhecskékkel; a nagy, sarki, barokkos kartus és az intézmény jelképe: a méhkas, ez utóbbit láthatjuk a kupola csúcsán is. Az udvari homlokzat egészen más világ: a csöndes, sima falfelületeket finom vonalú téglasávok tagolják, kaptáruk körül rajzó méhcsaládot is megformálva. A Széchenyi téri oldalon a reneszánsz emeletes loggiáit idéző boltozott, nyitott folyosók, de zömökebb pillérekkel és neoromán kettős oszlopokkal. Ezeknek és a többi helyen található függőfolyosóknak a korlátjai, valamint az üvegtetők konzoljai a kapurácsokkal együtt Kónya György míves kovácsoltvas munkái. Az épületet gazdag színes ablakok ékesítik. Gondos tervezés eredményeként finom részletképzés jellemezte a belsőépítészeti elemeket is, az elegáns lépcsőházat, a belső nyílászárókat, a pénztárterem rekeszfalait, a falburkolatokat.

Takarékpénztár 1910 - kapu - allegória és homlokzatdíszek

Jerney-ház
Széchenyi tér 8.
Az OTP épülete mellett áll, városképi jelentőségű, statikus homlokzatú, eklektikus épület. Az árvíz utáni városrendezéskor a Tisza Lajos körút kijelölésével az élésházi épületek előtt, új telket alakítottak ki. Ide a Budapesti sugárút és a Tisza Lajos körút sarkára a dorozsmai Jerney Mihály 1883. július 15-én kért építési engedélyt. A mellékelt kétemeletes utcai lakóház és egyemeletes udvari szárnyépület terveit Bachó Viktor és a kivitelezésért felelős Erdélyi Mihály aznap írták alá. Augusztusban megkezdték az alapozást. 1884 áprilisában már bolthelyiséget hirdettek május elsejére, lakásokat pedig augusztus elsejére. Lépcsőházainak mennyezetén mitológiai jeleneteket ábrázoló díszítőfestés van. E ház egyik első emeleti fogolycellára emlékeztető cselédszobájában lakott és alkotott 1930 őszétől 1932 elejéig Radnóti Miklós. 1996-ban a sarokrész Julius Meinl csemegeüzlete.

Egykori Rieger-sarokház - Vasalóház
Horváth Mihály u. 9.
Az épület tér felőli hegyes sarkán az 1834-ben alapított Leinzinger-gyógyszertár foglalt helyet, mely Széchenyi néven ma is fennáll. A Széchenyi tér északi házsora és az egykori Élésház (ma Horváth Mihály) utca sarkán 1848-ban már állt a Rieger kocsma is. 1859 augusztusában özv. Rieger Mihályné engedélyt kért, hogy háza főtérre néző részét kiépíthesse. Így a ház bővült, az új üzlethelyiségben nyitotta meg főügynökségét az Általános Biztosító Társulat. (A helyiség 1867 tavaszán kiadó, majd 1875 végéig a Pesti Biztosító Társaság bérelte.) A nagy árvízkor az épület még özv. Rieger Mihályné tulajdona, majd több örökösé. 1879. augusztus 1-jétől Gregersen Péter építész irodája volt itt, 1881 tavaszán Wagner Gyula ügyvédi irodát nyitott. Helyére az ún. Vasalóház épült. 1912-13 között a szemközti telken székelő pénzintézet, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár R. T. bérházának kapta meg az építési engedélyt, Baumhorn Lipót historikus-szecessziós tervei alapján. A statikai számításokat a bérházhoz Ligeti Béla végezte. 1935-ben az egyik első emeleti üzletet lakássá alakították Pozsonyi István tervei alapján. 1941-ben szükségóvóhelyet építettek itt. Két utcára néző, háromemeletes, kéttraktusos épület, amely nevét éles hegyesszögben záródó alakjáról kapta. Pincéjébe raktárakat, fáskamrákat helyeztek. Az 5 m belmagasságú földszinten tíz üzletet alakítottak ki raktárakkal és házmesteri lakással. Oszlopos főlépcsős bejáratát a Takaréktár utca felől képezték ki, de rendelkezik bejárattal és lépcsőházzal a Horváth Mihály utcára nézően is. A félemeleten 17 irodahelyiség kapott helyet az összekapcsolás lehetőségével. Az emeleten 3-5 szobás lakásokat építettek. A manzárdtetővel fedett padlástérnek csak kis részét használták ki mosókonyha és mángorló számára. A két utcára néző homlokzatok éles szögű csúcsát kerek saroktorony tompítja zömök alakú, magas kupolával. Az épület homlokzatképzését a hagyományos szerkesztés jellemzi, részleteiben jelentkezik a szecesszió. A félemelet feletti emeleteken a sarkot finoman munkált kovácsoltvas mellvédű köríves erkélyek hangsúlyozzák; a hasonlóan míves kidolgozású kapurácsokkal együtt Kónya György műlakatos munkái. Dekoratívak a földszinti pilléreket koronázó rézdomborítások. Figyelemre méltó a sarki gyógyszertár galériás berendezése. 

Jerney ház 1910 (kattintásra ma) - Rieger ház 1861 - Vasalóház 1912 (kattintásra ma)

Móra Ferenc Múzeum Képtára - egykori Aigner- ház majd Iparcsarnok
Horváth Mihály u. 5.
A Széchenyi tér északi házsorán, 1848-ban az Aigner Károly Patikaház állt. (kiskép 1861) A kaputól balra a gyógyszertár, jobbra a Szeged Csongrádi Takarékpénztár volt, innen költözött 1864-ben saját épületébe. Az első emeleten 1862 novemberétől Aigner Károly "orvos-, sebésztudor, szülész és a Bécs-Wiedemi kórodának érdemesült első osztályú másod orvosa" lakott. A volt takarékpénztár helyiségét 1870-1873-ig a "Haza" magyar életbiztosító bank szegedi képviselősége bérelte. 1872-ben Aigner Károly gyógyszertárát örök áron átadta Kiss Józsefnek. A ház az árvíz idején az özvegyé, az 1880-as években Aigner Károly, Gyula, Paulina, Mária, Ilka tulajdona. 1884-ben a gyógyszertár helyiségében Fried Sámuel zálogintézetet nyitott. A ház helyére az Iparcsarnok épült. A szegedi iparosságot összefogó Ipartestület elhatározta, hogy megépíti a legelső kézműipari csarnokot Magyarországon. Ideális helynek kínálkozott erre a célra az ipartestületi székház melletti telek. Az épület alapkövét 1936. március 17-én tették le. Sebestyén Endre modernista, funkcionalista tervei alapján az új iparcsarnokot május 30-án nyitották meg a VIII. Szegedi Ipari Vásárral egyetemben. Pilléres szerkezete a homlokzaton is megmutatkozik mind a földszint hatalmas portáljai között, mind az emeletek szalagablakai mögött. Az épületnek a hagyományostól teljesen elütő szervezését jelzi a jobb szélen elhelyezett bejárat, s ennek folytatásában következik a lépcsőház. A homlokzatot mívessé a földszint sima mészkőburkolata és a két emeleti szalagablak közötti, egymással szembe röpülő női és férfialak (Bakonyi Viktor Géza alkotásai, a vásárhelyi majolikagyár termékei) teszi. Szép gesztus az utóbbiakat - két sor szalagablak s a köztes falszalag a domborművekkel - egységbe összefogó keret; igazán a harmadik emelet építése előtt, a tetőterasszal érvényesült. 1952 óta a szegedi Móra Ferenc Múzeum képtárának adott otthont, időszaki kiállítások színhelyeként. Szerkezetét vasbeton vázrendszer alkotja, amely lehetővé tette a tágas kiállító terek létrehozását. Sajnos a képtár pár éve bezárt, mert nem tudták anyagilag fenntartani.

Iparcsarnok 1936 (kattintásra ma)

Kisszínház - Ipartestület székháza 1928–29 - egykori Pfann-ház
Horváth Mihály u. 3.
1848-ban Pfann József szitás régi háza, katonai kórház volt. (kiskép 1861) Később egy kefekötő mester boltja és lakása is itt volt, majd az emeleten kiadó bérlakásokat valószínűleg kibérelték egy leánytan- és nevelőintézet számára. Az árvíz idején idősb. Pfann József és felesége, Horváth Anna tulajdona. Helyére épült a Szegedi Ipartestület székháza. Az ipartestület törvényen alapuló közgazdasági érdekképviselet; a szegedi 1884. október 9-én tartotta alakuló ülését. A két világháború között taglétszámával - a budapesti, szakma szerintiektől eltekintve -, az ország legnépesebb ipartestülete volt, s vezető szerepet játszott az országos iparos mozgalmakban. Nagy testület lévén szakosztályokra tagolódva működött. Társadalmi jellegű csoportosulásai voltak a városrészenként szervezett iparos körök, melyek összejöveteleik, gyűléseik révén járultak hozzá az iparos-összetartozás és -öntudat neveléséhez. Régi székházuk a Templom téren volt; a húszas években végrehajtott átalakítással lehetővé vált, hogy a hivatal mellett az iparosság társadalmi központjául is szolgáljon. Ennek ellenére nem sikerült elérni, hogy mind méretben, mind tekintélyben az izmos szegedi iparosság számára megfelelő székház legyen; ezért újat építettek, Ottovay István tervei alapján, tágas udvari földszintes nagyteremmel. Ez utóbbi adottsága tette lehetővé, hogy nézőtér és zsinórpadlás kialakításával 1977ben a Kisszínházat helyezzék el benne kamara előadások számára. Alápincézett kétemeletes épület, az udvarába nyúló, eredetileg földszintes, jelenleg több szint magas toldalékkal. A ház az ipartestületi irodák, hivatalos helyiségek mellett lakásokat is magába foglalt. Homlokzat képzésére érdekes kettősség jellemző: egyrészt sima letisztultság keretezetlen nyílásokkal s a falsíkok finom játékával, másrészt a klasszikus motívumok alkalmazása - markáns dór oszlopok, balusztrád mellvédként és attikaként, a főpárkány tojássora. A Kisszínház a homlokzaton is megmutatkozik másságával - nagy portálok, köztük kővel burkolt pillérek, keresztben dobozbetűkből a felirat.

Kőműves, Bognár, Kovács, Csizmadia díszítő szobor - Alkotók - Bakonyi Viktor Géza, Hartner Alfréd, 1929. Az egykori ipartestületi székház homlokzatdíszítő szobrai ennek jelzésére kerültek a helyükre.

Ipartestület 1926 (kattintásra homlokzat ma) - díszítő szobrok és kapu

Szegedi papucs látványműhely
Kiss Ernő u. 2-4.
Piros bársony, kék selyem, rajta hímzett virág, bojt és kopogós fatalp - a csinos, hivalkodó lábbelibe manapság már csak a néptáncos lányok bújtatják lábukat, pedig egykor nagy divatja volt a menyecskék körében a híres szegedi papucsnak. A Rátkai Sándor Közhasznú Alapítványt 2003-ban azzal a céllal hozták létre, hogy megőrizzék a hagyományokat, műhelyt alakítsanak ki, s kitanítsanak olyan fiatalokat, akik a mester örökébe léphetnek. 2004-ben a szabadalmi hivatalnál bejegyeztették a Rátkai szegedi papucsot, azóta minden elkészült példányhoz sorszámot adnak. 2006-ban avatták fel a világhírű szegedi papucs napjainkban utolsó mestere, Rátkai Sándor látványműhelyét. A város által adományozott helyiségben Rátkai Sándor Közhasznú alapítványi és városi támogatással jött létre a műhely. A bársonyból, csakis kézzel készülő, hímzett szegedi papucs legendás hírű mestere az akkor 92 éves Rátkai Sándor. Volt idő, amikor a város 40 műhelyében készítették a török hódoltság kora óta Szeged jellegzetességének számító cipellőt. A papucs egyik különlegessége, hogy szimmetrikus: egyforma a bal és a jobb lábra felvehető lábbeli. Egykor a mester felesége, majd egy hímző asszony varázsolja a papucsokra a mezei virágokat, pipacsokat, nefelejcseket és kalászokat. A hímzett papucs 1935-ben jött divatba, akkor kezdték ezt a bojtos, szalagos jobb- és ballábast készíteni. Azelőtt forgatós volt, vagyis nem különbözött a jobb lábra való a bal lábra valótól. Ezért mondják, hogy a szegedi papucsnak nincs párja. 

Kárász utca - Klauzál tér
A Széchenyi tér déli oldalán folytatva sétánkat a sétáló utcaként működő Kárász utcán át jutunk a Klauzár térre. A Kárász utca és a Klauzál tér eredeti kialakítását megőrizte. A kétemeletes, kora eklektikus háztömbök 1872-1873-ban épültek. Mértéktartó dekorativitás, ünnepélyes rend, tiszta térformák jellemzik az épületeket. Kandelláberek, falikarok, órakeretek, a könyöklő kövek idézik a múltat. A fából készült padok, a kőzsámolyokra helyezett terrakotta edények és a növényzet mediterrán hangulatot tükröznek. A tér és a Kárász utca díszburkolatát 1999 és 2003-között rakták le. Jó időben, tavasztól őszig a szépen gondozott, mediterrán hangulatú korzón cukrászdák, kávézók, éttermek teraszain várják a vendégeket. A Kárász utca - Klauzál tér felújított, műemléki védettséget élvező utca-tér együttesének megújítása 2004-ben Európa Nostra-díjat kapott.

Köszöntő szobrok
A Kárász utca bejáratánál állnak Párkányi-Rab Péter alkotásai (2000), melyek a városban kora tavasztól késő őszig tartó vidám fesztivál hangulatot tükrözik. Reneszánsz karneváli jelmezbe öltöztetett bronz emberpárt, karneváli táncosokat látunk. A lány derekára csavarodott zászlóval, a fiú, pedig - mint látható - a hatalmas forgatagban elveszítette egyik cipőjét.

A mai Klauzál tér, a Széchenyi tér része volt, melyet később választottak le új házak az un. elválasztó épületek építésével. A város legbensőségesebb tere, klasszicizáló hangulatával az olasz tereket idézi. A tér névadója Klauzál Gábor 1832-től Csongrád megye követe, az 1848-as Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelmi minisztere, majd, mint a Deák-párt képviselője volt az 1861-, és 1865. évi országgyűléseken, aki 40 éven át a tér 8. sz. palotája helyén álló házban lakott. A két teret elválasztó épületek az 1872-es építésű koraeklektikus stílusú Kiss Dávid-palota, az egykori Aigner ház - a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank székháza, amely 1996 óta a Kereskedelmi és Hitelbank tulajdona (pékség, Stümmer kávézó és csemegebolt) és az 1873-as építésű Új Zsótér-ház. .

Köszöntő szobrok

Kiss Dávid palota
Széchenyi tér 15. - Klauzál tér 3.
A Klauzál-, Széchenyi tér és Kárász, Kiss utca határolta telken álló első nagy háztömb volt az első épület, amely a Széchenyi teret ketté osztotta Széchenyi térre és Klauzál térre. 1872-ben épült eklektikus stílusban: 1870 októberében árverésre bocsátott Széchenyi téri házhelyekből csak kettő kelt el, mindkettőt (Klein) Kiss Dávid nagykereskedő (a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank első elnöke) vette meg, aki 70 ezer koronás alapítványt hozott létre az egykori városi főgimnázium számára. A Szegedi Híradó 1871 februárjában hírül adta, hogy a négyhomlokzatú palota kétemeletes lesz, a földszinten 30 bolt (mindegyik irodahelyiséggel), a két emeletben összesen 18 (4-7 szobás) lakással. A tervet Benkó és Kolbenheyer pesti építészek készítették, a kiviteli részletrajzokat pedig Arleth Ferenc helybeli építész, az építést is ő vezeti. A terveket is ő nyújtotta be a tanácshoz az építtető megbízásából március 9-én. Az engedélyt március 16-án adták meg. 1872 augusztusában már befejezéséhez közeledett az építkezés. Az üzletek október elején nyíltak meg, elsőnek Lemle Miklós kalap raktára, Polczner Gyula üvegkereskedése. A boltokat rézsút kihúzott ponyvák árnyékolták, fölöttük cégfeliratok. A Klauzál tér és Kárász utca sarkán Polczner Gyula, a Széchenyi tér és Kárász utca sarkán Klein Herman, mellette Szegedi Gőzmalom Biztosító. Később a boltok bérlői gyakran változtak. 1878 novemberében Traub Bernát és társa itt nyitotta meg második üzletét: könyv-, papír- és hangjegykereskedését. Az épület az árvíz idején még Kiss Dávid-, 1889-ben azonban már az örökösök tulajdona. Négyzet alakú telekre épült a négy utcára szóló négyszögudvaros palota, sarok- és közép-rizalitokkal, melyeket kiemelnek a tetőépítmények. A két lépcsőház mennyezetét a római mitológiából ismert Mercurius festett alakjai díszítik. A műemléki védettséget kapott épület számos nevezetességgel szolgál. Több mint száz éve itt üzemel a bibliai állatról elnevezett gyógyszertár (Kígyó Patika), de irodalmi vonatkozása is van az építménynek. 1925-ben ugyanis néhány hónapig itt lakott Szabó Dezső író, Az elsodort falu szerzője, aki itt írta Segítség! című regénye néhány fejezetét. (kisképen 1872 - kattintásra ma)

Bankház - egykori Aigner-ház
Széchenyi tér 16. - Klauzál tér 2.
Az egykori bankház (a Szegedi Kereskedelmi Iparbank volt épülete) egy tömböt alkot az Aigner házzal, melynek fő homlokzata a Széchenyi tér felől van, és az Új Zsótér házzal, amely az építési telek észak-keleti végén zárja le. A Széchenyi és Klauzál teret elválasztó "háznégyszög" második épületét, id. Aigner József kereskedő házát 1873 tavaszán kezdték építeni. A tervek nem maradtak ránk. Mivel Hoffer Károly építőmestert utasították a homlokzat magasságának módosítására, a Zsótér-házhoz igazítására, ezért föltételezhető, hogy ő volt egyben a tervező is. 1874 nyarán már a befejezéshez közeledett az építés. Elsőnek ifj. Aigner József költöztette át a nagyvonalúan, gyönyörűen és a kor színvonalának megfelelő belső berendezéssel felszerelt fűszerkereskedését a ház sarok helyiségébe. Az emeletre a Victória biztosítótársaság költözött. Szeptemberben a Kárász utcai oldalon Schiffert Júlia női divatáruüzletet nyitott. 1875 februárjában egy bolt és két egymásba nyíló udvari szoba volt bérbeadó. Augusztusban az Adriai biztosítótársaság főügynöksége az első emeletre költözött. 1878 tavaszán Kiss és Seifmann rövidáruüzletet nyitott, ekkor a ház sarkán Lauscher és társa fényképkirakata volt látható. Az árvíz idején még id. Aigner József tulajdona a ház. Augusztusban a Kárász utca felől Michelstadter Henrik az Arany csizmához című cipészáruüzletet nyitott, szeptemberben Kiss Zsigmond díszmű- és divatáru raktárát a Kedvenchez címmel hirdette. 1880 tavaszán megnyílt Holtzer S. és fiai férfiruha raktára. Szeptember 16-án id. Aigner József melléképületre kért engedélyt, a tervet Hoffer Károly készítette. Aigner 30-án kérte, hogy a Bankkal közös határvonalon lévő falat vegyék tekintetbe, de ezt elutasították, és külön fal emelésére kötelezték. Az emeletes raktár építésére október 7-én adtak engedélyt. 1883 tavaszán Holtzerék az üzletet saját házukba (Deák Ferenc u. 23.) költöztették. 1899. február 18-án Aigner engedélyeztetésre nyújtotta be Reiner Károly asztalos áru gyáros, gazdag faragású portáltervét. A tér felőli oldalon Schlésinger Mór rőfös- és ifj. Aigner József fűszerüzletének hatalmas portáljára február 25-én adták meg az engedélyt. 1931-ben már a - Magyar Olasz Bank - és a Szeged Csongrádi Takarékpénztár tulajdona. 1931. február 15-én Stühmer Frigyes kért földszinti átalakításra és egy utcai ajtónyitásra engedélyt. Tér és utca felőli bejárattal Bartos Mór tervét engedélyezték. Akkor a Széchenyi tér és a Kárász utca felöl is volt bejárata, a szegediek által ma is "stühmernek" emlegetett kávézóba. 1935. január 12-én a tulajdonosok portál és falkiváltás építésére nyújtottak be kérelmet. Regdon István és Barna Endre tervét, Erdős Dezső "Elit cipő" portálját engedélyezték. Az 1996. évi felújítást követően rövid ideig a Kereskedelmi és Hitelbank, majd azt követően drogéria bérli a földszintjének nagy részét. Alsó szintjén, a Széchenyi tér és a Kárász utca sarkán ízlésesen berendezett pékség található; az utca felől a Különleges méteráruk helyén Adidas sportbolt és IBUSZ-iroda van.

Bankház 1876 (kattintásra ma) - udvara - banktrezor

Új Zsótér-ház - Virág cukrászda
Széchenyi tér 17. - Klauzál tér 1.
Klauzál-, Széchenyi tér és Kelemen utca határolta telek. A Kárász utcáig terjedő telket ismét Zsótér Andor hajósgazda és gabonakereskedő vásárolta meg. Zsótér hajósgazda, gabonakereskedő, szőlőtelepítő, általánosan mindenre vállalkozó ember volt, és úgy gondolta, legyen Szegeden egy nagy, akkor modern szálló. Az alaprajz ezt mindenben igazolja. Széles, a sarkokban elhelyezett világítóudvarok által megvilágított folyosókra nyílnak sorban az udvari és utcai vendégszobák. A nagyterem a szálló dísztermének volt gondolva, külön díszlépcső följárattal. A kereskedő-polgárház 1873-ban épült, Hoffer Károly tervei alapján, neoreneszánsz-eklektikus stílusban. "A ház alapozásánál rátaláltak a vár régi, külső sáncainak egy részére. A masszív facölöpzetek most is oly szilárdan állják helyeiket, hogy elmozdításuk roppant munkát vett volna igénybe, s így az új épület egy része azokon fog fölemelkedni" - írta a Szegedi Híradó április 6-án. Október végén már tető alatt a három utcára szóló épület. Szálló sohasem lett. A Lloyd Társulat bérelte a termet és a csatlakozó részeket. Laktak benne árvízi menekültek, majd Seifmann bútorraktára volt. 1874 őszén a Klauzál téri oldalon megnyílt Allemann és társa cukrászdája. A nagy árvízkor a tulajdonos Zsótér Andor, kívüle károsult Hózig Péter cukrász és Allemann János kávés. Az 1879-es nagy árvizet követően Tisza Lajos királyi biztos ebből a házból irányította az újjáépítést. Téglalap alakú telekre épült az U alaprajzú, kétemeletes épület, udvara négyzet alakú. Az egymással szemben lévő nagy kapuk a két tér közötti átjárást szolgálják. A Széchenyi tér felőli kapualjból nyíló lépcsőházban gazdag rajzú, legyezős mintájú öntöttvas korlát van. Hasonló, de egyszerűbb a korlát az udvarról nyíló, középső lépcsőházban. A kapuk fölött finom kiképzésű vasrácson az építtető ma már hiányos névbetűi: ZS A (már letörött), a hajdani házszám: 1524 és az évszám: 1874 láthatók. A Széchenyi téri oldal a Kúp cég szűcs és szabó műhelyeit foglalta magába. A Lloyd Társulat, vagyis a szegedi kereskedelmi börze helyisége két emelet magasságú volt; később bútorraktár lett. Napjainkban színházi díszletraktár, freskóit mintegy tíz évvel ezelőtt verték le. Az egyik Kelemen utcai helyiséget Cserzy Mihály (Homok) borbélymester műhelye foglalta el, a Széchenyi téri sarkon híres volt Kúp Gyula boltja, konfekciós ruhaüzlet, amelynek vevőköréhez az egész Délvidék hozzátartozott. 1884 januárjában Allemann a cukrászatot berendezésével együtt Árvay Sándornak és fiának adta el, csak a kávéházat tartotta meg. A ház 1890-től Wagner Ferenc Antal és felesége Kuncz Jozefin tulajdona, majd a Wagner örökösöké. 1898-ban a Klauzál téri oldalon Seifmann Mór bútorüzletének helyiségeiben alakításokat végeztetett: engedélyt kapott, hogy az első emelet két ablakának középpillérét kibonthassa és további két ablak kibontására kért még engedélyt. A ház tulajdonosai 1951-ben Wagner Margit, Vági Ferenc és Vági Jenő. A cukrászdát 1922-től a Virágh család birtokolta az államosításig. A névváltoztatás annyiban történt meg, hogy a családnévből elhagyták a "h"-t. A cukrászdában gyakran megfordult József Attila, a szegedi egyetemi évei alatt, akit a tulajdonos, Virágh Béla látott vendégül egy-egy ingyen reggelire, aki ezzel kívánta segíteni az örökké pénzszűkében levő költőt. 1985-ig az egykori új Zsótér-ház földszintjén van a neobarokk Virág cukrászda, eredeti pultrendszerrel, tükreivel, falstukkóival és herendi porcelán kávéfőzőjével, a bejárati ajtóban figurális maratott üveggel. Árvay Sándor és fia, Kálmán még a 19. század végén tették híressé készítményeikkel, s már akkor "a szegedi Gerbeaud"-ként emlegették. 1996 tavaszán az épület fölújítása folyt, földszintjén cipőbolt és a Postabank Rt. üzemel. 2000-ben (a Kárász utca környékén levő többi épülettel együtt) a házat felújították. Az épületen a Kelemen utca felől emléktábla jelzi, hogy itt volt Cserzy Mihály író borbélyüzlete; az író ugyanis idős koráig kitartott a fodrász szakma mellett. (kisképen 1876 és kattintásra homlokzat ma)

Kárász-ház
Klauzál tér 5.
A tér legszebb és legjelentősebb műemlék épülete az emeletes Kárász-ház (1844-körül épült), a szegedi klasszicizmus legérettebb, egyszerű, de monumentális alkotása. Az átépítés előtt a Széchenyi tér déli oldalán állt. Kárász Benjámin alispán telkén szerény alaprajzú saroképületet jelölt a helyzetrajz. A telek hátulsó sarkából átjárás volt az ún. "Kárász kertbe", ez a Kárász utcai házsor (5-7 sz.) mögül egészen a Fekete Sas utcáig terjedt, és bejárata volt a Könyök utcáról a Kiss közön át (a köz 1902-ben és 1911-ben beépült a Kárász u. 9-11. számú házak bővítésével). Földszintje boltozott, udvari portáljain eredeti portáltáblák láthatók. Kapuja fölötti erkély-, lépcső- és folyosó-rácsai kovácsoltvas remekművek. A négyzet alakú telek körülépítésével zárt udvart alkot. A Kárász-ház arról nevezetes, hogy második szegedi tartózkodása idején Kossuth Lajos 1849. július 12-én ebben szállt meg. Erkélyéről mondta el Szeged fáklyákkal fölvonuló népe, a mintegy hatvan ezres tömeg előtt utolsó nyilvános, hazai beszédét. Az épület földszintjén található magyar és román nyelvű emléktábla tanúsítja, hogy Kossuth Lajos és Nicolae Bălcescu 1849. július 14-én e házban írták alá a román és a magyar nép közötti megbékélési tervezetet. Nem sokkal a szónoklata után a kormány Szegedet elhagyva Aradra volt kénytelen menekülni, majd a világosi fegyverletétel következett. Itt szállt meg 1857-ben Ferenc József is, Kárász Benő vendégeként. Az épület erkélyéről jelentette be 1918. október 31-én a szegedi Nemzeti Tanács a város népének az őszirózsás forradalom győzelmét. A hagyományoknak megfelelően 1919. június 2-án Károlyi Gyula ellenforradalmi kormánya is itt hirdette ki megalakulását. A ház üzleteinek bérlőiről keveset tudunk. Az Eisenstädter férfi-, női és gyermekruha üzlet, a Blantz és társa divatáru-raktára az 1860-as évektől a Széchenyi tér felőli oldalon volt, míg az 1870-es évek körül a Kárász utcai oldalon Eisenstädter S. és társa kézműáru-raktára. A házat 1874-ben Kárász Géza örökölte. 1989-től az Országos Takarékpénztár Valuta-deviza Fiókja van a kaputól jobbra, az egyenruházati szabóság helyén, annak védett berendezésével kialakított ügyfélfogadóval. 1996-ban a sarkon a Julius Meinl Csemege-üzlet, földszintjén ma bank található. (kisképen Kárász ház 1872 és kattintásra Kárász kert ma)

Zseravitz 1894 (kattintásra dupla épület ma), lépcsőháza és belső udvara

Zseravitz-ház - Wagner ház
Klauzál tér 7.
A tér legrégebbi és egyik legszebb, műemlék jellegű emléke a két összeépített házból álló épülete a klasszicista stílusú Wagner ház, mintegy 60 évvel a nagy árvíz előtt épült, és ami szintén a Széchenyi tér déli oldalához tartozott. Eredetileg Zseravitz ház, mivel első említése Zseravitz János kereskedő hagyatékából ismert. A téglalap alakú telek körülépítésével zárt udvart képeztek. Két összeépített házból álló egységes főpárkányú épületegyüttes. A hatalmas, faragott fakapun át tágas kapualjba jutni, ahol jobbra falpillérek sorakoznak. Balra két oszloppal indított, félkör alakú lépcsőház, a lépcsőt követő és lezáró fakorláttal. Az udvarban három oldalról kőkonzolokon nyugvó függőfolyosó, új jellegtelen korláttal. Az 1860-as évek elejétől üzlethelyiségeit négy jó hírű cég bérelte. A kaputól jobbra Felmayer Antal Fekete kutyához című fűszerkereskedése, balra Groszmann és Guttmann vászon- és fehérnemű-, mellette Joszefert Ignác és társa zsák- és ponyvaüzlete volt, e mellett előbb Stampa Rudolf, majd Allemann és társa cukrászdája. 1865-ben még Zseravitz-féle ház. 1867 januárjában már ifj. Felmayer Antal tulajdona, ekkor nyitotta meg tánciskoláját a ház emeletén Glück Emil, aki őszönként visszatért a városba. 1868 nyarán Allemannék cukrászdájuk elé "diszes kioszkot" építettek. 1872 szeptemberében a Joszefert cég helyén Lőwinger Lipót nyitott selyem- és divatáru-üzletet. 1874 őszén a cukrászda az Új Zsótér házba költözött, helyén Dávid Károly norinbergi- és rövidáru-üzlete nyílt meg. 1876 nyarán Felmayer fűszerkereskedését Hild Mór vette át. Szeptemberben ide tette át ügyvédi irodáját Déry Károly. 1877 májusában itt hirdette arany-, ezüst- és drágakő ékszeráruit Politzer Sándor. 1877 decemberében már Wagner Ferenc Antal vászonkereskedő tulajdona. Az üzlethelyiségek bérlői között ez idő tájt két újabbal találkozunk: Neu József lisztkereskedővel és Till Emma rövidárussal. 1879 októberben Wagner vászonkereskedését a mellette lévő házból (Klauzál tér 8.) ide, saját házába helyezte át. 1894-ből ismerjük épület átalakítási tervét. Szerencsére, a környezettől teljesen idegen homlokzatterv nem valósult meg. 1897-ben a ház hátsó részében fényképész műterem épült Keglovich részére. Az 1980-as évek elején a házat fölújították. 1996-ban az üzlethelyiségekben: a Hatos rétes című rétes bolt, a Szeged Turist és az Országos Filharmónia irodája van. A Hatos Rétes cukrászda itt található. Az üzletben több mint 20 féle ízesítésű "kézzel húzott" házi rétes, illetve hagyományos ízű sütemény, friss pékáru, palacsinta, melegszendvics, burek és pizza is kapható. Megkóstoltam, nagyon finom!

Lengyel ház 1894 kattintásra cukrászda ma, és bejárata

Klauzál-ház - Lengyel-ház - Kis Virág cukrászda
Klauzál tér 8.
Ez az épület is a Széchenyi tér déli oldalán állt, a Klauzál tér kialakítása előtt. 1844-ben Klauzál Gábor tulajdona, aki vagy negyven éven át a palotája helyén álló házban lakott. Téglalap alakú telekre épült az L alaprajzú egyemeletes lakóház. A homlokzat 9 tengelyes volt. Az üzlethelyiségek a kapu két oldalán helyezkedtek el. Az egyenes záródású ajtókat és kirakatokat táblák védték. Az egyenes keretelésű kapu sarkait lekerekítették. Szerény övpárkány fölött egyenes záródású ablakok, a három középső párkánya összefüggött, a többinél a parapet tükrök az övpárkányig értek. Tagolt főpárkánya csipkézett, a tetőn egy sor íves szellőzőnyílás volt. Az üzlet-helyiségekben 1859 szeptemberében Wagner F. A. Menyasszonyhoz címzett vászonáru-üzlete már itt volt, a Herzl-féle bolt helyére pedig Till József vegyes-, rövidáru-kereskedése jött. 1864-ben bevezették a vízvezetéket. 1866 tavaszán Till helyére Pfeiffer S. és társa posztó-, vászon- és divatáru-kereskedése költözött (lakást is itt bérelt). 1869-ben Wagner üzletét varrógép-raktárral gazdagította. 1874 őszén a posztókereskedés helyére "Zahn J. G. örökösei üveggyári raktára" költözött. Az árvíz idején özv. Klauzál Gáborné -, 1889-ben a Klauzál örökösök a tulajdonosok, akiktől 1892-ben Lengyel Lőrincné vásárolta meg, az épületet lebontatta és helyére új házat építtetett. Özv. Lengyel Lőrincné bútorkereskedő eklektikus házát a családi hagyomány szerint, baráti kapcsolatok révén a bécsi Fellner és Helmer tervezte, nevüket azonban nem adták a tervekhez, a homlokzat rajzát nem is ismerjük. Az alaprajzokon Langhammer és az építők: Szilágyi János és Przybilla Gyula aláírása szerepel. Az építési engedélyt 1893 januárjában adták meg. Az építkezés idejére el kellett helyezni a lebontandó ház üzleteit. Ehhez a tér sarkában ideiglenes bódé fölállítására volt szükség. Némi huzavona után engedélyezték, hogy közterületen bódét állíthassanak. Áprilisban megkezdték a régi ház bontását. Egy év múlva már állt az új ház. Téglalap alakú telekre épült a kétemeletes impozáns palota. A főhomlokzat jellegzetessége a földszinten egységet alkotó díszes portál és az emeletek két szélén végigvonuló zárt erkély. Az üzlethelyiségek íves záródásúak. Az övpárkányok tagoltak, erőteljesek. Az első emelet ablaksora félköríves, középdísszel, összefüggő párkánnyal, a parapetben rozetták vagy bábos korlátok. A második emeleten egyenes záródású ablakok, helyenként íves kereteléssel, összefüggő párkánnyal, és helyenként timpanonos szemöldökök, falpillérek. A homlokzatot kerek padlásablakok és konzolsoron nyugvó főpárkány zárja. A főhomlokzat kétoldali zárt erkély sorában és az ikertengelyes rizalitban bábos korlátú mellvéd magasodik, ide a tér felől egy-egy tornyocskát helyeztek. Ezek pótlására az 1984-i fölújításkor sem került sor. A faragott kapu keskeny kapualjba vezet. Lekerekített sarkú, kiöblösödő lépcsőházát követi és lezárja a könnyed vonalú kovácsoltvas korlát. A második emeleten függőfolyosó van. 1894 augusztusában megnyílt Lengyel Lőrinc fiainak bútorraktára, mely az épület Kelemen utcai egész földszintjét elfoglalta, a tér felől Schillinger Mór üveg- és porcelánkereskedése, valamint itt voltak még a Pollák Testvérek - arany-, ezüstművesek, és Braun János lát- és hangszerész üzlete. Az üzletek maratott, céges üvegablakait Pór Sándor "üvegfestő" készítette. A bútorraktár Pór nevével jelzett üvegtáblája a legutóbbi fölújításkor, 1984-ben a múzeum történeti gyűjteményébe került. A portálokat megmentették, a bejárat fölött új előtető épült. Telkük Kölcsey utcára (1. sz.) átnyúló végére a Kelemen és Kölcsey u. sarkára, házuk folytatásaként 1904-ben kétemeletes lakóházat emeltek. Az épületet meglévő házuk mintájára Ligeti Béla építész tervezte. Az új házat a Lengyel testvérek 1911-ben szállodai célokra alakították át. 1996-ban Royal Szálloda. 1985-től a házban megnyitott a nagy cukrászda húgocskája, a Kis Virág cukrászda, amely már teljes feledésbe taszította a névadó család nevét.

Démász székház - egykori Európa-szálló
Klauzál tér 9.
A Klauzál tér keleti oldalát a régi Széchenyi tér délkeleti sarkában az egykori Európa-szálló épülete zárja le. Az üresen álló házhely, 1837-ben Vimmer István örököseié, a teret csúfító telket a város lakossága 1864-ben már beépítve szeretné látni. 1865-ben a rajta lévő "ronda épület" a Rónay-ház, 1866-ban Rónay János-féle telek. 1869-ben özv. Zombori Rónay Jánosné a telekre emeletes házat szeretne építeni. 1874-ben a házat lebontották. A telket 1875 nyarán, árverésen vásárolta meg Blaskovits István földbirtokos, amely az árízkor is az övé volt. 1881 júliusában Lausevits Gábor és Stojkovits Sándor fűszerkereskedők tulajdona. Telkükön egyemeletes szállodát emeltetnek, a földszinten kávéházzal, étteremmel és több bolthelyiséggel. A palota szerű épületet kupolás tetővel, reneszánsz stílusban Jiraszek Nándor és társa Krausz Lipót tervezte. 1882. július 8-án a szállodát és kávéházat Európa szálloda címen, 30 szobával és a kertszerűen berendezett udvarral nyitotta meg a bérlő, Sonnleitner Ferenc. A kárpitos munkát Seifmann Mór készítette. Hozzávetőlegesen négyzet alakú telekre épült a három utcára szóló, négyszögudvaros szálloda.A főhomlokzat vasrács betétű, faragott kapuja előtérbe nyílik, innen két oszlopon nyugvó lépcsőházba jutni. A belső folyosók és szobák ablakai a kicsi udvarra néznek, sarkában félpiskóta alakú lépcsőház, kovácsoltvas korlátja finom vonalú. Az Oroszlán utcai oldalon Joanovits Döme budapesti szőnyegkereskedő bérelt boltot, decemberben a tulajdonosok megnyitották gyönyörűen berendezett fűszerkereskedésüket. 1896-ban már itt találjuk Pósz Alajos ékszerüzletét, Krausz Mór férfi divatáru-kereskedését. Föltehetően ő az a Krausz Mór, akit az Építési Törzskönyv tulajdonosként tart számon. Ekkortájt Juranovits Ferenc a bérlő, majd 1911-ben Szarka István. Az 1955-i emeletráépítéssel az épület arányai előnytelenül megváltoztak. Az emeletráépítést a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat végeztette, azóta Démász székház. (kisképen az épület 1883ban, kattintásra ma)

Kossuth Lajos szobra
A Klauzál tér közepén áll Kossuth Lajos szobra. A negyvennyolcas forradalom vezére két nagy beszédet is mondott Szegeden, s mindkettő a ma látható szobor közelében hangzott el. Róna József alkotása, 1902-ben készült. A politikust szónoklás közben ábrázolja. A szobrot Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján avatták. A talapzatban a beírás: "Szegednek népe, nemzetem büszkesége" - így szólította meg Kossuth a szegedieket, amikor a hadsereg számára katonákat toborzott 1848. október 5-én. A mellékalakok közül a nők virággal köszöntik Kossuthot, az egyik - elől - rózsacsokrot nyújt át neki, a másik - a talapzat hátsó részén - rózsából koszorút köt és rózsaszálat tart a szájában. A férfi mellékalak vállán a kiegyenesített kasza a népfelkelést szimbolizálja. A levett kalappal kezében, tátott szájjal álló kisfiú felnéz Kossuthra, teljes áhítattal hallgatja a politikust.

Kossuth szobor régen és kattintásra ma, mellékalak és díszkút

Millenniumi díszkút - emlékmű
A tér nyugati végén áll a magyar államalapítás ezredik évfordulójára Tóbiás Klára szobrászművész által készített emlékmű. A kutat a tér rekonstrukciója alatt 2000-ben helyezték a térre. Az Árpád-házi királyoknak emléket állító alkotásban, egy egyenlőszárú, bizánci kereszt alaprajzú alapzaton négy égtáj felé néző szárnyas oroszlánok találhatók melyek a Hitet, Becsületet, a Bátorságot és Fényt szimbolizálják. Ezek a magyar múlt megtestesítői. Az ősmagyarok, a pusztai nomád népek, a szkíták leszármazottjainak tartották magukat. A szkítákat magyarosan szittyának mondták. A régészeti feltárások bizonyítják, hogy a szkíta kincseken szárnyas oroszlán díszítmények találhatók. Ezek a hatalom szimbólumaiként kerültek a díszkútra, melyeknek szárnyain a koronázási jelvények egyike, az országalma látható.

Képek és képeslap: Tisza nagyszálló (Grand Hotel) 1905; Tisza Hotel épülete ma; Magyar királyi törvényszék egykor; Királyi büntető törvényszék egykor; Balogh ház sarok ma; Szegedi-csongrádi takarékpénztár palotája egykor és ma (2 kép); Kisszínház - egykori Szegedi Ipartestület homlokzata és nézőtere (2 kép); fehér szegedi papucs; Stühmer cukrászda 1940 - ma bank épülete; Virág cukrászda belső ma; Kárász kert ma; Klauzál tér - Európa szállóval és Kossuth szoborral egykor; Klautár tér ma.