Aradi vértanúk tere
A Jókai utca az Aradi vértanúk terébe torkollik. Az egyetemi, iskolai negyed központja, szorgalmi időszakban diákok nyüzsgő sokaságával. Észak felől az egyetemi, egyházi épületek mozgalmasan tagolt homlokzata határolja. A teret a Dóm tértől a Beloiannisz-kapu és a Püspöki palota választja el. Az Aradi vértanuk terének (egykori Gizella tér) középen II. Rákóczi Ferenc lovas szobra. Átsétálva a kőpadok és virágládák között, a lépcsős, apró vízesésként folydogáló szökőkúton túl a tér keleti oldalán máris az elveszített, mégis dicsőséges szőregi csata emlékoszlopára nézhetünk föl. Az Aradi vértanuk tere déli oldalát a nagyszabású Hősök kapuja (Porta heroum) határolja. 

Volt piarista gimnázium és rendház - Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Aradi vértanúk tere 1.
Az árvíz előtti Palánknak megközelítően "Az Árkon" utcája helyén alakítottak ki telket a Szeged városi építési alap számára. A Szegedi Híradó 1884 januárjában részletesen foglalkozott Bachó Viktor vázlattervével. Ezen a favázas tornacsarnok az udvaron, a könyvtár a földszinten, fölötte a tanári, igazgatói szobák, a tanácskozási terem, e fölött a második emeleten a kápolna, a múzeum és a rajzterem kapott helyet. Sürgették a végleges tervek és a költségvetés elkészítését. Az 1885 márciusában átdolgozott tervet április 28-án Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta. 1886 májusában a Híradó már az épületbelső festőmunkálataival foglalkozott, mellyel Kaszta Antal festő-vállalkozót bízták meg. Júniusban a Híradó és Napló egyaránt elégedett a második emeleten lévő rendházi szobák, az igazgatói szoba, a házfőnöki szoba, az igazgatói iroda mennyezet festésével. A főlépcsőn augusztusban helyezték el a szürke olasz márványból készült lépcsőkorlátokat. Az Erdélyi Mihály által fölépített épületre 1886. november 20-án adták meg a használatba vételi engedélyt. Az épület bővítésére Bene Károly 1910-ben, Sebestyén Endre 1914-ben készített tervet. Téglalap alakú telekre épült az L alaprajzú, kétemeletes, monumentális iskolaépület. A magasra ívelő főbejáratot két oldalt oszlop és az övpárkányig terjedő rizalit hangsúlyozza. A kapuk előtérbe, onnan boltíves lépcsőházba vezetnek, melyet a második emeleten bábos márványkorlát szegélyez. Az államosítás előtti piarista gimnázium és rendház egykori nagy nevű diákjai között találjuk Dugonics Andrást, Katona Józsefet, Horváth Mihályt, Reitter Ferencet - Budapest városépítőjét (1813-1874), Gruby Dávidot - korának legnagyobb párizsi orvosát, Chopin-, Victor Hugo-, Liszt Ferenc kezelőorvosát (1809-1898), Wartha Vincét - az eozinmáz összetételének megállapítóját (1844-1914), Tömörkény István írót és Juhász Gyula (1893-1902) költőt. Ma itt kapott helyet az egyetem természettudományi kara, annak dékáni hivatala és intézetei. A Természettudományi és Informatikai Kar oktatási és kutatási tevékenységét tudományterületi alapon felosztotta intézetei, tanszékcsoportjai között. Hét tanszékcsoport működik, amelyek mindegyike részben önálló kutató és oktató intézetként is felfogható: Biológus-, Fizikus-, Földrajzi és Földtani-, Informatikai-, Kémiai-, Matematikai Tanszékcsoport, Környezettudományi Intézet. A tér Tisza felőli oldalán egy szép koraeklektikus épületben a világhírű Bolyai Intézet van. A Bolyai Intézet a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Matematikai Intézete, amely 2011-ban ünnepeli szegedi fennállásának 90. évfordulóját. A hazai matematikai kultúra fellendülése, ezen belül a rendszeres matematikai kutatás megindítása, a színvonalas matematikatanár-képzés megszervezése és a középiskolai matematikaoktatás megreformálása - elsősorban Hunyady Jenő és Kőnig Gyula műegyetemi tanárok tevékenysége nyomán - a múlt század hetvenes éveinek elejére tehető. Ugyanekkor, 1872-ben kezdte meg működését Kolozsvárott egyetemünk elődje, a Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem. Az első világháború elvesztése következtében Erdély román megszállás alá került. A román hatóságok, nem várva meg a békekötést, az egyetem tanári karától hűségesküt kértek, majd ennek megtagadása miatt az egyetemet Kolozsvárról kiutasították. Az egyetem 1919-ben átmenetileg Budapestre került, s a jogfolytonosság fönnmaradása végett a hasonló sorsú pozsonyi Erzsébet Egyetemmel közös félévet indított. Az egyetem Matematikai és Természettudományi Karának a Pedagogium (Budapest, I. kerület, Győri út 13.) adott helyet. Ebben akkor az állami Polgári Fiúiskolai Tanárképző Főiskola működött, amely 1928-ban ugyancsak Szegedre került. A menekült egyetem az 1921/22. tanévtől véglegesen Szegeden talált otthonra. 1929 a matematikai tanszékek életében nagy változásokat hozott. a Matematikai Szeminárium és a Geometriai és Ábrázoló Geometriai Intézet együttes neve Bolyai Intézet lett. Az intézet a Baross Gábor (ma Egyetem) utca 2. szám alatti (másképpen: Szukováthy téri) épület második emeletén nyert méltó elhelyezést. 1949-ben a felsőoktatást jelentősen átszervezték. Az ide vonatkozó kormányrendelet többek között úgy intézkedett, hogy a Szegedi Tudományegyetem matematikai és természettudományi kara "Természettudományi Kar" elnevezéssel folytatja működését, és egyéb szakok mellett az alkalmazott matematikus képzést is bevezette a gyakorlati életben hasznosítható szakemberek képzésére. Az intézet kinőtte a Szukováthy (mai nevén Ady) téri épületben majdnem negyedszázadon át elfoglalt helyét, s 1952 végén mai helyére, a városi kegyesrendi gimnázium korábbi helyére, az Aradi vértanúk tere 1. szám alatti épület első emeletére költözött, a második emeleten pedig tágas tantermeket és tanulószobákat kapott. A termeket kiemelkedő magyar matematikusokról nevezték el: Bolyai János, Riesz Frigyes, Fejér Lipót, Haar Alfréd és Kerékjártó Béla mellett termet kaptak az egykori kolozsvári iskola nagy öregjei, Farkas Gyula és Vályi Gyula, valamint a fajgyűlölet által fiatalon a halálba küldött korábbi szegedi diák, Grünwald Géza is. Az egyetemi köznyelvben ettől kezdve magát az épületet is csak "a Bolyai"-ként emlegetik. Az intézetben 2004 óta számítástechnikai kabinet is működik.

Egyetemalapítók dombormű
A Szentgyörgyi István által készített bronz alkotás a palota kémiai intézetének falát díszíti. A dombormű a kolozsvári egyetem Szegedre telepítését és az ennek nyomán meginduló építkezések emlékét őrzi. 1930-ban már kész volt. A művész szerepeltette a Szinyei Társaság őszi, jubileumi tárlatán. 1931-ben öntötték bronzba, májusban szállították Szegedre. A domborművön szereplő személyek balról jobbra: Korb Flóris építész, Gaál Endre kultúrtanácsnok, Várhelyi József a dóm első plébánosa, Glattfelder Gyula megyés püspök, Somogyi Szilveszter polgármester, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, Áigner Károly főispán, Tóth Károly rektor, Rerich Béla építész.

Aradi vértanúk tere - gimnázium 1886 és kattintásra épülete ma - alapítók dombormű

Püspöki palota - katolikus püspöki székhely, egykori Leffter-ház
Aradi vértanúk tér 2. - Dóm tér
A Püspöki palota az Aradi Vértanúk tere és a Dóm tér határán helyezkedik el. A Püspöki palotát 1929 és 1930 között emelték a szomszédos épületekkel együtt Rerrich Béla tervei alapján. Az egykori Gizella (ma Aradi vértanúk) tér és az egykori Templom (ma Dóm) tér sarkán először a Leffter-ház állt, ami 1841-ben még Nagy Ferenc tulajdona. 1843-ban már báró Sina háza, 1869 nyarától Leffter-ház. A téglalap alakú telek keleti sarkára épült az L alaprajzú, földszintes sarokház. A nagy árvizet a ház özv. Leffter Mihályné tulajdonában túlélte; károsult Marinkich Mihály törvényszéki elnök. 1880 tavaszától itt volt Gottlieb és Landsberg építészeti anyag raktára, 1883-ban Jeszenszky és Faragó irodája. Megközelítően a ház helyére épült a püspöki palota délkeleti sarokrésze.

belső bejárat - Leffter-ház 1879 (kattintásra palota ma) - lépcsőház

1923-ban - mintegy 200 év után - Szeged ismét püspöki székhellyé vált. Az építkezés egyrészt a püspöki székesegyház, a mai Fogadalmi templom elkészítését jelentette, mely 1930-ra készült el. Azonban a püspök, a jeles Klebelsberg Kunó együttműködésével és Somogyi Szilveszter polgármester tevékeny támogatásával létrehozta a Dóm teret, amely Közép-Európa egyik legszebb ilyen építészeti alkotása. Ezen túlmenően, funkciójában a szintén Trianon következtében Szegedre települt kolozsvári egyetem székhelyévé is vált. Az egységes stílusban megépített épülettömb, amely a tér három oldalát fogja körbe, helyet adott az egyetem épületeinek, a püspöki palotának és egyúttal a papi szemináriumnak. Az 1928-ban Rerrich Béla tervei alapján elkezdődött építkezés gyakorlatilag 1930-ra befejeződött. A Szegedre érkezett püspöknek azért is nehéz helyzete volt, mert a román hatóságok a kitoloncoláskor csak a legszükségesebb személyes holmiját engedte magával hozni. Ily módon az újjászerveződő püspökség sem a korábbi évszázadok gazdag anyagát tartalmazó archívumát, sem könyvtárát, sem a püspöki székhelyen fölhalmozott egyházi műkincseket nem hozhatta magával. Mindezeket kívánta megteremteni közvetlen környezetében Glattfelder Gyula, amikor ezt a püspöki központot tervezte. Ennek a tervezetnek kiemelkedő pontját alkotta a püspöki palota épülettömbje, amely magában foglalta a szeminárium és a Szent Imre kollégium intézményét is, annak ellenére, hogy az utóbbi kettő a Dóm téren található. Mint a Dóm és a Dóm tér építéséhez, itt is a legjobb hazai és szegedi művészeteket és mestereket vették igénybe. Az épület külső-belső tervezését Rerrich Béla végezte. A püspöki palota belsejében egyszerre érvényesült a régi korok hangulatának idézése, és a modern, korszerű anyagok felhasználása. Ezért találunk az épületben olyan változatossággal alkalmazott anyagokat, mint a vas, az üveg, a márvány, a fa és az égetett tégla, vagy ami egészen különleges hangulatot ad, pl. a lépcsőháznak, az aranyozott tégla, a fehér fallal keverve. A funkcionális helyiségek, így a püspöki dolgozószoba, a fogadásra alkalmas szalon, az ebédlő, a püspöki magánkápolna mind egyszerre árasztja az elmúlt korok hangulatát, s ugyanakkor vitathatatlanul az 1930-as évek modern szellemét. A modern bútorok és berendezési tárgyak között vásárlások, gyűjtések révén barokk és rokokó bútorokat, festményeket és egyéb műtárgyakat helyezett el a püspök és az alkotóművész. Az 1930-ra befejezett munkálatok eredményeként a Szegeden megtelepedő püspök méltó körülmények között fogadhatta az ide érkező hazai és külföldi egyházfőket, politikusokat és látogatókat. A püspöki palotán a kovácsoltvas kapupánt Kónya György munkája (1929). Ohmann Béla és Rerrich Béla együttmunkálkodása teremtette meg a püspöki palota kerti részének homlokzatán a mészkő, életnagyságú, lebegő Mária-szobrot. Szintén a püspöki palota homlokzatán, a kőburkolatú bástya első emeletén álló másik épület díszítő szobor, Szent Gellértnek, a csanádi egyházmegye első püspökének pirogránit fülkeszobra (Ohmann Béla, 1930). Barnás­vöröses pirogránitból kivitelezték, hogy elüssön a mészkőtömbökkel burkolt környezettől.  

Gellért szobor - kovácsoltvas kapu - lebegő Mária szobor - püspöki kápolna
(kattintásra nagyobb képeken)

II. Rákóczi Ferenc lovas szobra
A püspöki palota előtt áll ifj. Vastagh György 1912-ben készített bronzba öntött Rákóczija daliásan feszít erőteljes lován, s úgy látszik, elégedett új helyével is: 1930-ig ugyanis a Széchenyi téren, a Zsótér-ház előtti parktükörben álldogált. A szobor talapzatán a kuruc fejedelem 1703. június 7-i kiáltványának kezdősora ugyancsak deákul olvasható (magyarra fordítva: "Megújultak a dicsőséges magyar nemzet sebei"). A másik oldalon pedig azt olvashatjuk, hogy "Istennel a hazáért és a szabadságért".

Szőregi csata emlékoszlopa
Az emlékoszlop a szegedi egyetem természettudományi karának dékáni hivatala, a volt piarista gimnáziumot és rendház előtt áll. Az eredetileg honvéd emléknek indult alkotás kezdeményezője Széll György, a Honvéd Segélyező Egylet elnöke volt. A szőregi csata (1849. augusztus 5.) negyvenhetedik évfordulójára elkészült emlékművet színpompás fölvonulással kísérve, az életben lévő negyvennyolcas honvédek jelenlétében avatta Fluck Ferenc, a szoborbizottság elnöke. Tetején a millenniumi - ágyúgolyót karmai között tartó, kiterjesztett szárnyú bronz turulmadár a bátorságot, a nemzeti akarat legyőzhetetlenségét szimbolizálja. Köllő Miklós alkotása 1896-ból. Az emlékmű mészkő talapzatra helyezett, posztamensen álló toszkán oszlop szürke gránitból; a talapzaton Bajza József sorai olvashatók: "Csatájuk a védelmezett - Népjog csatája volt" - tövében az Aradon vértanúhalált halt tizenhármak névsorát márványtábla örökíti meg. Az emlékmű magassága 9 méter.

Rákóczi szobor és emlékoszlop

Hősök kapuja 
Eredetileg vaskapunak épült 1936-ban (Pogány Móric) a vasúton érkezők számára. Az akkori polgármester ötlete alapján vált Hősök kapujává, mely 12 ezer szegedi katonának állít emléket. Az első világháborút követően Szeged városa országosan is kiemelkedő emlékművel kívánt tisztelegni a háború hőseinek. Ennek szellemében született meg a neves budapesti tervező munkájának eredményeként a sugárút indulása fölött átívelő, hatalmas kapuépítmény, az 1. sz. alatt újonnan épült, háromemeletes tanítói internátussal, és a 2-4. sz. alatti DMKE-palota homlokzatainak a kapu eszméjéhez szükséges eljellegtelenítésével. A kivitelezés az Erdélyi András és Fiai cég, valamint Ottavay István nevéhez fűződik. A gondolat még gr. Klebelsberg Kuno kultuszminisztertől, a Dóm téri együttes megálmodójától eredt: "Nem palotakaput akarok építeni, hanem városkaput, amely lezárja a Gizella (ma Aradi vértanúk) tér nyugtalanságát.. Kicsiny pénzzel, szűkös eszközökkel kell most szép dolgokat alkotni. Ezt a kaput úgy kell megcsinálnunk, hogy szimbóluma legyen a városnak, akár belülről az itthoniaknak, akár kívülről, a vasúton jövő idegenek számára." A kapupillérekre helyezett kőtáblákra került volna a 30-35 ezer hősi halott neve. Némi vita támadt arról, melyik városrész, tanyai kerület melyik táblára kerüljön. A végül megoldhatatlanná váló gondot a nevek bevésési költségének előteremtése jelentette, majd kézen-közön a fáradságos munkával összeállított névsorok is eltűntek. A boltívek belső felületeinek megfestésére kiírt pályázat eredményeként Aba Novák Vilmos készítette el az ország akkoriban egyik legnagyobb freskóját. A leleplezési ünnepséget díszvendégként maga Horthy Miklós kormányzó tisztelte meg. A kapu boltíveinek freskóját 1949-ben, a második világháborút követően levakolták. Föltárásuk a 80-as évek második felében kezdődött meg néhány kutató mező nyitásával; majd 1995-ben hozzáláttak a végleges helyreállításnak. A kapu, a Boldogasszony sugárút fölött átívelő, négy pillérre támaszkodó, három ívnyílásos építmény. A középső ív fölött a félköríves záródású franciaerkélyek mellvédjeit kardokból képezték ki. A középső ajtó előtt tömör mellvédű, díszbeszédre szolgáló erkély, alatta széles szalagon "Porta Heroum" fölirat és "1914-1918" koszorúba fogva. A sugárút felől a középső ívet fölirat szegélyezte: "Haladás Útja Dicső Múltból Diadalmas Jövőbe Vezet". A pilléreken konzolokra állított, monumentális zászlótartók. A tér felől hasonló helyzetű konzolokon a kapu művészi értékét Lőte Éva élő és halott katonát ábrázoló kőszobrai emelik; ezeknek és a díszítő kőlapoknak a mészkőanyaga Auer Sándor süttői bányájából származik. A lapos tetős kapuépítmény tetejét szintén zászlótartó koronázza. A bolthajtások alatt eredetileg hatalmas méretű, artisztikus, bronz örökmécsesek szolgálták az emlékezést. A teljesen sima, puritán, az ablakai körül diszkréten keretezett kapunak a világháborút idéző hatása a jelenleg újra még éppen csak látható Aba Novák freskókban nyilvánult meg. A három főtéma (háborús emlékezés, hősi halottak dicsőítése, Horthy Miklós Szegedről való elindulása) -, és négy melléktémára osztott falfestményen hitoldal, tett oldal, ítélkező Krisztus, revans, Doberdo voltak elkülöníthetők. A mű közepén az Aradi vértanuk tere felé forduló 8 méteres Krisztus képe áll, lábainál a harsonás, ítélkező angyalok csoportjával. Szent György, Szent Borbála védőszentek és a keresztvivők mellett, maga a festő is megjelenik az alakok között. A képek mindenki számára csak borzalmat és rettenetet hozó háborút jelenítették meg; a tekintetekből sugárzó halálfélelmet, a szögesdrótban összegabalyodó lábakat, a szegedi huszárok temetőjét beárnyékoló montelloi fát. Több éves restaurációs munka eredményeként 2000. augusztusára teljesen sikerült helyreállítani az eredeti állapotot. A Hősök kapu alatt kezdődik a nagyállomásra vezető Boldogasszony sugárút.

Hősök kapuja 1936 - freskó részletek
(kattintásra nagyobb és mai kép)

Rerrich Béla tér
Az Aradi vértanuk terét és a Rerrich Béla teret kovácsoltvas díszkapu választja el. Az egyetemi épületekkel szegélyezett intim atmoszférájú tér névadója, Rerrich Béla aki tervezte a város jelképének számító Dóm teret.

A tér középső sétaútja egyenesen a legmagasabb épületéhez, a Béke-épülethez vezet, amit 1952-ben emeltek, Virágh Pál tervei alapján. Benne fizikai és kémiai intézetek vannak, a ház tetejének kupolájából figyeli a Földön kívüli világot a város első csillagvizsgálója (azóta már egy másikat is építettek Újszegeden). 

"Béke" egyetemi épület kétszer

Sárkányölő Szent György szobor
piarista gimnáziumtól jobbra a Rerrich téri parktükörben
A szobor eredetijét, a Kolozsvári-testvérek (Kolozsvári Márton, Kolozsvári György) 1373-ban készült művét, a Prágai Nemzeti Galéria udvarán őrzik. Több másolata ismert, Prágában (a Hradzsin udvarában), Kolozsvárt, Budapest (az Epreskertben, a Vársétányon), Krakkóban. Ez a bronz másolat, feles életnagyságú, talapzata mészkő - amit 1930-ban állították fel a piarista gimnázium és a kémiai intézet közé. A szobor felállítása csak nyolc évvel később történt. Klebelsberg Kunó ajándékaként került Szegedre. A Rerrich téri Béke épület építésekor lebontották és a múzeum lépcsőházában tárolták. A mai helyére 1959-ben került, 1997-ben új, barokkos talapzatra helyezték.

A szabadság pillangója emlékszobor
Rerrich Béla téri parktükörben
A tér másik oldalán különös márványszobor áll, hatalmas, csukott szárnyú pillangó testét küszködve a magasba emelő embercsoport. Melocco Miklós 1997-ben fölavatott, több mint húsz, faragott figurából álló, szimbolikus mészkő műalkotása az 1956-os forradalomnak állít emléket. A mű azt ábrázolja, hogy a szabadság lepkéjét, a kérészéletű forradalom jelképét 19 ember hordozza a vállán. 1956-os fiatalok, drága halottak, megtért disszidensek, túlélő barátok. Valóságos emberekről mintázta az alakokat, köztük van az ifjú Latinovits Zoltán, Mansfeld Péter - akit 18. születésnapja után 11 nappal végeztek ki, a szegedi forradalom mártírját - Danner Jánost is megörökíti, köztük van a szobrász is, aki 1956-ban volt fiatal, s még sok más ismerős arc. A lepke szárnyain Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról c. költeményének sorait olvashatjuk.

Sárkányölő másolat és emlékszobor

Dóm tér
A Rerrich térről és az Aradi vértanúk tere felöl is egy-egy kapun keresztül jutunk át a Dóm térre. Ha a Dóm térre az Aradi vértanúk tere felőli kapun át lépünk, akkor szinte egyetlen pillantással átfoghatjuk a lenyűgöző arányú tér és templom látványát. Szeged magja a 19. századig a Palánk városrész volt, mely a vártól délre húzódó földháton terült el. A 15. században földsánccal erősítették meg és vizesárokkal vették körül. Központi, kietlen terén emelkedett a barokk Szent Demeter-templom. A városrész fölszámolása a Fogadalmi templom építésével kezdődött. Eltűntek a nagy árvíz előtti macskaköves utcák. A Dóm tér, Magyarország egyik legszebb-, Szeged leghíresebb tere, 12 ezer négyzetméter szabályos négyszög alakú terület, amely arányai és területe szerint pontosan akkora, mint a velencei Szent Márk tér. A Fogadalmi templom előtti árkádsorral körbevett tér kiváló akusztikája miatt a Szegedi Szabadtéri Játékok legalkalmasabb helyszínének bizonyult. Európa egyik legnagyobb mozgó szabadtéri színpadát és nézőterét sikerült itt kialakítani nyaranként. Sok évtized után sikerült elérni, hogy a szabadtéri színház nézőterét a szezon végeztével lebontsák. Ehhez persze új, könnyűszerkezetes, gyorsan összerakható és szétszedhető lelátót kellett vásárolni. Amikor a régi széksorok eltűntek, maguk a városlakók is csodájára jártak a szépségét egyszerre föltáró térnek. (kisképeken - Dóm tér 1940/kattintásra látkép a térről és kapu)

Dömötör-torony
A város magja a 19. századig a Palánk, közelebbről a Templom tér, a mai Dóm tér volt. A három utca határolta szabálytalan háromszög alakú Templom tér közepén emelkedett a belvárosi templom - a Dömötör-templom (jobbra kisképen). Zsigmond király idejében már a harmadik templom állott ezen a helyen, mely 1725 és 1749 között épült újjá. A szokásnak megfelelően temető volt körülötte egészen a 18. század közepéig. A román alapokon álló kora gótikus Dömötör-torony Szeged legidősebb, 11. század alapokon nyugvó építménye, a Szent Demeter-templom egyetlen meghagyott tornya. A templom első említése 1199-ből származik, a 18. századra nyerte el végső formáját. 1709-ben még hat ablaksora (emelete) volt. Még a nagy árvíz is megkímélte a Palánkot. Így maradt meg épségben a régi barokk templom. Amit az áradás meghagyott, eltüntették a szegediek: fogadalmat tettek, hogy az újjáépítés, valamint a jövendő árvizektől való megmenekülés reményében templomot építenek az isteni oltalom és segítség megtartására. S ez az ígéret okozta régi Dömötör-templom végzetét: a törvényhatóság 1883-ban úgy döntött, hogy éppen a régi templom helyén építsék föl az újat. Az építkezés az első világháború kitörése miatt elhúzódott, így a régi templomot csak 1925-ben bontották le teljesen. Ekkor került elő egyik tornyából a Dömötör-torony. Alapfala 11. századi, alsó négyszögletes román stílusú része 12. századi, felső, nyolcszögletű része a 13. századból való. A tornyot már bontani kezdték, amikor Cs. Sebestyén Károly és Móra Ferenc megakadályozta ezt. 1926-ban a Dömötör tornyot az eredeti téglákból helyreállították. A restaurált toronyba Rerrich Béla, a Dóm tér tervezője vágatott bejáratot. Ekkor helyezték el a bejárat fölé (román kori kövek társaságában) Szeged legrégibb szobrászati emlékét, a híres kőbárányt (Szegedi kőbárány - Isten báránya - Agnus Dei, 1200), amely 1719 óta a város címerében is szerepel. A 12. századi dombormű valószínűleg a vár első templomát díszítette. A török újjáépítés után a kőbárány az egyik körbástyára került, s ott nem is háborgatták, egészen a vár lebontásáig. A múzeum kőtárából emelték ki, s tették át méltó helyére, a Dömötör-torony kis kapuja fölé. A kapubéllet egyes 12. századi sakktáblamintás faragott kövei ugyancsak a várbontásból származnak. A ma látható kőbárány másolat: az eredetit ismét a múzeumban őrzik. Bent keresztelőmedencét állítottak föl (Weichinger Károly műve). 1931-ben a Dömötör tornyot felújították, és - olasz mintára - keresztelőkápolnává alakították. A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik, amelyekkel a művész 1932-ben aranyérmet nyert a páduai egyházművészeti kiállításon. Sajnos, a falfestmények már az elkészülést követő évben átnedvesedtek, Aba-Novák Vilmos pedig ingyen újrafestette őket egy kötényfalra. A vizesedő falak miatt végveszélybe került freskókat több technológiával próbálták kiszárítani. A torony falán emléktábla áll, amely az eredeti Dömötör-templomból maradt meg. A tábla a török elleni harc szegedi tábornoka, Bajalich Ádám családi sírboltjának állít emléket. A toronyba, a tér szintjén vágott kovácsoltvas vasajtó - "az élet kapuja" amely a keresztény liturgia jelképeivel az emberi élet egyes mozzanatait mutatja be, ezt az ajtót is Rerrich Béla tervezte. A kapun található két évszám fontos dátumok a torony életében: 1272 a keletkezésének idejére utal, 1931 pedig a helyreállítás évére. A torony gyakran képezi részét a Szegedi Szabadtéri Játékok díszleteinek.

Torony 1925 és kattintásra ma - Az élet kútja - kőbárány másolat

Szentháromság-szobor
A Széchenyi téren egykor állott, s 1873-ban lebontott Szentháromság szobor helyett 1896. szeptember 6-án szentelte föl Dessewffy Sándor csanádi püspök, a hívők adományaiból Köllő Miklós alkotását. Eredetileg a Dömötör-templom előtt állt; 1940-ben helyezték át a mai helyére. (Az addig ott elhelyezett Mária oszlopot lebontották és néhány héttel később fölállították a Szent György téren. 1940-ben helyezték a mai helyére.) A Szabadtéri Játékok színpadának építésekor a talapzat egy része föld alá került, ami károsan befolyásolja a kompozíció arányait. Stílusával az akkor még megvolt barokk Dömötör-templomhoz igazodott. A 7 m magas, homokkőből készült szoborcsoportot terméskő alapzatra állított, tagolt alapzatra helyezték. Az alapzat alsó részén, az oszlopszékekkel erősített sarkokon csigavonalas díszítő tagok láthatók, közöttük körszeletekből alkotott, lapos ívű párkány alatt domborművekkel. Fölső részén dekoratív mintaként a római számokkal írt állítási évszám, fölötte három függőleges vájattal ellátott téglalap. Az alapzaton két ülő alak az Atyát és a Fiút ábrázolja, közöttük kereszten galamb képében a Szentlélek. A kilencvenes évekre már rossz állapotba került szobrot restaurálták. 1995-1999 között a rekonstrukciót Bánvölgyi László szobrászművész, restaurátor végezte csapatával, így ma már eredeti szépségében látható (balra a kisképen a szobor átépítés előtt - kattintásra nagy mai kép a Szentháromság szoborról).

Fogadalmi templom - Dóm
A tér legkiemelkedőbb és legszebb épülete a dóm, ismertebb nevén a Fogadalmi templom. A kéttornyú Fogadalmi templom a szegedi városkép egyik legismertebb, legjellemzőbb képe. Neoromán stílusa az észak-olasz lombardiai dómokat idézi.

Dóm 1913 és kattintásra ma - Dóm díszei 1-2-3

Építéséről a városatyák 1890-ban határoztak, az újabb árvizektől való menekülésért fogadalomból. Helyét a régi Demeter templomnál jelölték ki, melynek első terveit Schulek Frigyes, a Budai Halászbástya tervezője készítette, aki fehér kőből akarta megépíttetni a templomot. Az égbeszökő költségek miatt Foerk Ernőt bízták meg a tervek módosításával, aki a fehér kő helyett lombardiai téglát javasolt. Az 1913-ban megkezdett építkezést hamar félbeszakította a háború, és csak 1923-ban kezdtek újra neki. A dóm falain látható, 1914-ben hol maradt abba az építkezés: a háború után beépített vörös téglák színárnyalata némiképp különbözik a többitől. De ennél szembetűnőbb jel is akad: a templom tornyain körbefutó párkányokon, fehér kőbe vésve olvashatjuk Vörösmarty Mihály Szózatának szavait: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért". A felirat helye mutatja, milyen magasak voltak a falak az első nagy világégés előtt. Az építkezés ez után elfogadható ütemben haladt. 1930. október 24-én fel is szentelték hazánk negyedik legnagyobb templomát, mely ötezer hívő befogadására képes. Az ünnepi misére Dohnányi Ernő komponált zenét. A Dóm alaprajza szabályos latin kereszt. Hossza kívül 81, belül 66 m, szélessége kívül 51, belül 48 m. Tornyainak magassága a Tisza 0 pontja fölött 91 m, a templom padozatától számítva 81 m. A kupola magassága kívül 53,60 m, belül a padlószinttől 33,40 m. A főhajó és a kereszthajó egyaránt 14.50 m széles és 20,70 m magas. A főbejárat középső kapuja előtt sátorszerű emelvény áll, tartóoszlopai oroszlánokon nyugszanak. A sátortetőt, a kapubélletet mértani és növényi díszítmények borítják, közöttük gótikus fejek bújnak meg. A homlokzat középpontjában a templom védőszentjének, a Magyarok Nagyasszonyának szobra áll. Mellette kétoldalt a magyar szentek (István, László, Gellért, Kapisztrán) csoportja. A homlokzaton végigfutó mozaikképek a tizenkét apostolt ábrázolják. (kiskép - dóm díszei1) Az alkotó művészek (Márton Ferenc, Zsellér Imre) az apostolokat fél alakként, felül körívben záródó képmezőben ábrázolták. Bertalan, Fülöp, Máté, András, Judás, Tádé, Péter, Pál, arcmása, jobb profilban Simon, Id. Jakab, Ifj. Jakab, János, Tamás. A képmezők kettes hármas csoportokban vannak elrendezve. A mozaikképet 1991-ben restaurálták. A nyugati torony falán, elöl helyezték el fehér mészkő keretben az 5. honvéd gyalogezred hősi halottainak emlékét megörökítő bronz domborművet. A Dóm nyugati homlokzatán helyezték el 1944-ben, a Szent Antal kút domborművet (kiskép - dóm díszei2). Az építészeti részt Sebestyén Endre tervezte, a dombormű Erdey Dezső alkotása, ruskicai márvány, teljes magassága 7 m. Szent Antal figurája gótikus kiképzésű toronysisakos fülképe került. A szerzetesi öltözetben ábrázolt szent kezében halat tart, a halaknak prédikál. A díszkút - bár elkészült hozzá a keretes medence - soha sem működött. A Fogadalmi templom sekrestye nyugati homlokzatán, az ablakok alatt vízszintesen, mellvédszerűen egymás mellett, három különálló, de témájában összefüggő, Virágh Márk mészkő dombormű (kiskép - dóm díszei3) a szentségek bemutatását ábrázolja. A Fogadalmi templomban van, Európa harmadik legnagyobb ötmanuálos orgonája amely 9040 síppal rendelkezik, ahol a legnagyobb 5 méter hosszú, a legkisebb pedig csupán másfél centiméter. A templom összesen 5 haranggal büszkélkedhet, melyek közül 250 kilogrammot nyom a legkönnyebb (lélekharang), a legnehezebb (Hősök harangja) 8600 kilogramm súlyával Magyarország második legnagyobb harangja (átmérője 2,3 méter). Magyarország legnagyobb számlapjával (4,3 méter) büszkélkedhet a Fogadalomi templom órája. A két mutató mérete is ritkaságszámba megy, pontosan 2,7 és 2,3 méter hosszúak. A Dómot kívül és belül is mozaikok, szobrok, domborművek sokasága díszíti. A háromhajós templom legfőbb dísze a baldachinos főoltár, mely nemes, fehér márványokból készült. A szentély mennyezeti mozaikján Szűz Mária megkoronázása látható: a kép érdekessége, hogy Máriát szegedi piros papucsba, és alföldi szűrbe öltöztette a művész. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette. A dóm legjelesebb művészi alkotását a kereszthajó bal oldalán, a Szent Gellért-oltár közelében találjuk. Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra - mely az 1900-as Párizsi világkiállításon fődíjat nyert -, úgy készült, hogy a művész önmagát kötöztette keresztre, s az így készült fényképek alapján mintázta meg a szenvedő Jézust. 

Kapupánt - orgona - főoltár

A dóm altemploma, ahol jelentős egyházi személyiségek temetkezőhelyét találjuk a Somogyi Könyvtár felőli oldalon, a nyugati torony mellett nyílik. Innen folyosó vezet a kereszthajó alatti sírokhoz, illetve a kupola tengelyében levő kápolnához. A folyosón fényképek mutatják be a templom építésének történetét. 2006-ban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából a Fogadalmi templom kertjében elhelyezték és felavatták Tóbiás Klára Magyar Pieta 1956-os alakos bronz emlékszobrát.

Síremlék - Magyar Piéta - a szabadtéri nézősora

Dóm tér rendezése - Szegedi Szabadtéri Színpad
A Fogadalmi templom, amely püspöki székesegyházzá, dómmá lett, fokozatosan érlelte meg a város vezetőiben a gondolatot, hogy hangolják össze mind az egyetem, mind a püspökség óhajtotta épületeket. Három nagy egyéniség kellett ahhoz, hogy a szegedi Fogadalmi templom és az azt körülvevő Dóm tér épületegyüttes létrejöjjön, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, Glattfelder Gyula csanádi püspök és Rerrich Béla műépítész. Egyrészt a trianoni diktátumot követően a csanádi püspökség korábbi székhelyének, Temesvárnak elszakítása után Glattfelder Gyula megyéspüspök a pápa hozzájárulásával Szegedet választotta új székvárosául. Másrészt a magyar törvényhozás 1921-ben elrendelte a Kolozsvárt elhagyni kényszerülő Ferenc József Egyetemnek szintén Szegedre helyezését. A Város új intézményeinek helyet kellett biztosítani. Az összes feladatot egyetlen nagy egésznek fölfogva harmonikus megoldásra törekedett az állam, a város és az egyház. Az együttműködés szándékával írta ki Klebelsberg Kunó kultuszminiszter 1927-ben a tervpályázatot, mely szerint le kell telepíteni a Fogadalmi templom körül a püspöki intézményeket a teológiai szemináriummal (és később az internátussal), valamint az akkor még egy egyetem természettudományi és orvosi karának intézeteit. Az épületek földszintjét árkádosan kell kiépíteni nemzeti emlékcsarnok létesítése végett. A pályázatot Rerrich Béla nyerte meg, és még abban az évben elkezdődött Stampay János építésvezető irányításával a tér körülépítése. Ez a tér együttes a két világháború közti időszak egyik legszebb magyar építészeti alkotása. A teret három oldalról kétemeletes épületek övezik. Az U-alak két végét egy-egy magasabb, lapos tetős, bástyaszerű tömeg zárja; a keresztszárny alatt árkádívek teszik lehetővé a forgalom áthaladását. A klinker téglából készült együttest főleg a svéd tégla architektúra ihlette. A felépített épületek komorságát az oszlopok és a részletek játékossága oldja fel. A megközelítően négyzet alakú térnek a tervező hosszantiságot kívánt adni egyrészt a térburkolattal, másrészt a templommal szembeni homlokzat megemelésével (három emelet és tetőterasz). Itt kapott helyet Csúri Ferenc zenélő órája. Rerrich Béla művészi teremtőerejét a középkori mesterekre emlékeztető anyagtisztelettel és alázattal tudta párosítani. Az alkotói művészet az utolsó percig, ott a kőművesek állásain is formálódott a kezében. Ő tervezte nemcsak az épületegyüttest, hanem a legkisebb iparművészeti feladatokat is. A helyszínen adta a legjobb iparosok kezébe a rajzokat, még a helyszínen is formálódott keze alatt az eszményi egész minden részlete. Érzékelte minden darab kő, üveg, vas vagy sarok és sík helyzeti lehetőségeit. Meghitt és baráti volt együttműködése az iparosokkal, erről legendák keringtek később Szegeden. Néhányan azok közül, akikkel Rerrich együtt dolgozott: a budapesti Thék Endre, Seenger Béla, Forreider Béla, a szegedi Bille János, Kónya György műkovácsok, Kocsis Ferenc, Lengyel Lőrinc, Takács János, Erdélyi András. Nagyobb önállóságot csak Ohmann Béla szobrász, Virágh Pál (vasmunkák kivitelezője) és Lenovszky György (kápolna festése) kaptak, de ők is Rerrich Bélával összhangban tevékenykedtek. Máig sincs azonban befejezve a tér, a Somogyi utca felőli oldala nyitva marad, és így csupán egyenlőtlen szárú U-alakban fogja körül a teret. Az épületegyüttes zárókőletételére a dóm fölszentelésének ünnepségén került sor. Egyidejűleg a Nemzeti Emlékcsarnokban száz nagy magyar szobrának fölállítását rendelték el.

Dóm tér keleti oldala

A szabadtéri színház ötlete a Dóm tér rendezésével egy időben merült föl. Hont Ferenc már 1928-ban a tömegszínjátszás lehetőségét latolgatta. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter (a város képviselője) 1929-ben, az árkádsor építése idején abban bízott, hogy talán majd itt lehet a salzburgi dóm előtt folyt játékok mintájára népies és művészi passiójátékokat rendezni. Kezdetben az egyház hívei közül sokan ellenezték a templom előtti tér profán hasznosítását. Talán éppen ezért, az első előadás 1931-ben egy misztériumjáték volt, Vojnovich Géza Magyar Passiója. Két év múlva pedig már Madách: Az ember tragédiája című remekművével kezdődött a nyári játéksorozat. Az első operaelőadás hangjai 1935-ben csendültek fel. Mascagni: Parasztbecsület című művét maga a szerző vezényelte, s ekképpen látta a játékok, valamint Szeged jövőjét: "Semmivel sem kisebb a szegedi Dóm tér jelentősége, mint a velencei Szent Márk téré. A Dóm tér akusztikája és helyzete olyan pompás, hogy Szeged egész jövőjét innen fogja nyerni". Az ígéretesen induló sorozatot a második világháború kitörése szakította meg. Egészen 1959-ig kellett várni a folytatásra: akkor Erkel Ferenc: Hunyadi László című operájával újították föl a játékokat. Próza, opera, balett és néptánc, újabban pedig musical és rock-opera is szerepel a műfajok palettáján. 20 év kihagyástól (1939-1959 - ezért megmaradhatott a szerb templom és az első Hungária Szálló épülete) eltekintve töretlen az itteni szabadtéri előadások sikere.

Képek és képeslap: Aradi tér 1967-68 és ma (2 kép); Gizella tér egykor; Rerrich Béla tér ma; Rákóczi szobor régen (Széchenyi tér) és ma (2 kép); Rerrich Béla tér és Dóm tér közötti kapu ma; Dóm tér panoráma régen és ma (2 kép); Dóm tér Dömötör toronnyal régen; Fogadalmi templom régen és ma (2 kép).