Femis jegyzet:
2004-2005 és 2006 között évente többször megfordultam Badacsonytördemicen és környékén. Az első műkedvelő író alkotó csoport tagja és vezető-helyettese is voltam abban az időben. A vezető és családja ide költözött, így itt készítettük elő az éppen aktuális antológiákat és folyóiratokat, sőt, találkozókat is szerveztünk nem is egyet. A házat ahova meghívtak legkönnyebben úgy lehetett elérni, hogy Badacsonylábdihegy vasútállomáson kellett leszállni a vonatról, egy kis meredek utcácskán felfelé menni, majd rátérni balra a Római útra és menni, jó hosszan. Sokszor egyedül elsétáltam ezen a rövid, 20 perces távon, mintha "haza" mennék.

Vasútállomás és a villa két oldala
(a zöld szaggatott vonallal jelölt kép - kattintásra nagyban új lapon)

Szinte családtagként fogadtak, úgy is éreztem magam. Azután elfáradtam, több lett a munkám, meg kellett szüntetnem a kapcsolatot a csapattal, sajnos a családdal is. Az ember a korral megkopik. De ma is szívesen gondolok azokra a szép -, az ott töltött kellemes napokra, a gyönyörű házra, kertre. Korán reggel a még harmatos fűben kilopakodtam a gyümölcsös kertbe, szedtem egy tál barackot vagy körtét. Isteni volt az íze. Kiülve az erkélyre hallgattam a csendet. Később elsétáltam a "lépcsős" Ábécébe vásárolni. 

Balaton-felvidék észak-keleti csücske

Badacsonytördemic - A Balaton-felvidék egyik legszebb tanúhegye a 438 m magas Badacsony, melynek nyugati lábánál fekszik ez a csendes kis falu. Lakóinak száma 940 fő. A hegyet turistaút szövi át, melyet regényes szépségű kőomlások szegélyeznek.

Fekvés
Barátságos, tiszta levegőjű, nyugodt pihenést nyújtó község Veszprém megyében, a Tapolcai kistérségben. Badacsonytördemic a 71-es főút mentén helyezkedik el. A Badacsonytomajt elhagyó balatoni főút nagy félkörívet rajzolva érkezik a községbe. A helységet érinti a 29-es vasútvonal, mely Tapolcát, Székesfehérváron át Budapesttel köti össze. Településrésze az üdülőterület Badacsonylábdihegy, amely a honfoglaló Lád nemzetségről kapta a nevét.

Történelem
Területe már a bronzkorban és római korban is lakott volt. A falu területén bronz-, vas- és római kori leletekre bukkantak. Az innen előkerült régészeti leletek a keszthelyi Balaton múzeumban találhatók. Első okleveles említése 1219-ből való, Terra Turdemiz néven. A középkorban egytelkes nemesek lakták, erre utalt korábbi neve, a Nemestördemic is. A török időszak alatt teljesen elpusztult 1574-től az összeírók szerint teljesen elpusztított és elhagyott helyként szerepel. Egészen 1696-ig meg sem említik a települést, ekkor 17 nemes portáját jegyzik fel. Csak 1750-es évektől kezdik írásos anyagok újra említeni. 1764-ben a nemestóti nemes Szabó család birtokolja. 1784-ben a II. József császár féle térkép szerint a Cságoly malom már áll. 1836-ban gróf Eszterházy család uralja Tördemicet. Eredetileg Zala megyéhez tartozott. Nemesi falu jellege 1848-ban szűnt meg. 1890-ben kezdődik meg a hatalmas méretű filoxera járvány, amely nagy pusztítást okoz 1891-ben és 1896-ban pusztító jégeső veri el a termést. Az 1900-as években bazaltbányát nyitottak, s ez fellendítette a falu életét. A bánya azonban jelentősen károsította a hegyet, annak természeti értékét. A bánya helyrehozhatatlan sebeket ütött a hegyen, így 1953-ban bezárták. A 20. század, ami ekkor áldásnak tűnik később katasztrófaként jelentkezik a hegy életében. Új virágkora az 1908-ban Budapest - Tapolca vasútvonal megépülésével kezdődik. A település igazi fejlődése az 1920-as években indul, amikor Debrecenyi Gyula volt a plébános, ekkor alakul ki a mai főutca, a környékben elsőként bazalt kővel kirakva, megépül a nagyiskola, lecsapolják az Eger patak vizét, megalakul a Lábdi Főrdő Egyesület és a Hitel és Hangya Szövetkezet. A hálás utókor utcát nevezett el róla. 1941-ben épült meg az első kultúrotthona. 1950-ben neve Nemestördemicről Badacsonytördemicre változott. Erre az időszakra esik önállóságának elvesztése a szomszédos Badacsonytomajhoz csatolják, ez az állapot egészen a rendszerváltásig fennállt, sokat késleltetve a település fejlődését.

Látnivaló
A település egyik nevezetessége az 1904-1905-ben újjáépített római katolikus templom és plébánia műemléknek nyilvánított épülete. Fő utcáján még ma is megtalálhatóak a több mint száz esztendős Balaton felvidéki stílusban épült nádtetős parasztházak. Szintén a főutca jellegzetessége az 1920-30 években Debrecenyi Gyula plébános kezdeményezésére rakott bazaltköves út illetve az 1930. november 23-án avatott épült iskola épülete is, amelynek udvarán gazdag szőlőprés gyűjtemény található. Szintén itt tekinthető meg a Trianon emlékmű amelyet 1935-ben állítottak Schneider Géza pápai kőfaragó mester és Farkas János tördemici kőműves alkotása, amelyet a mai utódok 2005.-ben felújítottak és kibővítették a II. világháború hősi halottai és az 1956-os Forradalom és Szabadságharc emlékére emelt táblákkal.

Badacsony
A fő látványosság a Badacsony hegy, amely bazaltorgonáival, kőomlásaival, turistaútvonalaival, búja növényzetével páratlan élményt nyújt. A Tördemici kilátóhely nevű pontról a Szent György-hegy tetejénél bazaltorgonás, lejjebb pincékkel, présházakkal teleszórt oldal tűnik elénk, balra Szigliget várának romja trónol az egyik dombtetőn, azután a balatonedericsi Sárkány-erdő, a Csobánc, a Gulács. A távolban a Keszthelyi-hegység vonulatai kéklenek.

Rodostó turistaház
Lábdi dűlő
A sok turistaútvonal közül megemlítendő a Szent István utcából induló Rodostó út, melyen az első látnivaló a II. Rákóczi fejedelem halálának 200. évfordulójára a Magyar Turista Egyesület által magyaros stílusban emelt Rodostó turistaház (1936. július 05-én avatta fel dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár). Falán két fehér márvány emléktáblát helyeztek el, aminek szövege:

1./ II. Rákóczi Ferenc Magyarország és Erdély választott fejedelme Rodostóban 1735. április 8-án nagypénteken bekövetkezett halála 200. évfordulójának emlékére épült menedékház őrizze hűséges bujdosó társainak emlékét is, akik őt száműzetésében követve mellette kitartottak és szintén Rodostóban haltak meg. Esterházy Antal gróf 1722. augusztus 10., Bercsényi Miklósné sz. Csáky Krisztina grófnő 1725. április 25., Bercsényi Miklós gróf 1725. november 6., Sibrik Miklós 1735. október 7., Pázmándy Péter 1742. augusztus 5., Csáky Mihály gróf 1757. december 7., Zay Zsigmond báró 1758. október 22., Mikes Kelemen 1761. október 2. Hálás szívvel emelte a Magyar Turista Egyesület 1936.

2./ Dr. Cholnoky Jenő, Dr. Darnay Dornyay Béla, Földváry Miksa, Kaán Károly, Molcsány Gábor, Dr. Papp Ferenc, Kenyeres Lajos. A Badacsony természetvédelméért kifejtett odaadó munkájuk emlékére 1969. Magyar Természetbarát Szövetség, Országos Természetvédelmi Hivatal, Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatala.
A harmadik tábla már új szerzemény - "A Rodostó ház 1975-től szolgálta a Csepel Művek dolgozóinak pihenését 1984." - felirattal.

Bujdosók lépcsője
Innen indul a "Bujdosók lépcsője" a maga 464 lépcsőfokával vezet a hegy tetejére. A pihenőkkel elválasztott szakaszok a kuruc kor jeles személyeiről neveztettek el (Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Cinka Panna stb.) Az itt megrendezett lépcsőfutó versenyek is nagy népszerűségnek örvendenek.

Szent Mihály templom - a tördemici plébánia története
Tördemic 1297-ig a lábdi plébániához tartozott. Ekkor a Tördemicen lakó Pető Péter gróf a lábdi templomba menet a "Lábdi István fiainak irigységéből" megöletett és örököst nem hagyott maga után. Ekkor Tördemic teljesen elválasztatott a Lábdi plébániától önálló egyház és plébánia lett. 1299-ben avatták kápolnáját Szent János tiszteletére, ami valószínűleg a jelenlegi templom helyén állt. A török dúlás idején a tördemici plébánosok a közeli Szigliget várában laktak és innen irányították a tördemici egyház ügyeit. 1758-1783 között épül fel a jelenlegi templom elődje, amely 1821-ben leégett, de a hívek és a plébánia pénzéből újraépítik. 1860-ban ismét tűz pusztítja el, de még ez évben ismét felépítik. 1862-ben 4 haramia kirabolja a templomot és a plébánia pénztárát. 1871. év augusztus 30.-án II. Lipót belga király felesége Mária Henrietta, aki József nádor, királyi herceg leánya volt kíséretével meglátogatta a plébániát. 1882-ben 8 változatú új orgonát szereztek be. 1899-ben Papp Imre plébános a templomtoronyba vasharanglábat építtet. 1904-ben rossz állapota miatt és mivel a hívők nehezen fértek el benne lebontják és Kankó József akkori templomatya országos gyűjtése nyomán illetve a hívők adományiból elkezdik a templom építését, a templom tervei elcserélődnek az azonos időben tervezett tapolcai templom terveivel így épült fel ebben a kis faluban a szokatlanul nagy és impozáns templom. Felszentelésére 1905 októberében került sor.

A templom védőszentje Szent Mihály. Szentélyét 1955-ben Rezes Molnár Lajos festőművész festette ingyen a szentély falain levő angyalfejek modelljei a faluban élő 10-11 éves leánykák voltak. 1990-es években kívül belül renoválják. A templom bejáratával szemben állva láthatunk lét lapos követ a földben a plébánia épület falához közel. Ez volt az úgy nevezett "szégyenkő" melyre vasárnapi Szentmise előtt állították a tíz parancsolat ellen vétőket.

1848-as honvéd
Pados János, aki eredetileg Székesfehérváron volt szentszéki jegyző pap és káplán. Az 1848-49-es szabadságharcban tanúsított hazafias tetteiért 6 évi várfogságra ítélték, majd raboskodik utána újra pap lesz nyugdíjas éveit Tördemicen tölti az itt élőknek sokat segít mint pap és orvos, létrehozza a szegényházat (a mai óvoda épülete). Vagyonát végrendeletében Badacsonytördemic községre hagyta, iskola és tanító lakás építésére. Költeményeinek II. kötete Myrtus lombok címmel 1880-ban jelent meg. Utcanév is őrzi a nevét. Szürke, márvány síremléke ma is megtalálható a régi temetőben, ezzel a felirattal: "Itt nyugszik Dr. PADOS JÁNOS orvos-tudor, volt fehérmegyei áldozó pap, zsámbéki esperes plébános, 1849-ben tábori lelkész, legutóbb Tördemiczen gyakorló orvos. Meghalt 1892. június 22. Élt 72 évet. Nyugodjék békében. Vallását, hazáját, embertársát szeretve élt és halt meg."

Egyéb érdekesség
A település a badacsonyi borvidék része. Lakói a szőlőtermesztés és bortermelés mellett főként idegenforgalomból élnek. A hegyet turista útvonalak szövik át. Lábánál vezet a balatoni kerékpárút. A hegy növényzete sok tekintetben mediterrán jellegű. Geológiai, botanikai, zoológiai értékei, valamint egyedülállóan szép tájbeli képének védelme érdekében a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A Római útról - mely a római korban kereskedelmi szállítási útvonalnak számított - napjainkban hangulatos ódon pincékhez lehet betérni. Badacsonytördemic kulturális "központja" a faluház, mely otthont ad a tele háznak is. A faluházban nyaranta időszaki kiállítások láthatóak. Minden évben nyáron rendezik meg a "Tördemici Falunapokat", ahol sport-, ügyességi-, kulturális programokon vehetnek részt az érdeklődők.

BADACSONYLÁBDIHEGY - A Badacsony hegy nyugati oldalán a hegy lejtőjén található valamikori hegyközség ma üdülő település. Közigazgatásilag Badacsonytördemichez tartozó település zegzugos utcáival egyrészt a Balaton felé igyekszik másrészt a szőlők és ódon borospincék között a hegyre kapaszkodik.

Történelem
A krónikák 1297-től említik Laad, Kapolnaklad, Laddy, Lábody hegy néven. Az elsődleges névváltozat a magyar Lád személy illetve nemzetség névből ered, mely a magyar "láb" domborzati köznév beleértésével lett Lábdi. Kiegészülve a Hegy, magaslat szóval és a Badacsony jelzős előtaggal nyerte el mai nevét. Birtokosai a Lád vagy Vérbulcsú nemzetség, a Rátóti Gyulaffy család, a Csóri majd egyes részeit a királyi birtokadományként a Csoron család. Egy időben a karthauzi szerzeteseknek is volt birtokuk a területen. Végeláthatatlan birtokperek után Devecser vára birtokolja, majd utolsó ura 1945-ig az Eszterházy család. Lád nemesi falu, lakói taksát nem fizettek. Jobbágyok a török pusztítás után alig maradtak, 1545-től pusztának minősítik. 1594 - ismét lakott a töröknek adózik. A 18. századtól az Esterházyak bormérést, mészárszéket és vámházat tartanak fenn a szőlőhegyen. Az újratelepült falu lakóinak fő megélhetési forrása a szőlő, ez erősíti a település hegyközség jellegét.

Látnivaló
A turisták számára gyönyörű kilátás nyílik a számtalan magánszállás és panzió teraszáról. Vadregényes hegyi útjai kiváló lehetőséget nyújtanak az egyszerű sétához, de a keményebb turistaútvonalak számos megpróbáltatásnak teszik ki a bátor vállalkozókat.

Szent Ignác templom
Megtekintésre érdemes a klasszicista stílusú római katolikus kápolna. Egy 1299-es oklevél már említi, hogy a Lábdi templom Szent István első vértanú tiszteletére van emelve. A jelenlegi kápolnát 1847-50 között építette gr. Eszterházy Károly pápai földesúr a szőlőbirtokosok hozzájárulásával. Felszentelése 1850 július 31-én történt Szent Ignác tiszteletére. A szűk kápolnát 1900-ban kibővítették. Sekrestyét építettek hozzá, emeletén oratóriummal. A kibővített kápolna megáldása 1900. július 29.-én történt a szomszédos plébánosok és hívek részvételével. A kápolna újabb tatarozása 1986-ban történt, melyben díszkivilágítást is kapott, a nyaralók és a helybeli hívek hozzájárulásával. A település kiemelt eseménye az Ignác-napi búcsú augusztusban.

Ranolder Kereszt
Badacsonylábdihegy, Hegytető u.
Ranolder János a veszprémi püspök a hagyomány szerint nagy világjáró volt. Amikor egy utazásáról hazatért állíttatta a hatalmas klasszicista kőkeresztet, 1857. szeptember tizennegyedikén, a hegy fennsíkjának déli, éles párkányán, melynek nagyobb elemeit 40 ökör vontatta fel a 400 méteres, éles párkányra. A helyiek szerint a kereszt megvédi a szőlőültetvényeiket. A Balaton lélegzetelállító panorámájára tekinthetünk mellőle.

Harangozó bérc
A Harangozó-börc a Ranolder-kereszt alatt levő kilátóhely. A nép gyapjúzsákoknak nevezte el az itt magasodó bazaltoszlopokat és tornyokat. Eötvös Károly, a Balaton híres kutatója leírta, hogy ha a kinyúló kőpadot kalapáccsal megütik olyan hangot ad, mintha óriási harang kondulna meg.

Egyéb érdekességek, legendák
Egyik oldalon a hangulatos, zegzugos utcácskák lefutnak a Balatonig, míg a másik oldalon magasba törve kúsznak fel a borpincéket nem elkerülve a fenséges Badacsony-hegy ormáig. A hegy lankáin termelt szőlőből készült borok hírnevet szereztek Badacsonylábdihegynek. A sok turista fogadására számos színvonalas magánszállás, valamint egy vízparti kemping épült. Az itt található éttermek szinte mindegyike panorámateraszként is páratlan élményt nyújt a vendégeknek.

Mindkét településen keresztülvezet a Római út, amely már az ókorban is fontos kereskedelmi és szállítási útvonal volt. Napjainkban pedig pincékkel szegélyezett út, ahová betérhet a vendég megkóstolni a méltán híres boros gazdák finom nedűit. Ez az út egyben a Balatoni kerékpár út része is melyen át Badacsonyba lehet eljutni.

Tördemic és Lábdi szétválása
1297-ben az első írásos emlékben található, hogy a Tördemicien lakott Pető Péter gróf vasárnap Lábdiba tartván misére. Laad István fiai meglesték, rátörtek és megölték. Ekkor szakad el Tördemic Lábditól. Örököse nem volt és így lett önálló Tördemic és Lábdi is.

Eötvös Károly: Balatoni utazás című művében így ír:

"Mentünk a Kereszthez. Ott van a Kereszt a fennsík déli peremén, Fonyód egyenes átellenében. Hatalmas négyszögű faragott kövekből emelt óriási feszület. Hogy megláthassák az utazók a partról, a hajósok a vízről. S hogy amikor föltekintenek a hegyre, eszükbe jusson, hogy bércen, sziklán, ormokon túl, égen, földön s minden magasságon felül van még fenség, az igazi fenség: a Megváltó.

János püspök építtette a Keresztet, s ő maga személyesen szentelte föl. Odaállították a Harangozó Börcre. Balaton melléki zalai ember börcnek nevezi a bércet, azért hívja börcnek ezt a harangozókövet is.

Hatalmas bazalt kőpadok feküsznek egymás fölött. Alulról és messziről úgy tűnnek fel a száz ölnyi magas s teljesen függő irányú, egyenes falak, mint egyenesen álló oszlopok. A nép úgy hívja: Tornyok. Úgy is hívja: Gyapjúzsákok. A képzelet tele zsáknak nézheti is el, amint egy-egy torony ott áll egyenesen. Az a bazalt olyan kő, mint az üveg. Voltaképpen üveg is. Köss egy ökölnyit egy madzagra, üsd meg kővel, és csengő hangot ad, mint az üvegpohár. A Kereszt alatt fekvő legfelső kőpad kis részben szabadon nyúlik ki a levegőbe. A viharok kiszedték alóla a törmeléket. Ha e kinyúló kőpadot nagykalapáccsal megütik, oly hangot ad, mintha óriási harang kondulna meg. S a harangszót elviszi a szellő hegyeken, völgyeken, erdőkön, vizeken keresztül. Gyakran akad nyájőrző legény, aki odaáll a kőpad mellé, s nehéz kővel nagyokat üt rája. Ilyenkor mondják: szál a Harangozó Börc. Kegyes ember, kegyes asszony ilyenkor keresztet vet magára, s felfohászkodik."

(A község honlapja: www.badacsonytordemic.hu

Külön képek: Nemestördemici Hangyaszövetkezet (Az utca végén álló fahidat a drótkötélpálya alá építettek a lehulló kövek felfogására), Nenestördemici népiskola 1930, Nemestördemici hősök emlékoszlopa, Badacsonytördemic képeslap utcákkal és Állami Általános iskolával, Szent Mihály templom, Képeslap Badacsonytördemic idegenforgalmi látványairól, Badacsonytördemic és Badacsonylábdihegy közös lapja - polgármesteri hivatallal, Ranolder Kereszt képeslap - 1926, Rodostó túristaház képeslap 1943 és 1956 (2 kép), Lábdihegy kápolna képeslap, Lábdihegy látkép régen és ma (2 kép), Képeslap Badacsonylábdihegy idegenforgalmi látványairól, Strand légi felvétel és vízparton (2 kép).