Femis jegyzet:
A koronát erre az évre azonban a Művészetek Völgye tette fel, amit 2006. július 28.-augusztus 6. között rendezték meg. Augusztusban a Fesztivál látogatója voltam, ahol a programok között Kapolcs, Monostorapáti, Vigántpetend, Taliándörögd és Pula települések programjain vettem részt. Kapolcson még pólót is vásároltam a látogatás emlékére. Láttam ott macskás széket, pipacsos automata-öntözőfejet, bambusz tüske-kacsát, fülig érő szájjal mosolyogtam az ugyanolyan pólóban virítóra, ágas-bogas bútorokon és trónuson üldögéltek, tükörben bámészkodtam, "Pokol Likas korcsma zenét" hallgattam, fafaragásos és búbos kemencés ötleteket gyűjtöttem, az emberek doboltak, szőttek, fontak...

Balaton és 18. Völgyfesztivál térképe
(a zöld szaggatott vonallal jelölt kép - kattintásra nagyban új lapon)

Története
Az 1989 óta a hat település alkotta "völgy" fogalom lett, a Művészetek völgye elnevezésű eseménysorozat pedig az egyik leglátogatottabb összművészeti fesztivállá vált a Kárpát medencében. A Művészetek Völgye egyedülálló kulturális rendezvénysorozat. Az ötlet Márta István zeneszerzőtől származik, aki a rendezvény fesztiváligazgatója lett. A Művészetek Völgye fesztivál minden évben július végén, augusztus elején mintegy egy héten át tart. A műsorkínálatban szerepel többek között historikus egyházzenei -, orgona-, jazz- és rock koncert, fotó- és képzőművészeti kiállítások, kortárs filmek bemutatója, színházi produkciók, irodalmi délután, tánc- és mozgásszínház, népzenei programok, mobiltelefonnal készült filmek versenye, zöldprogramok, az épített örökség védelmére rendezett konferencia, középkori reneszánsz játszóház. Kapolcs település volt a kiindulópontja (Kapolcsi Művészeti Napok) a ma már több településen zajló (Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti, Öcs, Pula, Nagyvázsony) Művészetek Völgye fesztiválnak. A hat kistelepülés benépesül a rendezvény ideje alatt. A kézművesek kínálják portékáikat, nyaklánc, kézzel varrott ruhák, népi hangszerek, fatálak, merített papírok, faragott kövek, nemezkalapok kaphatók. Ínycsiklandozó illatok terjednek a levegőben, kürtöskalács, lángos, sültek, hagymás krumpli várja a megéhezett vendégeket.

KAPOLCS - a forrásokkal, erdőségekkel körülvett Balaton-felvidéki Eger-völgyben húzódik meg, mely már az őskor emberének is jó búvóhelyet biztosított. Erről tanúskodnak az innen származó tárgyi emlékek. A falu mellett lévő Királynő bazaltoszlopai valaha egy 80x50 méteres földvárat, Attila várát határolták. Ennek felszínét ma már sűrű növényzet borítja, de még mindig jól kivehetők a régi sánc szélei. A falu a Káli medencében, az Eger-patak völgyében fekszik. Alsórendű közúton érhető el. Ma 470 lélek lakja a települést. A község legfontosabb értékei közé tartozik az evangélikus templom, a katolikus templom, a 17. századi Kovácsműhely Múzeum, a felújított vízimalmok, a világháborús emlékmű. 1989-ben alakult meg a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet, mely a Művészetek Völgye rendezvénysorozattal tette országosan is ismertté a falut.

Látnivaló
Jöjjenek sorban a látottak és az említésre méltó helyi nevezetességek is egyben.

Evangélikus templom
Kapolcs, Kossuth u. 28.
A 17. századi eredetű, késő barokk stílusú templom legutóbbi felújításakor a szentélyben két falfestmény került elő, az egyik II. József császárt ábrázolja, a másik egy evangélikus lelkészt. Ez volt az első, amit megláttunk, amikor kiszálltunk az autóból. Udvarában történelmi játszóház volt, szinte minden nap.

Kovácsműhely Múzeum és Lakóház
Kapolcs, Jókai Mór u. 6.
A 18. századi lakóház és kovácsműhely ma falumúzeum. Eredeti füstös konyha, parasztszoba látható benne és természetesen a kovácsműhely. A műhely 1798-ban épült. Ezt is megnéztük, egy nagyon kedves, idős asszony volt az idegenvezetőnk, sok érdekességet láthattunk, bár ott jártunkkor a kovácsolás, ló patkolás éppen szünetelt.  Megpróbálhattuk kinyitni az ördöglakatot, nem sok sikerrel.

Alsó Iskola
A Kapolcs-Taliándörögd-Vigántpetend Általános és a Művészetek Völgye Balaton-felvidéki Képző- és Iparművészeti Iskola tanulóinak kiállítása volt - amit vendéglátóim szerveztek részben.

Manóműhely Udvara
Kapolcs, Petőfi u. 7.
A Manóműhely Udvara kuriózumnak számít a Völgyben. Az udvaron található összes kiállító családtag. Nem elhanyagolható az sem, hogy direkt a rendezvényre alakítottak ki egy tavat, amelyben egy szép dísz is ékeskedik. Megnézhettük Bubutimár Éva keramikus manóit, mesebeli lényeit; a Zöld Fűz Fonoda girbe-gurba kosarait; Kutasi Beáta nemezmunkáit; Koloncsák Magdi és Menyhárt Richard igényes kivitelű egyedi ezüst ékszereit; a Manu-Art ruháit és táskáit; a Spiri szélben forgó színes spiráljait és az Afro Sounds hangszereit. Bubutimár Éva nagyon kedvelte a csodavilágot, fantáziájának szüleményeit próbálta mindig megalkotni. Így jöttek a manók is, amik mára szinte a fő profiljai lettek művészetének. A legújabb meseországi alkotásai a vízi lányok, amiket bele is helyezett a kiállításra készített tóba. A tó körül manók és különböző kerámialények és formák voltak. A víz egy részén apró vízimalom volt elhelyezve, ami egy kis fakalapácsot mozgatott.

Fazekasműhely Kávéház
Kapolcs, Kossuth u.
A Kapolcsi Fazekasműhely és Galéria 1999 óta működik a 470 lelkes, barátságos falu központjában. A műhely tulajdonosa és megálmodója Szurdi Éva (képen) a 19. század végéig működő, híres kapolcsi fazekasok hagyományos kézműves technikáit és formavilágát ötvözi a modern iparművészet különböző elemeivel. A használati és dísztárgyak, kályhacsempék egész évben megtekinthetők és megrendelhetők. A nyári, országos kézműves találkozók (Kézművesek Völgye) egyik központja a régi épület, ahol megtekinthető a korongozás, festés és az égetés különböző fázisai a helyi fiatalok segítségével. A kertben látható a több száz virágból álló, híres kerámiamező, valamint csodálatos díszgyertya kínálat is. Olyan volt, mint egy tündérkert. A kiállítással egybekötött vásár legérdekesebb látványa a Tündérfa volt. Ez egy haldokló fa, de visszametszették, és felraktak rá kerámiákba ragasztott üveggolyókat, amelyhez olyan ragasztót használtak, ami viszonylag alacsony hőfokon már elenged. Ha valaki felvesz egy gömböt, ami kiesett, az lesz az ő saját tündérfa termése, ami szerencsét hoz. Kiállított még Schmidt Ferenc keramikus és Rittka Andrea textilművész is.

Malomsziget - Kerámia kert
Czékány Vera kerámia kiállítása. A kaméleon csodaszép színárnyalatban pompázott. A teknősök, gőték, polipok teljes nyugalomban ültek a köveken. Dísztárgyak.

Malomsziget - Gombor József
Ebben a forgatagban elveszett az ember. Szinte legyökerezett a lábam, amikor megláttam néhány festményt. Társaim elrángattak, de valami mindig visszahúzott, kétszer, háromszor is visszatértem és néztem a számomra annyira szerethető képeket, megfeledkezve a külvilágról. Világ életemben azt vallottam, hogy a fekete háttér kiemeli az összes többi színt. A művész is így érzékelhette, mert több ilyen stílusú festménye volt kiállítva. Később megismertem, Gombor József romantikus, szürrealista festőt. Ő az, aki manókat, gyökereket, törpéket, boszikat, ördögöket és megannyi mesefigurát fest, akik léteznek, csak mi nem látjuk őket. A képei szuggesztívek, a mesék világába röpíti a nézelődőt, megfűszerezve bujasággal, erotikával. A brutalitástól a legfinomabb vonalakig, a gegek, a durva irónia és az élettel járó fájdalom, tele misztikummal mind megtalálhatóak képein. Mindez misztikus zene mellett. Megmagyarázhatatlan hatással volt rám. (Képek - Gombor - lak, Gombor József, Manó, Hely szelleme)

Kifelé menve a forgatagból fedeztük fel a póló vásárt a megfelelő címkével. Kellett vásárolnom belőle, azóta is örömmel viselem.

Főtéri buszmegálló
Kapolcs, Kossuth u. 1.
Mielőtt elhagytuk Kapolcsot, valami még megállított, akarom mondani valaki. Debreczení Zoltán festőművész derűs képei, rajzai aki kiállított műveiben Chagall előtti tisztelgett, de Kapolcs régi házai is felvillantak egy-egy alkotásán. Színes kavalkád, ironikus karakterek, humor, egyszerűen is nagyszerű. Szóba elegyedtem vele, az engedélyét kérve, hogy a művészeti adatbázisomban hivatkozhassak rá. Címet cseréltünk, írtam is neki, de a válasz elmaradt. De bárki belekukkanthat saját oldalán a képei közé: http://www.iraskep.hu/index2.php

Debreczeni Zoltán, Hídverő (nagyítható), kiállító tér

MONOSTORAPÁTI - az Eger-patak völgyében fekvő község, nevét a határában épült bencés apátságtól nyerte - ekkor a falu még a Almád nevet viselte - melynek ma, csak romjai találhatók meg. 1520-tól Almádapáti néven szerepelt a forrásokban, később állandósult a Monostorapáti név. Apáti a török uralom alatt és később is állandóan lakott volt. A régi időkben híresek voltak a malmai, az Egervize-patakon 1599-ben hat malom működött, 1613-ban két malma nem volt üzemben, 1792-ben a térképen már csak két vízimalmot jeleztek. A falu lakosságának a 19. század folyamán a szőlőtermesztés és az állattenyésztés jelentette a fő megélhetési forrást. A hosszan elnyúló településen 1925-ben 14 iparos, 2 szatócsüzlet és 3 kocsma látta el a helybélieket. A TSZ 1949-ben alakult meg, a községet villamosították és hidat építettek az Eger-patakra. Egészségházat létesítettek, megépült a községet átszelő 74-es fő közlekedési út. Felújításra került a kultúrház, buszvárók létesültek. Külön falurész épült, melyet a helybéliek csak "újfalunak" neveznek. Új posta, 50 személyes napközi otthonos óvoda, gázcsere telep épült. Felújításra került az iskola, a tanulók oktatása két helyen folyik. 1993. augusztus 1-én került átadásra a helytörténeti, néprajzi falumúzeum. A községnek kéthavonta megjelenő helyi lapja van, "Apáti Krónika" néven. 2006ban íme a látnivalók:

Nepomuki Szent János római katolikus templom
Monostorapáti, Petőfi Sándor u. 7.
Padányi Bíró Márton püspök 1752-ben kezdte építtetni a környék legnagyobb templomát. A barokk templom 40 méter magas tornyát, körülbelül 100 évvel később építették, mint magát a templomot. A szentély falát a freskókat és a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló oltárképet Bucher Xavér Ferenc barokk képei díszítik. A templomhajó díszítése már neobarokk, Gyivis János nevéhez fűződik.

Emlékmű
Monostorapáti, templomudvar
Közös összefogással az I-II. világháború áldozatainak emlékére 1989-ben emlékmű avatására került sor. A turulmadarat Matos János szobrászművész készítette, anyaga vörös homokkő és fehér márvány a turul madár pedig bronz. Minden évben, május utolsó vasárnapján, a hősök napján a helyi civil szervezetek, hozzátartozók elhelyezik a megemlékezés virágait az emlékműnél.

Falumúzeum
Monostorapáti, Iskola u. 2.
A falu egykori tanítónője, Dénes Gyuláné Szuper Irma helytörténeti gyűjteménye számos, zömében másoktól beszerzett tárgyat tartalmaz. A gyűjtést a saját kezével készített festett tojások és hímzett párnák egészítik ki. A falu múltja dossziéba rendezett régi fényképeken ismerhető meg.

Vízimalmok
Az Eger-patakon hat malom működött 1599-ben. Sajnos az épületek elpusztultak, csak egy malom maradványai láthatóak, az úgynevezett Varga-malomé.

Szoborfülke szoborral
Monostorapáti, Árpád u.
A falu néhány jellegzetes, hagyományos épületét művészek vásárolták meg. A községben él Klimó Károly professzor úr a feleségével. Felújították az Árpád utcában a szoborfülkét, elhelyezésre került Nepomuki Szent János szobra. A hegyoldalban épült muteremből csodálatos a kilátás.

Almádi bencés kolostor romjai
Monostorapáti, Szentkút
Monostorapáti határában, az Eger-patak völgye felett, a Boncos-tető északi lejtőjén állnak a Szűz Mária tiszteletére szentelt monostor falmaradványai. A monostort 1117-ben alapította Atyusz ispán, és 1121-ben szentelte fel a veszprémi püspök, aki II. István király parancsára írásba foglalta Atyusznak, az alapítónak a rendelkezéseit és királyi pecséttel erősítette meg az alapítólevelet. A bencés monostorok fennmaradt alapítólevelei között ez az egyik legrégibb, legérdekesebb okmány. Ez rögzíti, hogy az Almád (Atyusz) nembeli Bánd, a monostor kegyura, mielőtt 1274-ben szentföldi zarándoklatra indult, bevallotta, hogy az apátság alapításkori birtokainak jövedelmét évek óta tetszése szerint élvezte, és a nagy út előtt, hogy lelkiismeretén könnyítsen, a birtokokat jövedelmükkel együtt visszaadta a szerzeteseknek. A kolostor azonban annyira elszegényedett, hogy birtokai egy részét kénytelen volt eladni. 1441 körül Berky Flóris szigligeti várnagy rátámadt az apátságra, feltörte kapuit, Pál apátot elfogta és erőszakkal más papot tett a helyébe. Elrabolták az apátság könyveit, aranyát, ezüstjét, és gazdaságát kifosztva tönkretették. Az 1508-as Canonica Visitatio a monostort elhanyagolt állapotban, repedezett falakkal találta. I. Ferdinánd, mivel a monostor több év óta üresen állt, 1548-ban javait eladományozta, ezzel az apátság sorsa megpecsételődött.

Felső iskola
Balaton-felvidéki Szín-vonal Képző- és Iparművészeti Iskola - Monostorapáti telephely alapfokú művészeti oktatásban résztvevő tanulóinak munkái láthatók a folyosókon. - A Művészetek Völgye Balaton-felvidéki Képző- és Iparművészeti Iskola tanulóinak kiállítását láttuk 2006ban.

Petőfi csarnok - rock színpad
Augusztus 5.-én este bár elég hűvös volt, elmentünk megnézni és meghallgatni a HOBO BLUES BAND koncertet. Elég sokat kellett várnunk Hobóra, mert előtte egy számunkra addig ismeretlen Hársfa együttes zenélt. Melegedtünk a sátraknál némi étel és itóka segítségével. A koncert ismét hihetetlen volt. Az egész színpad kékbe burkolózott mikor Földes Laciék felléptek, és szinte mindenki táncra perdült az első dallamok után.

VIGÁNPETEND - A Balatontól 15 km-re északra, a Balaton-felvidéket és a Bakony hegyvonalát szétválasztó Eger patak völgyében, a Veszprém - Tapolca főközlekedési út mentén fekszik. A legközelebbi vasútállomás 18 km-re található, Tapolcán. Vigántpetendet két oldalról is meg lehet közelíteni, a Veszprém-tapolcai, és a Nagyvázsonyt Vigántpetenddel összekötő régi úton, ahol valaha a római út húzódott. A Dörögdi vagy más néven a Szent-Imár medence vizekben gazdag volt. A bányászat, a fakitermelés és az aszályos évek egybeesése okozta a víz eltűnését. 1995 óta ismét folyik víz az Eger patakban. A változatos domborzatnak és a talajféleségeknek köszönhetően sok ritka növény is megtalálható itt. Vigánt és Zalapetend községet 1938-ban egyesítették Vigántpetend néven. Vigánt falut 1236-ban említi először oklevél, Árpád-kori birtokosa a veszprémi káptalan volt. 1338-ban felosztották két birtokos között, a keleti részt kapták a nemesek, amit később Nemes Vigántként említenek, nyugati fele a káptalannak jutott. Ebből lett polgár vagy Pór Vigánt, amely Petend határába olvadt be. 1627 után lakatlan a falu, az 1750-es években kezd újra benépesedni, ekkor tének vissza a nemesek. Határa szűk, gazdasági lehetőségei kicsinyek, szőlőhegye nincs, rétje, legelője kevés, erdeje tekintélyes. 1773-ban a falut magyarok lakták, vegyes vallású, egyházát 1338-ban említik először. Vigántnak nincs temploma, a petendi anyaegyházhoz tartozott, a gyerekek is ide jártak iskolába. Érdekességei a következők:

Harangtorony
Az evangélikus harangtorony késő barokk stílusban épült a 18. század végén.

Plébánia galéria
A Néprajzi Múzeum vízálló programjai - MŰANYAG kamara kiállítás; Vízálló alkotóműhelyei és filmjei. Pillesakk, palackpropeller, kupakmozaik, bérlet tokban, térfonások, szappanszobrok és buborékok.

Magtár - Magtárstúdió
Az Esterházy majorság épületegyüttese agrártörténeti műemlék. Az egykori magtár több mint tíz éve művészeti műhelyként, Magtárstúdióként működik. Az itt készülő műveket kiállításokon láthatják az érdeklődők. A 19. századi épületben időszakosan több alkotóművész is dolgozik együtt, sőt, arra is van példa, hogy a környező házak közül választ állandó lakóhelyet egy-egy festő, grafikus, tervező. Ebben a környezetben szerkeszti több mint tíz stáb a Völgyhíradót, és készítik az újságíró-gyakorlaton lévő diákok a Magtárlapot.

Tókert
Népi és iparművészeti vásáron voltunk. Textilművészek, fafaragások, üvegfúvás és spárga, fonal egyéb anyagokból készült különböző figurákba gyönyörködhettünk. A bábos múltam, mondhatni vénám itt is visszaköszönt. Leghamarabb vettem észre a bábokat, láttam spárgából készült állatokat - itt is beigazolódott az, hogy bármilyen anyag alkalmas bábuk készítésére, határ a csillagos ég!

Öregiskola - Zöld udvar
Vigántpetend Kossuth u. 15.
a Jurta teaházban és varázskertben zenét lehetett hallgatni, gyógynövényekből készült finom tea kóstolgatással fűszerezve. Formák és méretek volt az apropója az "Ezer-jó-fű" játszóháznak augusztus 3.-án délután. Mekkorák a legnagyobb és legkisebb élőlények, milyen alakzatokat rejt a természet, mi a szimmetria és miért szép.

TALIÁNDÖRÖGD - a Dörögdi-medence nyugati szélén a Dél-Bakony lábánál fekszik. Zsákközség. A mai falu a Tik-, és a Basa-hegy közötti völgyben terül el. A települést a Veszprém-Tapolca fő közlekedési úton Kapolcs község felöl lehet megközelíteni. Vasútállomása nincs. A medence több száz év történetét sűrítette össze. A táj vizekben gazdag. A Tik-hegyet egyedi értékű öreg bükkfák koronázzák. A Baksa-hegy a község szőlőhegye, gyümölcsöse. A medence szinte minden pontjáról látható, a "négyszögletű kerek" erdő, ez a medence legmagasabb csúcsa. Sok országosan ritka növényt lehet itt találni. A medence környezetbarát területfejlesztésre javasolt. Állatvilága is gazdag. A község határa már a római korban lakott hely volt. Dörögdöt 1249-ben említik először. A középkorban négy település, mind a négy egyházas hely volt. A községgel szorosan összefügg a Dörögdi család neve és sorsa. 1548-ban a török felégette a falut. 1718 után kezdett ismét benépesedni. Taliándörögd vizeki Tallián Ferenctol kapta a nevét. 1745-ben nagyrészt lutheránus a falu. 1773-ban a községet a vegyes hitű magyarság jellemzi. 1757-től van tanítója, 1910-ben a lakosság 90 %-a élt a mezőgazdaságból. Általános iskolája 1978-ban egyesült a kapolcsi iskolával. Taliándörögd 1950-ig körjegyzőség, 1950-73 között önálló tanács, azután Monostorapáti társközsége lesz, 1990 óta ismét önálló jegyzőség. A Művészetek völgye rendezvényeinek egyik fontos színfoltja a község.

Űrtávközlési földi állomás
A műholdról érkező jeleket veszik, és optikai kábelen továbbítják. Az országban egyedüli. Három hatalmas antennája az útról is impozáns látvány. A Taliándörögd határában lévő egykori űrtávközlési központot, melyet a köznyelv Szputnyiknak hív, népesítette be a Krétakör társulata a Völgyben. Déle3lőtt a gyerekeknek tartottak kreatív foglalkozásokat, délután az objektum történetét és működését mutatták be a hajdan ott dolgozó szakemberek. Kora este tudományos és fantasztikus előadások helyszíne volt a tér - szabadegyetem formában, éjféltől pedig ritkán látható sci-fi filmeket vetítettek a kertmoziban.

Szent András templomrom Lőtérszínpad - Klastromszínház
Az 1975-ös ásatás során a templom területén bronzkori urnasírt találtak, ezenkívül római épület maradványait, a templomban közel száz sírt - középkori pénzérmékkel, egyéb értékes lelettel. A templom építésének időszakából maradt fenn egy vörös homokkőből faragott keresztelőmedence, ma a plébániatemplom szenteltvíztartója. A templomot 1347 körül átalakították, megnagyobbították, de a török időkben romossá vált. Egy részét a múlt század közepén felrobbantották, és köveit az uradalmi magtárhoz használták fel. Ami megmaradt, az a művészeti fesztiválokon koncertek hátteréül szolgál.

Augusztus 6. - BALLADA A SENKI FIÁRÓL
FALUDY GYÖRGY verseit előadja HOBO - Közreműködik: Hárs Viktor (bőgő, gitár, vokál), Nagy Szabolcs (billentyűsök, furulya, vokál), Marosi Zoltán (harmonika). Versek: A két csavargó. A két otthontalan. Akik mindig keresték a helyet, amelyik befogadja őket, s sosem találták meg. Mindig tovább és tovább kellett menni. Faludy nyolc ország tizenegyszeres állam-polgára. És bár Hobo ugyanabban az egy ország-ban, de mégis az otthonát keresve. A kiválasztott versekből kirajzolódik egy élet. Nemcsak Faludyé. A 20. századi gondolkodóé. A mindig úton levőé. A nyughatatlan lázadóé és a sorsába bölcsen beletörődőé. Amilyen Faludy. Amilyen Hobo. Amilyen a Senki fia. Amilyenek mi. A program némi késéssel éjjel 1/4 12-kor kezdődött el. A versek megzenésítése nekem nagyon tetszett. Hobo, volt mikor csak szavalt egy-egy vers részletet, majd zenei kísérettel folytatta. Az előadó művész hangja, nagyon illet egy-két vers hangulatához, egy-kettőn meg sokat is dobott a mély orgánuma. A műsort egy szintetizátor, egy dob és egy gitár kíséretében adták elő.

PULA - A Balaton-felvidéket a Déli-Bakonytól elválasztó törésvonalban, a Veszprém-Tapolca közút mellett, Veszprémtől 25 km-re fekszik. Az Eger-séd (Eger patak) völgyének legkeletibb települése. Határában kora vaskori, Árpád-kori településnyomok találhatóak. A falu közelében állt a 13. században alapított tálodi monostor, amely a 16. században elnéptelenedett, majd a török veszély miatt felrobbantották. Pula első írásos említése 1357 -ból származik (Pola); ekkor a Rátóti család birtoka volt. A 16. századtól elnéptelenedett. A község lakossága 70-80%-ban német nemzetiségű, őseiket az Esterházy család hívta be 1746-ban. A község arculata ma is őrzi a német építészeti hagyományokat, az udvart lezáró, keresztben álló pajtákat. Az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Faluház, Könyvtár, Művelődési Ház
Pula, Fő u. 31.
Csimota-gyerekrajzok kiállítása. Tehetséges kicsi csimoták egymásra csodálkozásából rajzok születtek. Ehhez kellenek a mi drága gyermekeink, de kell hozzá a Csimota Könyvkiadó és a Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény. (Középső kép címe - Tvavasz)

Papírvarázs kert - Tűzoltószertár
A Papírvarázs kert-programot Pulán rendezték meg. Az esemény a tűzoltószertár mellett található. Messziről megláttam, hogy egy lelkes tag turkál egy fekete ládában. Közelebb mentem és észrevettem, hogy egy papírmaséval töltött ládában keveri, gyúrja az ázott papírt. Papírtéglákat készítenek. Hát az úgy néz ki, hogy sok-sok újságpapírt picike cafatokra szaggatunk, és vízbe áztatjuk. Tépegetjük, morzsolgatjuk, amíg egy viszonylag sűrű, papírrostokkal teli masszát kapunk. Miután az alapanyag kész, kezdetét veszi a tégla alakú, rácsos testbe való betöltés. Figyelni kell, hogy jól kinyomkodjuk a vizet a kezünkbe vett adagokból, másképp nem áll össze rendesen. A papírtégla-készítés mellett, ugyanezzel a módszerrel, már saját papírszobrot is készíthettek azok, akik hoztak magukkal jó sok kiolvasott újságpapírt. Jó régen volt, amikor bábfejeket kasíroztam - igaz, akkor gömb formában - ugyanilyen módszerrel Bóbita bábegyüttes tagként.

Rézkarcnyomás - Tűzoltóraktár
Hatalmas zöld kapuk mögött egy kis műhelyszerű helyiség volt. Közepén egy érdekes kerekes vasszerkezet állt. Érdekes rézkarckiállítást szemlélhettünk meg. Pont egy munka kezdetébe csöppentünk. Egy kisfiú próbálkozott tekerni annak a szerkezetnek a hatalmas vaskerekén, melyet már említettem. Elég nehezen és egy kis segítséggel, de sikerült körbetekernie a vasszerkezetet. Az úr, aki ezt felügyelte, levette a tetejéről a vastag filcanyagot, mely alatt egy papírka lapult. Azt óvatosan felemelte és egy csodálatos grafika díszelgett a lapocskán. Az, amit a köztudatban grafikának hívunk (a grafitrajz), az igazából nem is az. Eredetileg a grafika mély - vagy magasnyomással készült mű, mely nyomtatással sokszorosítható. Ezt Vén Zoltán művész úr mesélte, egy magas tengerészsapkás, kedves öregúr, a mester, aki a rézkarcokat készítette, melyek a műhelyben voltak kiállítva a falon. Pontosabban, ott már a mélynyomással készült változatai voltak. Ugyanis az a szerkezet, melyről eddig meséltem, egy rézkarc mélynyomó volt. Úgy működik, hogy a rézkarcokat fekete pasztával bekenik, ez megül a karcolatokban, a felesleget pedig óvatosan zsírpapírral letörlik. Ezután rárakják a nyomó asztalkájára, arra pedig egy speciális lapot raknak. A lap különlegessége, hogy sokkal vastagabb az átlagosnál és úgy van összeszedve, hogy minden második lapot vízbe áztatnak, egymásra rakják és a felesleget egy hengerrel kinyomkodják belőle, így kapják a tökéletes lapot a nyomáshoz. Különleges élmény és a végeredmény szép.

Természetesen az említett programok mellett volt sok filmvetítés, színházi és más előadás és egyéb koncert is. Mivel mi csak látogatók voltunk, Badacsonytördemicen laktunk, így válogatni kellett, melyik programra mehetünk el autóval és a kölcsönkapott Völgypolgári Völgybelépővel.

Külön képek: Bejárat Kapolcsra, Falatozó bejáró, Manóműhely udvara (Zöld Fűz Fonoda munkái, nemez madarak, Manu Art és hangszerek - 4 kép), kedvenc pillanatképek még a völgyről (kerámia, macskaszék, gyertyák, textilművészet (4 kép), Kastélypark - piros hölgy (Schaár Erzsébet), emlékfa.