Femis jegyzet:
Gyakran kirándultunk a környéken. 2004-2005 között eljutottam Badacsonyba, Badacsonytomajba, Szigligetre, Tapolcára. A két utóbbi helyiségről beszámoltam az egyik Irodalmi Rádió alkotó táboránál már, de a többit ezeken az oldalakon szeretném másokkal is megismertetni.

Badacsony térképe
(a zöld szaggatott vonallal jelölt kép - kattintásra nagyban új lapon)

Badacsony - A Badacsony a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye a Tapolcai medence szélén feltörő bazalthegyek vidékének legdélibb fekvésű tagja, a Balaton két öble közé ékelődve magasodik. A csaknem kerek hegy kerülete 11 km, észak-déli irányban kissé megnyúlt tetőrégiójának átmérője 1-1,5 km, legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 437,4 m. Oldalát 280 méteres magasságig - szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas - különféle laza üledékek borítják, efelett szürke bazaltsziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből. A hegyről a déli fekvő levő Fonyódra illetve Fonyód - Alsóbélatelepre látunk rá.

Badacsony látképei és bazaltbánya maradéka

A Balaton északi partján találjuk a Balaton-part legtermetesebb vulkánját, a koporsó alakú Badacsonyt. A "koporsó-hegy" lankás oldalait megkövesedett lávaoszlopok, szőlőkertek, valamint régi pincesorok díszítik. A földtani, zoológiai, botanikai, tájképi és kultúrtörténeti értékekben rendkívül gazdag badacsonyi vidéket tájvédelmi körzetté nyilvánították. A Badacsonyi Tájvédelmi Körzet nevezetességei az úgynevezett vulkanikus "tanúhegyek": a Csobánc, a Gulács, a Szent-György hegy, a Tóti-hegy és a Szigligeti-hegy.

A Badacsony hegyén pontosan megfigyelhetjük a vulkanikus hegyek kialakulásának menetét. A vulkanikus hegy felső bazalt sapkája tökéletesen megóvta az alatt lévő üledékes részeket. Azonban a hegy felső bazaltrétege már jelentősen elkopott. Ez a környezeti hatásoknak és a bazaltbányászatnak tudható be. Ma már szerencsére a bazaltbányászat más hegyre települt át, s ezt a részt 1965-ben védetté nyilvánították.

A badacsonyi vidék hangulatához, íz világához, kultúrájához valóban elengedhetetlenül hozzátartoznak a finom borok. A dombhátakon sorakozó borospincék is arról árulkodnak, hogy a környéken nagy hagyománya van a borgazdálkodásnak. Aki már járt erre, nem is csodálkozik, hiszen a környék kiváló klímája, páradús levegője ideális a szőlőtermesztésre. Azt talán kevesebben tudják, hogy a badacsonyi borok jellegzetes, friss, zamat gazdag gyümölcsíze a hosszú és meleg ősznek, azaz a "vénasszonyok nyarának" is köszönhető. A gazdák joggal lehetnek büszkék boraikra, ugyanis a vulkánok völgyében termő szőlőből kiváló minőségű nedű lesz. A helyiek szerint a badacsonyi borokban a "kialudt vulkánok tüze ég tovább". A hazánkban is csak Badacsonyra jellemző Kéknyelű igazi hungaricumnak számít. De olyan különleges íz világú szőlők teremnek még a borvidéken, mint a testes Szürkebarát, a finom zamatú Olaszrizling, a fajtajelleges Rajnai Rizling, az illatos Rizlingszilváni, a könnyű Ottonel Muskotály, a kiváló pezsgőalap Chardonnay, és a harmonikus íz összetételű Sauvignon Blanc.

A szőlőtermesztésről szóló első írásos emlék 1313-ból való. Ekkor kaptak itt szőlőt a pálos szerzetesek, s ők kezdték meg a szürkebarát készítését is. A szőlőt sokáig házilag készítették, modernizálásra csak 1826-ban került sor, amikor Bogyay Lajos kezdett itt gazdálkodni. Vízelvezetőket építtetett, új szőlőfajtákat telepített, homokos talajt hozott, s ezzel megreformálta az itteni szőlőtermesztést. Hegyközségek alakultak, melyek szigorú szabályokat hoztak. Súlyos büntetést vont maga utána szőlő elhanyagolása, s az idegeneket is távol tartották. A szőlők védőszentjének, Szent Donát tiszteletére kápolnát emeltettek. A szőlőművelés kultúráját az itt élők a mai napig őrzik.

Ne csodálkozzunk hát, hogy ahol ennyire komolyan ápolják a borkultúrát, ott a szüreti fesztiváloknak, a borheteknek és borünnepeknek is nagy hagyománya van! Januárban a Vince-napi pincejárás, júliusban a badacsonyi borhetek, szeptemberben pedig a badacsonyi szüret várja a borozgatni, mulatozni vágyókat! Érdemes együtt ünnepelni a helybéliekkel, hiszen a nagy vigadalomban a boros gazdák zamatos mustjait, nevezetes borait is megkóstolhatjuk! Ez a festői szépségű hegyvidék évente kétmillió turistát vonz.

BADACSONY KÖZSÉG - A vidék már ősidők óta lakott, az időszámításunk előtti években rómaiak otthona volt. Ők telepítették az első szőlőtőkéket a hegy napsütötte lejtőire, melyek azóta is meghatározzák Badacsony tájképét, gazdálkodását, az itt élő népek életét. Láthatjuk hát, hogy a helyiek élete több ezer esztendeje összefonódik a szőlőtermesztéssel és borgazdálkodással.

Fekvés
A község a Balaton nyugati medencéje északi partvonalának középpontjában fekszik.

Történelem
A feltárt régészeti emlékek bizonyítják, hogy már az i.e. 3. és 2. században kelta települések voltak itt és a környéken. A település a török háború során többször elpusztult és véglegesen csak a 18. században népesedett be. A lakosság egy része halászattal foglalkozott, nagyobbrészt azonban szőlő- és gyümölcstermesztéssel. A település a badacsonyi szőlő- és bortermelés központja. Badacsonyt méltán nevezik poézis övezte tájnak. Talán nincs is az országnak még egy olyan tája, amelyről ennyit írtak volna: Jókai a magyar Olymposznak, költők tárgyának és tanyájának nevezi.

Látnivaló
A település legnagyobb látványossága a kialudt vulkán, maga a Badacsony, amely félszigetszerűen nyúlik be a tóba. Ez a környék azonban nemcsak a szépségével hódít. Badacsony népszerűségét híres szülöttei is növelik. A tájék szülötte a híres költő Kisfaludy Sándor, ki verseiben fejezte ki Szegedy Rózához fűződő szerelmét, és a tájék iránti szeretetét és csodálatát. A Badacsonyban sétálva szinte mindenhol találkozhatunk egy-egy Kisfaludy-emlékkel. A hegyre felvezető utat Kisfaludy útnak nevezték, s a hegy egyik forrása is Kisfaludy nevét kapta meg.

Bazaltorgonák
Badacsony hegy
A hegy alakja és geológiai emlékei világosan mutatják a vulkánikus hegyek kialakulásának menetét. A felső vulkáni kúpra egy likacsos anyagú bazaltsüveg került. A népnyelv "kenyérkőnek" nevezi ezt a gőzök, gázok által hólyagossá tett bazaltfajtát. A leggyakoribb bazaltformáció az oszlop, ezek a "bazaltorgonák" érdekes látványosságok.

Szőlészeti Kutató Intézet
A turista út a kikötőből vagy a vasúti megállótól a Római utca felé halad, melyen nyugat felé fordulva érjük el a Szegedy Róza utcát, amely Badacsony legfőbb látnivalóihoz vezet. Itt található a Bogyay-Malatinszky kúria, amely 1780-ban épült, a Balatonra néző nyolc nagy, beüvegezett, íves árkáddal. Ma a szőlészeti kutatás céljait szolgálja. A Bogyay család évszázadokon át élt a Balaton-felvidéken, tagjai katonatisztek, vármegyei előjárók voltak.

Hertelendy emlékmű
Hertelendy Károly a 19. század közepén Zala vármegye alispánjaként felkarolta és támogatta a balatoni hajózás megindításának ügyét s a róla elnevezett emlékműtől szép kilátás nyílik a Badacsonytomaji öbölre és az Badacsonyörsi hegyre.

Egry Emléktábla
Badacsony, Szőlőhegy 9. számú házon
A Római út mellett haladva a hegyoldal felé fehér márvány és bronz emléktábla jelöli Egry József felső házát, ahol a festő először lakott. Felirata: "1918-1938. E házban élt és alkotott EGRY JÓZSEF festőművész. Vak mélységből tört ki magános lelke lobogva. Otthona, szárnyat adó műhelye lett ez a táj. Művei ezt mondják: a világ szörny lakta sötétéjét emberi szépséggé bontja, teremti a fény. Hazafias Népfront és Idegenforgalmi Hivatal. 1968." Készítette - Borsos Miklós szobrászművész, 1968. június 19. - a művész 85. születésnapján lett felavatva.

 Kisfaludy-kilátó
A településről szerpentin alakban több turistaút vezet a hegyre. Hamarosan elérjük az 1953-ban fából épült Kisfaludy kilátót. A hegy 438 méteres magasságában készült, ahonnan lélegzetelállító körpanoráma nyílik a Balaton, balatongyöröki öböltől Tihanyig, észak felé a Balaton felvidéki várak romjai és azon kívül a Somló és Kab-hegyre.

Kő-kapu
A Kisfaludy-kilátótól negyedórára van a Kőkapu romja. Kőoszlopai jól szemléltetik a víz és a szél erejét. A természeti erők eróziós munkája nyomán létrejött hatalmas, még álló bazalttornyok körül a ledőlt, széttöredezett oszlopokból valóságos kőtenger, kőfolyás alakult ki. A közelében fakadó Klastrom-kút hűs vizével szomjunkat enyhíthetjük. Kitűnő ivóvíz, hőmérséklete télen-nyáron 4-5 fokos. Közelében állt egykor a Szent Imréről elnevezett pálos kolostor. A néphagyomány azt tartja, hogy a kolostorban lakó szerzeteseknek adományozott szőlőben termelték először a francia, burgundi eredetű pinot gris, azaz szürkebarát nevű szőlőt.

1848-as Rózsakő - emlékkő
Badacsony, Kisfaludy-ház fölötti első pihenőben
A Badacsony-hegyre felvezető út mentén található a Rózsakőnek nevezett, lapos, szív alakú bazalttömb. A hegyoldalról lehasadt bazaltkő valószínűleg Kisfaludy Rózájáról kapta a nevét, amelyet 1886-ban be is véstek a szikla oldalába. Felirata: "Rózsakő. Írta Kiss Pál KRP 1886. Véste Kiss Gábor." A néphit azután fontos szerepet adott a kőnek: a hagyomány szerint, ha egy fiú és egy leány a Balatonnak hátat fordítva leül rá, még abban az esztendőben jegyesek lesznek, sőt, elég, ha a kedveséért sóhajtó leány ül rá, szerelmük ez esetben is beteljesedik.

Páholy-kilátóhely
Badacsony, a Szegedy Róza u. végétől nyíló külterület
A Badacsony oldalában, a Szegedy Róza-házat és a Rózsakőnek nevezett, hatalmas bazalttömböt elhagyva jutunk el ehhez a kilátóhelyhez, melyről csodálatos panoráma nyílik a szomszédos hegyekre. Páholynak is nevezik ezt a helyet, ezzel is jelezve az innen elénk táruló panoráma rendkívüliségét.

Egry József-szobor
Badacsony, kikötő melletti park
A településen élt és itt alkotott festőművész, Egry József bazalt, bronz alakját Marton László (1977) mintázta meg.

Emléktábla
Badacsony, Kikötő bejáratánál lévő parkban
Márvány és bazalt tábla. Felirata: "LÁNYI ANTAL pilóta emlékére, aki 1911. augusztus 28-án elsőként repülte át a Balatont Badacsony és Fonyód között. Nagyközségi Közös Tanács Badacsonytomaj 1980. VIII. 28."

Szent Donát kápolna
Badacsonytomaj-Badacsony, Római út
A Badacsony nevezetes épülete a kis kápolna a Római út és a Kápolna utca sarkán található. A 19. század végén, neogót stílusban épült a szőlőhegyek oltalmazója, arezzói Szent Donát tiszteletére a Donát-kápolna. A kápolnát badacsonyi bazaltkőből Laczkovics Antal építette, oltárnak carrarai fehér márványt rendelt. Kriptájában neves badacsonyi személyek, többek között Pauler Ákos nyugszik.

Badacsony nevét több település viseli, így amiről már beszámoltam (Balaton-felvidék 1), azaz Badacsonytördemic és Badacsonylábdihegy -, valamint Badacsonytomaj és Badacsonyörs - amelyek szinte eggyé váltak Badacsony községgel.

BADACSONYTOMAJ - A település története szinte egybeforrt Badacsonnyal.

Fekvés
Badacsonytomaj a Badacsony lábánál fekszik, a 71-es főútvonal mellett. Lakosainak száma meghaladja a 2300 főt. Megközelítése az itt haladó 29-es /Tapolca - Székesfehérvár - Budapest/ vasútvonal igénybevételével a legegyszerűbb. Badacsonytomaj településhez szorosan kapcsolódik Badacsonyörs.

Történelem
A Badacsony területét már ősidők óta lakták, így ezt a települést is. Már az i.e. 3. és 2. évszázadból találtak régészeti leleteket. Ebben az időben kelta népek éltek itt. Később rómaiak is lakták a környéket. A honfoglalás után az itt élő emberek főleg halászattal és mezőgazdasággal foglalkoztak. 1263-ban épült meg a pálos rend kolostora, melyet Szent Imréről neveztek el. A település a 14. században a szigligeti királyi várhoz tartozott.

A török támadások következtében a település elpusztult, az emberek pedig elmenekültek. A török idők elmúltával csak lassan, majdnem két évszázad múlva népesült be a környék. Véglegesen csak a 18. században népesedett be a község. Ekkor a település az Esterházy hercegek birtoka volt. Az itt élők főleg szőlő-, és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, de a lakosság egy része halászattal kereste kenyerét. 1903-ban nyitották meg a bazaltbányát, mely fellendítette a község gazdasági életét, viszont a hegyben helyrehozhatatlan károkat okozott. A természetvédőknek 1965-ig kellett harcolniuk a hegy megmentéséért, a bánya bezárásáért. A táj adottsága, a Badacsony hegye, talaja és a sok napsütés főleg a szőlőtermelésnek kedvezett. A nagyközség a Badacsonyi bortermelés központja. Itt készítik a kéknyelűt, a szürkebarátot, a furmintot, a badacsonyi muskotályt és a rizlinget is. Az utóbbi időben a szőlőművelés sokat fejlődött. Minden évben szüreti mulatságokat rendeznek, s az itt élők máig őrzik a szőlőművelés kultúráját.

Látnivaló
Minden évben rengeteg látogatót vonz ez a tájék. A hegyvidék festői szépsége és a Balaton-part rabul ejti a turistákat. A Badacsony a túrakedvelők számára is kitűnő, hiszen kialakított turistautakon barangolhatják be a vidéket. Szintén sok érdeklődőt vonz ide a híres költő, Kisfaludy Sándor háza is. A költő itt ismerkedett meg egy szüret alkalmával szerelmével, Szegedy Rózával. Szegedy Rózáról kapta nevét a ház közelében álló régi népi présház is, mely ma emlékmúzeumnak ad otthont. Szintén a Badacsonyban láthatjuk a híres festő Egry József házát is, mely szintén emlékmúzeumnak ad helyet. A nagyközség látnivalói közé tartozik az 1931-ben épített Szent Imre római katolikus templom. Építészeti emlékei közül kiemelkedő a 18. század végén épült Malatinszky kúria, a népi présházak, barokk lakóházak és a 19. századi Sitkey-Nagy kúria.

Egry József Emlékmúzeum
Badacsony - Badacsonytomaj, Egry József sétány 12.
Egry Józsefet a Balaton festőjének is nevezik. Festményeinek, pasztelljeinek fő témája a Balaton. Badacsonyban közel a parthoz, a festőről elnevezett Egry József sétányon 1973-ban, a festő születésének kilencvenedik évfordulóján megnyílt a hajdani műteremlakásban és a hozzá épített galériás, kétszintes kiállító teremben az Egry József Emlékmúzeum. A múzeumot a festő - Folly Róbert által tervezett - szerény házából alakítottak ki a galéria hozzáépítésével. A szűkös, szintenként mintegy 30 négyzetméter alapterületű házacska annak idején egyszerre volt konyha, lakás, villa a családnak és puritán műterem a festőnek. Az Emlékmúzeum falán fehér márvány emléktábla áll, ezzel a felirattal: "Ebben a házban töltötte alkotó életének utolsó évtizedét EGRY JÓZSEF Kossuth díjas festőművész 1883-1951 Modern magyar festészet mestere, a Balaton nagy álmodója. Képein a Balaton vizének és levegőjének állandóan változó színét és fényét örökítette meg. A Hazafias Népfront és a Megyei Idegenforgalmi Hivatal. 1958."

A festőnek és családjának 1941 óta otthont adó kis villaépületben a festő életútját fotók segítségével bemutató dokumentumkiállítás látható, és festői munkásságának a korai évekből származó válogatása: arcképek és önarcképek, konstruktivista és szecessziós hatást mutató tájképek, Szajna-parti rakodókat és a brugge-i kikötők világát megörökítő festmények. A festő hajdani műtermében már a balatoni festményeké a vezető szerep. Az emlékmúzeum reprezentatív galériáján Egry-grafikák láthatók és időről időre tárlat más gyűjtemények Egry-anyagából. A nagyteremben Egry érett korszakát reprezentáló főművek.

Egry József (1883-1951) a modern magyar festészet egyik legkiválóbb mestere, a huszadik századi művészetünk egyik legeredetibb hangú, drámai erejű képviselője. Az egyetemes festészet történetéből Turner szellemi rokona, a magyar tájképfestészetben expresszív látványfestészete Szőnyi István, Bernáth Aurél és más posztnagybányai művészek szemléletével, látásmódjával rokonítható. A dunántúli (Zalaújlak) szegény családból származó festő családjával Budapestre költözve, a Nemzeti Múzeumban Munkácsy Mihály festményeit tanulmányozva igyekezett elsajátítani a festészet alapelemeit. Művészképző iskolába nem járt. tanulmányúton rövid ideig tartózkodott Münchenben, majd tanult Párizsban a Julian Akadémián, és erősen hatott rá a Belgiumban töltött időszak (Meunier). Az első világháború végétől, 1918-tól a Balaton mellett telepedett le, előbb Keszthelyen, majd Badacsonyban, s itt élt családjával több, mint harminc esztendőn át. Egyéni stílusát itt találta meg, ahogy ő mondta, "szülőföldje levegőjében". Ez a táj kimeríthetetlen témát adott műveihez. A Balatonhoz kötődik alkotóművészetének leghosszabb időszaka. Képeinek kedvelt motívumait a festő újra meg újra megfestette: a tó végtelen víztükrét és fénnyel átitatott atmoszféráját, Badacsonyt és a kilátást Fonyód felé, a balatoni párás fényeket és a szőlőhegyet. A hegyet és a vizet, a hegyből és a vízből élő embereket. A természetet és az embert, a kettő hol küzdelmes, hol békés kapcsolatát. Számtalan nézőpontból, sokféle napszakban festette a Balatont, de soha nem pusztán a táj hatott rá, hanem annak kozmikus egésszel való viszonya. Ez a panteista természetlátás hatja át műveit, s a konkrét tájképi motívum ettől lesz több jelentésű, átszellemített: a végtelen kifejezője. A tó megszállottja volt. Felfokozott intenzitással festette a napkorongot övező koncentrikus vagy fényzuhatagos sávokat, a fényben feloldódó fákat és épületeket. Jellemző rá az impresszionizmus fényszeretete, a konstruktív irányzatok belső szerkezetstégű rendszere, a plein air frissessége és az expresszív drámaiság. Élete egy volt a festészettel: "én mindig azt festem, amit élek" vallotta. Egyszerű szavakkal megfogalmazott ars poeticája is mutatja, művészete mennyire kortárs, mennyire huszadik századi, mennyire egyetemes. (Festmény címe: Napsütésben)

Egry József-mellszobor
Badacsony - Badacsonytomaj, Egry József sétány 12.
Az Emlékmúzeum épülete előtt áll a festő arcvonásait felidéző fehér márvány, bronz portrészobor. A szobrász Borsos Miklós (1973), aki a badacsonytomaji temető "Vízre néző" síremlék-domborművét is alkotta.

Folly Arborétum
Badacsonytomaj - Badacsonyörs, Arborétum u. 40.
Az 1900-as évek elején létrehozott arborétumban egzóták élnek, például cédrus fajok, ciprus fajok, szír boróka (Juniperus drupacea), szabin fenyő (Pinus sabiniana), óriástobozú fenyő (Pinus coulteri), tengerparti mamutfenyő (Sequoia sempervirens). A sajátos történetű arborétumot dr. Folly Gyula pécsi orvos alakította ki: olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton klímáját, és jól tűrik a szárazságot is. Külföldi, elsősorban nyugat-európai faiskolákból rendelte meg a növényeket, amelyeket több éven át előneveltek, és kosarakban szállítottak. Az ültetéshez szükséges vizet a Balatonból szamárháton vitték fel a hegyre. Az első telepítés 0,4 ha területű volt. Az ültetést kerttervezés nem előzhette meg, hiszen az új, ismeretlen növények végleges méreteit senki sem ismerte. Az alapító halála és az I. világháború megállította a folytatást, és a két világháború közötti időszakban a család tevékenysége az édesapa iránti tiszteletből fakadó növényápolásra és fenntartásra korlátozódott. 1950-ben az arborétum környékén lévő családi birtokot államosították, az intézmény azonban csodával határos módon a család tulajdonában maradt. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a második generáció, dr. Folly Gyula közgazdász saját költségén állami területekre ültetett növényeket, és természetesen ápolta is azokat. Dr. Folly Gyula 1974-ben történt halála után a fia, Folly Gyula agrármérnök vette át, és jelenleg is végzi az arborétum fenntartását és továbbfejlesztését, melynek területe 5 ha-ra nőtt. 1978-ban szigorúan védetté (illetve később fokozottan védetté) nyilvánították az arborétumot a Kisörsi-heggyel együtt, a Badacsonyi Tájvédelmi Körzet részeként.

Szent Imre római katolikus templom
Badacsonytomaj, Hősök tere
A település egyik különlegessége a bazaltból épült, kéttornyú, Szent Imre herceg tiszteletére szentelt templom. Nemcsak a falak, hanem a boltozatok anyaga is bazalt. A hatalmas templom neoromán stílusban épült. A templom különleges anyagának titka a történetében rejlik. Mivel a település és a környék templomai a török időkben elpusztultak, 1757-60-ban a visszatelepült lakosok egytornyú barokk templomot építettek. Az 1903-05-ben alapított Bazalt Bánya Rt. közeli kötélpályája és a robbantások jelentős károkat okoztak az öreg épület szerkezetében. Az Európában is egyedülálló új templom 33 m magas tornyaival - részben a bánya kártérítéseként - 1930-32 között épült fel neoromán stílusban bazaltkövekből, Fábián Gáspár tervei alapján. A templom 37 méter hosszú, 19 méter széles. A szentélyben levő oltár vörös márványból és fehér műkőből készült. A kupola díszítését Leszkovszky György alkotta. Az apszis mozaikablakai (Bátky György) a templom védőszentjéhez (Szent Imre) kapcsolódnak. A kórus kétregiszteres, tizenkét fokozatú orgonáját a pécsi Angster cég 1946-47-ben állította. 1981-ben, a félévszázados jubileumra a templomot felújították. Ebből az alkalomból készültek, az apszisban található Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas művész újszerű technikával (olaj - kollázs) készült monumentális táblaképei: középen Az utolsó vacsora, a bal oldali táblán a Getszemáni éjszaka és a jobb oldalon a Feltámadás. A felújított templomot és az új oltárképet 1981. november 1-én áldotta meg Lékai László bíboros, esztergomi érsek, aki 1969 és 1974 között a Szent Imre templom plébánosa volt.

A templom előcsarnokában egy fehér márvány emléktábla áll, kő domborművel (1922). Felirata: "1914-1918 A világháborúban elesett hőseink kegyeletes emlékére emeltette Badacsony Tomaj Nagyközség és hegyközségei lakossága. Önfeláldozó hazaszeretetük példaként szolgáljon az utókornak. 1922" - és egy hosszú névsor. A másik emléktábla a templom előterében fekete márvány. Felirata: "1939-1945 1956 Imádkozzunk azokért a testvéreinkért akiknek életét a második világháború frontjain, a haláltáborokban és a háború következtében feldúlt hazai földön oltották ki és emlékezzünk az önkény éveinek áldozataira!"

Hősök szobra
Badacsonytomaj, Hősök tere
A templom előtti téren látható, Bankó József szobrászművész bazalt és bronz szobra (1936) -"1914-1918" vésettel.

Kisfaludy út emléktábla
Badacsonytomaj, Szegedy Róza út elején
Fehér kő emléktábla az alábbi felirattal: "KISFALUDY-út. Veszprém megye Tanácsának Idegenforgalmi Hivatala KISFALUDY SÁNDORnak a Himfy szerelmei költőjének emlékül állította. Badacsony birtokosa a magyar nép 1960."

Kisfaludy Sándor présháza
Badacsonytomaj, Szegedy Róza u. 87.
A Badacsonyba kirándulók sétaútjának talán az első célpontja a hegy szikláinak tövében meghúzódó 18. században emelt nádtetős ház. A költő egykori háza a korabeli falusias késő barokk építészet kitűnő példája, tulajdonképpen egyszerű borospince, különleges jelentőségét tulajdonképpen az adja, hogy egykori gazdája Kisfaludy Sándor présháza volt. Itt írta legszebb műveit. Ma étterem üzemel benne, egy emléktábla is el van helyezve a költő emlékére. A Kisfaludy ház falán lévő fehér márvány emléktáblának a felirata: "KISFALUDY SÁNDOR legszebb regéit írta e helyen. Emlékezetét ünnepelte a Balaton Egylet. 1886. június 14-én."

Kisfaludy-forrás
Badacsonytomaj
A Kisfaludy-ház közvetlen közelében találhatjuk, hiszen az épület egyik támfala mellett folyik a bővizű forrás. A Kisfaludy-ház bazalt, keleti bástyájában is található egy bazalt emléktábla - KISFALUDY forrás címkével.

Szegedy Róza Múzeum - Ürmös ház
Badacsonytomaj, Szegedy Róza u. 78.
Szegedy Róza ürmösbora országos hírnévre tett szert.

Szegedy Róza ház - Irodalmi Emlékmúzeum
Badacsonytomaj, Szegedy Róza u. 1.
Szegedy Róza ház, gyönyörű, messzire fehérlő paraszt barokk épület, mely 1790-ben épült. Az egykori prés- és lakóházban élt a neves költő, Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedy Róza. A két fiatal szüreten ismerkedett meg, szerelmükhöz kapcsolódik, az egész környék két leghíresebb épülete. A Szegedy Róza ház ma emlékmúzeum, itt áll a nevezetes kandalló is, amelynek melegénél irogatta regéit a költő. A földszinten a szüret eszközei, edények, pinceszerszámok láthatóak. Az emeleten Kisfaludy Sándor tárgyai, művei, munkásságának emlékei tekinthetők meg. A vincellérházban látható az 1967-es törzsanyagú Balatoni Almanach kiállítás, amely neves költők kézírásos balatoni verseit mutatja be. A gyűjteményben felfedezhetjük Kassák Lajos, Pilinszky János, Vas István és Illyés Gyula verssorait. A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság gyűjteménye 1999-ben csaknem ötven verssel gyarapodott, köztük Csoóri Sándor, Somlyó György, Tandori Dezső és Faludy György költeményeivel. A vincellérház bensőséges tárlata szellemi ínyencségekkel egészíti ki a múzeum tornácáról Tihany és Keszthely felé kitárulkozó balatoni képet. 1999 óta időről időre új, a reformkort idéző rendezvények gazdagítják a ház programját: elhangzanak a megzenésített bordalok, és ismét ropják a táncot a ház előtti füvön. Az emeleti szobákban a korszakkal kapcsolatos előadások hangzanak el. Új kiállítások is nyíltak: a szőlőművelést és a borászat tárgyait bemutató tárlatot ürmös receptek, borversek teszik teljesebbé.

A ház falán az alábbi szöveggel fehér kő emléktábla látható: Műemlék. Irodalmi Emlékmúzeum. Kisfaludy Sándor költő felesége, SZEGEDY RÓZA egykori présháza. 1790 körül épült, késő barokk stílusban.

Szent Anna kápolna
Badacsony-Badacsonytomaj, Kisfaludy utca
A kápolna 1789-ben épült, a Kisfaludy utca és a Szegedi Róza utca sarkán található. 2004-ben felújították. Csak évente egyszer, búcsú idején van szentmise. Kriptájában nyugszik a Kisfaludy család több tagja.

Udvardi Erzsébet Képtár
Badacsonytomaj, Rózsa-köz 9.
Munkásságában benne van a balatoni táj, Badacsony világa, a víz, a hegy évszakainak változatos látványa. Továbbá megtalálható másik állandó témája a Biblia. (kép - Betlehemi éj)

Egry Síremlék
Badacsonytomaj, alsó temető
Egry Józsefet a Balaton nagy festőjeként ismerhetjük, bazalt síremlékét itt a helyi temetőben találhatjuk (1962). Felirata - EGRY JÓZSEF 1883-1951 és felesége Pauler Juliska, készítői - a "Vízre néző" domborművet Borsos Miklós szobrászművész, az emlékoszlopot Valovics Mihály kőfaragó.

Női akt szökőkúttal
Badacsonytomaj
Kucs Béla (1962) díszkútra komponált alkotása a Balaton festőjének, Egry Józsefnek egykori háza közelében, egy parkban látható. Kellemes színfolt Badacsony központjában. A hölgy kezén egykor pillangó ült, de az idők során a lepke eltűnt.

Kuruc-körút - Geológiai és botanikai tanösvény
Badacsonytomaj, külterület
A hegy szoknyájának felső szegélyén, a függőleges bazalt falok, oszlopok lábánál halad körbe a hegyen a piros jelzés vonalán. (A hegy keleti szélén egy rövid szakaszon a hagyományos Kuruc körút elválik a Badacsony tanösvénytől. Itt a piros jelzés helyett a piros kör jelzésen haladhatunk.) A közel 4 km-es, önmagába visszatérő tanösvény bemutatja a vulkáni hegyek botanikai és zoológiai értékeit, és tanulmányozhatjuk a bazalt formakincsét, az egykori bányafalakat.

Forrás - http://www.badacsonytomaj.hu/

Külön képek: Badacsonyi bazaltok, Badacsony tájkép 1905 és 1948 (2 kép), Badacsony déli része kápolnával, A Badacsonyi rózsakő, Üdvözlet Badacsonyból, Szegedy Róza és Kisfaludy Sándor ház, Badacsonytomaj látnivalói.