2004 levelek (részlet):
Tavaly ősszel édesanyám vett egy házat Badacsonytördemicen. Ez egy 3 szintes ház. Az út felöl ebből csak a felső két szint látszik. A középső szint a földszint. Itt van az utcai bejárat is. A ház mielőtt megvettük volna 2,5 évig lakatlanul állt, a létező összes dolgot lelopták róla belül, a bojlertől a világítótesteken át a parkettáig minden eltűnt. Eredetileg az összes helyiségben padlófűtés volt, de mivel 2,5 évig fűtetlenül állt a ház, a vizet meg benne hagyták a csövekben. a teljes fűtés szétfagyott, tönkre ment. A teljes házban újra ki kellett építeni a fűtést, immáron a falakon kívüli csövezéssel, radiátorokkal. Összes helyiséget le kellett kövezni, be kellett rendezni.

A földszinten (középső szint) van a konyha, egy vendégszoba, fürdőszoba, egy nagy nappali 3 asztallal (14 székkel) és egy televízióval; valamint az én szobám mellette egy 1-2 méteres helyiséggel a számítógépnek és a telefonnak.

Az emeleten (felső szint) van anyu, apu és testvérem szobája, 2 fürdőszobával és egy főzőhelyiséggel.

Lány és fiú szoba az alsó szinten

Az alsó szint az ami teljesen át lett alakítva, szét lett verve - itt eredetileg 2 nagy garázs volt egy kis szobával, egy kis fürdővel és egy nagy kamrával. Ezt a szintet teljesen átalakítottuk, ide várjuk a vendégeket (pl. titeket is), és édesanyám mikor továbbképzést tart akkor az ezen részt vevőket is itt szállásoljuk el (majd). A két nagy garázsból lett 2 nagy szoba: egyikben 5, a másikban 6 ágy van. A kisszobába 3 fotelágy lett betéve. A fürdőszoba helyén lett kialakítva egy étkező hűtővel, mosogatóval, kis villamos tűzhellyel. Van lent 2 WC, és a kamra helyén ki lett alakítva egy nagy fürdőszoba, ahol 4 zuhanyzó és 3 mosdó van.

Mindenkit szeretettel várunk a listatalálkozón!

Anisse

Sziasztok!

Talán ma kicsit összeszedtem magam annyira, hogy tudjak néhány szót írni a 10. találkozónkról.

Igazság szerint én már csütörtökön utaztam Nyúlra Anisse meghívására, a kötet kiadásával kapcsolatban vannak közös tennivalóink mindenki érdekében. Anisse tesója vitt azután a találkozó helyszínére.

Már 1 nappal előbb, hogy a többiek megérkeztek mi már készültünk. Az ebéd is elkészült, amikor kisétáltunk a legközelebbi vasútállomásra és csak vártunk és vártunk és idegeskedtünk: hol lehetnek? Úgy tűnik Badacsony messze van Budapesttől, vagy a MÁV ördöge serénykedett ördögien.

Végre befutott a vonat, és jött a kis csapat, Aludteya kimagasodott, fogyott ez a gyerek, de több a mosoly az arcán hál' Istennek, mint amikor legutóbb láttam személyesen, mosolygott Szilvike is, Dina és Andris a kedves párocskánk és Eszter is itt van, de jó! Azután a sziporkázó Krisz a kameraman!

Érkezés és udvar (kattintásra nagyobb új lapon)

Rövid séta és a házban vagyunk: Anisse mutatja be a csapatnak a házat, azután ebéd, beszéd, vidámság és csicsergés. Ebéd után kirándulás, naná, hogy én is mennék, de csak félútig - bocsánat, de kifogott rajtam az izgalom, az előző napi túra, s természetesen vénségem, nevetséges, de rosszul lettem. Nagyon röstellem, azt még jobban, hogy megzavartam a csapatot. Köszönöm Diácskának, hogy hazakísért és itt még egyszer elnézést. Elaludtam valamikor, s mikor felébredtem a csapat teázott, sütizett én pedig csatlakoztam. Beszélgettünk, honlapot néztünk, Szilvi és Eszter hajtogatott papírcsákót, csónakot, repülő galambot, el is hoztam, itt van nálam, szép emlék (ma is, 2010) az estéről.

Eszter énekelt is, mi csak kicsit. Jó volt a kedvünk, nem kellett hozzá sok ital. Eszter meg is jegyezte. Csak 1 üveg (7dl) bor fogyott, a hangulat mégis emelkedett volt, hajnalig. Kedves, kellemes találkozó volt szerintem. Másnapra maradt a Balaton-part, rövid ebéd és menni kellett, búcsúzkodtunk.

Köszönöm Nektek, akik eljöttetek. Olyan jó volt újra találkozni Veletek!!

Femis

2005 LEVELEK (részlet):
Vonatosok NE tördemicen hanem LÁBDIHEGYEN szálljanak le, ott ahol tavaly is.

Aki kocsival jön Badacsony felöl az talál egy Római út 84 házszámot TOMAJon is, de az nem jó, tovább kell menni még a következő faluig - a sorszámozás elég furán megy - de remélhetően ide talál mindenki. Aki kocsival jön kanyarodjon be az Ács utcába, és ott a tujasor után a baloldali 1. kapunál dudáljon! :)))
(-)
... Ma az idő picit borongós, de hamarosan átmegyünk Badacsonyba, megnézzük az Egry múzeum anyagát. Tavaly már láttuk Femissel - óriási élmény volt - reméljük a többieknek is tetszeni fog.

... Ma Badacsonyban voltunk. Az Egry kiállítás megtekintése után sétáltunk egyet Badacsonyban, majd birtokba vettünk némi krémest és fagylaltkelyhet. Most érkeztek meg a szüleim is. Némi takarítás és rendrakás után kb. 1 óra múlva indulunk Tapolcára. Femist kikísérjük az állomásra, és indulunk haza mi is.

Anisse

Jó fél órai késéssel hazaérkeztem fáradtan, összetörve - mit mondjak - megérte!

A 14. listatalálkozó befejeződött. Párokkal, lett légyen szerelmes pár, baráti pár, avagy anya és gyermeke pár, nem utolsó sorban csipkelődő pár, akik nagyon édesek voltak, nagy-nagy rácsodálkozásokkal és szűnni nem akaró beszélgetésekkel, még mindig mennyi minden kiderülhet a másikról - ugye Bambusz, még mindig mennyi a közös élethelyzet, micsoda párhuzamok, félelmetes?! Újra bebizonyosodott, milyen nehéz elválni, talán csak a már fáradtan érkező és nem igazán pihenni tudó Koka (képen) szenvedte meg igazán, a hajnalba indulást órákkal elhalasztó trécselésekbe torkoló, ezt még elmondom, jaj, ez milyen klassz lett volna, mert kártyára sajnáltuk végig az időt, mert ott most a szó volt a fontos, az együttlét, a beszélgetések, nagy mesélések. Anisse a drága, aki többszörösen meg lett örökítve, s amit remélem Ti is láttok majd, sürgött forgott, terített, sőt mosogatott?! Megtette ezt Medex is, és Koka is, úgy látszik most a srácok voltak a háziasabbak, s ez olyan magától értetődően, természetesen. Medex párját Ágit kineveztük a verslista fotósának, lényeglátó megjegyzéseivel, hatásával remélem még találkozhattok vele valamennyien ti is, akik eljöttök majd Komáromba. Dalos baba-szerelme ragyogott, ahogy dalos is, remélem sokáig kitart ez az új szerelem, és remélem tagjaink között is üdvözölhetjük Artemiszt és olvashatunk is tőle majd valamit.

Ragyogott Andica is, néha kicsit szédelegve a fáradtságtól, boldog édesanyaként, pici Bernivel együtt, akinek csodaszép kék szeméből néha óriás könnycseppek záporoztak, néha pedig kacagott és baba-nyelven beleszólt az érdekfeszítő társalgásba. Ma, július 11.-én 1 éves lett a pici lány, s most ismételten kívánok neki nagyon boldog születésnapot!

Születésnap - Anisse mosogat - Tapolcán a vonaton

Bár a tagság létszámát nézve, kevesen voltunk, mégis sokan, hiszen néhányatoktól email érkezett, amit felolvastunk, jó páran telefonáltak, így kibővült szeretettel a találkozó létszáma, velünk volt hát Svédországból Hanyecz Pisti, Szlovákiából Sztakó, Karaffa Gyuszi a határról, Letenyéröl Sidánk, de Szegedről Kata, Magdi, Jega, Sanyi, sőt Juli is - kedvesek voltak, örültünk az üzeneteknek, telefonoknak, olyan jó érzés, hogy gondolnak ránk, szinte velünk vannak. A találkozó után kivittek Tapolcára az állomásra - onnan indult a vonatom haza Pécsre.

Szeretettel: Femis

2006 EMLÉKEK
Augusztus első napjaiban ismét utaztam Tördemicre, hogy Tillával és chernóval együtt előkészítsük az őszi jubileumi találkozót Szegeden. Már előtte sokat dolgoztam, gyűjtöttem a régi és az új tagok anyagait, leveleztem velük, hogy beleegyezzenek a legújabb kötetben és folyóiratban a megjelenéshez és az ünnepségen a felolvasáshoz. Sok embert meghívtam. Próbáltam összesíteni Tilla laptopján az eredményeket.

Munka közben - állomáson - Afrika Múzeumban Klárival

Közben kirándultunk is, így meglátogattuk Salföldet, az élő falut, Balatonedericsen az Afrika Múzeumot és voltunk a 18. Művészetek Völgye Fesztiválon is. A hangulatom mégsem volt rózsás, amit az alanti novellám majd fémjelez talán - a miérteket, a hogyan tovább kérdéseimet...

Rackajuhok - Természetvédelmi major

A Naplójegyzet
Egy régi nyár
Ülök a hajnali csendben. A ház, és jelenlegi lakói alszanak. Csepereg az eső. Az erkélyen a cicák ébredeznek, lustán lépkedve hosszan nyújtózkodnak. Mosakodnak. Rám néznek és kikerülnek. Nem tudják ki ez a fekete alak, számukra óriás, aki itt kint ül, a színpompás rózsakert mögött. Ül csendben, ír és rajzol. Jaj-fákat.

Ahol ültem

Közben bennem, ott belül valami vagy valaki sír. Megszeretett magányomban elmúlt és elszalasztott szerelmekre gondolok, elemzem életem, amin már nem lehet változtatni. A nyaralás eseményeire gondolok. Mennyire elszoktam a társaságtól! Magányos és hóbortos emberré váltam? Az elmúlt este jár az eszemben, nem vettem észre, hogy újonnan felvett szokásaimmal zavarom barátaimat. A figyelmeztető jeleket azonnal észrevettem és visszahúzódtam. Az ember úgy megszokja az egyedüllétet! Soha nem lehetünk önfeledtek, meggondolatlanok? Soha nem engedhetjük el magunkat, csak akkor, ha magunk vagyunk, egyedül. Esetleg, ha olyan társra találunk, aki mellett megtehetjük. Én nem leltem rá..

Tudatomban a következő hetek, hónapok feladatai követik egymást. Seregnyi a tennivaló. Munka nélkül semmit nem ér az életem.

Melankólia. Az eső csendes kopogása hangulatom kísérő zenéje. Ma este hazautazom. Haza, otthon, kuckó, búvóhely -, ahol magam lehetek. Nem zavarok senkit. Nem ártok senkinek. Élem a magam megszokott, munkával teli csendjét. Bezárkózom, mint mostanában egyre gyakrabban. Nem ilyen életre vágytam, Istenem!? Hol véthettem el a lépést, hogy így alakult? Nem találtam még rá. Minden fájdalom ellenére, egyedül lenni jó. Tudom, hogy sok hibám van. Társaságban elfelejtem, hogy milyen egyedül is vagyok, ez kit zavarna?

Miért is van bennem a vágy, hogy fákat rajzoljak? A fák, kicsavarodott testük, nyújtózkodó karjuk - vértestvéreim. Minden egyes kéreg a törzsükön, minden egyes felfelé nyújtózkodó jaj-kiáltás águk visszatükrözi vágyaimat, fel, fel a magasba, a csillagok közé mennék, hogy ott megnyugodjon örökké háborgó, lázadó énem. (képen rajzom címe - Sebek - kattintásra nagyobb)A test semmi, csak a látszat, ami belül van, az a lényeg. Tudom, várnak rám szeretteim, de azt is tudom, türelmesnek kell még lennem. Talán vár még rám idelenn néhány lecke. A fenti világ már kinyitja olykor kapuit és reménysugarat villant fel. Így van ez, ha egyre több szeretetted vár rád odafönt. Egész életedben küzdesz, harcolsz, tanulsz. Ki kell érdemelni a halált. Ez a végső feladat. Jutalom, vagy büntetés, azt mindenki maga dönt el azzal, hogyan éli le az életét. Ha eljő az idő, szeretném elhamvasztani ezt a ruhát, amit megkaptam születésemkor. Szeretném, ha majd a hamvakat szétszórnák az erdőben, a fák közé. Mai álmaimban gyakran járok egy földön túli kertben, bokrok és fák között. Ott vagyok boldog. Remélem, ha elmegyek, megértik majd..

Gyönyörűek a rózsák. Fehérek, sárgák, vörösek. Az egyik különlegesen szép - narancssárga színben pompázik. Ha beszélni tudnának, ha érthetném - vajon miről mesélnének? A vegetáriánusok nem esznek húst, mert élőlény. A növények is élnek! A természet maga a csoda. Akkor lennénk méltóak mi emberek a természethez, ha csak annyit vennénk el tőle, amennyi a létfenntartásunkhoz elegendő. Ülök, magamban és egy belső hang ezt súgja: "Írj, mert különben megfulladsz." Írok a csendben. Eggyé válok a kerttel. Béke ölel át.

Balatontördemic, 2006. augusztus 13.