Az ókor, a középkort megelőző történelmi korszak, amely az ősközösségi viszonyok felbomlásával kezdődik és a feudalizmus kialakulásával ér véget. A klasszikus ókor a Közel-Keleti, egyiptomi, görög, római birodalmak történelmét jelöli. Elfogadott határköve a római birodalom bukása (476). Az ókor ismertetését én két részre bontottam. "Ókor" címmel szeretném bemutatni az ókori Keletet, így Mezopotámiát, Egyiptomot, az Indus melletti kultúrát, Távol-Kelet azaz Kína művészetét és a Perzsa kultúrát. (Görög és Róma kultúra ismertetése - Antik)

 A Mezopotámiai civilizációk (i.e. 3 000-331)
A kedvező életfeltételek hatására fejlett civilizáció alakult ki a Tigris és az Eufrátesz folyók által határolt völgyben. Az ókorban Mezopotámia területén az első szervezett államalakulatot a sumérok hozták létre az i. e. 4. évezred utolsó harmadában. Hatalmukat az i. e. 3. évezred közepén az akkádok döntötték meg. Az akkád birodalmat néhány évszázad után egy keleti barbár nép a pusztító guti uralma követte. Ezután rövid ideig tartó sumer felvirágzás, az új-sumer kor az Ur-i dinasztia következett. A hatalomért vívott ismételten fellángoló harcok után, i. e. 18. század első felében Babilon került ki győztesen. Az i. e. 13. századtól Asszíria vált a Közel-Kelet legnagyobb hatalmává. Egykét emberöltő múltán uralmuk beleolvadt a perzsa világbirodalomba, amelyet két évszázaddal később Nagy Sándor hódított meg. Egyiptomnál is régebbi Mezopotámia kultúrája. Kb. 3 500 év leforgása alatt olyan kultúrát és művészetet teremtett, amely sok területen gyakorolt hatást az utókorra. Feltalálták az írást, ismerték és használták a naptárt, valamint a pénzrendszert. Mezopotámia népe útrendszereket és csatornákat épített, az uralkodók palotáiban pedig fürdők és illemhelyek is helyet kaptak.

A Távol-Kelet művészetére a buddhizmus gyakorolta a legnagyobb hatást. A vallás hatása az egyes területek építészeti jellegzetességeit tekintve komoly különbséget mutat, így Kelet-Ázsiában nem alakult ki egységes stílus. A művek rendszerint szent életű embereket vagy isteneket jelenítenek meg. Ha áttekintjük az ókori Kína különféle kultúráit, északon a Jangsaót találjuk; jellemzője a földművelő faluközösség és a festett kerámia, az i.e. 4-5. évezredben. A 3. és a korai 2. évezredben a Lungsan-kultúra következett: ismert fekete és szürke fazekasságáról: I. e. 850 körül alakult ki a Sang-civilizáció, majd i. e. 1100-tól a Csou-kor. A közép- és dél-kínai történelem kissé eltér az északitól; a Jangsaóval párhuzamosan kialakul egy zsinórmintás fazekasságáról azonosított kultúra, melyet Indokinában Hoabinh-nek neveznek. A 4. évezredben több fejlett, rizstermelést folytató kultúra jött létre a Huaj- és a Gyöngy-folyó mentén; az archeológusok ezt lungsanoidként osztályozzák. A Sang- és Csou-civilizáció azonban fokozatosan benyomult délre, és a Csin- és Han-birodalom végül az i. e. 2. század alatt egyesítette Kína nagyobb részét. Egységes mértékrendszer és egységes kínai írásrendszer alakul ki, ekkor történik a Nagy Fal építésének kezdete. (i. e. 1 300 - első államalakulatok Kínában).  Kína az egyetlen ország amelynek kultúrája az egyetlen folyamatos kultúra a világon.

Az ókorban beszélhetünk még Indus melletti kultúrákról (Kr. 2 500-Kr.e. 1 900). Az Indus folyó felső és középső szakaszán egymástól 560 km-re alakultak ki a Harappai és Mohedzso Dárói kultúrák. Magas színvonalú kézművesség jellemzi, saját írással rendelkező kultúrák. Az indiai civilizáció fejlettségéről árulkodik, hogy nagy városaiban, jól kiépített vízvezeték- és csatornarendszerre bukkantak, az utcai szennyvizet is derítőkbe gyűjtötték. Az ásatásokon még közfürdő nyomaira is rátaláltak.

Egyiptom - A fáraók által uralt ókori Egyiptom öt fő korszakra tagolódik. A dinasztiákat megelőző korban, az i. e. 4. évezred végéig a területszerző törzsi háborúkból két királyság emelkedett ki, a Nílus deltavidékén fekvő Alsó-Egyiptom és attól délre, Felső-Egyiptom. Archaikus korban (i. e. 2 955-i. e. 2 635) az I. dinasztiát alapító legendás fáraó, Ménész egyesítette a két királyságot. Óbirodalom kora (i. e. 2 635- i. e. 2 155) az egyesített állam első fénykora. Ez a piramisépítő fáraók kora. Az akkor uralkodó nagy fáraók, Kheopsz, Kheprén és Mükeriosz, a kormányzás és kultúra központja Memphisz, a főváros. Az átmeneti kor súlyos válsága után következett a középbirodalom kora. (i. e.  2 040- i.e. 1 785) Az új főváros Théba Felső-Egyiptomban kezdett kiépülni. Ezután a második átmeneti korban a egy lovas nomád nép a hükszószok megszállják és leigázzák Egyiptomot. Az idegenek kiűzése után az Újbirodalom korában (i. e. 1 552- i. e. 1 070) a művészet újból felvirágzik, Egyiptom ekkor éri el legnagyobb területi kiterjedését. Fontosabb emlékek ekkor az első barlangsírok a Királyok Völgyében. A késői birodalom korára (i. e. 715-i. e. 332)belső harcok, Théba pusztulása, szétbomláshoz vezetés a jellemző, így Egyiptom a hódítok martalékává lett. Az Egyiptomi művészet, ezen belül az építészet meghatározó eleme a halál utáni élet létezésének feltétlen elfogadása volt. A társadalmi hierarchia csúcsán a fáraó állt, akit nem csak uralkodónak, hanem isteni hatalmú személynek tekintettek, később, a 4. dinasztia idején pedig már egyenesen Ré Napisten fiaként tiszteltek. Az uralkodókat haláluk után bebalzsamozták, majd használati tárgyaikkal, szolgáikkal együtt piramisokba temették, amely kultusz egészen i. e. 2 150-ig volt érvényben.

Az i.e. 6. század a dél-iráni perzsák szerezték meg az egész Irán feletti uralmat. Ezután a perzsa-méd haderő (ekkor a perzsák még fennhatóság alatt álltak), Kürosz vezetésével megindult nyugat felé, s az ókori Közel-Kelet nagy kultúrait néhány évtized alatt hatalmuk alá vonták. Ilyen területek voltak: Elő-Ázsia, Kis-Ázsia, az Égei-tenger szigetei és Egyiptom is. Daireosz (Kr. e 5. sz.) uralkodása idején éli virágkorát Perzsia (gazdasági egységbe kovácsolja az ókori Keletet), főváros: Perszepolisz, 20 satrapiára (kormányzóság) osztja a birodalmat, útépítések, fejlett postaszolgálat, egységes pénz és mértékrendszer jellemzi. A hatalmas zsarnok birodalmat Nagy Sándor döntötte meg, alig két évszázados fennállás után. A perzsa kultúra magába olvasztotta a behódolt területek ősi kultúráit, de keletről átvette az indiai, nyugatról pedig a görög kultúra számos elemét is, a perzsa ábrázoló művészet leginkább az asszírokéval áll rokonságban.

 

Korkép

Építészet

Festészet

Szobrász

Irodalom