Paula Vesala:
Dal / Rakkaalleni
Zárom összes ablakom,
napra-évre úgy hagyom,
hébe-hóba láttatom
tükröző üvegfalon.
Föld feletti és földmélyi
kincseim mind őrzi-érzi.
A világ forog-forog,
nappal éjbe tántorog,
csak szédülök, kapaszkodok,
átkarolnak dallamok.
Föld feletti és földmélyi
kincseim mind őrzi-érzi.
Dal, te kedves, dalolj ki!
Dal, szerelmem, valakim.
Hallgatom csak szüntelen,
vallatom, játszik velem,
lehet bölcsem, gyermekem,
hűtlenem, egyetlenem.
Föld feletti és földmélyi
kincseim mind őrzi-érzi.
Hogyha úgy hagy szótalan,
otthonomban hontalan,
nincstelen, dallamtalan,
ablakom mind zárva van.
Föld feletti és földmélyi
nincseim így őrzi-érzi.
Dal, te kedves, dalolj ki!
Dal, szerelmem, valakim.