Abbey Lincoln:
Dobd el az éjt! / Throw it Away
Agyagból formázott a lét,
ha jól meggondolom,
ott hagytam saram jó felét
kihűlt korongokon,
s bár néha műhelyt álmodok -
a vaksötét vezet,
varázsigéket mormolok, de
már rög, elveszett.
Dobd el az éjt,
dobd el az éjt!
Mit szeretsz, megmarad,
nem minden sár azért!
Csak nyújtsd kezed ki végre,
a fény hadd járja át,
kezedbe hull bögrényi Nap
fogd meg, és add tovább..
Bölcsődet óvta-védte,
majd járni segített,
a fény mutatta, merre menj,
ha gyönge volt hited.
Hát nyújtsd kezed ki érte,
engedd, hogy járjon át,
marokra fogd bögréidet,
szorítsd, és add tovább.
Előző 