A reformkor egyik legkiválóbb alkotója, a magyar klasszicista építészet kimagasló mestere, 1773-ban született Bécsben, és ugyanitt, az Akadémián, Ferdinand Hetzendorf von Hohenberg tanítványaként végezte tanulmányait. Atyja építőmester volt, s fiát kora ifjúságától iparkodott foglalkozásának titkaiba beavatni. Pollack Mihály féltestvére, Leopoldo Pollack jelentős lombardiai építész, akinek legfontosabb műve a milánói Villa Belgiojoso (a későbbi Villa Reale). Természetes volt, hogy a fiatal építészjelölt 1794-ben ide utazott gyakorlatot szerezni. Az itt eltöltött évek meghatározták építészetét, mert Lombardiába közvetlenül eljutott a francia klasszicizmus és hatása erősebb volt, mint Bécsben. Pollack 1797-98-ban Pestre érkezve Krausz János építőmester építésvezetője lett. Első munkája a Deák téri evangélikus templom építésének befejezése (1799 – 1808). Részt vett a pécsi székesegyház helyreállításában (1805), ő vezette, mint építőmester 1808-tól 1812-ig a pesti Német Színház építését. Az 1808-ban alakult Szépítő Bizottság elnöke lett, így nagy szerepe volt a pesti építkezések irányításában. 1810 – 1830 között számos pesti polgárházat és palotát tervezett, ezek adtak lehetőséget művészete stiláris kibontakozásához. Kiváló intelligenciája, széles körű ismeretei csakhamar előkelő helyet juttattak neki a pesti társaságban, így 1825-ben már pesti százas választópolgár.

Feltételezhetően Pollack tervezte 1802-03 körül a pesti Festetics-villát, (VIII. Illés utca 25) illetve 1806-ban – Johann Amannal - a Budán épült Sándor-palotát. A pesti Német Színház (1808-12) építése presztízst és hírnevet szerzett Pollacknak, ezután egyre több magánpalota tervezésére kapott megbízást. Kiemelkedik ezek közül Kardetter Tamás ácsmester háza, (1812, V. Apáczai Csere János u. 7), és két Király utcai épület, a Gömöry-ház, (1812, VII. Király u. 12, ma átépítve) és az idősebb Prandtner József ötvös mester megbízásából épített kétemeletes lakóház, a Prandtner-ház, (1812, VII. Király u. 11), amely átalakítva ma is áll. Az egyszerű homlokzatot a földszinti nyílások feletti falmezőkben reliefek díszítették. A feltehetően Dunaiszky Lőrinc készítette domborművek ötvösmunkát végző puttókat ábrázolnak. A Pollack tervezte pesti magánpaloták közül ma is látható például a Horváth-ház, (1816, átalakítva, V. Kossuth Lajos u. 3), az Almásy-palota, (1817, V. Szép u. 6), illetve a Benkovits-ház (1819, V. Október 6. u. 20., átalakítva), a volt Festetics palota (1820, V. Zrínyi u. 10 - ma Országos Tervhivatal). Palotaterveinek jellegzetessége a gazdag, hatásos bejárati térkialakítás. Saját, kétemeletes házát 1822-ben építette (V. József Attila u. – Nádor u. sarok), ennek emeletráépítését 1848-ban fia, Pollack Ágost tervezte. Magas fokú téralkotó művészete elsősorban középületeiben bontakozott ki, melyekben az épület funkciójának és művészi megjelenésének tökéletes egységét valósította meg. 1829-ben tervezte az Orczy-kertben álló Ludovika Akadémiát, majd a közeli Josephinumot. (IX. Üllői út 76.)

Több megyeháza terve származik tőle. Legjelentősebb közülük a szekszárdi (1828 – 1836); nyugodt ritmusával, méltóságteljes hatásával a kor vidéki épületeinek egyik legjobbja. 1815-19-ben készült Dégen az impozáns Festetics Antal-kastélya. A legjelentősebb kastélyának az egyike az Alcsúton felépült József nádor kastélya, ami a háborúban elpusztult. A régi Vigadó épületét 1826-1832 között építette, legszebb alkotásai közé tartozott, sajnos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Pest bombázásakor találat érte, s újat kellett helyette építeni, (az már majd Feszl Frigyes alkotása lett Pollack halála után 1859-65-ben). 1832-ben ő tervezte a jászberényi városházát. Fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum épülete (1837 – 1846), az európai klasszicizmus remeke. Homlokzatán a vízszintes és függőleges elemek egyensúlya, a világosan áttekinthető belső terek ünnepélyes monumentalitása az épülettípus eszméjének szép kifejezése. A múzeum építése közben 1840-ben fiával, Ágostonnal együtt megtervezték a volt József-fiúárvaházat. Budapesten a VIII. kerületben tér van róla elnevezve. Szegeden a Nemzeti Emlékcsarnokban portré szobra látható, amelyet Rafael Monti mintázott a nagy építőművészről.