Az önelnevezés az impresszio 'benyomás' latin szóból ered. Bár az impresszionizmus elsősorban a képzőművészetben jelentkezett, de az irodalomban is elkülöníthető azoknak a szerzőknek, műveknek a csoportja, amelyeknek meghatározó jegyei azonosak vagy hasonlók a képzőművészet és a zene sajátosságaihoz. Az 1860-as évektől a századfordulóig tart az irányzat virágkora. Viszont az is igaz, hogy - akár a szimbolizmus - ez sem válik olyan szoros irányzattá, mint később az avantgárd irányzatai, vagy korábban a romantikusok nemzedéke. Az impresszionizmus, hasonlóan a szimbolizmushoz, nem elsősorban az eszközhasználat sajátosságaihoz kötődik, hanem egy új létélményhez. A pozitivizmus, a természettudományok fejlődésére támaszkodva (fénytan, optika, fényképezés, később a film stb.) azt a hitet keltették az emberekben, hogy a valóság jelenségei azonosak annak lényegével, s ez a valóság az új tudományos eredmények segítségével megragadható a pillanatban. A pillanat, a hangulat megragadására pedig minden - illúziót is felhasználó - eszköz felhasználható: a siker igazolja az alkotás létjogosultságát. Természetesen a sejtelmesség, a sugallat itt is nagy szerepet kap, de más cél érdekében. Az impresszionista alkotást elsősorban létfelfogása különbözteti meg a szimbolistától. Az impresszionista művész is lázad a konvenciók ellen, elveti az előítéleteket, le akarja vetkőzni a gátlásokat, de elsősorban azért, mert ezek a megszokások teszik lehetetlenné, hogy megmutassa: az új világlátás mennyivel jobb. Olyannak és olyanként akarja láttatni a világot, amilyennek az megnyilvánul, de ahogyan a hagyományhoz ragaszkodó nem képes látni.

Az impresszionista művész műalkotásnak tekinti az életét is: az is lázadás a nyárspolgári életszemlélet ellen. Nem hisznek örök és állandó normában, állandó kísérletezés költészetük a pillanat megragadása érdekében. Egyik jellemző lélekállapotuk a dekadencia. A művésznek mindent szabad, a művésznek mindent ki is kell próbálnia. Kozmopoliták és "ragadozók": semmi sem szent számukra. Az impresszionizmus fedezi fel újra a távol-keleti és az ősi kultúrákat, hozza divatba az európai irodalomban ismeretlen formákat, nyelveket, műalkotásokat. Miközben elvet mindent szabályt, fontosnak tartja, hogy a valóság megragadásához minden eszközt kipróbáljon. A szép és a rút kategóriáit szintén használja, de számára a rút élménye nem az elmélyüléshez vezet, hanem a karikírozáshoz. Szerepjátékaiban borzong, de a szerepet nem veszi komolyan: azonnal vált. A művek témája az élet örömei vagy a halál eljövetele. Emlékképként idéződik föl valamilyen pillanatnyi hangulat, érzéki benyomás, cselekvésmozzanatok sorozata. Az egymással keveredő érzetek igazi kifejezői a szinesztéziák. Igen nagy a jelzőként szolgáló melléknevek aránya! A színek, árnyalatok, a látási képzetek elterjedtségében és elsőbbségében a festészeti impresszionizmus hatását lehet föltételezni. A metaforák a táj és a környezet megjelenítésében játszik nagy szerepet. Fontos jellemvonás még az ún. összképegység. A felidézett hangulat szintézis is egyben, azaz mindennek ezt az egységet (és ezt a hangulatot) kell szolgálnia. A szerkezet egy vezérszóval kezdődik, amelynek jelentését a részletezés (és hangulatfinomítás) taglalja. Az impresszionista művész nem "rendezi" ezt az összképet, hanem hagyja megszületni. A zeneiséget a ritmuson kívül a hanghalmozással, illetve a hangszimbolikával érik el.

PÉLDA  

Oscar Wilde: Impression du matin

Amely életművekben eluralkodott (Juhász Gyula, Tóth Árpád), ott könnyen az egyhangúsághoz vezetett. Szerencsére könnyen kapcsolódott más irányzatokhoz: a szecesszióhoz, a szimbolizmushoz és a naturalizmushoz.

PÉLDA 

Tóth Árpád: Sóhaj (részlet)

Összefoglalva az impresszionizmus stílusjegyei:

• a művek a jelenség és a hangulat megragadására irányul (filozófiai kérdésekkel nem vagy alig foglalkozik)
• az érzékszervek valóságészlelő fontosságát hirdeti
• a művek központi témája az élet örömei vagy a halál eljövetele
• a zeneiséget, a ritmust és az alakzatot fontosabbnak tartja a képnél és a tartalomnál

Impresszionizmus divatos műfajai:

1. Líra: Egészében érvényesül a klasszicizálódás és a forma tisztelete. Sok költemény ars poétika is egyben:

- dal
- elégia
- tájleíró költemény
- életkép
- jellemrajz

2. Epika: a próza háttérbe szorul, inkább a rövidebb műfajokat kedvelik:

- elbeszélés
- novella

3.  Dráma: teljesen háttérbe szorul

Az impresszionista stílusirányzathoz tartozó műalkotás fölismerése kevés gondot okozhat: zeneiség, árnyalatok, hangulat, pillanatnyiság. Mindezek mögött az alaptétel: a világ egynemű, a pillanatban a jelenség és a lényeg eggyé válik, mert egyébként is egy. A zeneiség mellett nagy szerepet kap a retorikai szerkezet és a képi világ is.

Korkép