|
A
stílustörténetek általában nem tulajdonítanak fontosságot a 19. század második
harmadában kialakuló, a közösségi kultúrában a harmadik harmadban fölvirágzó (s
mert ez az időszak az egységes nemzetté alakulás "gyakorlati szakasza") és a 20.
századi közgondolkodást megalapozó
túlélő irányzatoknak. Pedig a szépirodalomban
az esztétikai minőségekkel operáló művészek és irodalomtörténészek tudják, hogy
létezik az a "közköltészet", amelyik nem sokat törődik a kulturális
"értékekkel", hanem fogyasztóként tekint az irodalomra.
A továbbiakban megkísérlem összefogni a tradíciók címszavával az ebben közös
irányzatokat. Három irányzatról lesz szó: az ún. nép-nemzeti irányzat
stílusáról, az akadémizmusról és a historizmusról.
Mit
jelent az ún.
nép-nemzeti irányzat stílusa?
Az irányzat kezdeti szakasza a Petőfi-epigonok megjelenése volt. Nem szabad ezt
csak a szabadságharc bukása miatt kialakuló "űrnek" tulajdonítani: azért
jöhetett létre, azért terjedhetett el, mert szükségletet elégített ki.
A Bach-korszak végére kialakult a művészi értékű szépirodalomnak olyan
összefogása, amelyben a kritikusok és az alkotók mindent elkövettek -
adminisztratív eszközöket is felhasználva -, hogy ezeket a "szerzőket"
kiszorítsák. A gondot azonban az jelentette, hogy az 1860-as évektől kezdve az
irodalmi közélet állami pozícióiba olyan kritikusi, elméletírói gárda került,
akik a 20. század első negyedéig irányították nemcsak a művészi világot, hanem a
közoktatást is.
A létrejövő nemzeti klasszicizmus az 1840-es évek népiességét és
egy általuk definiált realizmust kapcsolt össze eszményi mintának - s ehhez
mérte mind a külföldi, mind a belföldi alkotókat. A korszak szerzői nem a
kivételek (Arany János például), hanem az illeszkedők: Lévay József, Komócsy
József, Szabolcska Mihály és mások.
Ezekhez képest kell újítani - s nem a "nagyokhoz" kapcsolódni a kísérletező
fiataloknak.
 PÉLDA
Tóth Kálmán: Csak hízelegj, édes fiam
(részlet)
Könnyű ez az
egész élet,
Könnyű bíz ez, nem nagy titok,
Kutyának is egyszeriben
Ajtót nyitnak, hogyha nyihog.
Ágy alatt, ha macska fázik,
Azt se kérdik, ottan mi van ...
De ha cincog - ágyba teszik ...
Hízelkedjél, édes fiam.
Bolond az a víz is, amely
Zuhataggá alakul át,
És nekimegy a szikláknak,
S összetöri rajtuk magát...
Másik víz, a sziklát nyalva,
Utat lel hasadékiban,
Sőt elmossa a sziklát is, -
Hízelkedjél, édes fiam.
Mit
jelenthet az
akadémizmus?
Az akadémizmus a klasszicizmushoz hasonlítható abban az értelemben, hogy
a már bevált romantika és realizmus eszközeit és
esztétikáját tették követendő eszménnyé:
talán csak annyiban különbözik az előbbitől, hogy míg abban a kialakulás nyomai
megtalálhatók - ebben a szabályosság már
uniformizálja a különféle irányzatokat.
PÉLDA
Karinthy Frigyes: Martinovics
(részlet)
Eloször Sigrayt
vezették köztük el,
Szolárcsik felbukott a lépcsőkhöz közel,
Szentmarjai vadul ellökte a papot,
Hajnóczy sírva ment, Őz Pál viaskodott.
Martinovics - így beszélik a régi krónikák -
Ájult volt, amikor a padra hurcolák,
Nyitott, tajtékos ajkán sápadt mosoly, fakó,
Két hóna alá nyúlva cipelte a bakó.
Kuszált, vizes haja, sovány gyerekfeje
Rácsuklott csendesen a hóhér keblire.
S melyet nyirkos pirossal az alvadt vér elöntött,
Két karja átölelte szelíden a fatönköt.
Mit
jelenthet a historizmus?
A historizmus is kötődött ehhez a művészetfelfogáshoz, azzal a különbséggel,
hogy benne a különböző korábbi irányzatok
eszközeit, sajátosságait használták vagy elegyítették.
Az irodalomban a századforduló kedvelte - definiálása nélkül. Hamisítási
botrányok és magyarkodó nóták jelezték az
 ezeréves Magyarország lakóinak nemzeti
öntudatát. A historizmus klasszikus példája lehet a Rákóczi induló. Sok vita
folyt nemcsak a zenei berkekben, hanem az újságírói közéletben is a Rákóczi
induló kialakulásáról. Az bizonyos, hogy az ún. Rákóczi-nóta dallamvilága, zenei
motívumai a 18. században, a Rákóczi-szabadságharc bukása után alakultak ki. A
zenei motívumok európai közkinccsé lettek, így komponálhatta meg
Berlioz a maga Rákóczi indulóját.
Az induló gyorsan (rejtett német-ellenességének is köszönhetően) a nemzeti
kultúra részévé vált. A századforduló, de gyaníthatóan inkább már a 20.
században megszületett, sőt az ifjúság hazafias nevelése érdekében hamar el is
terjedt az induló szövege is. Szerzője az ismeretlenségbe húzódott, ezzel is
segíteni kívánta a népénekké válást. A szöveg itt maga helyett beszél: ritmusa
egy ideig követi a berliozi ütemeket, ám ez láthatóan és hallhatóan egyre
nagyobb erőfeszítésébe kerül, végül még hamis archaizálásba is fog, csakhogy
megőrizze a hasonlóságot. A tartalomról pedig világosan látható, hogy egy
elvetélt fűzfapoéta igyekszik megfelelni a vezérkari századosok kívánalmainak. A
"rekonstruált" szöveg:
PÉLDA
Rákóczi induló
- Magyarok Istene, rontsd a labanc erejét!
Közeleg az óra csata riadóra
Hogy a magyar akarata, csata vasa, diadala
mentse meg a szomorú hazát.
Hős Rákóczi népe, kurucok, előre!
Diadal veletek, ellenes feletek letiportátok,
verje gonoszokat átok!
Már a hazán íme újul a vész,
Íme a gonoszok seregi fenyegetik.
Hej! Hova lettek a hős daliák?
Hova lettek a hős, a derék vezetők,
A szegény nép sokezerje,
A legigazabb dalia vezér
Bujdoshatnak most szanaszét.
Lobogónk magasan, ez a büszke nemzet újra talpon áll.
Aki előtt ellen soha meg nem áll
csak elő, csak elő, csak előre!
Szabadon él a magyar vagy érje a halál.
Mert a magyarok Istenére, szent nevére,
esküt esküre teszen e hős nép:
Míg ragyogón kel a nap az égen,
Rab a magyar soha, soha, soha, soha, sohase leszen.
Összegezve - mi
a lényege a tradíciók őrzésének?
A hagyományok átörökítése a 19. század második felétől annyival is könnyebb
volt, hogy az intézményesített oktatás és kulturális élet a múlt felé fordult: a
század első felének kialakított stíluseszközei és költői nyelve vált
meghatározóvá. A három csoportot talán a téma és a témakezelés különbözteti meg
egyedül - sok alkotás magyar nótává, indulóvá válva örökítődött tovább: jelezve
a közönség szükségletét és igényszintjét.
|
