|
|
-
Előszó helyett -
Mit is írhatna egy "költő" főleg egy első könyves a saját
verseiről?
Nos ha nem dicsérem, álszerénységgel vádolhatnak a becses olvasók
/amennyiben lesznek olvasóim/. Ha dicsérem, beképzeltségnek tűnhet.
Választom tehát az arany középutat, ami nem más mint az, hogy beszéljenek
helyettem írásaim. De mivel ez látszólag menekülés a megmérettetés és
értékelés elől ezért néhány mondattal kiegészítem, hogy mentsem a
menthetőt.
Nos az "Elfoglalt verssorok" azokhoz szólnak akik felismerik
magukat egy-egy versben. Akik azonosulni tudnak írásaim gondolatvilágával.
A szerelemmel, szenvedéllyel, csalódással, örömmel, bánattal, az emberi
kapcsolatok kuszaságával, egy táj szépségével egyszóval az élet talán
aprónak látszó de nagyon is fontos és meghatározó mozzanataival! Szóval
nincs benne csoda sem varázslat pusztán érzelem. S bár tudom, hogy verseim
többsége /természetszerűleg/ saját élményeimből, érzéseimből táplálkozik a
célom az, hogy aki olvassa szintén "ELFOGLALHASSON" magának egy-egy
verssort.
Ha ez megvalósul nem írtam hiába...
Móczár Csaba
|
