Amaral:
Nyár / Días de Verano
Eltűnt a nyár napvilága.
Nem kérhető több pardon.
Sebem sem enyhül, hiába
gyógyítom,
nem gyógyítom.
Sem öleléssel, se sóval,
melengető búcsúszóval:
hűvös tekintetű vád vagy,
mondanám,
bent tartom.
Nem fűt gyújtósnyi szó,
se szemernyi szikra,
tőlem elbujdosott
a nyár eltaszítva.
Eltűnt a nyár napvilága.
Hamuja rég porfogón.
Az ég is felhőkbe zárva.
A színektől búcsúzom.
Mint a Nap ritka fogyatkozása,
elengedem, megtartom:
süt még, de senki se látja.
Emlék a nyár napvilága.
Rabom lett a sok kép, gyönge láng:
Nem tudhatod soha, mit vitt magával,
Nem láthatják, mi tűnt el a nyárral.
Nem fűt gyújtósnyi szó,
se szemernyi szikra,
tőlem elbujdosott
a nyár eltaszítva.