Femis jegyzet:
2005-ben és 2006-ban jártam a városkában. Letenyén élő kedves ismerőseim, akiket amíg élek szívembe zártam Bokrosné Kamarás Klára és párja Tibor, náluk többször jártam. Sida/Klári verseivel és novelláival köteteiben és a nemrég nyomtatásban megszűnő Hetedhéthatár magazin lapjain is találkozhattam, a személyes meghallgatáson túl. Ő az irodalmon kívül még gyönyörűen fest és rajzol is. Az egyik ajándékba kapott festménye itt baloldalt tekint rám, amikor a számítógépnél ülök.

Kedves alkotó ismerőseim közül érdemes megemlítenem még Tímár Zoltán grafikust, akiről honlapot is készítettem, és akinek egyik jellegzetes grafikája szintén szobám falát díszíti. Önmagáról így vall: "1967-ben születtem. Gyerekkorom óta a rajz a legkedvesebb időtöltésem. Tíz éves koromtól az érettségi vizsgákig a letenyei rajzszakkör tagja voltam. Nem a tájkép és csendélet érdekelt, hanem a tárgyak, minták szerkezete, a hópelyhek szimmetriája és a kristályok, hálók világa. Kedvenc festőm és példaképe Vasarely. Az ő képeiből kiindulva teremtettem meg saját világomat, csipkeszerű kompozíciók és térhatású képek sorát. 1985-ben a Zalaegerszegi Faipari Technikumban végeztem. Itteni tanulmányaim a különleges szépségű bútorok és az intarzia felé terelték érdeklődésemet, és ez máig hatással van rajzaimra is. Rajztanárommal, Bokrosné Kamarás Klárával máig tartom a kapcsolatot..."  

Zala megye és Letenye térkép

Fekvés
Letenye az ország délnyugati szögletében, Zala megyében, Nagykanizsától 22 km-re, a Mura folyó mentén fekszik. Határa 4169 ha, amely a változatos, észak-déli irányú dombokból (Julián-hegy, Öreghegy, Kecskehát, Béci-hegy) mélyen fekvő területekbe megy át. Északon Zajk és Kistolmács, nyugaton Murarátka, keleten Becsehely, délen pedig Horvátország határolja. A vidéket elkerülték ugyan a vasútvonalak, de a közúti forgalom mindig jelentős volt. Átszeli a 7-es számú főútvonal, mely bekapcsolja a nemzetközi vérkeringésbe. Letenye 1923-tól fontos közúti határátkelőhely, s ma az ország egyik legjelentősebb délnyugati kapuja. A település a Letenyei statisztikai kistérség körzetközpontja.

Történelem
Már az újkorban lakott hely volt. Első írásos említése 1341-ből való, "Letyne" alakban. Neve szláv eredetű (leto: "nyár"). Ekkor a Széchy család birtokában állott, és kiemelkedő jelentőséggel bírt a környéken. A mostani neve 1347-től változatlan. 1367-ben a király vásártartási jogot adott a településnek, amely 1498-tól mezőváros. A mai település Béc, Egyeduta, Csatár, Szentgyörgy, Letenye összeolvadásából jött létre. A török hódoltság idején többször is elpusztult, a 17. század végén elveszítette mezővárosi rangját. Később pestis pusztította a lakosságot. A törökök kiűzése után Szécsi szigethez tartozik, lassú fejlődés 1728-től figyelhető meg, ekkor Szapári Miklós birtoka. 1871-től újra mezőváros és 1971-ig járási székhely. Fejlődésnek igazán csak az 1930-as években indult újra. Előbb 1929-ben Béc -, majd 1935-ben Egyeduta községet csatolták hozzá. Városi rangját 1989. március 1-jén kapta.

A felszín alakulásában a Mura - amely ezen a szakaszon határfolyó is - jelentős szerepet játszott. A vele szomszédos, áradásoknak kitett terület szántóföldi művelésre ma sem alkalmas. A folyó szabályozásának eredményeként a határ déli része legelőként, rétként, szántóként hasznosítható. Északról erdőkkel és szőlőkkel betelepített dombvonulatok tagolják, amely a Zalai-dombság részét képezi. A határ keleti részén lankás szántók láthatók. A települést észak-dél irányban a Murába ömlő Béci patak szeli át. Talaja általában közép-kötött agyag. Az árterületen löszös, jó termőföld is található. Savanyú erdőségi talaj csak a terület kisebb részén akad. Ez helyenként a sok csapadéktól kilúgozott, mészhiányos. Az éghajlat szélsőségektől mentes. Az Adriai-tenger közelsége és a Mura-medence befolyásolja a térség időjárását. A nyár mérsékeltebb, a tél pedig enyhébb, mint az ország keleti vidékein. A mediterrán központból érkező szubtropikus légtömegek hatására a vidék kedvezően csapadékos. Főleg május-júniusban és október táján esik gyakran. A földrajzi adottságok, a Mura és a sok erdő mindenkor lehetőséget nyújtott az itt élőknek halászatra, vadászatra és a legkülönfélébb erdei termékek hasznosítására. A település határában mindig jelentős volt a szőlőművelés. A lakosság kevés földjén főleg gabonát, kukoricát és burgonyát termelt. Az állattartásra, hosszú időn át a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés volt a jellemző.

Panoráma képek a városról és a vidékről a Mura folyóval

Látnivaló
A város északi határa mentén jutunk el a híres-neves letenyei szőlőhegyekre, köztük az Öreg-hegyre, Béci-hegyre, Kurta-hegyre és Kecskehátra is. A szőlőhegyen található egy faborona pince, amely a túrázók útközben megpihenését szolgálja. A település déli határában kanyarog a szeszélyes Mura folyó, amely horgászásra és vízi evezésre is alkalmas. Vadregényes tája lenyűgöző látványt tár az ide látogató vendégeknek, turistáknak. A bájos település közepén csörgedez a Béci patak, rajta fahíd, ami arról árulkodik, hogy fafaragó tábor működik itt minden évben. Ennek bizonyítékai a várost több helyen díszítő, helyben készült fából faragott szobor.

Szentháromság római katolikus plébániatemplom
A város központjában, főtere mellett magasodik a Szentháromság templom. A barokk templomot 1765-ben építtette Szapáry Péter. Gazdagon díszített, felül angyalszobrokkal ékesített főoltárán kívül érdekes a mellékoltáron lévő Mária kegykép és a két szent király, István és László szobra. A templomhajó bal oldalán elhelyezett barokk festményen Szent István ajánlja fel koronáját Máriának.

Szapáry-Andrássy kastély - Művelődési Ház
Letenye városközpontjában, a templom közelében található a Béci-patak partján, impozáns ősparkban áll. A 18. században a Szapáry család építtette a kétszintes kastély épületét, amit 1820 körül klasszicista stílusban átalakították. Eklektikus homlokzatát a 19. század második felében kapta. A kapu feletti, nyolc oszlop által tartott erkély, az emeleti ablakok feletti konzolos párkányok és a háromszög alakú oromzat egyéni külsőt kölcsönöznek a kastélynak. A 19. században az Andrássy család birtokába került. 1950-től művelődési ház (Fáklya Művelődési Ház).

Helytörténeti kiállítás
A Fejezetek Letenye történetéből című állandó helytörténeti kiállítás fotókkal, dokumentumokkal, tárgyakkal és régészeti leletekkel mutatja a be a város történetét. Készült Letenye első írásos említésének 650. évfordulója alkalmából 1997-ben. A várostörténeti kiállítás a kapualjtól jobbra, három földszinti teremben kapott helyet. A kiállítás időrendben mutatja be a város és környezete történeti emlékeit az őskortól 1997-ig, megnyitásának évéig. A régészeti feltárásokból származó, őskori, római kori és középkori leletek bőséges történeti magyarázó szöveggel és ábrákkal együtt, közérthető formában tárják a látogató elé a város régebbi múltját. A 19. század és a 20. század elejének emlékeit a "Pásztorélet - pásztorművészet", az "Amit az erdő adott..." és "A letenyei fafaragó műhely és alkotói" fő témakörökbe csoportosítva tekinthetik meg. A leghangulatosabb, és a legtöbb figyelmet vonzó rész a 3. teremben berendezett, a 19-20. század fordulójára jellemző szobabelső.

Kastélypark
A park értékeiből kiemelendő egy 550 cm törzskerületű és 30 méter korona átmérőjű, több mint 500 éves platánfa, két tiszafa, valamint a kocsányos tölgyek. Csaknem száz fajból áll a lomb- és tűlevelű fa- és cserjegyűjtemény. A második világháborúban súlyos veszteségeket szenvedett kastély hatalmas parkjából mindössze 5,6 hektár maradt fenn, de a változatos fajösszetétele miatt ma is jelentős. A fentieken kívül érdemes megemlíteni a két trombitafát, és van itt gyertyán lugas is.

Városi Könyvtár
A kastély háta mögött a csodálatos parkban lelhető fel a város fa építményű könyvtára is. A letenyei Városi Könyvtár integrált intézményként működik a Fáklya Művelődési Házzal. 1950-es megalakulásakor a művelődési ház épületében kapott helyet. Az állomány gyarapodása szükségessé tette az alapterület növelését, az elhelyezés korszerűsítését. A város vezetése a 80-as évek végén új könyvtár építésében gondolkodott. A kastélyparkban 1993-ban épült fel az organikus építészet megragadó példája, a Makovecz Imre által tervezett, fából épült, félgömb alakú, de héjszerkezetes tetővel borított Városi könyvtár épülete. Azóta méltó környezetben - a több száz éves platán szomszédságában -, optimális körülmények között vehetik igénybe az olvasók a könyvtár szolgáltatásait. Az évek során bebizonyosodott, hogy megfelel a használók által támasztott követelményeknek; nemcsak megtartotta, hanem növelte is kultúraközvetítő szerepét a település életében, s mint építészeti remekmű is nagyon sok érdeklődőt vonz.

Torzó nő és Olvasó nő szobor

Torzó szobor
Alkotó - Ljudent Mindek, anyaga márvány - (A Városi Könyvtárban)

Olvasó nő fa szobor
Alkotó: Cikac, 1994. Fa talapzaton ülő könyvet olvasó nő fa szobra. (A Városi Könyvtár bal oldalánál)

Termálfürdő és Kemping
A park mögött húzódik a város strand- és termálfürdője. 2003-ban a Letenye városi termál program első üteme valósult meg, melynek keretében az 50 °C fokos termálvízre épült fel két melegvizes medence (egy 660 m2 vízfelületű felnőtt- és egy kör alakú 113 m2 vízfelületű gyermekmedence), valamint egy vizesblokk és öltözőket magába foglaló szociális épület, röplabda és strandfoci pálya. 2007-ben elkészült a tanmedence és ülőmedence is. A nagymedence vize 28 °C fokos, a gyermek- és a tanmedence 32 °C fokos, az ülőmedence pedig 35 °C fokos melegvizet biztosít. A termálfürdő vízét a legmodernebb eljárással fertőtlenítik - az ún. DEWAN nevű fertőtlenítőszerrel -, amely bőrbarát, a szemet nem irritálja és a vizet lenyelve sem károsítja a szervezetet. A tág, nagy szabad tér, az erőt sugárzó hatalmas zöld felületek kitűnő alkalmat kínálnak a szórakozásra és a felüdülésre. A fürdő és a hozzá tartozó kemping kb. 3 hektár nagyságú parkosított zöldterületen fekszik, mely része a Szapáry kastély ősparkjának. A termálfürdő tavasztól ősz elejéig várja a pihenni vágyókat. A strand területén belül kis faházak és két apartman ház kerültek kialakításra, melyek a pihenni vágyók kényelmét szolgálják.

Városháza
A város jellegzetessége a Városházán, Kustár Zsuzsa (kisképen) iparművész által 1988-ban készített - Párosító szerelem meséje illetve Eggyé válás című mozaikfal, amely 30 m2 nagyságú, és a Letenyei Házasságkötő- és Tanácsteremben tekinthető meg.

Aranybárány fogadó
A városban számos étterem és szálláshely áll a látogatók, vendégek és a Horvátországba utazók részére. Ezek egyike ez, az 1800 körül barokk stílusban épült fogadó.

Közúti határátkelő
Júniustól augusztus végéig, három hónapon át a nemzetközi forgalomban is igénybe vehető a letenyei régi közúti határátkelőhely, amelyet személyforgalomban a nyári szezonon kívül csak a horvát-magyar határ közelében élők használhatnak. A két évvel ezelőtt megnyitott Letenye-Muracsány (Gorican) autópálya-átkelő mellett alternatívaként lehet igénybe venni nyáron a régi, vagyis a közúti átkelőhelyet. A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság korábbi tájékoztatása szerint június 1-től augusztus 31-ig magyar és külföldi állampolgárok személygépkocsival, motorkerékpárral is igénybe vehetik a régi határátkelőt; a nyári hónapokon kívül azonban csak a Zala megyei, valamint a horvátországi Muraköz és Varasd megyei lakosok használhatják személyforgalomban. A nyári időszakban sem változik azonban az autóbuszokra és a teherjárművekre, valamint az autópályáról letiltott más forgalomra (így a gyalogosokra, kerékpárosokra és segédmotor-kerékpárosokra) vonatkozó szabályozás. E szerint az autóbuszoknak egész éven át az M7-esen működő Letenye-Muracsány (Gorican) autópálya-átkelőt kell igénybe venniük, a teherjárművek, továbbá a kerékpárral, kismotorral vagy gyalog közlekedők pedig kizárólag a régi közúti átkelőt használhatják.

Honlap - http://www.letenye.hu/

Külön képek: Templomtorony a zöldben, első világháború emlékmű szemben és oldalnézetben (2 kép), második világháború emlékmű, mellette Kossuth Lajos szobor, Letenye panoráma képeslap, Városi könyvtár képeslap, Termálfürdő képeslap.