-
jambus
-
Arkhilokhosz ókori
görög író által megteremtett emelkedő versláb, egy rövid és egy hosszú
szótagból áll.
-
-
japonizmus
- A japán művészeti stílusok hatása
az európai művészetre.
-
-
jellemkomikum
-
A komikumnak az a
fajtája, amely esetén a komikus helyzet hőse nem a külső körülmények
alakulása, hanem saját tulajdonságai révén válik nevetségessé.
-
-
jelenet
-
A drámai művek
hagyományos - a felvonásnál kisebb - szerkezeti egysége a reneszánsz
óta. Leggyakrabban a szereplők ki és bemenetele húzza meg a határait, de
az újabb drámairodalomban gondolati, tartalmi egység is lehet.
Dramaturgiai szempontból megkülönböztetünk jelenettechnikára és
felvonástechnikára épülő drámaszerkezetet. A jelenettechnika főleg az
angol reneszánsz színházban alakult ki Marlowe és Shakespeare munkássága
nyomán, míg a felvonástechnika a francia klasszicista színházhoz
köthető.
-
-
jelző
-
Stíluseszköz, olyan
szó vagy szócsoport, amely a mondat más részével szószerkezetet alkot. A
szintagma másik, névszói tagjának külső, belső jellemzőjét, sorrendi
helyét, helyzetét, mennyiségét, birtokosát fejezi ki. Így a mondatrészek
között talán a legnagyobb a stilisztikai szerepe, lehetőségei a
hatáskeltésben a legszélesebb körűek. Hatását szemlélteti a hangulat
jellege, megkülönböztető funkciója, sőt szófaja is erősítheti.
-
-
jezsuiták
-
Jézus Társaság,
alapította a spanyol Loyolai Szt. Ignác 1534-ben. Céljuk az egyházon
belüli eretnekség elleni harc volt, vezető szerepet játszottak az
ellen-reformációban. Hittérítő szerepet vállaltak az felfedezők és
gyarmatosítók által feltárt új területeken.
-
-
jokulátor
-
Középkori vándor
énekes Európa szerte elterjedt neve. A latin ioculator (bohóc,
nevettető) a francia nyelvben jongleur lett. A 11. században ez még
énekmondót jelentett, a kóborló hegedős dalnokok krónikás énekeket,
továbbá fablieau-kat, prózai történeteket, legendákat adtak elő a
kastélyokban, településeken. Éneküket zenei aláfestésen kívül
szórakoztató mozgással, tánccal kísérték.
-
-
jeremiád
-
A bibliai Jeremiás
próféta nevéből: panaszos, siránkozó hangvételű verses műfaj. Az
elnevezés az Ószövetség egyik kanonikus, általában - tévesen
-Jeremiásnak tulajdonított nagy prófétai könyvére (Siralmak könyve)
utal, mely Jeruzsálem pusztulását panaszolja, s rendszerint ennek
hangvételét követi minden jeremiád is. Hangulata komor, mondanivalója
egyszerre vallásos és hazafias.
-
-
jugendstil
-
- Német szó, a szecesszió
Németországban honos elnevezése.
|