(avagy miért nincs Mayának barátnője…)

Maya idegesen toporgott a Petőfi mozi előtt a járdán.
10 perc múlva kezdődik a híradó - gondolta, és Áginak se híre, se hamva. Pedig tegnap este mennyire erősködött, hogy csak vegyem meg neki is a jegyet, és találkozunk a mozi előtt. Biztos jó lesz a film, már annyit hallottak róla a Januszban a csajoktól, már többen látták a gimiből. Maya órákig állt sorba jegyért, végig azért drukkolva, csak el ne fogyjon a jegy, mire sorra kerül. Amilyen balfék, még ez is előfordulhat. De nem, minden rendben volt, az utolsó jegyek közül jutott neki kettő. Nem is volt már ideje hazamenni, anya biztosan ideges lesz, ha hazaér a film után. Nem baj, állítólag megéri! Majd valahogy kiengeszteli anyát, csak Ági jönne már. Na tessék, már csöngetnek, nemsokára kezdődik a híradó vetítése, csukják be az ajtókat. Mindegy! A film még nincs veszve! Gyorsan végiggondolja, mennyi időbe telik, amíg elszalad a Lánc utca elejére, ahol Ági lakik. Valami baj történhetett! Mostanában elég furcsán viselkedett Ági?
Egy kis lelkiismeret furdalása is volt, hiszen amióta Kati néninél megismerkedett Lacival, kevesebb ideje jutott barátnőjére. Kati nénihez járt segíteni, hiszen az "ófőnek" balesete volt, bottal járt, nem bírt emelni, cipelni. Így Maya minden nap suli után hazakísérte, vitte a csomagját, bevásárolt, ha kellett segített a ház körül. Hetente egyszer kora délután kártya-parti volt Kati néninél. Párban kanasztáztak, egy ilyen alkalomkor mutatták be Mayának Lacit is, mert hiányzott az egyik kártyapartner, az helyett állt be. Kicsit megfordult a világ, felnőtt férfi volt Laci, legyezte a hiúságát a 17 éves kamaszlánynak a hódoló. Beleborzongott, ha véletlenül hozzáért a karjához, kezdődő vágyai jelentkeztek, még a levegő is felforrósodott Laci közelében. De jó is rá gondolni. Ma nem ért rá, fontos dolga van, - mondta. Ezért is találkozott Ágival, nyakukon az érettségi, tanulni is kell, meg a szerelem, egyre kevesebb ideje volt barátnőjére, röstelkedett is miatta. Egy hete, hogy összefutottak a Sallai utcában Ágival, akkor mutatta be neki a Férfit, Ági grimaszolt, meg elpirult, bár nála könnyen ment a pirulás. Másnap közös tételkidolgozás közben majdnem össze is vesztek, mert Ági leszélhámosozta az udvarlót.

- Nem is ismered? Miért bántod? - mondta Maya
- Naná, mert Te amilyen szédült tyúk vagy, észre sem veszed, hogy csak "azt" akarja!
- Micsodát?
- Hát lefektetni, te lökött! Ez is egy skalpvadász!

Maya megsértődött, hogy mondhat ilyet? Már csak Kati néni miatt se tenné ezt, különben is, semmi jelét nem mutatta. Maya is verseket írt titokban egy ideje, Laci is. Néha randevún egymás verseit olvasták, Laci ügyesen irányította a lányt. Szó sem volt testiségről, sőt, Maya már néha arra gondolt, miért nem vonzza a férfit? Egyszer még rá is kérdezett, de Laci azt válaszolta: - Jól van ez így, többet jelentesz nekem...

Maya megnyugodott, de egy ideje kerülte Ágit, a suliban is. De nem szerette volna, ha megszűnik az évek óta tartó barátság egy fiú miatt, ezért is örült Ági ötletének, hogy menjenek közösen moziba. Nehéz volt időt szakítani rá, de kapóra jött, hogy ma Laci sem ért rá.

Csak nem történt Ágival valami? Csak nem lázasodott be? Szinte futott már, sikerült annyira belelovalni magát az aggodalomba. Még egy sarok, és ha befordul, az már a Lánc utca. Szaladva vette be a kanyart, aztán megtorpant! Szinte földbe gyökerezett a lába...

Az utca túloldalán egy összefonódott párt látott, egymást ölelve, markolva, tépve, szaggatva ölelkeztek, és vadul csókolóztak. Ági és Laci volt. Maya végre megfordult és futott volna el, amikor Ági észrevette. Odajött, és elkezdett magyarázni valamit, de a lány nem hallotta. Ellépett mellőle és könnyeit nyelve futott, csak futott, legszívesebben kifutott volna a világból...

***

Három hónappal később történt valami...
Laci az eset után eltűnt a semmiben. A lányok, ha nem is voltak már igazi barátok, de osztálytársak maradtak. Maya, ha tudott továbbra is segített Áginak, főleg az irodalom tételeknél, vers kikérdezésnél, hiába az irodalom volt a kedvenc tantárgya. Ági laktanyával szemben lakott, meg is jelent hamarosan Peti, a katona udvarló. Helyes, udvarias srác volt, amolyan jámbor, megilletődött ember, valahonnan az Alföldről került ide szolgálatra. Néha találkoztak Áginál, amikor a lányok együtt tanultak, így Ági bemutatta Pétert Mayának is. Váltottak néha pár szót, azután Maya hazament.

Szavalóverseny volt a Tiszti klubban. Maya is mondott verset, minden kulturális rendezvényen ott volt a városban. Szülei öntevékeny színjátszók voltak, szinte az anyatejjel szívta magába a kultúra szeretetet...
Legnagyobb meglepetésére Péter is ott volt, az Ági Petije, sőt, szavalatával még díjat is nyert.
A műsor végén szólt a fiú, hazakísérheti-e? Természetesen, majd baktattak a rövid úton és beszélgettek, költőkről, versekről. Hamar hazaért Maya, köszönt volna el, amikor a kiskatona zavartan tartóztatta, hogy valamit mondana, ha nem haragszik meg.
- Mond csak - felelte a lány
- Ne haragudj, de többször volt alkalmam beszélgetni veled, mint most is. Rájöttem, mennyire hasonlóan gondolkodunk. Szeretnék inkább veled járni. Természetesen előbb szakítok Ágival, és elmondom neki, ez az én kötelességem.
- Péter, Te egy nagyon rendes fiú vagy, de nem. A barátnőmmel jársz, nem tehetem. Továbbra is maradj Ági mellett, ami most történt, azt legjobb, ha elfelejtjük mindketten.

Két héttel később szüretre volt hivatalos Maya is, Peti is. Az eset óta nem találkoztak. Szüret alatt egyszer Ági félrevonta Mayát.
- Nem akarsz valamit mondani?
- Nem. Miért? Mi van?
- Petiről sem akarsz semmit mondani?
- Nem.
- Akkor Te nem is vagy a barátnőm. Peti most mesélte, hogy kikezdett veled, igaz?
- Nem egészen kikezdett. Beszélgettünk, de szerintem csak a szavalóverseny, meg a nyeremény hevében meggondolatlan volt.
- Áruló vagy? - mondta Ági.
- Ha így gondolod, akkor én nem vitatkozom. Szia!

Az eset óta nem volt Mayának barátnője, csak fiú barátja. Nem tud megbízni egy lány barátságában sem.

2006.