Embernek lenni - nehéz. Életünket végig kíséri a félelem és a szenvedés. A Föld, a küzdelem színtere. Amikor megszületünk, kiesünk a "szeretet egységéből" - gyengék vagyunk. Csepp a tengerből. Az EGÉSZ hiánya kíséri életünket, ezért szeretnénk tartozni valahová, társhoz, csoporthoz, keressük az elvesztett egységet. A "magány" didergő állapot. A CSAK okos ember szívtelen - nyomorék. A CSAK szerelmes ember esztelen, ábránd- és vágyvilágban él - ámokfutó. Az első szigorú, a második túl engedékeny. Akinek életében megtalálható a feltétel nélküli szeretet, így gondolkodik: Ha szeretek, beléd bújok, úgy, hogy kinyílsz és befogadsz, én, pedig nyitott vagyok. Meg kell ismerni a másikat, ne zárkózzatok hát mereven el!

Miért akar az ember mindig megfelelni másoknak? Miért van szükségünk visszajelzésekre, megerősítésre? Miért fontos, hogy szeretnek-e vagy sem? Semmi másra nem vágyunk jobban, mint egy kis figyelemre. Reszketünk, didergünk magunkban, magányosan született világunkban. Könyörgünk az észrevételért. Semmik vagyunk és vacogva vágyunk valamire: ..vedd észre, itt vagyok, szerethető vagyok.. egyedül vagyok... szeress...

A szeretet képessége nagy kincs.

Miért van olyan ember, aki nem tudja megérteni az őszinte, tiszta szeretetet? Miért nem tudja megérteni, hogy igenis van: harmónia és tisztelet és alázat a másik ember iránt? Miért gondolják néhányan, hogy hiányzik a világból az őszinte szó, az érdek nélküli szeretet? Miért nem hiszik el, hogy igenis VAN szeretet, és VAN olyan ember, aki ha leírja, elmondja, versbe és prózába önti, elénekeli, lefesti, szoborrá formálja két kezével, azt úgy is gondolja, érzi, és olyan érzésekkel adja át? Miért nem lehet HINNI ma? Milyen boldog lenne sok ember, ha el tudná hinni, hogy minden ember egyszeri és megismételhetetlen! Minden ember szeretnivaló lehet! Ismerd meg a másikat, mielőtt véleményt mondasz... Tovább megyek, ismerd meg önmagad, fogadd el magad, szeresd önmagad, bízz magadban! Akkor tudsz szeretni másokat, akkor elhiszed, hogy lehet téged szeretni! Bízzál az emberben... A szeretet, szeretetet szül, akkor kapsz, ha adsz. A szeretet erő, kulcs, hogy élni tudj, és élni hagyj másokat. Mikor hiszitek el emberek, hogy ez nem szólam?! Egyre többen vannak, akik ezt tudják, és ettől boldogabbak - kövessétek őket! Érzem én, ha valaki bajban van, szavaimmal segíteni szeretnék, de ha nincs HIT, akkor nehéz. Mindannyiunkat ér csalódás, az a nehéz, onnan talpra állni. Érzékenyek vagyunk, mi emberek mind. Az a legfontosabb, hogyan tudunk felállni egy csalódás után, hogyan tudjuk feldolgozni, lerázni és újra hinni. Hinni és várni a csodát. Mindhalálig.

Szerintem nagyon fontosak a kapcsolatok és a barátok. A beskatulyázó elvárásoknak ellenállok, ha ettől egyéni a látásmódom - vállalom. Nem félek a csendektől. Néha, egy beszélgetés közben a csönd sokkal többet mond el, minden szónál. Bizalom kell ahhoz, hogy az ilyen csendek megszólaljanak..

Csetlek - botlok ebben a világban, és bizonyosságot keresek.

Pécs, 2009. szeptember 15.