2009. április 25. keleti városrész, Origó – Ház udvara – arccal és tettel a hagyományok felé..

Javában készülődtek a felvonulók dél után, amikor odaértem. Az udvaron sorra érkeztek az Ostoros felvonulás jelmezbe öltözött résztvevői, színpompás, maguk által készített öltözetben. Láncos mellények, fémes, míves sisakok, pajzsok, íjjak a kézben, lelkesedés a szívben, s a szemben, kipirult, izgatott arcok – színpompás látvány volt. Szabolcs vezér és a környékbeli nemesek, hipp-hopp, a 21. század küszöbén előttünk teremtek. Az ifjúság sorfala játékos derűvel és tisztelettel, méltóképpen képviselte a történelmi háttérrel, gazdag múlttal rendelkező települést. A múlt és a jövő megható találkozásának lehettünk szemtanúi. A hangulat vidám, gyermekek játszottak, vidám nótaszó szólt, autók jöttek egymás után, itt-ott kis csoportok beszélték meg a világ sorát. Új ismeretségek alakultak, régi barátok találkoztak, családias volt a légkör…

Kis idő múlva csend lett.

Megható, autentikus körülmények között elkezdődött a kisbíróválasztás. Egy kis huszárcsapat masírozott a tér közepére, dob-kísérettel, zászlókkal, hogy meghozzák a kellékeket, s megadják az esemény ünnepélyes kereteit. Lebedy János az íjászok vezetője, színpompás régmúltat idéző ősmagyar ruhában, néhány szót szól a tradíciókról. Kis Varga István az Origó - Ház elnöke, a kétnapos ünnepség-sorozat szíve, legfőbb szervezője, akinek fontos a múlt, a jelen és a jövő, megválaszttatott kisbíróvá. Kabát kerül a hátra, bot a kézbe, s az új bíró megköszönve a tisztséget, köszöntőt mond, remélhetőleg új hagyományt teremtve. Taps, ováció, gratulálások - majd elindul az Ostoros Népi felvonulás a szabolcsi Bródy térre, hogy ott népi parádéval, játékkal teljesedjen ki. A kis település lakóinak bemutatkozva, ím itt vagyunk, ilyenek vagyunk – emlékezz és örülj..

Szeretett minket az Isten, kék volt az ég, szikrázó tavaszi napsütés kísérte a napot.

Mi volt még? Borverseny és főzőverseny eredményeivel csigázhattuk fel érzékszerveinket. A hidasi színjátszók, "Bezzeg az én barátom" vidám előadása alapozta meg az est hangulatát. Kiss Kata énekes-előadóművész kristálytiszta hangja messze szállt, régmúlt székely és magyar dallamok szárnyán.

Nagyon szép, jó és hasznos két napot töltöttem el hét végén a keleti városrészben. Aki ott volt, igazolhatja, milyen változatos, érdekes programok voltak. Mindenki megtalálhatta a számára megfelelőt. Rácsodálkozhatott múltra, és méltó jövőképet is kaphatott. Együtt, egymásért tehetünk valamit. Példamutató, ahogyan ez a közösség megmutatta a követendő utat. Régvolt - új szokást, értéket teremtve, egyszerűen és – nagyszerűen..

Nem mondhatok mást - köszönöm.

Pécs, 2009. április 25.