folytatás
 (1906-1908)

"Új érzékek születnek bennünk, érzékek, melyek a teljes festőiség terére tudják átfordítani a szólamokat. Többé nem novellákat festünk, nem zsánerképeket, nem is lelkifurdalások és színpadi jelenetek kacskaringósságát, hanem mindent vonallal érzünk és színnel, a mi vonalaink kacagnak és sírnak, a mi színeink mesélnek rejtett érzésekről, víg kedélyről, gyermeki csapongásról vagy lelki fájdalomról."