OCSENÁS GÁBOR: A HETEDIK
előadó: szerző
A hetedik szobában
A hetedik ágyon
A hetedik vánkos alatt
Hagytam hét álmom.
Hét év múlva bontsd fel
A hetedik levelet
A hetedik sorában
Van hét üzenet
A tied a hetedik.
Hétszer olvasd el
A hétpecsétes titkot
Hétszer oldozd el
Kiáltsd a világnak
A nyolcadik napon
Hét éve írták
Örökké és nagyon!
Ollmann
Anasztázia: Szerelmünk tere
előadó: szerző
Fényben a téren
Süppedt a kavics lábunk alatt,
hinta, csúszda és hernyó között,
kéz a kézben a napsütésben,
kettőnk élő gyümölcse mögött.
Csacsogó hang, vidám arcocska
adta a délelőtt ünnepét,
kicsi fiunk elevensége
s a benépesedett, régi tér.
Újjászületésünk jelképe
lett ez a hely pillatat alatt;
szemben nyitva a boltocska még,
ahol a sok csoki leszaladt...
Hernyóháton együtt hármasban,
évek vágya itt valóra vált,
egybeforrtunk pici lényében,
láthatjuk benne a szív-csodát...
Alkony a parkon
Magasra tört fel a vízsugár,
megmutatva a szökőkutat;
újjáépült az évek során,
de a régi még az esti park.
Itt ültünk sokat, szerelmesen,
történetünk nehéz kezdetén;
morzsa jutott galamboknak is,
tőlük lábujjad féltetted még...
Sokat elvett tőlünk már a kór
és az irigy ember-tömegek,
de egymástól minket nem tudtak
elválasztani a fellegek...
Gyermekünk is nézte a vizet,
ahogy szürkületben ragyogott,
néhány lépésre a játszótér
nyújtott nekünk pihenőpadot.
Mászott a kicsi kötéllétrán,
meglovagolt nyuszit és csibét,
kavicsot szedtem cipőjéből,
ölelt hármunkat az esti lég.
Vigaszt adtam: mit elvesztettünk,
megtaláljuk, van még szivárvány,
bújtam Hozzád, s meleg arcodon
nem éreztem: elbújt a nap már...
S jött egy fiatal lány, megmentő,
megszólított s egy zsebkendőt kért,
csak minket látott most a téren,
hármunkat, s egyikünktől sem félt...
Mint egykor a néni a járdán,
ő is kettőnktől kért segítést,
együtt vezettük át az úton,
s mentünk messzi állomás felé...
Ha ránk tör szomorú sötétség,
mindig jön egy apró fénysugár,
bevilágít egy-egy kis utat:
induljunk el, félni, sírni kár!
Csokoládé is előkerült
szerelmünk kicsi gyümölcsének,
ki véd Téged nagyapjától is…
s hárman kaptunk fényt az estének...
Egry
Artúr: a szomorúaknak
előadó: Pintér Lilla
keserű,
méz-sárga serből szürcsölök
e kerti asztalnál, ellennék reggelig,
ahol
a csillagok a sötét fű között
hajnalban fényüket egyszerre meglelik.
megvagyok,
másképpen: – mindez tényszerű –
amint feszül a húr, az Isten ujjbegyén,
mikor
a vállához szorítva a hegedűt;
magának játszik a mindenség peremén
de mennyi
mindent kibírhat az ember
egyetlen éj, amíg a késeket fenik,
ahogy
a narancsfák az érő teherrel
kínjukban a földet keményre verdesik
Bartók
Anikó: Jézus hét szava a kereszten
előadó: Bakonyi Orsolya
"Atyám bocsáss meg
nekik
Nem tudják mit cselekszenek.
Atyám kezedbe ajánlom
Lelkemet."
Jézus a kereszten
Megfeszített testtel,
Fájdalom éles
Tusáján úrrá lesz
A Kínok, kínpadján.
Nem háborog, nincs jaj!
Nem kárhoztat, közben
Jár az Atyjánál.
Ajkán az alázat,
Testén a szenvedés,
Lelkében erő.
Törődés onnan, hol
Gyötrődve dacol a
Kín, mar hasít szakít,
Eleven húst szúr húr
Az elme eleven
Tisztán dolgozik.
Az agy, lassan kiold
A lámpás. Búcsúzás.
Anyját, Szent Máriát
Apostolra bízza,
Biztonban van tudja.
Gondoskodó éne
Fáklya ként ég izzva,
Haláltusát vívva.
Testén a verejték
Gyöngyözve virít, a
Bensője kiapad,
Szomjaz nedűre
de vizet nem kaphat!
Savanyú lét töltve
Ez óra, ítélet.
Beteljesedett. Dél...
Halálnak fekete
Szele, vihart vert
Felette. Atyjának
Ajánlotta lelkét.
Jeruzsálem templom
Függönye meghasadt
Örökre. Az ég is
Megtorpant felette,
Setét lett. Elvitte
A bűnt, szeretete
Itt maradt, fogadjuk
Körünkbe. Üdvözül
Ki benne hisz, Jézus
Megváltó, Ő a hit.
Az alázat, üdvös
Kebele, mindenség
Szent embere ámen... |
Serfőző
Attila: Szövet
előadó: Bakonyi Orsolya
Még néhány álmod hallgattam volna,
cserébe, hogy átszűrd bánatom,
egy-két szánalmas tettem,
pár akadozó gondolatom.
Leheltem annyi-annyi napot, míg
megérkeztél nekem,
olykor bús kezet nyújtott felém,
a kettős érzelem.
Homlokodról ajkaidig futott az árnyék,
pihegett, hátha rád találnék,
vermedbe hulló csended mesélt...
Még lüktetsz bennem,
fájsz az összes zsigeremben,
most nélküled vagyok hét káoszba
ágyazott akarás,
hiányodat zokogja minden dalom,
reszket a jelen,
borzong a "más".
M. Simon
Katalin: Nyári nap a Hargitán
előadó: Pintér Lilla
Szarvasok nyomdokában járunk,
Hol forrás pezseg gyökér alól,
Táltos fenyők éltes honában,
Hol regék kelnek ős hantokon.
Ott, ahol hajnal köntösben a nap
Vigyázó lándzsák hegyére száll,
S az ég magasán sziklák közt izzik
Merészen a havasi gyopár.
Gyantaillatot lehel az est,
S a szendergő alkonyfényben
Áhítattal kérünk mennyei
Áldást eme földi fenségre!
Kürtösi
Gizella: Árpikák
előadó: Bakonyi Orsolya
|
Döntés előtt álltam.
Abban kellett döntenem, elég erősnek érzem-e már magam
ahhoz, hogy az önmagamnak előirt harmadik csoport libát
vállaljam.
Amikor elmegy egy csoport liba, az ember telve van
izgalommal. Kell egy hét mire átértékelem, jól sikerült vagy
sem, és miben kellett volna változtatni a jobb eredmény
érdekében.
Általában a nem túl jó eredményt is sikerül pozitív oldalról
megközelítenem. A liba nevelést egy kissé a
szerencsejátékhoz tudnám hasonlítani. A siker nagy részben
attól függ, milyen lapokat kapunk és mit tudunk hozzátenni a
saját ráérzésünkkel, az állandó oda figyeléssel és a fizikai
erőnlétünkkel. A lapok az állomány és a takarmány minőségét,
valamint az időjárást jelentik. Mivel a takarmány általában
három tétel, összesen öt lapról beszélhetünk. Ettől aztán a
kívülállónak unalmasnak tűnő munka veszélyesen izgalmassá
válik. Azért veszélyesen, mert nem csak nyerni, veszíteni is
lehet. Fél házat, autót kilenc hét alatt. Nem kell hozzá más
mint két rossz lap, amitől felborul a testi-lelki egyensúly,
és mint a kártyavár omlik össze az egész. Mindaddig, amíg
ilyen nem ér bennünket, minden valamire való eredményt
pozitívan - ehhez viszonyítva - muszáj értékelni. Azt hiszem
ez a legjobb túlélő "stratégia".
A második hetet az elmaradt ház körüli munkákra, a hivatalos
ügyek intézésére és az előkészületekre fordítom.
A háztartás és az egyéb háziállatok ellátása azért
folyamatosan biztosítja az állandó munkát, csupán a mozgási
sebesség csökkenthető.
A harmadik héten már ki kellene mondani, hogy jöhet az újabb
kétezer fős pihe-puha liba társadalom, de az alvás igény és
a csontok még azt mondják: nem. És ilyenkor történik mindig
valami, amitől az ember erőre kap:
Nekem ez két kicsi sárga valaki személyében jelent meg:
Két kicsi sárga kacsát találtam egyik reggel maradék felnőtt
libáim közelében.
Nem értettem a dolgot:
A vadkacsák nem lehetnek ilyen kirívóan sárgák, hiszen a
természetben általában a pasztell színek a megszokottabbak,
főleg a földön fészkelő madarak körében: A viselkedésük
azonban nagyon otthonosnak tűnt a természetben: Ezért az sem
tűnt valószínűnek, hogy egy napos kacsákat szállító autóról
pottyantak le.
Vittem nekik inni-enni valót, amit távolodásom után
megközelítettek és az ivó edényt azonnal kinevezték
úszómedencének. A hirtelen jött komforttól olyan boldogok és
elégedettek lettek, hogy még a Nap is melegebben ontotta
fényét.
Ettől a békés hangulattól erőre kaptam. Megszületett a
döntés: jövő héten jöhetnek a kislibák.
Addig azonban helyet kellet biztosítanom a két kis világ
járó számára. Két éjszaka bent aludtak egy dobozban,
nappalra kivittem őket vissza mert láttam, ettől a
legboldogabbak Fürödtek, szemben álltak egymással, majd
sietve átbújtak a kerítésen és eltűntek a bozótban.
Egy nap látogatóm volt az egyik lakásotthonból Árpi
személyében, aki többször megszökött már az intézményből.
Mutatom Neki a két kis sárgát. Mondom arra gondolok talán
róka, vagy valami más állat szét zavarhatta a családot. Árpi
szeretettel nézegeti őket, de más a véleménye és ezt ki is
mondja.
- Az is lehet Gizi néni, hogy megszöktek
Nem tudtam megszólalni, csak néztem Rá aztán elnevettem
magam:
- Látod, mennyire igazak a közmondások? Minden ember magából
indul ki:
Ezután alig mertem rá nézni mert újra nevetnem kellett és
amilyen komolyan mondta és gondolta, nem értené mi ezen
annyira nevetséges:
Egy reggelre aztán eltűnt a két kis sárga. Órákig
hívogattam, kerestem őket. Hiába. A körülményekből ítélve az
időnként megjelenő szürke macskára gyanakodtam. Ez tűnt a
legvalószínűbbnek:
Azért maradt még egy lehetőség. Talán mégis megszöktek... |
Mészáros
Ildikó: Gondolatok
előadó: szerző
A gondolataim porba
hullottak
eső áztatta
szél cibálta
nap égette
idő marta
emberek taposták
gépek gázolták
Kerestem - nem leltem
Gondolataim!
Hová bújtatok?
Térdre borulva,
kezem kulcsolva kérem:
Maradjatok!
Gondolataim! Ne sírjatok!
tépetten
ázva, fázva
betegen, öregen, nyomorékon (is)
az enyémek vagytok!
Poros szívetekbe
friss harmatot penget gitárom
Hajnal-pír remény-dala
(ugye látjátok?)
kottát rajzol az égbolton.
TuzA S.
Tibor: VÉR ÉS HAMU
előadó: szerző
Sok tarka pillangó és dongó méh helyett,
fagyos szél süvít a bozótos felett.
Tüskés bokrokkal tűzdelt már a régi rét.
Száraz fű fedi a zsenge fű helyét.
A nap imént leszállt. Ébredez az este.
Egy őz-pár kutat itt, zöld füvet keresve.
Feléjük lopódzik egy vadász és neje.
Őz-párra néz a puskájuk páros csöve.
Hatalmas dörej és hull az őzbak vére.
Párja nem sérül, de gyorsul szívverése.
Elfut. Majd visszanéz. Könny szökik szemébe:
Nincs párja. Véres avar hajlik föléje.
Győzelmi-mosoly ül az ember-pár arcán.
Éhség érzetük kél az őz vére láttán.
Szúr, hasít a kés. A húst nyomban kifejtik,
foguk is csikordul, amint bőrét tépik.
*
Sok vad vérét ontja vadászok fegyvere.
Sok helyen vérfoltos a Mátra erdeje.
Sok esőtől oldva, mélybe fut csendesen.
Sok fű s bokor hízik azon a gyász-helyen.
Sűrűn ingerült a vadász és párja,
mert másokhoz a jó szót, ritkán találja.
Gyermeküknek sem kedvez e szülői szó.
Szeretet s barátság, így hamar mulandó.
*
Elhaladt az idő a házaspár fölött.
Fogyott az erő s a csont is könnyen törött.
Most jó lenne segítőkéz: gyermek, barát.
De a büszkeség lefogja kérők szavát.
A férj a hirtelen elmúlást választja.
Kísérőt sem enged utolsó útjára.
Kérésére hamvait széjjelszórják ott,
hol - általa meglőtt - vadak vére hullott.
Az erdők rejtekén hamut hint szét a szél.
S - mintha könnye lenne – lehull néhány falevél.
A régebben hullott, elmúlt időt takar.
S - talán - a vad vérét, még őrzi az avar.
Vér és hamu, itt, most, egymásra találnak.
Égi eső-áldás nyomán mélybe szállnak.
Nem ellenségek. Megbékéltek egymással.
S együtt előjönnek: sarjadó virággal.
Ronkov
Alex: Amikor olvasol...
előadó: szerző
...engedd, hogy nézzelek!
Fürkésszem a szemed...
Homlokod bársonyán,
a gond-íveket...
Aztán a kezed: mint mozdul,
lapoz, könyvet letesz...
Firtatnám halántékod mögött
a Szellemet, hogy változik,
amint a Vercors-i sorokat követed...
Most nem a nőt látom: a természetet!
Engedd, hogy nézzelek!
Most Kérdezek...!
Ronkov Alex:
Hiányzol
előadó: szerző
Becsukom a szemem és
látlak
Befogom a fülem és hallak
Rám telepszik a sötét - érezlek
Álmomban mindenhonnan jössz felém...
Mégis oly távol vagy...!
Ha az esti lámpaoltás után
Nem érzem magam mellett
Tested jóleső melegét.
Ronkov Alex: Amabile
előadó: szerző
A tavaszi nappal borongósan
idézi az éjszakát.
Tavaszba értünk mi egymás mellett...
...furcsán, tán szerelmesen.
Magunkban különös hangok verődnek...
...szenderegve - melegedve,
Hogy hevültükben olykor fájdalom égjen...! |
Horváth
Dávid Boldizsár: Az Örömhír!
- ért 2011 őszén
előadó: szerző
Amikor legutóbb Márk evangéliumát olvastam,
Belém sugárzott az üzenet: "Bátorság! Én
vagyok, ne féljetek!"
Máté 14:27; Márk 6:50;
Bátorság, bátorság!
Kánában vízből lett a bor!
Hívd a Gondviselést és ne légy bús-komor!
Bátorság, bátorság!
Betszaidában lett elég kenyér és hal!
És bár nagy volt a tömeg! - vésd eszedbe:
Senki éhen nem halt!
Bátorság, bátorság!
A kánaáni asszonynál megszűnt a vérfolyás!
Mindenki kaphat - egy napon gyógyulást!
Bátorság, bátorság!
Hisz Jerikóban meggyógyult a vak!
Bízz, hogy egy napon kinyílik minden ablak!
Bátorság, bátorság!
Mert Betesdában a béna újra járt!
Ha béklyóban tested-lelked: hívd őt, tekints rá!
És éld át magad is ezt a nagy csodát!
Bátorság, bátorság!
Hisz eltűnt a bőrről a lepra!
Nincs hát vétek - ha bántad - mely örökkön rád ragadna!
Bátorság, bátorság!
Ha szorongásaid száma [van] egész "légió"!
Ne félj hívni Őt! - És egy napon elmúlik benned a rebellió!
Bátorság, bátorság!
Ha kétely nélkül lépsz a pástra,
Mert éltet az Égből kapott hit!
Meglásd - fenntart téged a víz is!
Bátorság, bátorság!
Mert Lázár holta után újra élt!
Hívjad Őt, és győzd le te is - kegyelméből - a halálos csüggedést!
Bátorság, bátorság!
Ha benned a hit - mint a római századosnak - nagy!
Ez megmentheti a rád bízottakat!
Bátorság, bátorság!
Mert elszenvedte a halált!
Méltóságod - elfogadni, mit a sorsod kimért rád!
Bátorság, bátorság!
Mert legyőzte a halált!
Bízz, hogy megéred - milyen ott? - Odaát.
Bátorság, bátorság!
Mert leküldték a Lelket!
Ha nyitott vagy Rá! - az Égiek szállást vernek benned!
Bátorság, bátorság!
Mikor a kétely, és vétek mételyez!
Hagyd el őket, és már holnaptól új ember lehetsz!
Bátorság! Bátorság!...
 
 |
