egyéb országok vizuális és konkrét költészete
(angol, skót, svéd, chilei, dél-Afrika)

A háborús irodalom közül az angol az első, mert hasonlíthatatlanul a legköltőibb. Az első világháborúban Anglia többek között elvesztette egyik nagyrangú költőjét, (I. Rosenberg) akinek köze volt a vizuális irodalomhoz.

Rosenberg + Öyvind Fahlström

Isaac ROSENBERG (1890–1918) – orosz zsidó család leszármazottja, szülei Dél-Afrikából települtek Angliába. Bristolban született, festészetet és rézmetszést tanult, főleg autodidakta módon képezte magát. Tüdőbaját gyógyíttatni Dél-Afrikába utazott, majd 1915-ben önkéntesként bevonult és fiatalon elesett a fronton. Összegyűjtött verseit költő barátja, Gordon Bottomley adta ki először 1922-ben. Rosenberg ígéretes, kísérletező tehetség volt, Blake művészete és a héber mítoszok hatottak rá. A mítosz kezelése, költészetének kibontakozó jellemzői Ezra Pound törekvéseivel mutatnak rokonságot. - Az ötvenes és a hatvanas évek nemzetközi konkrét költészeti felfutása szinte egyedülállónak tűnik a modern költészeti mozgalmak egész történetében. Sorra születnek a kiáltványok, az antológiák, amelyek mind-mind hasonló módon közelítenek a költészet nyelvi struktúrájához, annak vizuális, minimalista elemeihez. - ÖYVIND FAHLSTRÖM (1928-1974) svéd–norvég–brazil művész, Sao Paulóban norvég apától és svéd anyától született, eszmélkedése eleve egy soknyelvű környezetben zajlik: angol iskolában tanul, otthon svédül beszélnek, barátaival és közvetlen környezetével portugálul érintkezik. A brazil nagyváros szellemi és életkörnyezetének meghatározó ereje elkíséri Svédországba is, ahová l939-ben költözik – háborús kényszerből: jelentős törés is ez életében –, s ahol főiskolai tanulmányok után tényleges művészi pályáját megkezdi. Eredendően írónak tekintette magát, költői és prózai szövegekkel indult, és kevesen tudják, hogy az ötvenes évek meghatározó költői mozgalmának, a konkrét költészetnek egyik elindítója volt. 1953-ban közzéteszi A konkrét költészet kiáltványát (Hipy Papy Bhuthdth Thuthda Bthudthy – Manifesto for Concrete Poetry), amely az ötvenes évek eleji nagy költői beindulásnak máig egyik fontos határköve. Elsősorban festői életművével a világ élvonalába emelkedik. A hatvanas években tartós kapcsolatba kerül az amerikai Pop Art-tal, művészi jel együttesébe ekkor kerülnek be új, nem kanonizált alapformák, mint a képregény vagy a társasjáték stb. Kimeríthetetlennek látszó invencióival és elmélyült szerkezeti gondolkodásával, továbbá eredendő multi - kultúrájával Fahlström a hatvanas évek végére jelentékenyen meghaladta a Pop Art művészi horizontját. Műveinek majdnem mindegyikére jellemző, hogy – komplex fogantatásuknak és kidolgozásuknak köszönhetően – összetett, akár váltogatható olvasatokat is kínálnak.

Dom Sylvester Houédard alkotások

Az angol születésű Dom Sylvester Houédard vagy a Fylkingen Stúdió hangköltői iskolájának egyik alapító tagja, a svéd Bengt Emil Johnson vizuális-konkrét költészete egyre inkább tekinthető írógép-grafikának – mivel ilyen funkcióban aknázzák ki az írógéptechnika rejtettebb lehetőségeit, amilyen például a változtatható ütéserősség, valamint az egymásra ütések nyomán beálló pasztell-, illetve kontraszt hatás (amit egyidejűleg a jelsűrűség, a vizuális telítettség alacsonyabb vagy magasabb fokozatával kombinálnak), vagy a finom görbületek és hullámos formák megjelenése a papírnak a hengeren történő mozgatása útján, vagy amilyenek a többszörös egymásra gépelés nyomán előálló képi lehetőségek. Dom Sylvester HOUÉDARD (1924-1992) ahogy magát nevezte DSH, brit bencés szerzetes, tudós, költő és művész. A konkrét költészet egyik jeles képviselője, az 1960as évek elején rendszeresen megjelentek alkotásai kiállításokon és magazinokban. 1963 decemberében jelent meg egy esszéje "Konkrét költészet és Ian Hamilton Finlay" címmel, ez volt az első cikk a konkrét költészetről és éppen Nagy-Brittaniában, ez tette őt a konkrét költészet bajnokává hazájában is. Vizuális verseit saját technikával alkotta, amit "typestracts" névvel illetett (írógép és absztrakt szó ötvözése) és amelyeket Olivetti Lettera 22 típusú írógépével készített. Bonyolult, gyakran hihetetlenül finom és szép írógéppel komponált vizuális versei közül legismertebb egy zen haiku. Bengt Emil JOHNSON (1936-2010) svéd költő, író és zeneszerző - rendhagyó költő: tradicionalista és egyúttal konok rebellis. Lírája beskatulyázhatatlan - alkotótársat keres az olvasóban. 1963-ban debütált Ovációk c. verseskötetével, azóta 25 könyve látott napvilágot, köztük több esszé-, és kispróza gyűjtemény. Skandinávia-szerte ismert modern zeneszerző, különösen gazdag szöveghang kompozícióval aratott nagy sikert, mert ezek a költészet és a muzsika határán mozognak. Interaktív konkrét versei elérhetőek itt: http://afsnitp.dk/galleri/konkretpoesi/johnson/vaerker/1.html

Ian Hamilton Finlay és Edwin Morgan

A konkrét költészet megalapozói Skóciában Ian Hamilton Finlay és Edwin Morgan. Ian Hamilton FINLAY (1925–2006) skót költő, író, szobrász és kertépítő. Angliában kezdetben elsősorban a konkrét költészet egyik legjelentősebb képviselőjeként tartottak számon – miközben szobrászi alkotásaival hazáján kívül Európa számos országában képviselteti magát – mégis kertje tette világszerte ismertté. 1963-ban jelent meg az első dinamikus műveivel teli konkrét költészeti gyűjteménye (Rapel Finlay - ahol a szavak tipográfiai elrendezésével különleges hatást ért el), ezzel széles körű hírnevet szerzett. Később plakátokat is készített, majd elkezdte kőbe vésni szavait, amivel összekötötte a költészetet a szobrászattal. Ezek az alkotások átkerültek az "Észak Athénjának" is nevezett, Edinburgh közelében fekvő, Stonypath nevű birtokon kialakított különleges kertbe. Finlay az elhagyott, nehezen megközelíthető birtokon, 1966-tól négy évtized alatt, folyamatosan alakította ki a "Kis Spártának" (Little Sparta) elnevezett tájépítészeti munkát, amely ma jóformán a világ minden, különleges kertekkel foglalkozó kiadványában szerepel. Kisebb kompozíciók sokaságát hozta létre a birtokon belül, minden egyes munka számára saját mikrokörnyezetet alakított ki, harmónia és kontraszt sajátos feszültségét teremtve meg. A műalkotások anyaga általában mesterségesen kialakított kő és bronz, valamint a kert növényzete; a kőbe vésett feliratokat, tereptárgyakat a művész növényi formációk közé illeszti. - Edwin George MORGAN (1920-2010) skót költő és műfordító, a konkrét költészet másik megalapozója Skóciában. Érzékeny, rendkívül sokoldalú, kísérletezni szerető, nyugtalan huszadik századvégi intellektust látunk a verseiben, aki tele van kíváncsisággal és szkepszissel az ismert világ, a civilizáció, a társadalom helyzete és jövője iránt. Fölveszi a kesztyűt, amit az űrutazás, a televízió, a mobiltelefon, az Internet dob a költő elé, és beemeli költői világába. Morgannak remek humorérzéke is volt. Egyik kötetében a játékos versek, kalligramok, konkrét versek, képversek, hangzó versek és egyéb mutatványok közt szerepel, később pedig a válogatott fordítások közt is, egy egysoros, a SIESTA OF A HUNGARIAN SNAKE (Egy magyar kígyó sziesztája): "s sz sz SZ sz SZ sz ZS zs ZS zs zs z". Mellette megszólal többek közt a lochnessi szörny, egy kentaur, és a számítógép, sőt megírja első saját karácsonyi üdvözlőlapját is. Olyan költő, aki a saját műfajában is tájékozódni kíván, és akinek a számára az idegen nyelveken írott költészet alaposabb földerítése fordítás útján a legcélszerűbb és legérdekesebb. Egy szót sem tudott magyarul, úgy lett nagyszerű fordítója a magyar költőknek. József Attila-kötetet adott ki, de sok más magyar költőt is fordított Petőfitől Illyésig és ezen kívül fordított óangolból, latinból, franciából, olaszból, spanyolból, portugálból, németből és oroszból.

Bob Cobbing, Jeremy Adler és Ken Cox

Számos hagyományos költészetből kilépő alkotó, mint az angol Bob Cobbing és Jeremy Adler csatlakozik különböző experimentális irányzathoz. Az európai experimentális költészet kialakítja sajátos, gazdag eszköztárát, amelyben a nyelvi jelek újszerű, vizuálisan funkcionált alkalmazásán túlmenően a hordozók is jelentős szerkezeti szerepet játszanak. Kialakítják a hangköltészet és a zene számára felmérhetetlen horderejű hozadékot adó loop- (szalaghurok) technikát, amely lehetővé teszi a hangi és nyelvi elemek végtelenítését, ill. visszhangosítását és megtöbbszörözését. A magnetofon beiktatása a költői eszköztárba meghatározza több kiemelkedő hangköltő munkásságát. Bob COBBING (1920-2002) angol költő a brit vizuális-, konkrét- és hangköltészet központi alakja. A nyelvi jel sokoldalú alkalmazhatóságára, e sokféleség hangi szintetizálására építette ki (hang) költői gyakorlatát. A szavak nélküli lejegyzésnek valószínűleg ő a legfőbb mestere, gyakorlatilag bármiből partitúrát tud csinálni. Az általa publikált partitúrák többsége vizuálisan is hatásos, és grafikaként is megállja a helyét. - Jeremy David ADLER (1947-) angol költő és német egyetemi tanár, nyugalmazott professzor. Az 1960-as években társaival együtt aktívan részt vett az irodalmi életben (Bob Cobbing, Cris Cheek, Lawrence Upton és Bill Griffiths) és a kísérleti költészettel foglalkozott. Számos könyve és cikke jelent meg a konkrét költészettel kapcsolatban. Publikált több antológiában és kiállítási katalógusban, valamint nagy gyűjteményekben. Ulrich Ernst német professzorral 1987-ben Wolfen-büttelben a képvers világtörténetéről kiállítást rendeztek, és ebből az alkalomból sok információt tartalmazó katalógus-kötetet is kiadtak. (Jeremy ADLER–Ulrich ERNST, Text als Figur: Visuelle Poesie von der Antike bis zur Moderne, Wolfenbüttel, Herzog August Bibliothek, 1987). 1997-ben Csehszlovákiában a Prágai Nemzeti Könyvtárban tartott retrospektív előadást a vizuális és konkrét költészetről. Munkáit sok nyelvre lefordították, többek között francia, német, holland, svéd, spanyol, olasz, orosz és japán nyelvre. - KENELM COX (1927-1968) angol költő dinamikus forgó versgépei az előzményei annak a robbanásszerű kibontakozásnak amely az elektromos és elektronikus médiáknak köszönhetően az utóbbi 20-25 évben az írásvetítő, a diavetítő majd a videó és a számítógép segítségével új érzékenységet előidéző művekkel népesíti be irodalmi mindennapjainkat. Egyik érdekes dinamikus alkotása az alábbi rövid videón látható - poetry clock 1966 - http://vimeo.com/64493275

Leon Schidlowsky - Willem Boshoff (3)

Végül, de nem utolsó sorban egy csillei és egy dél-afrikai vizuális költészethez köthető érdekes kortárs alkotó a nemzetközi palettáról. Leon SCHIDLOWSKY (Santiago 1931-) chilei zeneszerző és festő. Németországban tanult és az 1970-es években Izraelbe költözött, jelenleg Tel Avivben él. Zeneszerzés mellett több festményt és (65) vizuális költészettel kapcsolatos zenei grafikát is készített (pl. Palindrom - ami a szójátékoknak, azon belül is az anagrammáknak egy fajtája. Kétféle értelemben használatos: olyan szó vagy szókapcsolat, amely visszafelé olvasva is ugyanaz; olyan szó vagy szókapcsolat, amely visszafelé olvasva is értelmes - bár nem azonos az eredetivel). - Willem Boshoff (1951-), teljes nevén WLLLEM HENDRIK Adriaan BOSHOFF az egyik legjelentősebb dél-afrikai kortárs művész hazájában és nemzetközi szinten is. Ács édesapja miatt korán megszerette a fát. 15 évesen elhatározta, hogy szobrász lesz, bár először tanárnak tanult. Boshoff úgy döntött, hogy harminc éves koráig nem mutatja meg nyilvánoson alkotásait, ezért első kiállítására csak 1981-ben került sor a johannesburgi Művészeti Galériában. Hosszú időn keresztül nyelvi/szöveggel kapcsolatos műveket alkotott összekapcsolva a vizuális és konkrét költészetet a szobrászattal. A különböző grafikai eszközök mellett használt vegyes technikát, fát, követ és talált tárgyakat is. Fő művei közé tartozik: KYKAFRIKAANS (1980) címmel konkrét költészeti gyűjtemény; Blind Alphabet Project (1995); The Write Sand (2001); Garden of Words (Szavak Kertje alkotás csoport 1982 óta folyamatosan).