Vizuális és konkrét költészet Kanadában

A művészet Kanadában az 1900-as évek és különösen a második világháború vége, 1945 óta virágzik. A kanadai irodalmat gyakran osztják fel francia és angol nyelvű irodalomra, ami a francia és angol irodalmi gyökereken alapul. Ez az irodalom azonban egészében határozottan kanadai. Az hogy Kanada irodalmát angol vagy francia nyelven írják, gyakran tükrözi a kanadaiak nézeteit a természetet, a határ menti életet és Kanada világbeli szerepét illetően. A kanadai identitás szorosan kötődik az irodalomhoz. A kanadai irodalmat gyakran kategorizálják - például "kanadai posztmodern" vagy "két háború közötti kanadai költők". A kísérleti költészet összefoglaló neve, azoknak a különböző irányzatoknak, melyek az 50-es évek után jelentek meg. A fejlődésében nagy szerepet játszott a betűmotívumokat használó pop-art és az érdeklődését szinte mindenre kiterjesztő fluxus csoport. Megjelent a lettrizmus, mely a szövegnek a jelentését figyelmen kívül hagyta, inkább a betűkkel, kalligráfiával dolgozott. Átemelte a festészetbe, vagy grafikaként alkalmazta a betűket. A kibernetikus költészet a számítógép felhasználásával készülő versek gyűjtőneve. Az anonim költészet a mindennapi élet névtelen költőinek alkotásait (falfirkák, fényreklámok, véletlenül egymás mellé kerülő plakátok szövegösszefüggései, tetoválások stb.) jelenti. A spacializmus, más néven "térbeli költészet", a betűk, írásjelek háromdimenziós elrendezésével játszott. Szinte az egész világon egyszerre jelent meg a konkrét költészet. Művelői elkezdték optikai szempontból vizsgálni a költői eszközeiket. A jelentés helyett, sokszor a látványra helyezték a hangsúlyt, így szorosan összekapcsolódik a vers grafikai képe és a szó jelentése.

E. Birnay és nagyítható képverse (Blewointment magazin, Vancouver Art Gallery Könyvtár, 1967)

Earle Alfred Birney (Calgary, 1904 - Toronto, 1995) az első kanadai költő aki kiemelkedőt alkotott Kanadában a vizuális költészet tekintetében. 1960 - 1965 között fordult a tipográfia felé és egyre többet kísérletezett - alkotott konkrét verseket, hang-verseket valamint együttműködött zenészekkel. Úgy gondolta, hogy a keleti költészet ösztönzőleg hatott a konkrét költészetre. Bár ezek kezdetleges próbálkozások voltak, mégis őt nevezték Kanadában "a konkrét költészet igazi előfutárának." Angol nyelvű életrajza: Alfred Earle Birney, poet (Calgary 13 May 1904 - Toronto, Ont 3 Sept 1995). Beginning with David and Other Poems (1942), Birney's poetry consistently explored the resources of language with passionate and playful curiosity. Birney spent his childhood in Alberta, first on a farm near Ponoka and later in Banff. He was educated at the University of British Columbia, the University of Toronto, Berkeley and the University of London, where his primary interests were in Old and Middle English, culminating in a dissertation on Chaucer. Throughout his career he was an experimental poet, publishing over 20 books of verse that vary as widely in form and voice as they do in subject. His poems reveal his constant concern to render his encyclopedic experience - be it of Canada's geographical or cultural reaches, of nature, of travels or of the trials of love by time - into a language marvellously dexterous and supple, always seriously at play. Birney also had an important career as a teacher of creative writing and literature, and as a playwright, novelist and editor. He taught at several universities, most notably at UBC (1946-65), where he founded and directed the first Canadian creative writing programme. His work led to the establishment at UBC of Canada's first Department of Creative Writing in 1965. In this same year, Birney was appointed as the first writer-in-residence at the University of Toronto. But his greatest contribution has been to 20th century Canadian poetry. Birney won the GOVERNOR GENERAL'S AWARD for poetry twice (for David, 1942, and for Now Is Time, 1945). His darkly comic WWII novel Turvey won the Stephen Leacock Medal in 1949. He received the Lorne Pierce Medal for Literature in 1953. Later works includeCopernican Fix (1985), Words on Waves: Selected Radio Plays (1985) and Essays on Chaucerian Irony (1985). His memoir is titled Spreading Time: Remarks on Canadian Writing and Writers 1904-1949 (1989). His final collection, Last Markings (1991), was published after a disabling heart attack in 1987. In long poems and lyrics, sight poems, sound poems and found poems, whether on the page or in his collection of recorded poems with the percussion ensemble NEXUS (1982), Birney demonstrated his deep commitment to making language have meaning in every possible and eloquent way.

A 20. században a betűvers, a képvers, a számvers, a hangvers megannyi változata bukkant fel (a jelenséget nevezik konkrét, fonetikai, objektív, vizuális, fónikus és kibernetikai költészetnek), érthető hangulatok, indulatok, ritmus tolmácsolására. A konkrét vers nyelve nem konkrét tartalom hordozója, a költészet elsődleges célja a nyelv anyagi gazdagságának a bemutatása, és a vizuálisan megszerkesztett szó vagy szóhalmaz az a konkrét anyag, amely ezt a gazdagságot bemutatni hivatott. A konkrét-vizuális költészet megbontja a klasszikus versforma nyelvi egységét és kilép a vonalból. Ebben segítségére van a tipográfia (könyvművészet) fejlődése. A tipográfia - a görög tüposz: kép, minta és graphein: írni szóból származik. Művészi igénnyel készült könyvek előállítására felhasznált eljárások együttese. Elsősorban a szöveg jellegéhez jól illő formátum és betűk kiválasztását, az oldalak és az azokon található illusztrációk elrendezését, a mértékekkel és arányokkal való jó gazdálkodást jelenti. A konkrét-vizuális költészet egyik ága az ikono-logikus rendezőelv alapján alkotott versek, ahol a szöveget (és a kiegészítésként esetleg hozzáadott nyomdai vagy grafikai elemeket) a költő úgy rendezi el a síkban, hogy a kialakult látvány felismerhető képmása legyen valaminek. Ide tartoznak a kalligramok, amelyekben megszakad a vers szokványos lineáris olvasási folyamata, a tekintet a szöveget egészében, képként fogja át - a mondatfelépítés olyan, mint egy absztrakt képmező. Ahogy Kanadában a különböző kortárs művészek értelmezik a vizuális és konkrét költészet megvalósítását, azt ismerhetjük meg egy 2011-ben megjelent antológia (nagyítható kisképen kötetborító és angol nyelvű előszó) egyik fejezetéből (The Best Canadian Poetry 2011 - Concrete & Visual Poems) és megismerkedhetünk néhány érdekes kortárs posztmodern költővel és alkotásaival (Derek Alexander Beaulieu, Christian Bök, Sandy Pool and Blair Prentice) is.

Az egyik legismertebb közülük - Derek Alexander BEAULIEU (Calgary, 1973-) költő, újságíró, könyvkiadó. Calgary Egyetemen tanult, jelenleg a város középiskolájában újságírást tanít angol nyelven. Képversei jelentek meg kisebb nemzetközi magazinokban és képzőművészeti galériákban egyaránt. Előadásokat tartott politikai, művészeti és irodalmi társaságoknak Kanadában, az Egyesült Államokban, Angliában, és Svédországban. Szerkesztője illetve társ-szerkesztője volt több irodalmi antológiának és irodalmi folyóiratnak (Filing Station - 1998-2001 között és 2004-től napjainkig; dANDelion - 2001-2004 között; endNote - 2000-2001 között). House Press néven (1997) irodalmi magazint hozott létre, amelyben 2004-ig verseket, prózákat és kritikákat jelenített meg (ma Simon Fraser Egyetemen található). 2005-ben saját kis könyvkiadó vállalatot hozott létre és társszerkesztője is lett egy nemzetközi szinten is elismert (Shift és Switch: új kanadai költészet; Angela Rawlings és Jason Christie) kanadai költészeti antológiának. Az utóbbi években Beaulieu nagy figyelmet fordít a kanadai konkrét és vizuális költészet megismertetésére, amit legújabb könyvkiadásai is igazolnak (Edwin Abbott Abbott klasszikus regénye vizuális tipográfia szerint; Paul Auster: Ghosts c. novellája színes blokkokkal). Alkotásai közül 10 képből álló SWARMS (tömeg, sokaság) című sorozata, valamint ugyanabban a stílusban készült "Névtelen" (a Natalee és Jeremy) barátainak készült jellegzetes alkotása. Derek gyakran készít olyan csavart, kreatív vizuális költeményeket, ahol a formának több és rejtett jelentése is van. Ezzel a képversével valamilyen piedesztálra (erkölcsi magaslatra) emelte a vizuális költészetet vagy egyszerűen csak játékosan ünnepelte forma, látvány és írás szépségét. Ebben a versében együtt van tipográfia, kísérleti és vizuális költészet, ritmus és összhangzás.

Érdekes képverseket alkotott a vizuális költészet kísérleti stílusát képviselő CHRISTIAN BÖK (Toronto, 1966, augusztus 10 -) kanadai kortárs költő. "Christian Book" névvel született, de a félreértések elkerülése miatt megváltoztatta nevét (Biblia). Húszas évei elején kezdett el komolyabban foglalkozni az írással, miután befejezte egyetemi tanulmányait Ottawában és hazatért Torontóba (1990). Kezdetben a York egyetemen doktori disszertációjához az angol irodalmat tanulmányozta. 2005-től a Calgary egyetemen tanít. Bök hangköltő, bár a hangköltészetnek nincs is egyetemesen elfogadott jelentése. Emlegetnek hallgatni való verset, orális, hangzó, fónikus, beszélt vagy akusztikus költészetet, hangverset, vokális, vagy hangzó szöveget stb. - mind ugyanazt jelenti. A hangköltészet, mivel a hangszínnel és a ritmussal képes színesebbé tenni a szavak világát, túllép az értelmi olvashatóság határain, és a rádiónak adja át magát, a lemeznek, a magnószalagnak, illetve - ami a legfontosabb - a közvetlen közönségkapcsolatnak a szavalatok során, amik akár improvizációval is végződhetnek. 1994-ben jelent meg első kötete Krisztallográfia címmel, ami tulajdonképpen egy természettani enciklopédia, és a tudomány magyarázata a kísérleti költészet nyelvén. Leghíresebb kötetét hét éven át írta (Eunoia, 2001). 2002-ben kanadai költészeti díjat kapott érte (Griffin Poetry Prize), és a valaha írt legjobb és legsikeresebb kanadai verskötetek egyikének tartják. A könyv kuriózum - egyetlen magánhangzót használ a fejezetekben, az öt rész ebben különbözik egymástól, mindegyikben más egyetlen magánhangzó szerepel (képeken az Odalisques fejezetből minták - természetesen a magánhangzó "O"), amit a képvers stílusa szerint mondatba foglal. Bök bebizonyítja ezzel a kötetével az angol nyelv rugalmasságát és a magánhangzók egyediségét. A Kanadában nagy sikerű kötetet 2008-ban Angliában is kiadták, ahol a nagy siker megismétlődött, az éves bestseller tízes listán ugyanis a megtisztelő nyolcadik helyezést érte el.

Végül a vizuális költészet után Sandy Pool hagyományos versei szép grafikák kíséretében kerültek a kötetbe. Lépést tartva az alaptémával - Blair Prentice kanadai grafikus művész együttműködésével viktoriánus szürrealista világ tárul az olvasó szeme elé. Blair Prentice New Yorkban élő kanadai művész kötetben szereplő grafikái az "Anatómiai zsebkönyv dalai" sorozatának részletei. Sandy Pool (Toronto, 1981-) fiatal kanadai író, szerkesztő és kreatív írás oktató Torontóban. Különböző irodalmi folyóiratokban publikál.