VERSEK
Velem sír
Velem sír a szél
Ki kérdi miért
Bent a meleg
Csak szendereg
Mégis a hideg
A szívig ér
Hallgatom a csendet
Az éj körbe lengett
Hallgatom a csendet
A múltba süllyedek
Már csak ott kereslek
Már ritkán kesergek
Jönnek az ünnepek
Olyan más lesz minden
Nélküled
Csendjeink
Csendjeink elillannak
Bolondos játékainkban
Feltámad újra a tavasz
Álmainkból előlibben a nap
S holnap az ős öreg vigasz
Újjá születésnapja van.
Utak
Könnyű, egyenes, sima utak
Messziről csábítanak
Ez göröngyös, nehéz, meredek
Mégis csak ezen megyek
Mert ez, ami hozzád vezet
Arany, s drágakő
Arany, s drágakő a földé
A gyöngy a tengereké
Az emelkedés nem tűr terheket
A lélek tüze adja fényedet
Ez, ami valóban kincset ér.