VERSEK
Hé, fenyő!
Hé, fenyő! Magányodon,
Ott az északi szirtfokon
Semmit se csökkenthet
A pálma magánya délen
Senki se hallja
Apró madarak ülnek az ágon
Dér ül a határon, én is fázom
A dús garasait számolgatja
A szegény csak fogait csikorgatja
Senki se hallja a költő dalát
Már ne
Kétségbeesett árny
Futkossa be a szobám
Menj, szabad vagy
Ha elindultál
Már ne maradj
A nap nevetett
A tiszta égen a nap nevetett
A faágak bőre fényt kapott
Óaranyként ragyogtak fel
A sápadt sárga levelek
S a harmat a fűben
Gyémántkén csillogott
Ünnepre készülnek
Ünnepre készülnek – mások
Most nincs szabadság
Most nem adják
Ki süti meg a kalácsot?
Idén majd ünnepelnek – mások
Most nincs szabadság
S akik nem adják
Csak kapják meg a virgácsot