VERSEK
Ha a botom
Ha a botom
Megsuhintom
Hirtelen
Fény terem.
Át a hídon
Nyugtalan a vérem
Türelmetlen nagyon
Valami attól félhet
Hogy már abba hagyom
Erőm, hitem elfogy
Elvész az életem
A jövőt hiába tudom,
Ha van, ha végül lesz
Útját bárhogy mutatom
Te is csak tévelyegsz
Mit ér az életem
Mit ér, ha én tudom…
Ha nincsen, aki átmenjen
A hídon.
Mind más és más
Mind más és más az ember
Akkor is, ha versel
Nyitom a könyvet
Pőrén várnak a lelkek
Más léptű tánc, de mind zene
A távol torzít, árnya benne
A gonosz a zaj, mely mindent elfed
S a válasz rá az árulkodó csend.
Ősz
A sűrű avarban
A léptem hangtalan
Az őszi csend lágyan
Gyengéden elringat
Hoz fényes álmokat
És ígér új tavaszt