A nyár tüzéből annyi még maradt
A levél táncol az őszi ég alatt
Bár a muzsikus szél új dalt süvít
Látszik, öröm volt egyszer régen itt.
Fogy a fény, ahogy az idő halad
Sötét felleg terít szét fehér havat
A téli szél dermesztő dalt visít
Mégis, tavasz lesz egyszer újra itt
Most ne a szemeddel nézz
Az arcom fonnyadó már
Hajamon csillan a dér
S a lényegből mit se látsz
Ha a szíveddel nézel
Ott egy színes gomolygás
Meleg lüktetést érzel,
Erőt ad mindenen át
Ha a lelkeddel nézel
Eleven ragyogást látsz
A szeretet hű fénye
Vezet az úton tovább.
Rossznak lenni jó
Ezt hirdetik ma
És itt nincs vita.
A káosz kora
Most itt van újra.
Átok az áldás.
Mint megváltás,
Lám áld az átok.
Hulljon ma rátok
Mint égi manna
Démonok álma
Szívek siralma
Káosz hatalma
Amíg a rossz jó.