Ez itt a dzsungel
Ez itt a dzsungel
S benne mi szelíd vadak.
Test és lélek éhe hajt
Elég kenyérért
Egy szép mosolyért
A legtöbbünk fejet hajt.
Ez itt a dzsungel
S benne mi hajszolt vadak.
Létünkért acsarogva
Éhen maradva
Magányra hagyva
Megvillannak a fogak.
Ez itt a dzsungel,
S oly messze még a reggel
A Végzet éjjén
A könnyek tavak egy erdő mélyén
És a vágyak dallamok
Életünk játszma a Végzet éjén
S dübörögnek a dobok.
Tagadva sorsom vad-vörös fényét
Kék egekről álmodok
Életünk játszma a Végzet éjén
Amíg szólnak a dobok
Aztán a csend
Egyensúlyt teremt.
Magány, álom…
Magány, álom, sötét
Élet, halál a tét.
Úgy fáj az ébredés,
De kár a könnyekért.
A semmivel érkezünk,
És semmivel elmegyünk.
Álom talán a lét,
Örök csupán a fény.
De hol maradok én?