Célunk az ég
Megyünk a hegyre
Nyújtózunk egyre
Csontjaink kövülnek
Célunk az ég
Csábít a kósza felleg
De vágyunk jár csak fenn
A kövek nehezek
Tudjuk rég.
Támasz
A szemem fáradt.
Nem látja,
a szemed fáradt.
A fejem szédül,
válladra dől.
Kell most a támasz.
Ne mondd, hogy fáraszt
a gyengeségem.
A szemem álmos.
Arcodon
mélyülnek a ráncok.
Az évek elfutottak.
Ujjaink kulcsolódnak.
Kell most a támasz.
Így megyünk együtt
át az életen.
A testem fáradt.
Nem tudja,
a tested fáradt.
Hol a szék? Kell a párna.
Kapaszkodunk egymásba.
Te vagy a támasz.
S a szív nem fáradt
benned sohasem.
Holdfény
A hold az álmok sápadt virága
Úgy úszik fenn, mint egy hasas gálya
Az éjszaka csillagos tavában.
A suttogó szellők dalára
A fénye ring, mint a fa ága.