Az állomás épülettől a város szívébe a Városházához a legrövidebb úton úgy jutunk el, hogy a Baross-utca nyugati végén áthaladunk a Petőfi Sándor téren, innen az északnyugati tengelyvonalú és egyik oldalán részben parkírozott, Rippl-Rónai József teret érintve, a Teleky utcán feljutunk a Kossuth térre, Kaposvár "kis Oktogon"-jára.

KOSSUTH TÉR
A kaposvári Fő utcát 1987-ben zárták le a járműforgalom elől. Azóta a kaposvári Kossuth tér az egyik legmeghatározóbb eleme, szíve a megyeszékhely belvárosának. A kaposvári belváros a 19. század második felében, illetve a 20. század első évtizedeiben épült. Épületei főként eklektikus stílusúak, vagy a szecesszió jegyeit viselik magukon. Kaposvár főterét 2003-ban újították fel. A felújítási munkák keretében díszburkolatokkal, díszes kandeláberekkel, padokkal, s különösen a teret átszelő, szökőkút-kompozícióval látták el. A Kaposvári Szépítő Egyesület 1913-ban állíttatta fel a Kossuth téren az időjelző házikót.

Tér fentről és lentről, időjelző házikó

Városháza
Kossuth tér 1.

A kaposvári Önkormányzatnak helyet adó, egykori Bárányhoz címzett vendéglő szomszédságában emelt neoreneszánsz városháza, a Kossuth tér egyik meghatározó eleme 1903-ban épült Kopeczek György és Kertész Róbert tervei alapján. Tetővilágítóját és festett üvegablakait a világhírű Róth Miksa készítette. A belső falfestmények Udvardy Géza alkotásai: az előtérben a város és a megye címerét, a lépcsőházban a kaposvári várat Giacomo De Rossi 1686-ban készült metszete alapján örökítette meg. A díszterem míves faburkolata a Horváth és Pintér asztalos cég remekműve. Itt láthatók Deák Ferenc és Kossuth Lajos nagyméretű, egészalakos képei, amelyeket Bacskay Béla készített. A város hivatalain kívül három helyiséget töltenek meg a második emeleten a Somogy megyei Múzeum tárgyai és irodahelyisége, így néhány műemléket is rejt. Ilyen például a "Gugyuló Jézus" tabernákum oszlopában lévő eredeti Gugyuló Jézus fa szoborral (1721). A városházát 1996-ban a Noszlopy Gáspár utca felől kibővítették. Az új szárny, amely harmonikusan illeszkedik a régi épülethez, Borbás Gábor tervei szerint épült. Az épületen Esterházy Pál nádor (1632-1712) emléktáblája olvasható. A városháza Teleki utcára néző falán található egy másik emléktábla, melyet a török hódoltság alóli felszabadulás (1686. november 12.) 300. évfordulóján helyeztek el. - A török kiűzése után Kaposvár és környéke Esterházy Pál nádor birtokába került. A zenetörténetbe Harmonia caelestis című kantátasorozata és kismartoni zenekarának alapítása révén bekerült herceg csak a kuruc korszak után tudta birtokba venni itteni javait. A helyiek kérésére 1712-ben kibocsátotta nevezetes Letelepedési engedélyét, amellyel megalapozta az akkoriban csak körülbelül 120 házból álló település igazi várossá alakulását. Ennek köszönhető az a fejlődés, amelynek eredményeképpen 1749-től Kaposvár a megye székhelyévé válhatott.

Városháza, emléktábla, Gugyuló Jézus eredetiben

Volt Nemzeti Iskola
Kossuth tér 2 - Fő u 2.

A város első iskolája, a volt polgári fiúiskola műemlék épülete 1829 és 1832 között készült el klasszicista stílusban. 19. század végi emelete eklektikus. Az épület kapuja fölötti felirat tudósít építésének időpontjáról: "A haza kis polgárainak 1832", az 1880-as években azonban Lencz Sándor vezetésével átépítették. Később is mindig oktatási intézményeknek adott otthont: polgári iskola, kollégium, mezőgazdasági szakközépiskola. Az 1990-es évektől a katolikus általános iskola épületének egyik szárnya. Az építész figyelembe vette a klasszicista formákat és arányokat, s az elkészült épület új színfoltot hozott Kaposvár főterének (Kossuth tér) képéhez is. - A volt nemzeti iskola épülete előtt 1977-ben leplezték le Fritz János Csokonai Vitéz Mihályt ábrázoló mellszobrát.

Iskola saroképülete - Csokonai mellszobra

Nagyboldogasszony Székesegyház
Kossuth tér 3.

A város egyik legszebb, a Kossuth tér leghangsúlyosabb épülete. A jelenlegi neoromán-neogótikus épület - sorrendben a harmadik templom ezen a helyen - már 1886 óta a város és a helyi katolikus hitközösség egyik fontos jelképe. Az első imaház egy egyszerű faépület volt még a 18. században (1737 és 1744 között), amelyet a század közepére már erősen romos állapota miatt elbontottak és helyére került a második templom. A század közepére, 1748-ra elkészült az új épület. A már kőből épült, szintén Nagyboldogasszonynak szentelt imaház 1885-ig volt az akkora már igencsak meg növekedett katolikus hitközösség fő gyülekezeti helye. A mai Nagyboldogasszony Székesegyház megépülése nagy részben köszönhető Markovics János kanonok indította nagyszabású gyűjtési mozgalomnak, amelynek köszönhetően a lebontott, már igencsak kicsinek bizonyuló templom helyén 1886 őszén Kovács Zsigmond veszprémi püspök felszentelhette a székesegyház jelenlegi épületét. A templomon nagyobb javítást, átalakítást az 1930-as évekig nem kellett végezni. Ekkor megnagyobbították a sekrestyét, átalakították az orgonát, helyrehozták a külsejét. Leszkovszky Györgyöt bízták meg a templom külső festésével. Homlokzatán, a kapu fölött van egyik freskója, melyen Krisztus és a magyarok Nagyasszonya, előttük pedig a nekik hódoló plébános, a polgármester és a város lakóinak képviselői láthatóak. (A templom felajánlása címmel, 1937) A templom a neoromán stílusjegyeket viseli magán de egységesnek csak nagyon nehezen lehetne mondani. Fő tornya a homlokzat közepén emelkedik és további négy karcsú gúla található az épület sarkain illetve a kóruslépcsőket rejtő tömzsibb tornyok a főhomlokzat két oldalán. A főbejárat boltozata félkörívesen záródik. Oldalfalain támpillérek sorakoznak melyek közt találhatóak az elnyújtott, szintén félköríves záródású ablakok. A templom belseje tágas, a főhajóját két mellékhajó kíséri, a főhajó végében öt oldallal határolt szentély. A belső tere már sokkal egységesebb képet mutat amelyet csak a három hajót felosztó oszlopsor töri meg a reneszánszot idéző lábazataival.

Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából 1938-ban helyezték el a templom déli oldalát díszítő Szent István-kutat, Bory Jenő alkotását. Bory Jenő szobrászművész munkája a jobb mellékhajóban álló Immaculata-, a bal mellékhajóban lévő Szent József-, valamint a Szent Antal-szobor is. Az épülethez méltóan rendezték a környékét is, a templom mellett, kis emelkedőn épült fel 1886-ban a plébánia épülete. A 19. századi épületet 1936-ban, a templom tatarozása idején felújították. Ekkor került a plébánia déli falára a feszület. A kereszt fölötti fülkében lévő kis Madonna-szobor Bory Jenő alkotása.

Dóm szemből és oldalt, freskó, Szent István kút, és templombelső

Nepomuki Szent János szobor
Kossuth tér 3.

A Nagyboldogasszony székesegyház előtt áll az 1740-es években készült, barokk stílusú Nepomuki Szent János-szobor. A kaposváriak Nepomuki Szent Jánost a 18. században választották védőszentjükké. Kaposvár második legrégebbi szobra (1742). A kőszobor elkészülte idején még festetlen volt. A 19. század elején történt, hogy az éj leple alatt valaki befestette. Hiába keresték, a tettest nem találták meg. Csak hatvan év múlva jelentkezett a fővárosból Kaposi Illés, aki versbe szedve vallotta be tettét. Természetesen felajánlotta a szobor kijavítását is, de az akkori bíró ezt visszautasította.

Mária-oszlop
Kossuth tér 3.

A Nagyboldogasszony-templom bejáratától balra áll a rokokó stílusú Toponári rokokó Madonna néven is ismert Mária-oszlop, mely a gyermekét tartó, felhők és angyalok között trónoló Máriát ábrázolja. Az 1770-ben készült, eredetileg a toponári Festetich-kastély előtt álló (Festetics Kristóf tulajdona) homokkőből faragott alkotást 1974-ben telepítették jelenlegi helyére. Érdekessége, hogy a szokásokkal ellentétben a kis Jézust Mária nem a bal, hanem a jobb karján tartja.

Kossuth Lajos szobor
Kossuth tér

A tér névadójának Kossuth Lajosnak a szobrát egy kaposvári származású szobrászművész Kopits János készítette el 1911-ben, a talapzat Spenger Géza budapesti szobrászművész munkája. Kossuthot már életében is rendkívül nagy tisztelet övezte a városban. 1869-ben a választókerület országgyűlési képviselőjévé választotta. Kossuth, aki ekkor már Torinóban élt, hosszú levélben köszönte meg a város bizalmát, de mandátumáról lemondott: "nehogy a törvényhozásbani részvét alkotmányos jogainak gyakorlatában kerületük huzamosabb hátramaradást szenvedjen" - írta levelében.

Egykori Szállók - Kossuth tér - a város főtere egykor két neves szállóval is büszkélkedhetett.

Erzsébet Szálló
Kossuth tér 5.

Az egykori Erzsébet szálló épületét, a tér délnyugati részén 1901-ben hat hónap alatt készítették el, amelyben egykor nemcsak fogadó működött, hanem ott kapott helyet a Forgalmi Adóhivatal és a rendőrség is. A sarokerkély feletti saroktorony, melyet - formájára utalva viccesen - "bagolyvárnak" is neveztek, valamint a színes Zsolnay-cserepek a városközpont egyik jellegzetes épületévé teszik. A Noszlopy Gáspár utca felőli homlokzaton Kónyi Manó emléktáblája olvasható, aki a szálló helyén korábban állott épületben született. Szövege a következő:

"Itt született 1842. október 9-én Kónyi Manó, a magyar országgyűlésnek Stolze-Fenyvessy rendszert követő gyorsírófőnöke. Deák Ferenc beszédeinek gyorsírója, összegyűjtője és magyarázója."

Kapos Hotel
Kossuth tér

A székesegyházzal szemben egykor - a Pityóka vendéglőt és a Fekete Sast követően - az 1800-as években a Korona Nagyszálló állott. Az épület az Esterházyak tulajdonában volt, és 1912-ben alakították át. A szép, szecessziós stílusú, kétemeletes szállóról ma már csak a régi fotográfiák tanúskodnak. Helyén az 1960-as évektől a tér stílusától idegen Kapos Szálló fogadja a vendégeket.

Plusz képek - Kossuth szobor régen és ma, Korona szálló, Kapos Hotel, Kossuth tér - városháza és pénzügyi palota régen, Pénzügyi palota ma, Városháza ma képeslapon is (2)