A Budai Nagy Antal utca és a Baross utca találkozásánál van a Rákóczi Ferenc tér. A színház és a park építését megelőzően ez a terület az utak találkozásánál fekvő Kaposvár egyik legjelentősebb helye, a gabona-piac volt. Később vidámpark állt itt, színpaddal.

Csiky Gergely Színház
Rákóczi tér 1.

A Csiky Gergely Színház a város egyik jelképe. Nevét Csiky Gergelyről (1842-1891) kapta, aki drámaíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság másodtitkára és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. A színház Kaposvár belvárosában található, nem messze a vasútállomástól és a buszpályaudvaroktól. A századforduló korának művészeti életében a legnagyobb esemény a Nemzeti Színház - ma Csiky Gergely Színház - átadása volt, 1911. szeptember 2-án az egykori Búza téren. Az érdeklődők először a Cigánybáró című operettet tekinthették meg. A színház terveit a "magyar Gaudínak" is nevezett Magyar Ede és Stahl József készítették, szecessziós stílusban. A terveket Melocco Péter budapesti vállalkozó valósította meg. Az épület külseje, amely lényegesen egyszerűbb, mint a nézőtér, félhengeres oldal-rizalitjaival, mozgalmas tömeg és tetőmegoldásaival a kor kiemelkedő építészeti alkotása. Ahogy akkoriban nevezték, a Nemzeti Színház eredetileg 1400 ember befogadására lett tervezve, ám később a terveket módosították, így csupán 860 fős a nézőtér befogadóképessége, de ez is elég ahhoz, hogy az ország nagy színházai közé lehessen sorolni. A színház tetőszerkezetének nagyméretű vasbeton-áthidaló megoldását az ilyen szerkezetek közötti megoldások elsőjeként tartja számon a magyar építészettörténet. A nézőtér díszes ornamentális elemeit, mint legszebb részleteket, egy helyi vállalkozó, a Borovitz-féle cementgyár készítette. Kaposváron lelkes színjátszók szórakoztatták a kíváncsi közönséget, mivel állandó társulat nem volt a városban. 1909. november 7-én a Nagyváradi Színház itt vendégszereplő társulatát kísérve egy váradi újságíró érkezett Kaposvárra - Ady Endrének hívták. "A kisvárosok őszi vasárnapjai" című versében írta meg itt szerzett élményeit, a városra nézve nem túl hízelgő stílusban. Az első évtizedekben alkalmi társulatok játszottak benne, 1945 után pedig a pécsi színház, illetve a faluszínház játszóhelye volt. Állandó társulata 1955-ben jött létre.

Az 1950-es években az épületet kibővítették, ami elsősorban a játékteret érintette. Az 1970-es évek elejétől az ország egyik legkiválóbb, mára legendássá vált színházi társulata lett. Másfél évtizedes késéssel, ez a műhely egyike volt azoknak, amelyek az ötvenes évek közepén világszerte kibontakozó színházi forradalmának folytatói, eredményeinek adaptálói voltak. A Komor István, Zsámbéki Gábor, később Babarczy László által vezetett színház fokozatosan az érdeklődés középpontjába került. Így történhetett, hogy szinte egyetlen vidéki színésznőként Olsavszky Éva Kossuth-díjat kapott. A színház sokat tett az új, értő közönség kialakítása érdekében. Több gyermek előadása is országosan ismertté vált, elsősorban a televízió közvetítések hatására. Az erősen leromlott épület az 1980-as évek elején teljes felújításon esett át, ekkor építették be a ma is használt színpad technikák (süllyesztők, lámpák) nagy részét.

Az épület körül terül el a Színház park, ami szökőkútjaival, játszóterével a kaposváriak egyik kedvenc találkozóhelye. Többek között Akt Gyula 1913as Díszkút táncospárokkal című majolika, pirogránit alkotása és Marton László Nő hárfával című szobra (1963-ban leplezték le) áll a Csiky Gergely Színház előtt.

A 44-es somogyi gyalogezred emlékműve
Színház park

Kaposvár régi katonaváros. Az első világháború végéig kaszárnyáiban települt a császári és királyi 44. "Albrecht főherceg" gyalogezred, mely egység frontszolgálatakor tanúsított hősies helytállásának állít emléket az emlékmű.

A csaknem hat méter magasságú, 1932-ben felállított emlékmű az oroszlánnal küzdő Herkulest ábrázolja. Talapzatát Szivessy Tibor műépítész tervezte, a szobrot Jálics Ernő készítette. A 44-es, Albrecht főhercegről elnevezett, főként Somogy megyéből toborzott gyalogezred katonái, az úgynevezett "rosseb-bakák" közül nyolcezren haltak hősi halált az I. világháborúban. Illyés Gyula így írt róluk a Puszták népében: "A világháború kezdetén a kaposi 44-es gyalogezred négy hónap alatt négyszer semmisült meg, s négyszer támadt fel újra. A puszták fiai nem sajnálták a bőrüket. Hősiesség és halálmegvetés dolgában a monarchia népei közül csak a bosnyákok versenyezhettek velük."

Színház kint és bent, díszkút, Marton szobor és 44-es gyalogezred emlékműve

A Rippl-Rónai József téren lévő park lassan 100 éve létesült a régi tömlöc helyén. Bár területe mindössze 0,3 ha, de városesztétikai szempontból igen jelentős. A tér közepén álló díszkúton helyezték el 1952-ben a Rippl-Rónai József festőművészt ábrázoló kőszobrot, Medgyessy Ferenc alkotását.

Somogy Megyei Levéltár épülete - volt börtön
Rippl-Rónai tér 1.

Az első, barokk stílusú megyeháza 1750-51-ben, egy Esterházy által ajándékozott telken épült fel, majd az 1760-as évek első felében elkészült a mögötte álló vármegyei börtön is. Csakhamar szűk lett ez az épület, hiszen a megyét már csaknem száz fő szolgálta. Ezért került sor az 1772-1778 közötti átalakításra, bővítésre. A reformkorban 1807-ben kezdődtek el a megyeháza bővítésének munkálatai. Először az új börtön alapkövét 1824-ben tették le, a később elkészült U-alakú megyeházatömböt délről zárta le az 1828-ban átadott épület. Üvegablakait nemesi címerek díszítik. Jelenleg a Somogy Megyei Levéltár otthona.

A levéltár alapjait az 1723. évi 73. tc. fektette le, amely arra kötelezte a vármegyét, hogy gyűlései és ítélőszékei tartására, a rabok elhelyezésére vonatkozó iratok őrzésére alkalmas archívumot is magába foglaló megyei székházat építsen. Sajnos, a 19. század folyamán jelentős iratanyagokat kiselejteztek az addig összegyűlt és többszöri rendezési kísérletnek alávetett állományból. 1950 és 1998 között Kanyar József, Andrássy Antal és Szili Ferenc igazgatói ciklusában az őrzött iratanyag mennyisége a hatszorosára nőtt, s az intézmény elismert kutatóhellyé vált. E munka eredményei három saját kiadványsorozatot, valamint több önálló kötetet tartottak és tartanak életben.

Medgyesi díszkút kőszoborral és gipsz másolat, Levéltár oldala és bejárata

Északi irányban a Kossuth-térről a plébánia templom bejárati része és a Kapos-szálloda között elhaladva, a Zárda utcába (hajdan Pap utca) jutunk, amelynek keleti oldalán az emeletes plébánialak, mellette a Ranolder püspök által 1873-ban alapított Zárda (Paulai Szent Vince szerzetes nővérek elemi leányiskolája és óvodája, internátussal), fekszik.

Volt zárda épület - Római Katolikus Gimnázium
Zárda u. 2.

Az egykori zárda Deckert Krisztián tervei alapján épült - 1870 körül - romantikus stílusban, majd 1906-ban bővítették. A város egyik legszebb emléke erőteljes homlokzati rizalitjaival. Az épületet erősen elhasznált állapotban kapta vissza az egyház 1991-ben, hiszen az eltelt évtizedekben csekély összeget költöttek a fenntartók. Sokkal rosszabb állagú épületben kezdődött meg a tanítás 1993-ban az épületegyütteshez tartozó "A haza kis polgárainak" elnevezésű Fő utcai műemléképületben, amelyet az egyház ingatlancserével kapott vissza tulajdonába. 1991-től Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium és Általános Iskola néven vonult az oktatásügy történelmébe. Az épülettömb a sétáló utca Ny-i végénél és a Kossuth tér É-i részén látható. Itt kapott helyet a római katolikus püspökség is. Az épület, mint egy kis erődítmény, ma nagyon jó állapotban van.

Vaszary János szülőháza
Zárda u. 9.

Az 1833-ban, klasszicista stílusban épült házat Török Ferenc, a megyeháza építője tervezte. Itt született 1867. november 30-án Vaszary János (1867-1939) festőművész. A festészetet a fővárosban, majd Párizsban és Münchenben tanulta. Székely Bertalan tanítványa volt. 1920-ban a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. A ház falán emléktábla őrzi a festő emlékét. A festő szülőházában berendezett állandó kiállítás keresztmetszetet nyújt az életpálya különböző korszakairól, átívelve Vaszary teljes életművén.

Rippl-Rónai József szülőháza
Zárda u 27.

Ebben az utcában, az itt látható ház előtti házban született 1861. május 23-án, Rippl-Rónai József világhírű festőművész, akinek hamvai is Kaposváron nyugszanak, a város 1891-től kialakított keleti temetőjében, ami a Nemzeti Sírkert része. A művész sírja Lányi Dezső (1879-1951) szobrászművész alkotása (1936).

Szülőház emléktáblával és Rippl-Rónai József sir

A Zárda utcából nyílik a Kontrássy Sándor utca, amelyben egy szép lakóházat érdemes megnézni. Kontrássy Ferenc ügyvéd vagyonát a városra hagyva tette lehetővé a róla elnevezett utca megnyitását.

Szecessziós-ház
Kontrássy utca 4.

Kaposvár talán legszebb lakóépülete a magyar szecesszió különösen szép alkotása. Az épület 1912-ben épült, és mi sem hangsúlyozza jobban az akkori modernségét, hogy nagy felháborodást keltett a homlokzatot díszítő Ádám és Éva szobor. A szobor alakjainak hiányos öltözete sértette a kor etikettjét. A homlokzat Csikász Imre veszprémi szobrászművész munkája.

Szecesszió kétszer

Plusz képek - Csiky Gergely Színház régen és ma, gyalogsági laktanya régen, Hősök emlékműve régen.