Kaposvár belvárosának épületeit nagyrészt a 19. század második felében és a 20. század első két évtizedében emelték. A döntően eklektikus és kisebb számban szecessziós stílusú épületek nem mindegyike képvisel kiemelkedő építészeti értéket, de együttesen sajátos hangulatú utcaképet alkotnak. A város szívét jelentő Kossuth-térről indul ki keletnek a Fő utca, ami mindig is nagy forgalmat bonyolított le Kaposvárott. Sétáló utcává az 1980-as években alakították át. Az utcán több helyi védettség alatt álló, építészetileg értékes lakóház látható. A kandeláberek, a virágkosarak, a megújult üzletek kirakatai, és a hangulatos kapualjak kellemes időtöltést ígérnek.

Csokonai Hotel
Fő u 1.

Az épület 18. századi eredetű, erről tanúskodik az épület barokk stílusa. Ez az épület volt egykor az Eszterházyak somogyi uradalmainak központja, és ebben az épületben székelt az uradalmak tiszttartója is. Kapcsolódik Csokonai Vitéz Mihály életéhez is, innen eredeztethető a szálloda neve - aki ugyan, mint műve előszavában olvasható, csak egyszer járt a városban, s akkor sem fordult meg az épületben - ezt a házat választotta "Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon" című vígeposzának helyszínéül. A költő kaposvári látogatása előtt nem sokkal korábban itt tartották 1798-ban Széchenyi Ferenc főispáni beiktatását ünneplő fényes bált. Művében az épületet - némi túlzással - a herceg kastélyának nevezi a költő:

Kapos fővárossa Somogy határának
S herceg Eszterházy dominiumának,
Melly az elmúlt nyáron felette őrvendett,
Keblébe fogadván annyi úri rendet,
Kik a nagy Széchényi főispánságának
Hallatlan pompával s fénnyel udvarlának,
Kapos, hol másként is, igazságot tenni
A megye tisztjei öszve szoktak menni,
Kapos vólt a vídám Fársángnak is célja,
Hol szállásává lett a herceg kastélyja.

Csokonai idejében az épület még földszintes lehetett, igen egyszerű homlokzati arhitekturával. Mai állapotában a 19. századi átépítést és a 20. századi helyreállításokat tükrözi, a másodi szint építésével. Nagyon szép, hangulatos az udvara, a fából készült emeleti verandával. Az egykori tiszti lakban ma Csokonairól elnevezett szálloda működik. A Dorottya című vígeposznak Gera Katalin domborműve állít emléket. Ma a Dorottya Ház nevet viselő épületben utazási iroda, étterem és szálloda található. Az épület mellett Fritz János 1977-ben felavatott Csokonai-mellszobra áll.

Megjegyzem, idén (2010), egyik lányoméknál töltött látogatásom alkalmából éppen itt ebédelt együtt a család, én mákos csirkét ettem és ez nem vicc!

Csokonai Hotel utcai és udvari front

Volt gimnázium - Polgári fiúiskola
Fő u. 2 - Kossuth tér 2.

A Kossuth-szobor mögött látható, a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakközépiskola jelenlegi épülete, helyén a 19. században földszintes ház állt, abban működött Kaposvár nagy múltra visszatekintő, 1806-ban alapított gimnáziuma (a mai Táncsics Gimnázium előde). Az iskolába olyan, később híressé vált diákok jártak, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János, Kunffy Lajos, Galimberti Sándor képzőművészek, Nagy Imre mártír miniszterelnök, Fekete István író, Fodor András költő, író, műfordító.

Az 1866-ban egyemeletesre bővített régi iskolaépületet a 19. század utolsó évtizedében eklektikus stílusban jelentősen megnagyobbították. A Fő utcai oldalon lévő bejárat fölött a következő feliratot helyezték akkoriban el: Cura parentum fundata MDCCCXII Filiorum pietate ampliata MDCCCLXIV (Alapíttatott a szülők gondoskodásával 1812 Bővíttetett a gyermekek jámborságával 1864), volt Polgári fiúiskola. 1898-tól pénzügyi palota lett. Ma lakóház, megvásárolható lakásokkal a zöldre festett épület.

A régi gimnázium, majd pénzügyi palota épületén 2003-ban helyezték el a kaposvári születésű Galimberti Sándor festőművész emléktábláját, ezzel a szöveggel: "Galimberti Sándor Kaposvár 1883- Budapest 1915 festőművész a 20. századi modern festészet kiemelkedő alakja."

Galimberti Sándor (1883-1925) a magyar festőművészet első vonalbeli alakjaként a századelő megújító művészeti képviselőihez tartozik. Édesapja Galimberti Alajos (Luigi Galimberti) az 1880-as évek elején települt át Trieszből Kaposvárra. Ő maga is festő volt, aki szívesen örökítette meg a kisvárosi lakók életét rajzaiban, illetve Kaposvár egykori képéről két festménye maradt fenn. Galimberti Sándor pályája nagyobb ívet rajzolt be. Ő a modern európai festészeti eredményeket adaptálta művészetében és a művészettörténet ennek eredményeként a kubofuturista és expresszionista felfogás első hazai képviselőjének tartja. Galimberti nagybányai, müncheni, majd párizsi iskolái után saját stílusát tekintve Rippl-Rónai festészetének szellemében indult és a kaposvári mestert e progresszív, új művészeti irányzatokkal kapcsolja össze. Sajnos műveinek többsége a világháborúban megsemmisült, csak néhány darab maradt fenn, amelyből a művészettörténészek rekonstruálni tudták pályáját. Hagyatékának nagyobb részét a Rippl-Rónai Múzeum birtokolja.

Stühmer ház
Fő utca 4.

Eredetileg ebben az épületben alakult, és működött az Edison képmozgó. Később kávéházat alakítottak ki az épület földszintjén. Berendezése igen szép, melynek java része még 1928-ban készült, az akkori Stühmer kávéház megrendelésére. 1968-ban alapított Stühmer cég a 20. század első felében már nemcsak csokoládéval és cukorgyártással és annak nagykereskedelmével foglakozott, hanem az ország több pontján kiskereskedéssel is. A fiók-üzlethálózat méltón lett a vásárlóközönség kedvence. A Stühmer család lakótereinek tervei Kende Ferenc építész munkálatait dicséri. Ha napjainkból a 21. század elejéről tekintünk vissza erre a korra, akkor látni igazán, a ma már egyértelművé vált muzeális értékeken kívül, hogy a 20. század közepén hazánkban megtorpant és erőszakkal visszafejlesztett belsőépítészet a magunk mögött hagyott század végére mennyi megújuló erőt és tapasztalatot tudott ebből a korszakból meríteni. A kaposvári fiókban, hasonlóan a többi Stühmer üzlethez, lucfenyőből készült szekrény és egyszerű bútorzat és félmatt-kencés alapokkal fedett olajfestékkel volt festve, a rátét díszek és feliratok aranyozottak voltak. Ma már védelem alatt áll.

Kemény palota
Fő u. 8.

Kaposvár belvárosának egyik ékköve az egykori Kemény palota, mely különleges stílusának köszönhetően igen látványos. Az épület a 20. század elején, 1904-ben készült eklektikus stílusban, és emellett gazdagon tartalmaz neoreneszánsz elemeket is. A tervező Kovács Frigyes volt. (ma - Tourinform iroda)

Egykori vármegyeháza - Ma Rippl-Rónai Múzeum
Fő u. 10.

A klasszicista stílusú egykori vármegyeháza épületében a megyei múzeumigazgatóság és a Rippl-Rónai Múzeum lelt otthonra. A KÖZJÓNAK ajánlott épület kiemelt középrizalitos fő homlokzatával, monumentális zárt tömegével ma is leghangsúlyosabb városképi eleme a belvárosnak. A volt vármegyeháza 1828 - 1832 között Török Ferenc tervei alapján épült, ma Somogy megye egyik legjelentősebb múzeuma. Somogy vármegyei Régészeti és Történeti Társulat 1877-ben alakult. Régészeti és történeti anyagot gyűjtött, amelyből Gönczi Ferenc (élt 1861-1948) formált múzeumi egyesületi anyagot 1909-ben. Az anyag néprajzi anyagon túl képzőművészeti anyaggal is gyarapodott - ide került az 1355 darabból álló Rippl-Rónai hagyaték, amely 976 festményt is magába foglalt. Az egyesület anyagát 1936-ban nyilvánították közgyűjteménynek Gróf Széchenyi István Múzeum néven. Az intézmény igazgatója 1948-ig Gönczi Ferenc volt. 1951-ben nevezték el a múzeumot Rippl-Rónai József festőművészről. Egy időben 39 intézménye volt megyeszerte, amelyekből a rendszerváltás után 13 maradt meg.

A múzeum állandó kiállításai: Válogatás a képzőművészeti gyűjteményből (1860-tól napjainkig); Fejezetek Somogy néprajzából (gyűjtemény legértékesebb részét a pásztorművészet, a kismesterségek emlékei alkotják); Természeti örökségünk (a megye élővilágáról és a környezetvédelemről); Honfoglalás kora Somogyban (régészeti kiállítás); Somogy megye földtörténete és élővilága.

Rippl-Rónai Múzeum kint, bejárat és belső részlete

Vaszary Képtár
Fő u. 12

Az Anker-ház (nevét az Anker Biztosítóról kapta) homlokzatát méhkas díszíti. A megyei takarékpénztár 1913-ban Pilch Andor tervei alapján építtette fel szecessziós stílusú bérpalotáját. Ez volt az első lifttel felszerelt ház Kaposváron. Az épületben jelenleg a lakásokon, az irodákon, a bankon kívül több megtekintésre méltó kiállítóhely is található. Az Anker-ház nyugati sarkán található galériát Vaszary János festőről nevezték el.

1996. január 22-től várja látogatóit a Vaszary Képtár, amelyet Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1990-ben tatarozás miatt bezárt Somogyi Képtár jogutódjaként hozott létre, ugyanabban az épületben, az ún. Anker-házban, de annak nyugati szárnyában kialakítva, a korábbinál nagyobb alapterületen. A 255 négyzetméternyi kiállítótér alkalmassá teszi az intézményt regionális és országos tárlatok, életmű kiállítások rendezésére. A képtár szakmai tevékenységében meghatározó az a szándék, hogy megőrizze, és tovább folytassa a képzőművészeti élet hagyományait, és felkaroljon olyan, tartalmában és formájában is új kezdeményezéseket, amelyek az utóbbi években a városban meggyökeresedtek, vagy kialakulóban vannak. A kortárs képző-, ipar- és fotóművészet megismertetésére vállalkozva mindenekelőtt bemutatkozási lehetőséget kíván nyújtani a Kaposváron és Somogyban élő és alkotó vagy korábban ide kötődő képzőművészeknek, de szeretné hozzáférhetővé tenni a képzőművészet hazai és nemzetközi értékeit is a kaposvári érdeklődők és a városba látogatók számára. Nyilvánosságot teremt olyan fiatal alkotóknak, művészcsoportoknak és irányzatoknak, akik a kortárs művészet nem mindig populáris, de izgalmasnak ítélt vonulataihoz tartozva, eredetiségükkel tűnnek ki. A Vaszary Képtár nemcsak egy kiállítóhely, de a művészeti élet fontos színtere kíván lenni, állandó kapcsolatot tartva a különböző alkotóközösségekkel, művészeti egyesületekkel. Újdonságként 2007 őszétől megnyílt a Vaszary Képtár Pincegalériája, ahová pályázat útján állíthatnak ki a művészek, főként pályakezdők, fiatalok.

A Képtár állandó kiállítással is rendelkezik: Juan Gyenes (1912-95) kaposvári születésű fotóművész alkotásait mutatják be.

Arany Oroszlán patika
Fő u. 19.

Kaposvár első patikája a kapukeretén látható évszám tanúsága szerint 1774-ben, barokk stílusban épült és földszintes épület volt. Az 1781-ben Pyrker József okleveles gyógyszerész által nyitott az Arany Oroszlánhoz címzett patikában a 18. század végén Csokonai Vitéz Mihály is megfordult, aki egy kellemetlen fogfájás miatt volt kénytelen felkeresni Pyrker József patikáját - ez volt a költő második kaposvári látogatása. Rippl-Rónai József kapcsolata a patikával sem mindennapi történet. A 14 éves fiút - rossz tanulmányi eredménye miatt - az édesapja beadta az Arany Oroszlánba patikussegédnek. Itt történt meg, hogy a bal kézfejét leöntötte kénsavval, ennek nyomát egy életen keresztül viselte. Annak ellenére, hogy ez az aprólékos munka nem volt neki való, beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karára, mint gyógyszerész hallgató. A II. évet az orvosi karon fejezte be, és ugyanitt kapott gyógyszerészmesteri oklevelet is. Eztán visszatért Kaposvárra, az Arany Oroszlán patikába. Az ügyeleti szoba magányában festette meg a Fiatal nő estélyi virágos ruhában című képét. Ismerősei körében olyan nagy sikert aratott vele, hogy a művészeteket kedvelő gróf Zichy Ödön 1882-ben két fia nevelőjeként alkalmazta. Az itt összegyűjtött keresetéből tudott beiratkozni a müncheni festőakadémiára. A 19. század második felében emeletet építettek rá és romantikus stílusban átalakították. A földszinti boltíves helyiségekben, értékes patikabútorokkal berendezett gyógyszertár működik. Az épületet 1985-ben újították fel. A patika berendezése a budapesti Ráday utcai Jó Pásztor gyógyszertárból származik.

Zsolnai kerámia ivókút
Fő utca 21. sz. ház előtt

Alkotója: Fürtös György (1988). Jellegzetes kos figura van a Zsolnai-kút oldalán.

A patika homlokzata, bejárata, címere - Zsolnai kút

Megyei Kórház anyaépülete
Fő u. 65/B

A kaposvári Kaposi Mór Megyei Kórház régi épülete a város Fő utcájának a központtól távolabbi részén áll. A kórház első épülete műemlék - felirata: "A szenvedő emberiségnek". 1846-ra készült el az ország első klasszicista kórháza közadakozásból. 1857-ben vált alapítványi kórházból közkórházzá. Az anyaépülethez a 19. század végén a Fő utcára merőleges épületszárnyat építettek. Az épület főhomlokzata a klasszicista építészet hármas tagolását mutatja, dísze a finom mívű ablakszemöldök és koronázó párkány. 1991-ben vette fel a kaposvári születésű világhírű bőrgyógyász, Kaposi Mór nevét.

Kaposi Mór (1837-1902) eredeti családi neve Kohn volt (családneve megváltoztatásával a szülővárosát tisztelte meg). Szegény, de művelt családból származott, édesapja a zsidó hitközség alkalmazottja. Tanulmányait a kaposvári izraelita elemi iskolában kezdte, majd a Somssich-Gimnáziumba járt. A pozsonyi gimnáziumban érettségizett, s a bécsi egyetem hallgatója lett. 1861-ben fejezte be orvosi tanulmányait, ezután a bécsi közkórházba állott be aspiránsnak, egyidejűleg azonban egyik bécsi szanatórium vezetője is lett. Közelebbi érintkezésbe került a bőrklinika vezetőjével, Ferdinand von Hebra professzorral, aki felismervén a fiatalember kiemelkedő tehetségét, munkatársává szemelte ki. Kapcsolata Hebrával még szorosabbá vált, miután 1869-ben leányát, Martha Hebrát feleségül vette. Felesége kedvéért katolikus hitre tért. 1881-ben, Hebra halála után Kaposit a bőrgyógyászati tanszék professzorává nevezték ki. 1902. március 6-án bekövetkezett haláláig ott dolgozott és oktatott. A bőrgyógyászatnak talán nincs olyan fejezete, amelyet előbbre ne vitt volna, mintegy kiteljesítve mesterének, Hebrának tanításait. Orvosi tevékenységéből három olyan kórképe ismeretes, amelyek nemcsak a bőrgyógyászat, hanem az egész orvostudomány számára nagy jelentőségűek. Ezek közül azóta az ő nevével összekapcsolva vált ismeretessé az általa 1872-ben leírt Kaposi-sarcoma.

Megyei Kórház anyaépülete és udvara

Plusz képek - Fő utca régen - 3 korban, Polgári fiúiskola.