A Fő utcán északra tovább haladva egy térre jutunk. A sétálóutca végén az 1980-as években alakították ki a Széchenyi Istvánról elnevezett teret.

Széchenyi tér és szobor
Széchenyi Istvánnak is vannak kaposvári kötődései, hiszen a város Őt választotta egyik díszpolgárává 1835-ben. Teret neveztek el róla a városban, de előtte még elkészíttették ezt a szobrot, hogy a legnagyobb magyar előtt tisztelegjenek vele. A szobrot Borbás Tibor, és Palásti József művészek készítették. Borbás Tibor korábbi munkásságáért még a Munkácsy-díjat is kiérdemelte. A klasszikus stílusú bronz művet 1990-ben leplezték le.

Dorottya üzletház
Széchenyi tér 5.

A Széchenyi teret keletről egy szecessziós stílusú palota zárja le, amelyet 1911-ben emeltek Baumöhl Leó kaposvári mérnök tervei alapján. Kezdettől fogva a város központjához tartozó városi "korzó" főszereplője volt. Eredetileg szálloda, amely a Turul nevet viselte. Sarki bejárata felett ma is látható a turulmadár. A szállodában annakidején több nevezetes személyiség is megszállt: Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond, Áprily Lajos, Kassák Lajos és mások. A kaposvári villájában élő Rippl-Rónai József festőművész gyakran hallgatta itt kedves cigányprímása, Szimplicisszimusz (Barcza József) muzsikáját. Az első világháború éveiben, amikor a nem sokkal korábban megnyílt színház épületében vöröskeresztes kórház működött, itt is tartottak színházi előadásokat. Az épület a II. világháború után a Béke Szálló nevet kapta.

Az épületben ma a Dorottya Üzletház működik, jelenlegi nevét Csokonai Vitéz Mihály Dorottya című vígeposzából kölcsönözte: 1799-ben Csokonai Somogy megyében tartózkodott, részt vett az ottani farsangi mulatságon, s itt látott modelleket Dorottyára. A ház falán kőtábla hirdeti, ezt a házat választotta a költő eposzának színhelyéül. Azóta a műemlékké nyilvánított épületet Dorottya-háznak nevezik a Kaposváriak. Ezért került 1960-ban Kaposvárott megrendezésre az I. Dorottya-bál. Innentől a rendezvény országszerte ismertté vált, és évről évre a farsang kiemelkedő báli eseménye lett, mely rendezvényt hagyományosan Dorottya-kisasszony és a farsang megszemélyesítője a Karnevál herceg nyitnak meg.

A Fő utcával párhuzamos Bajcsy-Zsilinszky Endre utcában (megnyílt 1905ben Eszterházy utca néven) északi oldalán van, nyugat felől keletnek tartva, szép magán épületeken kívül a Nemzeti Kaszinónak 1911-ben készült modern épülete, mellette az Igazságügyi palota, benne a királyi bíróságokhoz tartozó hivatalokkal, majd az 1898-ban befejezett Reálgimnázium épülete.

Igazságügyi Palota - Somogy Megyei Bíróság
Bajcsy-Zsilinszky utca 3.

A palota egy igazi eklektikus épület a maga monumentalitásával, és modernségével. A látványt tovább fokozza a két magas csonka torony, melyek ennek a stílusnak az elemei. A két torony között találjuk Justicia istenasszonyt, aki az igazság, és a törvényesség megtestesítője. A szobor igazi furcsaságnak számít, hiszen a szokásokkal eltérően nincs bekötve a szeme. Emellett további érdekesség a szoborral kapcsolatban, hogy bal kezében van a pallos, és a jobban a mérleg.

Táncsics Mihály Gimnázium
Bajcsy-Zsilinszky utca 17.

A gimnázium alapkövét a millenniumi ünnepségek keretén belül, 1896. május 11-én rakták le. Két év múlva, 1898 májusában készült el az épület, s szeptember 8-án megkezdődhetett az oktatás. A kaposvári gimnázium volt az első az országban, mely társadalmi erőből és segítséggel, nagyarányú gyűjtésből épült meg. A gimnázium tanulói voltak többek között: Berzsenyi Farkas, Noszlopy Gáspár, Kónyi Manó, Rippl-Rónai József, Somssich Pál, Kunffy Lajos, Kopits János, Vaszary János, Fekete István, Gyergyai Albert, Fodor András. A korábbi Somssich Pál Főgimnázium az 1948-49-es tanévtől viseli a Táncsics Mihály nevet. Udvarán, egy több mint százéves, helyi védelem alatt álló páfrányfenyő áll, melyet az 1896. évi millenniumi ünnepségek alkalmával ültettek. Húsos, bűzlő magköpenyével ritkaság, mivel ennek a fajnak főként a porzós példányait ültetik a közterületekre.

Az iskola egykori, később nevessé vált diákjainak neveit megörökítő emlékmű a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium bejáratánál áll.

A Széchenyi tér és a Bajcsy-Zsilinszky utca kereszteződésétől északra a Szent Imre utcába jutunk, ahol a kaposvári Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola udvarán áll Kling József szobrászművész alkotása (1994) - Emlékmű az I. és II. világháború hősi halottainak tiszteletére. Kétoldalt egy-egy kövön kis réztáblák, melyeken a két háború áldozatainak névsora olvasható. Modern stílusú, anyaga: bronz, mészkő, fa és réz.

A Szent Imre utca és a Kossuth Lajos utca között terül el a város legnagyobb zöldterülete, a Berzsenyi park. Az 1927 és 1929 között kialakított pihenőhely nevét Berzsenyi Dániel költőről kapta. 2001 óta természetvédelmi értékként, helyi védelem alatt áll. Eredetileg a parkot az Eszterházy hitbizományi uradalmi birtok, város általi megvásárlását követően alakították ki. Az I. világháború végéig katonai gyakorlótér, illetve repülőtér volt, majd 1920 és 1930 között épült meg a park. Ma 400-nál több nagyméretű díszfa található a parkban, amely először a Horty-park, később a Szabadság-park nevet viselte.

A "niklai remete", Berzsenyi Dániel mellszobrát, Fetter Károly szobrászművész bronz alkotását 1936-ban állították fel a róla elnevezett parkban. - Németh István polgármester bronzszobrát Ispánky József készítette 1939-ben. Kaposvár történetének egyik legjelentősebb polgármestere volt 1885 és 1911 között Németh István. Neki köszönheti a város mai arculatát, a Virágos Kaposvár ötletét. Nem is maradtak hűtlenek hozzá a kaposváriak, erre példa a parkban álló szobor, és a város egyik forgalmas utcája, a Németh István fasor őrzi emlékét. - A Berzsenyi parkban áll egy kő, Katonai hősi emlékmű (1866-69), alkotója F. J. Schultz, az avatás éve: 1872-ben volt.

EGYÉB MŰEMLÉKEK

Kaposhegyi kápolna - Római katolikus kápolna
Géza u. 103.

A barokk stílusú kápolna a 18. század második felében épült. Benne Szőlő Madonna kép található a 19. század elejéből.

Az Arany János téren megcsodálható barokk stílusú Szent Rókus kőszobrot a cserepescéh készíttette fogadalomból (1766). Alkotója ismeretlen.

Kaposhegyi kápolna - Szent Rókus szobor

Szent Imre Római Katolikus Plébániatemplom
Gyula u. 2.

A régi vasúti telep helyén, a 20. század elején új városrész épült Kaposváron, az itt lakók lelki gondozására építették, 1912-ben a Szent Imre tiszteletére szentelt templomot, a kor szokásainak megfelelően. A templom meglehetősen egyszerű felépítésű, mindössze egy, 32 méter hosszú hajója van. A templom belső festése nagyon szép, Z. Soós István készítette 1925-ben, aki kaposvári származású. Ma a templom bejárata mellett áll Magyarország egyetlen, modern, köztéri Loyolai Szent Ignác a Jézus Társaság alapítójának szobra, amelyet 1947-ben állítottak fel. A következő évben, a városban letelepedő jezsuiták megkapták a templomot, akik elhelyezték a neves jezsuita kegykép, az Úti Boldogasszony ikon mását a templom falán. Kaposváron rendházuk is épült, amelynek a külső falán a jezsuiták történetét jelenítették meg, ezt 1950-ben levakolták, de a rendszerváltás óta újból látható. A jezsuita rend betiltása után a szobor eltávolítását tervezték, de később megelégedtettek az úttól való beljebb helyezésével.

Szent Imre templom, L. Szent Ignác és templom belső

1950-ben Kaposszentjakab Község, 1973-ban Kaposfüred, Toponár és Töröcske Községek Kaposvár városrészei lettek. A Kapos-hegyi Kálvária mellett még feltétlenül a kulturális örökség kiemelkedő értéke a kaposszentjakabi romkert, a kaposfüredi templomkert és toponári településközpont és iskolakert (az utóbbi kettő az egykori Festetich uradalmi központ maradványaiként).

KAPOSSZENTJAKAB

Kaposszentjakab egykor önálló község volt, (korábbi neve pedig Zselicszentjakab). Ma, Kaposvár területén, de a "történelmi" városmagtól keletre, a várdombon, az 1061-ben alapított szentjakabi bencés apátság a legjelentősebb építészeti együttes, s ez a középkoron át fennmaradt.

Bencés apátság romjai - bemutatóhely
Várdomb 1.

Kaposvár legrégebbi védett műemléke. Az 1061-ben alapított, majd 1400 körül átépített, román és gótikus stílusú bencés apátság helyszínen megőrzött romjait mutatja be a kiállítás. Itt találhatók Somogy megye legkorábbi kőfaragványai, a kolostor kerengőjének 11. századi palmetta díszes oszlopfői és lábazatai. Alaprajzán jól látható a monostor és a templom elrendezése. Egykor centrális középponttal épült a három hajós épület középső része. A monostor épületegyüttesétől északra egy nyolcszögű kápolna épült egykor: a falu plébánia templomaként használták. A szabadtéri múzeum a műemlékvédelmi helyreállítását követően, 1973-ban nyílt meg.

Az 1061-ben alapított bencés monostor a középkorban a kegyúri jogok gyakorlásáért folytatott birtokharcokból a Dersffy-családhoz került. Az 1550-es években a kolostor már lakatlan volt, majd a törökök ellen vívott háborús időkben világi feladatokat kapott. Az épület ezt követően pusztulásnak indult.

A szentjakabi bencés apátságot Kaposvár önkormányzata 2001-ben újította fel, így ma is csodálhatjuk a romokat, a román és gótikus kőfaragványokat. A város történelmi emlékhelyét kulturális központtá alakították. A szabadtéri színpadon zenei és színházi esteket tartanak, de kiállításokat és alkotótáborokat is rendeznek itt. Hangulatosak a sétányok, a festett faszerkezetű kerengő és az ódon falak.

Romok kint és bent, lábazat maradvány

KAPOSFÜRED

Kaposvár északnyugati részén, a városközponttól mintegy 6 km-re található. Magyaregres mellett helyezkedik el. A település egy dombon van. Az első írásos hivatkozások Kaposfüredre 1192-ig nyúlnak vissza, amikor III. Béla oklevélben kijelöli Kaposvár határait. 1390-ben Fired, majd 1439-ben Fyred alakban említik a különböző írásos források. Az 1500-as években a településre Fijred fromában hivatkoznak. Önálló tanácsú község volt a Kaposvári járásban 1973-ig.

Római Katolikus Templom és kereszt
Kaposfüredi u. Szőlőhegyi u. sarok

A 18. században a településen iskolát és egy fazsindelyes templomot építenek. Az egyház ezekben az évtizedekben a falu életében nagyon fontos szervező erő volt. A kaposvári plébániához tartozó település lakói nagy gondot fordítottak a vallási élet fenntartására. A 20. század két nagy háborújában sok füredi áldozta életét. Emléküket a templomkertben emlékmű és emléktábla örökítette meg.

Galéria és szoborpark
Kisközi u. 63.

A Kaposfüredi Galéria a kortárs hazai és külföldi képzőművészek alkotásait bemutató kiállító terem K. Várnagy Márta magángalériája. Kortárs hazai és külföldi képzőművészek kiállítása; célja a vizuális kultúra bemutatása, különös tekintettel a posztmodern törekvésekre. A galéria szoborparkjában Kling József szobrászművész állandó kiállítása látható.

templom - szoborpark

TOPONÁR

Toponár ma Kaposvár északkeleti oldala, egykor önálló település volt. 1973-ban csatolták Kaposvárhoz. A 18. században települt ide a Festetics család, amely kastélyt, templomot, szobrot emelt a városkában.

Toponári római katolikus templom
Toponári u. 47.

A toponári barokk Szentháromság-templomot Festetics Lajos és felesége, Nagy Jókai Farkas Krisztina építtette 1779 és 1781 között, két homlokzati toronnyal. A templombelső egységes képet nyújt. A szentély a hajónál keskenyebb, félköríves záródású. Festetics Lajos Dorfmeister Istvánt bízta meg a freskók elkészítésével, és ő határozta meg azok témáját is. A festményeken Szűz Mária életének főbb állomásait ábrázolta. Az oltárképek szintén tőle származnak, s 1781-ben készültek. 1886-ban Tandor Ottó neoromán stílusban átalakította, s ma a templomot egy nagyobb, négy kisebb fiatorony és két még alacsonyabb tornyocska ékesíti. Jellegzetes része a lépcsőzetesen kialakított előtér. Az épületet a 20. században ismét átalakították.

Szent Flórián szobor
Toponári út 84. előtt

Toponár, Orci úti elágazásnál a tűzoltók védőszentjeként tisztelt Szent Flórián barokk stílusú kő szobra a 18. század második felében készült.

Nepomuki Szent János-szobor
Toponár

A toponári településrészen található barokk stílusú Nepomuki Szent János-szobor 1700-ban készült.

Festetics-kastély
Toponári utca 62.

A kastély a 18. század elején épült barokk stílusban. A gyönyörű barokk kastélyhoz természetesen tartozik egy nagyon szép park, mely főként annak köszönheti szépségét, hogy rendszeresen van gondozva. A park 6 hektár nagyságú, így nyugodt sétákra kiválóan alkalmas. Érdekesség a kastély bejáratául szolgáló kapu, mivel az eredetileg a Szigetvári várban volt elhelyezve. Festetics Lajos 1769-ben megvásárolta Szigetvárt, és vele együtt a várat magát is. Az akkor még ott álló kaput Ő vitette át Toponárra, hogy ott a kastély bejárata lehessen. Az épület ma iskolaként működik.

A városi vízmű régi épülete
Dr. Guba Sándor utca 81

Eklektikus ipartörténeti emlék, 1906-ból.

Plusz képek - A régi Széchenyi utca, Széchenyi tér 1913, Turul-szálló, Hotel Dorottya, Béke szálló, Igazságügyi palota régen, 100 éves a Táncsics Gimnázium 1812-1912 és ma, Kaposszentjakab ma, Szent Flórián szobor, a régi vízmű (2)