Somogy Vasútállomás
Budai Nagy Antal utca

A vasútállomás az 1892-es években épült Pfaff Ferenc tervei alapján. A kiegyezés utáni általános gazdasági fellendülés időszakában a Somogy megyei vasútvonalak kiépítésének idején, 1872-ben épült fel az első vasútállomás épülete Kaposváron. Az 1890-es években egy nagyobb állomásra volt szükség az egyre növekvő forgalom miatt, melynek építésével egy időben, 1898-ban adták át az egykori közúti és gyalogos felüljárót, mely lehetővé tette a vasúti pálya túloldalán fekvő Donneri városrész megközelítését. Az 1980-as években került sor a vasút villamosításának Kaposvárt is érintő szakaszára, melynek következtében le kellett bontani a régi felüljárókat 1989-ben. A régi felüljárókra emlékeztet a Gilice utcában található, Borbás Gábor által, 1994-ben tervezett régi vasúti felüljárók emlékműve, melynek érdekessége, hogy az eredeti szerkezet felhasználásával készült. Az emlékművet az új gyalogos felüljáró Jókai liget felé eső szakaszán jobbra tekintve pillanthatjuk meg.

DONNER - Kaposvár városrésze, nevét az egykori kocsmáros, sörfőzőmester Donner Jánosról kapta, aki az elsők között telepedett le itt. Donner János szerette a jó sört, de mivel helyben nem talált, ezért Grazból hozatott. Mivel a szállítás hosszú ideig tartott, gyakran előfordult, hogy a sör megbuggyant, ihatatlan lett, mire megérkezett. Emiatt Donner 1857-ben épített a városban egy sörfőzdét. Mivel nem kapott erre engedélyt, hát nyitott egy kocsmát is, ami hamar ismert lett a környéken. Természetesen a kocsma nincs már meg, de a városrészen rajta maradt a név, ma is csak Donnerként emlegetik. A mai értelemben vett városrész első házai a 19. század közepén épültek. A 20. század elejére jelentős számban költöztek a városrészbe színészek, így igen pezsgő kulturális élet zajlott itt. Kaposvár déli részén található, a Kapos folyó mellett. Északi határának a vasútvonalat tekinthetjük, ami elválasztja a Donnert a Belvárostól. Nagyrészt dimbes-dombos a városrész, Kaposvár hét dombjából itt található a Róma- illetve a Lonka-hegy is. Az 1814-es Svájci születésű Donner János serfőzőmester 1857-ben vásárolta meg a Kapostól délre eső silány minőségű, bozótos, mocsaras területeket és itt építette fel a városrész második lakóházát, a svájci boronaházak mintájára. A lakóház ma is áll még a Zrínyi utca és a Kálvária utca sarkán, melynek falán emléktábla őrzi a sörfőzőmester emlékét. A lakóházzal szemben építette fel a sörfőzdéjét, amit mára már lebontottak. A Donner-ház az idők során volt katonai raktár, pékség, lakóház, de Donner nevét megtartotta, jelenleg a donneri könyvtár működik az épületben. Itt alakult meg a donneri asztaltársaság, a tréfáiról, szellemességéről híres Németh Károly városi orvos vezetésével. Ha a kaposváriak jól akartak szórakozni, csak azt mondták: "..átmegyünk a Donnerhez." Így maradt rajta a Kaposon túli földeken és a később épülő utcákon a Donner név. Rippl-Rónai József ebben a városrészben élt és dolgozott hosszú időn keresztül.

Jókai liget
1836-ban a Kapos folyó szabályozása után remek terület kínálkozott Kaposvár első parkjának létrehozására. Czindery László a szabályozás által felszabaduló Gilicemajor földjét találja alkalmasnak erre a célra. A Kapos folyót Kaposvárnál kettéválasztották, ezáltal a városon belül egy hosszú szigetféle keletkezik. A két folyórész közötti területet és a Malom-csatornától északra eső (ma a vasút van itt) részeket fel kellett tölteni. Terveit a saját költségén valósította meg. a feltöltés után a területet füvesítették. Ezt hívta a kaposvári nép zsiba gyöpnek, mivel itt legeltette az állatait. 1840 és 1845 között megtörtént a park fásítása. A fák megvásárlásáról gróf Niczky György gondoskodott, közöttük az akkor még ritkaságnak számító platánok is voltak. A földmunkákat a megye rabjaival végeztették el. A park kezelését később a város megbízásából Ladányi György vállalta fel. 1871-ben a rongálások megfékezésére egy 80 éves pandúrt foglalkoztatnak. 1879-ben minden idők legnagyobb árvize vonul le a Kaposon, a fák között dögök hevernek. 1888-ban felújítják a parkot, és megépítik az arénát, vagyis a nyári színkört. 1889-ben megalakul a Sétatér Szépítő Egyesület. Elnöke Ujváry Ferenc apátplébános. 1895-ben a sétakertet megnagyobbítják, fenyőfákkal ülteti be Babochay Kálmán patikus. - 1993 óta áll ebben a ligetben a II. világháborús emlékmű, Fusz György kerámia alkotása.

Kálvária Kápolna
Kálvária u. 15.

A mai Kálvária utcában álló római katolikus kápolna - Bereck Sándor tervei szerint - eklektikus stílusban épült 1893-ban, ez volt a városrész egyetlen temploma, egészen 1947-ig. A kis templom oltárában nem található festmény, hanem helyette festett üvegablakok szolgáltatják a díszítést. A fő ablakon a feltámadó Jézus látható. A kápolna oltára márványból készült. Egy lépcsősoron lehet feljutni a kápolnához, melynek két oldalán tiszafából faragott stációjeleneteket láthatunk.

Virágfürdő - Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő
Csík Ferenc sétány 1.

Kaposváron a régi városi strandfürdő területén 1967-ben gyógyvizet tártak föl. Két kút hozza fel 1000-1084 méteres mélységből az 51-53 °C fokos hévizet. Erre a gyógyító hatású termálvízre alapozva épült ki a Kaposvári Városi Fürdő. A fürdő- mely a városközponttól 10-15 percnyire, a Kapos folyó melletti Jókai ligetben található - 50000 m2-es parkosított területen fekszik. A 3100 m2 alapterületű, kétszintes épületben fedett uszoda, termál- és kádfürdő kapott helyet. A kaposvári gyógyvíz alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz, amely brómot, jódot és fluorid-iont tartalmaz. A víz összes oldott ásványianyag-tartalma 2,3 g/I. Fürdőkúraként mozgásszervi megbetegedések, reumatikul bántalmak, trombózis utáni állapot, izomhúzódás, izomgyengeség gyógykezelésére, csonttörések, porcsérülések és baleseti sérülések utókezelésére alkalmas, de eredményesen használható nőgyógyászati kezeléseknél is. Ivókúraként gyomor és bélhurutra, valamint epebántalmakra alkalmazható. Felújítás után 2006. nyarán nyitotta meg kapuját a Virágfürdő, amely egyben a Dunántúl legnagyobb egybefüggő, 3462 m2 vízfelületű élményfürdője.

Csik Ferenc életútja csodálatos harmónia a sportolói és a civil pályán; szövetségi kapitány és a válogatott edzője, újságszerkesztő, orvosként klinikai gyakornok, a Testnevelési Főiskola tanára, belgyógyász, kardiológus és sportorvos volt. A sportszerűen élő és gondolkodó, szerény és udvarias úszóbajnok mintakép volt és az is marad a jövendő generációk fiataljai részére. Kaposvár a szülővárosa. A Termálfürdő melletti sétány őrzi a nevét és Csík Ferenc mellszobra (1936) az uszoda kertjében áll.

fürdő légi felvétel	fürdő belső	Csík szobor

Róma villa - Rippl-Rónai József lakóháza
Róma-hegy 88.

A kaposvári születésű Rippl-Rónai József festőművész 1908-ban árverés útján vette meg a város szélén, szőlősgazdák övezetében álló, parkos ligettel körülzárt emeletes, barokk stílusú nyaralóépületet gazdasági házakkal, szántóval és legelővel. Kész művészparadicsom volt már. Egy Gundy György nevű pesti operaénekes ízlése nyomán formálódott ki 1868-tól, negyven éven át. A Róma Villa nevet is Gundy adta neki, mivel a ház a Róma-hegyen állt. Rippl-Rónai 1908-ban tehát 10 holdas birtokos gazda lett. Az évek során még négy hold szomszédos szőlőt és szántót is vásárolt a környéken. Tehenet, birkákat, lovat, szamarat, baromfikat, méheket, kutyát és pávát tartott. Tehenet, birkákat, lovat, szamarat, baromfikat, méheket, kutyát és pávát tartott. Villája azonban nem a gazdálkodás, hanem a festés, a pihenés, a kellemes időtöltés, a baráti együttlétek otthona lett. A műteremlakásként használt villát a 19. század második felében eklektikus stílusban átalakították.

A festőművész francia felesége, Lazarine és annak elárvult unokahúga Anella, valamint Rippl bácsi, a művész édesapjának unokatestvére és egy szakácsnő voltak még a villa lakói. Hozzájuk csatlakozott kisfiúként Martyn Ferenc festőművész. Édesanyja halála után ő és fivére, a neves orvossá lett Martyn Róbert itt nevelkedtek fel rokonuknál, Rippl-Rónai Józsefnél. Rippl-Rónai a vincellérházban rendezte be műtermét, de szívesebben festett a szabadban. Általában minden vendég modellként szolgált a képeihez. A kukoricás stílusú képek kedvelt aktmodellje egy Fenella nevű, szépen éneklő és gitározó angol cigánylány volt.

A dal, a zene, a szőlőben megtermett bor fontos vendégmarasztaló tényezővé vált. Ady Endre, Móricz Zsigmond itteni látogatásáról híres történetek íródtak. A festőkollégák közül Márffy Ödön, Galimberti Sándor, Kunffy Lajos, Bernáth Aurél, s a művészettörténész Petrovics Elek és Meller Simon is éltek a szíves vendéglátással.

Rippl-Rónai József 1927-ben bekövetkezett halála után özvegye még húsz évig élt magányosan a villában. Az őt követő örökösök kegyelettel megőrizték a ház bútorait, relikviáit. Így nyílhatott meg 1978-ban a Rippl-Rónai József Emlékmúzeum, amely egyrészt egy század eleji otthon miliőjét nyújtja a látogatóknak; másrészt pontosan felismerhetők jellegzetes tárgyak, bútorok, helyszínek Rippl-Rónai festményeiről. A bútorok, eredeti használati tárgyak mellett a múzeumban 80 Rippl-Rónai festmény is látható, amelyek betekintést engednek Rippl-Rónai minden festői periódusába. A Münchenben, majd Párizsban tanult Rippl-Rónai a magyar posztimpresszionizmus legnagyobb alakja. Az itt kiállított képek életművének keresztmetszetét mutatják be. Legjelentősebb itteni képei: Andrássy Tivadarné arcképe, 1896, Lazarine a tükör előtt, 1902, Meggyfavirágzás , 1909, Tavaszi munkák, 1912, Festő a modellekkel, 1912, Fekete kesztyűs Zorka, 1924. Vitrinek őrzik a művész kitüntetéseit, iparművészeti alkotásait, személyes tárgyait, dokumentumokat. Rippl-Rónai József egykori műtermében, amely a park egy kis melléképületében van, láthatjuk festőfelszerelését, jellegzetes kalapját, amelyre sok fényképéről ráismerhetünk, személyes tárgyait, s a falakon dokumentum-fényképeken követhetjük nyomon életének pillanatait. Közülük sok fénykép itt a villában, illetve a parkban készült, mint például az, amelyik a festő nevelt lányát csacsifogaton ábrázolja. Horváth Balázs kaposvári szobrászművész alkotása - Rippl-Rónai József mellszobra a kaposvári Rippl-Rónai József Emlékmúzeumban tekinthető meg. Emléktábla áll az Emlékmúzeum (Római villa) épületének falán. A villa parkjában számtalan különleges fa látható.

Gugyuló Jézus-szobor
Csalogány utca - Béla király utca találkozása

A város legrégibb szobra az 1721-ből származó, barokk stílusú "Jézus segíts" feliratú tabernákulum oszlop, Jézussal. A tabernákulum felső részén lévő fülkében egy kis faszobor látható, mely az összekötött kezű, töviskoszorús Jézust ábrázolja, guggoló helyzetben. Ezért nevezik Kaposváron Gugyuló Jézusnak. A szobor afféle védelmezőnek számít a környéken lakók szemében, Kaposvár Róma hegy városrészében. Többször ellopták már több millió forint értékűre becsült faszobrot, így a szobor eredetije a Városházára került, itt csupán egy pár százezer forintot érő másolat látható.

Szent Donát kápolna
Ivánfa-hegy

A domb tetején találjuk a Szent Donát-kápolnát. A műemlékileg védett kápolna 1778-ban már állott, de ekkor még egyszerű, fatornyos épület volt. 1823-ban, majd 1930-ban javították, ekkor torony is épült hozzá. Itt minden a helyi jelentőségű, de nagy múltú szőlőkultúrára emlékeztet. Belsejében egy nagyméretű barokk kálvária, Mária és Szt. János faszobra, a szentély boltozatán Kaposvár látképének "naiv" stílusú ábrázolása. - Szent Donát a szőlőtermesztők védőszentje, és az oltárképen szőlők között láthatjuk. Az oltár feletti kupolán egy korábbi renováláskor a vakolat alól korabeli freskómaradvány került napvilágra, amely Jézust ábrázolja, egyik oldalán a korabeli Kaposvár, másik oldalán a valahai kaposvári vár ábrázolásával. A szőlőág erről a képről sem hiányzik. A Jézusra utaló szalagfelirat: Ego sum vitis vere, azaz "Én vagyok az igazi szőlőtő".