Iza jegyzet:
Reggeli és kávézás után újabb érdekes programot állított össze Kata. Bár már jártam néhányszor Győrben, de csak pár órát, így volt mit megnézni. Ezért autóba ülve elgurultunk először a Rába partjára, majd onnan a Bécsi kapu téren és a Virágpiacon keresztül tovább sétáltunk, hogy megnézzük a város látnivalói közül néhányat. Fotókkal és némi leírással megkísérlem szemléletessé tenni az átélteket. 

Kati telefonál - Rába parton haladva
(a zöld szaggatott vonallal jelölt kép - kattintásra nagyban új lapon)

2011. július 9.  - GYŐR megyei jogú város Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megye székhelye. A győri kistérség és a Nyugat-Dunántúl régió központja. Magyarország hatodik legnagyobb városa, a Dunántúlon csak Pécs előzi meg. A város a Kisalföld keleti felében, a Mosoni-Duna, a Rába és Rábca torkolatánál fekszik, ezért nevezik a "folyók városának" is. A Duna mellett kialakult fontos útvonal a római kortól összekötötte Aquincumot (Óbudát) Vindabonával (Béccsel). A Duna jobb partján árvízmentes teraszokon és magas ártéren haladt az útvonal a Pandorf fennsík, majd Bécs felé. Ezen az útvonalon a Rába és a Rábca képezett leküzdhető akadályt, s így kialakult itt egy közlekedési csomópont. Az utak Bécs, Budapest, Sopron, Pápa, Veszprém és Székesfehérvár felé haladtak. A város és környéke a Kisalföld-nagytáj területén helyezkedik el, de Ménfőcsanak területén átnyúlik a Sokorói-dombság területére is, amely a Dunántúli-középhegységhez tartozik.

A szabálytalan alakú Bécsi kapu tér, Győr történelmi belvárosának és Magyarországnak is az egyik legszebb barokk tere. Az Óváros nyugati kapuja, ide vezet a Rába kettős híd a Rába és Rábca közt elterülő Sziget és Újváros városrészek felől. A város legrégibb tereinek egyike. A Káptalandomb délnyugati lábánál terül el, nyugati része a 19. század közepe óta, az egykor itt állt reneszánsz Bécsi kapu lebontása óta nyitott. Ez Győr legrégibb tereinek egyike, mai formáját a barokk korban nyerte el. A tér valamennyi épülete műemlék. A Bécsi kapu tér többi oldalán barokk lakóházak sorakoznak. A teret keletről lezáró pompás barokk házak között a 16. századi eredetű, két sarokerkélyes kora barokk Altabak-ház, valamint a copf stílusú látszólag két, valójában egyemeletes Ott-ház a legfigyelemreméltóbbak. A tér közepén áll Kisfaludy Károlynak, a Győr megyei Tét szülöttének szobra. Győr vármegye híres szülöttjének többéves előkészület, gyűjtés után állítottak szobrot Győrben. A gránittalapzaton álló alak magyaros ruhában van, jobb kezében tollat (és egy "vicces" emberek által elhelyezett sörösüveget), bal kezében könyvet tart. Alkotója - Mátrai Lajos György; felállítás éve - 1892; stílusa - klasszikus; anyaga - bronz és gránit. A Bécsi tér déli oldalán a karmeliták barokk temploma, Győr egyik legjellegzetesebb műemléke áll. A városban a karmeliták 1697-ben telepedtek le. Templomuk a rendbeli Athanasius Wittwer laikus testvér tervei szerint épült 1721-1725 között. A kolostor 1732-re készült el. A kulisszaszerű főhomlokzatot a kovácsoltvas kapun kívül a kapu feletti nagy ablak és három falfülke élénkíti, négy dór falpillér osztja három részre. Az erőteljes főpárkányra két csigavonalas voluta támaszkodik, melynek vonalai a főhomlokzatot lezáró timpanonig kúsznak fel. A timpanon alatti falfülkében lévő Madonna-szobor különösen figyelemre méltó, az olasz Diego Carlone alkotása. A főpárkány alatti fülkékben Avilai Szent Teréz és Keresztelő Szent János szobrai állnak. A vasborítású kapu keretének zárókövében az 1724-es évszám olvasható, mely a templomépítés befejezésének évét mutatja. E fölött a rend címere, még feljebb lángpallost tartó kéz látható. Az erről fodrozódó kétágú szalagon a rend jelmondata: "Buzgósággal buzgólkodtam a seregek Uráért, Istenért."

Az épület olaszos karakterű főhomlokzata mögött ellipszis alakú, kupolával fedett hajó és négyzetes szentély húzódik meg. Az előtér két oldalán két kis kápolna található. Az egyikben az oltár feletti fülkében Páduai Szent Antal szobrát helyezték el, alatta Pieta-szobor van. A négyrészes mennyezetfreskó Szent Antal életéből merített jeleneteket ábrázol, 1908-ból származik, Johann Kastner műve. A másikban látható Kármelhegyi Boldogasszony szobor 1932-ben került ide Rómából. A mennyezetfreskói itt is 1908-ból valók, a csodatevő Kis Jézus életéből vett jeleneteket mutatnak. A templom téglalap alakú előtere és szentélye közti elliptikus hajót fedő kupolát négy kerek ablak világítja meg. A Mária-monogrammal díszített zárókőutánzat feletti nyílás, ma már ventilátorral, ötletesen biztosítja a szellőzést. A főbejárat feletti szélfogón Acsády Ádám, veszprémi püspök és győri nagyprépost csípőre tett kezű vitézt ábrázoló címere van, köszönetképp a templom főoltárának megvalósulásához adott támogatásáért. A szentélyt Johann Kastner falfestménye díszíti, mely az Utolsó vacsorát ábrázolja. A kupola freskóit is ő festette. A hat körcikkre osztott kupolafelület ugyanennyi jelenetet ábrázol, melyeknek témái: a karmelita szentek hódolata Mária előtt, Illés próféta tüzes szekerén, illetve látomása, a Szent Család látogatása a Kármelhegyen, a Karmelhegyi Boldogasszony adománya és Krisztus a kereszttel. A főoltár és a négy mellékoltár felépítménye, a mozgalmas barokk szószék, az elliptikus alaprajzot követő padok, az aranyozott szobrok Richter Ferenc karmelita testvér művészi alkotásai. A Richter által alkotott főoltár építménye teljesen kitölti a téglalap alakú szentély falát. A főoltár alépítményén tizenegy márványba vésett ó- és újszövetségi jelenet látható. A felépítményen a szentségház két oldalán, három-három korinthoszi oszlop magasodik. Oldalt újabb két-két oszlop áll, a párkányt pedig négy váza díszíti. A kupola tetején az Isten Báránya látható. Az oltárépítményt felhőkoszorúval övezett napsugaras Mária-monogram zárja. A barokk művészet gazdagságát számos próféta, szent és angyal szobra érzékelteti. A főoltár felső, kisebb oltárképe Mózest ábrázolja az égő csipkebokor előtt. A Szűz Mária előtt hódoló Szent Istvánt és Szent Imrét ábrázoló főoltárkép Mario Altomonte műve. A templombelső művészeti szempontból legjelentősebb értékei a négy mellékoltár Martino Altomomte által festett oltárképei. A nápolyi származású osztrák festőművész alkotásai 1726-29 közt készültek. Az épületegyüttes híres Loretói-kápolnájában 1717-ben készült, tehát előbb felépült, mint maga a templom. A kis kápolna szokatlan, különös hangulatot áraszt, jórészt vakolatlan volta az épület eredetijének régiségére utal. A megvilágítási effektus az oltár mögötti Fekete Mária-szoborra irányítja a figyelmet. Az oltárt a szobortól aranyozott rács választja el. A kápolna falán megmaradt, vagy szándékosan készített vakolt foltokon 1756-ból származó freskótöredékek láthatóak, melyeket Borsa Antal 1941-ben restaurált. A templomhoz délről hatalmas barokk rendház csatlakozik, mely ma szállodaként működik. A szemben lévő oldalon a Bécsi kapu tér északnyugati oldalának két barokk háza közé ékelve a várfal belső oldalában durván megmunkált kövekből készült kapukeret látható. A csaknem 16 m hosszú, 3 méter széles alagúton áthaladva a festői szépségű Sforza udvarban az Újkori Kőtár kapott helyet. Győr, mint várispánsági székhely, már Szent István kora óta erődített hely volt. A középkori vár a mai Káptalandombot kerítette be. A város stratégiai helyzete a török hódoltság idején, a 16. században értékelődött fel: a végvárvonal leghatalmasabb erődítményeként a Bécsbe vezető út védelmében játszott kulcsszerepet, lett a császárváros és egyben a kereszténység védőbástyája. Az 1537-ben I. Ferdinánd császár-király utasítására megindult és kerek negyven évig elhúzódó nagyszabású erődítési munkálatok nyomán az egész várost fallal vették körbe, amelyet hét füles bástya és egy fél bástya védelmezett. Az égetett téglából emelt bástyákban kazamatákat képeztek ki: ezekben helyezték el a várvédő ágyukat, amelyek a szomszédos bástyákat és falakat oldalazó tüzükkel fedezték. A bástyákat a falakban futó kazamatafolyosók kötötték össze. A legkorszerűbb hadiépítészeti elvek jegyében fogant terveket itáliai várépítő mesterek készítették, ők irányították a munkálatokat is. A hatalmas erődítményből mára csupán a Káptalandombot övező Kastélybástya és az egykori Bécsi-kaput védelmező Sforza - félbástya maradt fenn. Az utóbbi kazamatáiban és udvarán került berendezésre a Xántus János Múzeum Lapidáriuma (kőtára). A vár falain egykor három, a 19. század közepén lebontott késő reneszánsz stílusú kapu nyílott. A legreprezentatívabb az antik diadalívekre emlékeztetőén háromnyílású Bécsi-kapu volt (1568), melyet a nagyhatású itáliai építészteoretikus, Sebastiano Serlio mintakönyvének egyik várkaputerve nyomán alakítottak ki. A kapuzatot egykoron a kétfejű sasos császári, a vágásos mezejű magyar királyi, és oroszlános cseh királyi címer ékesítette, valamint a II. Miksa császár-király címeit elősoroló feliratos tábla. Töredékeik, miként a Vizi-kapu (1567) dór párkányzatának egy fragmentuma is a kazamataudvar boltívei alatt látható. A kulcsfontosságú erődítményt a törökök 1594-ben hosszú ostrom után elfoglalták. Ám csak rövid ideig örülhettek új hódításuknak: 1598. március 28-áról 29-re virradó éjszaka a császári csapatok egy rajtaütésszerű támadás során visszavették a várat. Az Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós vezette keresztény sereg petárdával robbantotta be a Fehérvári-kaput: a győriek évszázadok óta őrzik a szétroncsolódott kapuszárnyat, mint a felszabadulás ereklyéjét. A hadiépítészet fejlődésével a 17. század közepére ismét szükségessé vált az erődítmények korszerűsítése. Erre F. Wymes hadmérnök tervei szerint, gróf Montecuccoli várparancsnoksága alatt az 1661-1664 közötti években került sor: a kiszélesített várárokba külső elővédművek kettős láncolatát építették fel. A török háborúk végeztével, a 18. század elejére Győr vára elvesztette katonai jelentőségét. A napóleoni háborúk idején rövid időre újra szerephez jutott a vár: a francia csapatok a kismegyeri csata után néhány napi ostromot követően elfoglalták, majd visszavonulásukkor a falakat felrobbantották (1809). Az ezt követő évtizedekben a város a megmaradt falakat is elbontatta. A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József tégla gyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak. A Bécsi kapu tér északi, barokk és klasszicista stílusú házai már a Káptalandomb lejtőjére épültek.

A Bécsi kapu tér és a város barokk főtere, a Széchenyi tér közti területet barokk lakóházakban gazdag utcák és néhány középkori hangulatú kis köz hálózzák be. Az Aradi vértanúk útja és egy kis sikátor (kiskép) is a Virágpiacra vezet. Ezen a téren állt a vár délnyugati bástyája (kiskép), északról a Klastrom Hotel, délről romantikus műemléklakóházak keretezik. A Virágpiac északkeleti sarkától indul kelet felé a Kisfaludy utca, mely egykor a győri iparosok és kereskedők szegényebb rétegeinek utcája volt. Hangulatát a klasszicista épületek határozzák meg. A győri bazilika a győri római katolikus egyházmegye székesegyháza, Győr legősibb részén, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvő Káptalandombon található a Püspökvárral szemben. A Püspökvár mellett Győr legősibb és legjelentősebb műemléke. A keleti tájolású háromhajós bazilika klasszicista homlokzatán nagyméretű félköríves ablakok találhatók, felül timpanon, sarkain vázák, mögötte a torony copf sisakjával. Az oldalhajók gótikus pillérei közt jól kivehetők a gótikus ablakkeretek. A Győri Püspökséget Szent István király alapította uralkodásának első évtizedében. A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. A források a 11. század végén már háromhajós, emelt szentélyű templomról írnak. Az első tornyok Omodé püspök idejében épültek. A 14. század végén a templom déli részén Héderváry János püspök gótikus kápolnát építtetett, ahol ma a Szent László-herma és Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is található. A nyugati oldalon a székesegyház eredeti, román kori apszisa látható. A mohácsi csata után tűzvész miatt ledőlt a templom egyik tornya, majd 1580 körül egy robbanás ledöntötte a másikat is. A törökök ágyúállásnak, raktárnak és istállónak használták az épületet. A templom helyreállítása Draskovich György püspök nevéhez fűződik. Ő Giovanni Battista Rava neves olasz építészt bízta meg a tervezéssel. A torony és a sekrestye már Széchényi György püspöksége idején épült. A bazilika északi és déli oldalán vörös márvány kapuzatok láthatók, 1774-ben készültek.

A bazilika belső tere, melyet két oszlopsor választ szét három hajóra impozáns látványt nyújt. A belső térkiképzés a 17. századi átalakítást tükrözi. A négyszögletes oszlopok gótikus pilléreket rejtenek magukban, ezeken nyugszik mindhárom hajó fiókos dongaboltozata. A szentély boltozatán Maulbertsch 1772-ben készült mennyezetfestményén a magyar szentek hódolata látható. A mennyezet hat fiókboltozatának falsíkján a képek ó- és újtestamentumi témákat ábrázolnak. Az oszlopokkal keretezett főoltárépítményt Hefele Menyhért tervezte, az oltárkép Maulbertsch munkája, Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltár két oldalán és a szentély stallumai feletti nyílásokban aranyozott barokk szobrok állnak. Kétoldalt kanonoki stallumok húzódnak, faragott, aranyozott díszítéssel, a 18. század második feléből származnak. A bal oldalon levő püspöki trón kárpitja Mária Terézia számára készült, a trónt Zichy püspök vásárolta meg. Felette a székesegyház alapítását ábrázoló grisaille látható,a szemben lévő falon pedig Szent László vízfakasztó jelenete. A hajó mennyezetén lévő freskó, mely Krisztus színeváltozását ábrázolja Maulbertsch legnagyobb alkotása. A szentélyt a hajótól elválasztó márványkorlát végeinél két domborműves fekete oltár van. Értékes és ritka műalkotások, a barokk művészet kiváló példányai. A copf márvány szószéknek díszes feljárója és barokkos hangvetője figyelemre méltó. A hajóban szépen faragott rokokó tölgyfa padok sorakoznak. A belső teret harmonikusan zárja le a kórus, aranyozott faragványokkal keretezett orgonaszekrényét angyalok díszítik. Az északi mellékhajó legfőbb látnivalója az 1655-ben Írországból hozott Vérrel Könnyező Szűz Mária Kép. A szentély jobb oldalán két mellékoltár van, Szent Anna és a Három királyok tiszteletére. A szentély jelenlegi záró fala mögött van a román kori apszis korabeli falfestményével. A déli mellékhajó két pompás mennyezetképe közül az egyik Maulbertsch műve, a másik valószínűleg egyik tanítványáé. Az oltárok Hefele Menyhért tervei alapján készültek. Az oszlopos kiképzésű főoltár Szent István vértanú megkövezését ábrázolja, valószínűleg Paul Troger alkotása. A bal oldali két mellékoltár Szent Józsefé és a a Fájdalmas Szűzé. A szentélyrész déli falán látható Maulbertsch-kép Krisztust ábrázolja a kereszten. Itt van még egy művészi kiképzésű keresztelőmedence. A hajót Mattioni Eszter stációképei díszítik. A déli mellékhajóból juthatunk az 1404-ben épült gótikus Héderváry kápolnába. A színes ablakokat Árkainé Sztéhlo Lili készítette. Itt őrzik hazánk legértékesebb ötvösművészeti remekét, egyben kiemelkedően fontos nemzeti ereklyénket a Szent László hermát (kiskép balra). Magyarország legjelentősebb szakrális emléke. 1192-ben, Szent László szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték el, és a nagyváradi székesegyházban őrizték. A herma sodronyzománcos mellrésze a később Európa-szerte elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke. Az Európa legszebb hermájának tartott ötvös remekmű az egyetlen hiteles Árpád-házi királyábrázolásunk. A szent ereklyét Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Győrbe, amikor győri főpásztorrá nevezték ki 1607-ben. Minden év június 27-én ünnepi körmeneten hordozzák körbe a szent király hermáját. A kápolnában van Győr vértanú püspökének Apor Vilmosnak a sírja is.

Széchenyi tér - szökőkút - Mária-oszlop részlet

Széchenyi tér - Győr barokkfőtere. Jórészt 17-18. századi épületek keretezik, különösen az északi oldal barokk palotái és a déli oldalon a bencések épületegyüttese figyelemreméltó. Évszázadokon keresztül ez a tér volt a nyilvános élet központja, a 14. század óta - az 1930-as évekig a piacot is itt tartották, helyén valaha a római kori polgárváros volt. Napjainkban is számos rendezvény házigazdája, vagyis maradt, ami mindig is volt: nagybetűs élettér. A török időkben földalatti börtön is akadt a téren, később itt állt a pellengér, az Apátúr-ház előtt volt a nemesemberek kivégzőhelye. 1688-ban itt hajtották végre az utolsó győri boszorkányégetést, majd 1715-ben itt vágták le a fejét Korponay Jánosnénak (született Géczy Julianna), a lőcsei fehér asszonynak. A tragikus történetet Jókai Mór is feldolgozta, igaz, romantikus formában, a történelmi tényeket finomam fogalmazva is hanyagolva. A tér 2008-2009-ben óriási átalakuláson ment át, úgy is mondhatnánk: most vette fel 21. századi formáját, köpenyét. Ennek nyomán a megújult tér letisztult, egyszerű, modern padokkal, apró ívó kutakkal és szökőkúttal. A tér burkolatának bevetett gránit egyenesen Indiából érkezett a folyók városába. A téren hasáb alakú talapzaton hosszú oszlop áll, tetején Mária, karján a kis Jézussal. Az oszlopot 1686 végén állíttatta Kolonich Lipót győri püspök a város főterén, Buda töröktől való visszafoglalása emlékére. A szobor egy szélesebb, azon egy keskenyebb talapzatból, az oszlopból, és Szűz Mária és a kisded szobrából áll. A reneszánsz hatású, gyümölcsfüzérekkel és figurális domborművekkel díszített talapzat négy sarkán egy-egy barokk szobor áll: Szent István király (Magyarország védőszentje), Keresztelő Szent János, Páduai Szent Antal és Szent Lipót (Ausztria és a püspök és az akkori császár védőszentje). A talapzat oldalán lévő domborművek is szenteket ábrázolnak. Alul két oldalon latin nyelvű felirat olvasható az emlékmű felállításáról. A Mária-oszlopot kőbábos korlát veszi körül. Szűz Mária, Magyarország védasszonya füzéres és angyalfejes magas oszlopon áll, fején a magyar koronával, jobbjában a gyermek Jézussal. Érdekesség, hogy az oszlop nem a tér közepén, hanem a bencés (eredetileg jezsuita) templom előtt áll. A barokk stílusú Mária oszlop szoborcsoport anyaga - eloxált fém, márvány és mészkő. 

Loyolai Szent Ignác Bencés templom homlokzata - épülete - belső - szószék

A Loyolai Szent Ignác Bencés - kéttornyos kora barokk templom is Győr óvárosának főterén, a Széchenyi tér déli oldalának középső részén áll. A tér déli oldalát teljes egészében a bencések (korábban a jezsuiták) épületegyüttese határolja. A templom a mai formájában eklektikus bencés gimnáziumépület és a kora barokk rendház épületei közé ékelődve két homlokzati tornyával néz a térre. A rendház legszebb részlete az egykori jezsuita gyógyszertár (ma Széchenyi Patikamúzeum) pazar barokk berendezésével. A templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között. 1662-re készültek el a belső tér - kora barokk építészeti stílusú mellékoltárai, a kápolnafülkéket borító stukkódíszek, valamint a freskók. Később a templom nagyszabású átalakításokon esett át, a két torony mai sisakját és a jelenlegi homlokzatot 1727-ben-, a templombelső mai alakját az 1740-es években alakították ki. Új főoltárt, mellékoltárokat, berendezéseket készítettek és ekkor készültek a nagyszerű freskók is. 1773-ban Mária Terézia feloszlatta a jezsuita rendet, 1802-től kezdve a bencések tulajdonában van a templom. Az egyhajós barokk templom homlokzatát szoborfülkék és különböző méretű ablakok töltik ki. A bejárati ajtó felett kőtábla jelzi a templom építésének befejezési évét: 1641. A bejárati ajtó mellett kétoldalt, fülkékben két szobor áll, az ajtó felett egy, és a két torony feletti volutás keretezésű oromzat fülkéjében ismét egy szobor látható. A templom apszisa egyenes, két oldalán kápolnafülkék találhatók. A templom belső tere és berendezése a jezsuita főtemplom, a római Il Gesú mintájára készült. Az egységes tér díszterem benyomását kelti, melynek kissé nyomott fiókos dongaboltozata van. A belépőt első pillantásra megragadja a nagyszerű főoltár, mely pompás színpadként tárul elénk - akusztikai és optikai szempontból is jól lezárja a szentélyt. 1743-44-ben készült, tervezője nem ismert. Építői győri és bécsi mesterek voltak, a szobrokat a bécsi Joseph Rössler faragta. A monumentális oltárkép Loyolai Szent Ignác megdicsőülését ábrázolja. 1744-ben készítette Paul Troger. A négy nagyméretű, aranyozott faszobor Szent Pétert, Szent Józsefet, Nepomuki Szent Jánost és Szent Pált ábrázolja. Az oszlopok közti két aranyozott váza szinte roskadozik a díszítéstől. A templom mennyezetfreskóit 1744-ben Troger festette két társával. A szentély mennyezetfreskója Szent Ignác lelkének mennybevitelét ábrázolja. Kétoldalt, a fiókok közti boltív részen a négy evangelista alakja látszik. A hajón mennyezetén az Angyali üdvözletet Troger csodálatos kompozícióban fejezte ki: az alul térdre omló Mária, majd az angyalok kara és a kép közelében lebegő Gábriel arkangyal harmonikus egységet alkot. A szentélyhez hasonlóan a boltívrészeken négy prófétát festett a művész. A freskók 1747-ben készültek, ahogy a kórus felett látható kép is, mely csodálatos elevenségű angyalkoncertet ábrázol. A templom egyik legszebb berendezési tárgya az 1749-ből származó szószék, mely csillogó, szemkápráztató barokk és rokokó hangulatot idéz. A pazar kivitelű szószéket készítője, a pozsonyi Ludwig Gode szobrokkal és domborművekkel, fehér alapon aranyozott díszítésekkel halmozta el. A templom művészi faragású padjai és ajtói a maguk nemében szinte páratlanok, gazdag díszítésükben a kagylóminta uralkodik. Készítőjüket nem ismerjük. A hajó két oldalán három-három kápolnafülke található, egy-egy oltárral. A kápolnák stukkói az 1660-as évekből származnak, eredeti formájukban maradtak ránk. A bal oldali középső oltár Szent Rozália tiszteletére épült, vele szemben a falon a 18. századi Győr és Pannonhalma képe látható, győri mester alkotása. A templom orgonáját a győri Burghardt Gáspár készítette 1757-ben.

Iza jegyzet:
A bábszínház bejáratát lencsevégre kapva sétáltunk vissza az autóhoz a Rába partján, megörökítve a Rába kettős hidat is. Mivel ragyogó idő volt, utunk következő állomása a Holt - Rába tanösvény lett. Érdekes fákat láttunk, néhányat sikerült lencsevégre kapni. A legjobban az tetszett mindkettőnknek, hogy egy korhadt fa tetején nővények hajtottak - el is neveztük ezt a természet adta kompozíciót "élet a halál után" természeti műnek. Cseppet sem voltunk éhesek, így mentünk tovább a Duna/Rába ártere mentén.

bábszínház bejárat - kettős híd a Rába partján - fa tanösvényen - Kati integet

A győri színházi kultúra része az 1991-ben önállóvá lett Vaskakas Bábszínház. Ahogy a közismert győri legendában a vasból készült lélektelen jószág életre kelt, úgy elevenedik meg a bábművészek kezében az élettelen báb. Kocsis Rozi vezetésével szépséges meséket nevetős-síros igaz történeteket játszanak el a gyerekeknek és a felnőtteknek. Ugyanazzal a művészi elszántsággal, szabadsággal és álmodozó kedvvel húzzák kezükre a bábokat, kezelik a marionett zsinórokat, mint a vásári bábjátékos őseik. A Rába kettős híd - a Radó-szigeten keresztül a belvárosi Bécsi kapu teret köti össze az újvárosi Rát Mátyás térrel.

Holt-Rába ág - ártér kétszer - élet a halál után

Egy 6 kilométer hosszú tanösvény a gyirmóti Sörfőző-réten kezdődik, majd a holtág vonalát követve a Rába folyó töltéséhez vezet. Érdemes végigbarangolni. Hivatalosan az 1888-ban végzett vízszabályozás óta Holt-Marcal környékének is neveznek. A Rába mellett ugyanis, a Győr és Rábapatona között épített töltést akkoriban átvágták és a Rába jobb parti részén nagy mellékágat hoztak létre. Erre később rákötötték a Marcalt is, majd a folyó torkolatát a harmincas években feljebb helyezték, s azóta a holtág a Marcal vizének csak egy részét kapja. Így a régi Rába-meder, vagyis a Holt-Marcal minden folyótól elválasztott holtág, amely folyamatosan feltöltődik. A régi meder és a Rába mai töltése közötti terület pedig zömében mély fekvésű, zsombékos tocsogókkal, elszórt fákkal és facsoportokkal benépesült legelő. A náddal és gyékénnyel, bokorfüzesekkel benőtt vagy kísért, kanyargós morotvák hangulatosak és jelentős tájképi értéket képeznek, de gazdag növény- és állatviláguk is. Ahol a feltöltődés még csak kismértékű és a holtágak vízmélysége egy-másfél méter, ott lebegő és legyökeresedő hínártársulások jelennek meg. A vizek felszínét elborítja a fehér tündérrózsa és a sárga vízitök, a partok mentén pedig három nősziromfaj: a sárga nőszirom, valamint a védett, lilásan irizáló szibériai és fátyolos nőszirom nő. Az élőhely változatosságát az állatvilág is tükrözi. Így például a farkos kétéltűeket a pettyes gőte, a farkatlan kétéltűeket a vörös hasú unka, a kecskebéka és a tavi béka képviselik. A hüllők három, a madaraknak 110 faja ismert.

Nagybajcs cölöpház - Kisbajcs, Szávai csatorna - Vének cölöpház

Nagybajcs, Kisbajcs és Vének községek Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri kistérségben találhatóak. Nagybajcs, a Kisalföld szigetközi részén, Győrtől 12 km-re észak-északkeletre, a Duna partján helyezkedik el. A Nagy-Duna partján fekvő község magja a kora középkorban egy kis halásztelep volt. Első említése Boych néven 1252-ből származik. A halászatot - és az aranyászást - később állattenyésztés váltotta fel, most pedig Győr bolygótelepüléseként egyre többen keresik kenyerüket az iparban. Kisbajcs a megye északkeleti részén, Győrtől mintegy 2 km távolságra fekszik. Természet földrajzilag a Szigetköz délkeleti szegletében helyezkedik el ott, ahol a Mosoni-Duna és az Öreg-Duna már közelítenek egymáshoz. A két folyó áradása a történelem folyamán nagyon sokszor gátat szabott a földművelésnek, ezenkívül a magas belvízszinttel is szembe kellett nézni. A meglehetősen nedves természeti környezet ugyanakkor egyes speciális tevékenységek (például zöldségtermesztés, állattenyésztés) hazai kialakulását tették lehetővé. A falu közlekedés földrajzi helyzete Győr közelsége miatt kedvező. Kisbajcsot Győrből a Nagybajcs felé vezető mellékútvonalon érhetjük el mind személygépkocsival, mind pedig az óránként közlekedő autóbuszokkal. Vének község a Szigetköz csücskében, Győrtől 14 km-re helyezkedik el, kicsi falu a Szigetközben a Nagy-Duna és Mosoni-Duna találkozásánál. Jelenleg mindössze 154 fő él a helységben. Őseiknek régebben nagy problémát okozott a Duna gyakori áradása. Vének és a vele határos Szőgye, a Szigetközi Ármentesítő Társulat megalakulásával és az általa kezdeményezett töltés építése révén vált védettebbé a folyó pusztító hatásától. De nemcsak a víz az egyetlen kincse ennek a pici községnek, hanem a helység határában található páratlan látványt nyújtó erdős terület is. A települést kizárólag közúton lehet megközelíteni. Gépkocsival a 14-es számú főútvonalon haladva Nagybajcsnál lekanyarodva, Kisbajcs fele menve érhető el. A falu valószínűleg egy telepesről kapta nevét. Erről tanúskodik Szent László birtokfelsorolása, melyben a helység ily módon szerepelt. 1982-ben, a Vének község belterületének északkeleti szélén található "'Aranykert" nevű liget bekerült a Természetvédelmi Törzskönyvbe. Arról nevezetes ez a terület, hogy itt áll 12 db kocsányos tölgyfa, melyet a faluban élők ősei telepítettek. Ezek közül hetet 1896-ban ültettek a honfoglalást irányító hét vezér tiszteletére. A fennmaradó öt tölgyet pedig két év múlva 1898 őszén helyezték el Erzsébet királyné emlékére. Vének önálló község. Az itt élő 154 fő közül minden harmadik ember nyugdíjas.

Olasz Valéria és Nagygábor Margit

Iza jegyzet:
Ideje volt haza, azaz Kati házához venni az irányt, éhesek is, fáradtak is voltunk és vendégek is bejelentkeztek. Kati a Győri Antológia Kör tagja - társai közül vártunk két hölgyet. Nagygábor Margit, mint egy indián asszony, kicsit ösztönös, de nagyon szimpatikus, versei és novellái nagyon érdekesek, elgondolkodtatóak. Olasz Valéria kicsit más, tele dallal, ihlettel, némi fennköltséggel, de mindig jóindulattal. Álljon itt egy kis ismertető a Győri Antológia Körről:

Míg az Internet világában sokan temetnék a könyvet, a Győri Antológia kör tagjai évről évre megmutatják: egyre szélesedő szerzői gárdával képesek a legaktuálisabb üzenetekkel meglepni olvasóikat. Az irodalmi-alkotói kör többnyire 50-60 éven felüli szerzői hetente találkoznak, ugyanakkor több egyetemi-főiskolai hallgató is csatlakozott a közösséghez. Az antológiakör tevékenysége nemcsak a közös könyv évenkénti kiadását jelenti, hiszen az alkotók egyéni kötetei is gazdagítják a város és a régió kulturális életét. Különböző rendezvényeiken saját alkotásaikat mutatják be a közönség érdeklődését egyre inkább felkeltő módon. Műsoraik egy-egy nevezetesebb eseményhez, ünnephez kapcsolódnak (farsang, költészetnap, anyák napja, karácsony, újév, stb.), emellett tisztelegnek a nagy költőelődök előtt. Ezeknek a rendezvényeknek a város nívós kulturális intézményei: a Városi Művészeti Múzeum, a Napóleon-ház, a Városháza díszterme, a Galgóczi Erzsébet Könyvtár klubhelyisége ad otthont, ahol egyébként az antológiások rendszerint találkoznak. A régió településeiről, sőt a határon túli, magyarlakta területekről is érkeznek meghívások egy-egy alkotó vagy képzőművész bemutatkozására. Így Révkomáromban, a csallóközi helységekben ismerik már az antológiakör alkotóit egy-egy könyvbemutató, író-olvasó találkozó vagy kiállítás kapcsán. Hírük eljutott Erdélybe is. A kör különböző művészeti csoportokkal, szerzőkörökkel (Hangraforgó együttes, Szél-járás c. folyóirat) is kapcsolatot tart, mi több a Hangraforgó megzenésítette néhány szerző versét, a Szél-járás pedig közli az antológiások írásait. Az alkotók rendszeresen jelen vannak műveikkel a világhálón. A Győri Antológia valódi győri kiadvány: a lokálpatrióta szerzők műveikkel a város dicsőségét, jó hírnevét kívánják öregbíteni.