A LÉLEK KIALSZIK

A kivándorolni kényszerült, s a helyét többé sem külföldön, sem idehaza nem lelő ember balsorsáról szól a regény. Zilahy könyve a gazdasági válság idején íródott, s már témájában is aktuális kérdést feszeget: milyen utat jár be egy Amerikába szakadt, vagyonát vesztett fiatalember, aki a családi vagyon visszaszerzésének vágyával hagyja el hazáját. Az egyes szám első személyű elbeszélő egyben a regény központi figurája Perki János, - angolosan Pacree -, Oahu szigetén Honolulu városában felesége és fia távollétében önéletírásba kezd, azzal a bevallott szándékkal, hogy öregkorára legyen valami kézzelfogható emléke származásáról, az őshazáról és évekig tartó hányattatásairól. Az élettörténet elbeszélését csak egyszer szakítja meg Pekri, a regény tehát - bár két idősíkot fog át - elsősorban a próbatételes kalandregény sémáját imitálja.

Zilahy regénye a kivándorlók tragikus hányattatásait próbálja megrajzolni Pekri történetében. A regény címe is erre utal: hogyan lesz a külföldre távozott magyar fiatalember a vágyak szertefoszlása után lélekben halott, s mindörökre hontalan. A művet jobb regényei között szokták számon tartani.

A FEGYVEREK VISSZANÉZNEK

Balder Henrik osztrák fegyvergyáros, többszörös milliomos budapesti palotájában estélyt rendez. Az ott fellépő Z. Nedey Tima operaénekesnőt a háborús sebesülés folytán vak férje kérésére külföldi turnéra szerződteti. Lepénzeli újságok tucatjait is, hogy az egyébként közepes tehetségű operaénekesnő fellépéseit sikeresnek tüntessék fel. Tima naiv tisztasága, egész lénye egyre fokozódó érdeklődést kelt benne, évtizedes viszony után feleségül akarja venni. Tima először - férje beleegyezésével - igent mond, de az utolsó pillanatban mégis visszalép. Ez végképp kiforgatja eddigi énjéből Baldert. Egy harcos pacifista társaságában lel barátokra. Üzleti ügyeinek elhanyagolása miatt egyik fegyvergyárában leáll a termelés. Amikor ezért felelősségre vonják, válaszul a birtokában levő gyártási titkokat kiadja pacifista barátainak. Emiatt viszont - hazaárulás címén - halálra ítélik. Az ítéletet a saját gyárában készült fegyverekkel hajtják végre.

A regény erényei: a fordulatos és érzelmes történet elegáns vonalvezetése, az árnyalt lélekrajz és az a mód, ahogyan az író a kisember számára csábító - mert elérhetetlen - balderi gazdagságot és életformát egyszerre vonzó és taszító voltában mutatja be. Ugyanakkor a fel-felvillantott fenyegető társadalmi háttér csupán díszlete a hősök egyéni sorsának és tragédiájának. Csak a könyv első megjelenési évének (1938) ismeretében lehet következtetni arra, hogy a történet a 30-as évek közepén játszódik és hogy Balder gyárai már az új háború előkészítői számára ontják a fegyvereket. A pacifisták pedig, akikre rátalál Balder, Zilahy őszinte, de naiv pacifista-humanista elveinek szócsövei. Erre érdemes az olvasók figyelmét felhívni, mert a könyv a romantikus szerelmi regények táborában nagy sikerre számíthat. 

VALAMIT VISZ A VÍZ

A korszerű kérdésektől eltekintő, pusztán szórakoztató célú munkái közül kiválik a Valamit visz a víz című regénye, melyben emelkedett, költői tragikus felfogással jeleníti meg a szenvedélyek hatalmát. Egy boldog házaspár életébe kerül egy szép, fiatal nő, akit a Tiszából mentettek ki. A titokzatos nőbe - Anadába - a józan családfő végzetesen beleszeret, majd a szerelem Anada öngyilkosságával ér véget. Történelemtől, kortól függetlenül peregnek a nagy szenvedélyeket felidéző események. Az erotikával átszőtt, tragikus végű regény megjelenésekor nagy sikert aratott, a szerző által rendezett film is készült belőle, valószínűleg ma is fogják keresni a "szerelmes könyveket" kedvelő olvasók.