Henryk Sienkiewicz világa

Tűzzel-vassal

Ezerhatszáznegyvenhét. Különös esztendő. Égen és földön különféle jelek rendkívüli csapásokat és eseményeket jósoltak. Az akkori krónikások szerint tavasszal a Vad Mezőkről hallatlan tömegekben özönlött fel a sáska, elpusztítva vetést és rétet, ami a tatár betörések előhírnöke volt.

A trilógia kötetei a viszályoktól, anarchiától beteg 17. századi lengyel Nemesi Köztársaság korába, három jelentős háború történetébe viszi az olvasót. A Tűzzel-vassal cselekménye a fellázadt kozákok elleni harcokat, az Özönvíz a svéd hódítók elleni háborút, A Kislovag a délről és keletről betörő törökök és tatárok támadását öleli fel. A három könyv a történelem - az 1600-as évek három háborúja - folyamatosságával vissza-visszatérő alakok rendjével kapcsolódik egymáshoz, azonban mindegyik önállóan is olvasható. A mű regénnyé formálódott nemzeti eposz, melynek írói feladatvállalása: felmutatni egy nagy történelmi megpróbáltatás hőseit, erényeit - bűneit, tanulságként, lelkesítőleg. A lengyel író ebben a regényében az ukrán-lengyel háborút, a Hmelnyickij-felkelés eseményeit festi. Szélsőségekkel teljes időszak volt ez, csupa kegyetlen küzdelem, vereség és diadal. Örökre az emlékezetünkbe vésődik a rettenthetetlen Skrezetuski kapitány, a csodálatos szépségű és tisztaságú szerelmes, Helena, a félelmetes erejű Podbipieta, a lengyel köztudatban azóta már fogalommá lett garabonciás Zagloba. A romantikus túlzások, a lengyel nemesi világ idealizálása ellenére az író felejthetetlen figurákat alkotott, műve izgalmas, mesteri szerkezetű regény.

Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői

Özönvíz

1654-et írtak, mikor a laudai nemesség apja és jótevője örökre lehunyta szemét. Rettenetes háború dúlt akkor a Köztársaság egész keleti határa mentén. Billewicz uram ebbe a háborúba már nem ment el, mert kora és süketsége megakadályozta ebben, de a laudai nemesség kivonult.

Az Özönvíz a svéd hódítók elleni háborút öleli fel. Hatalmas történelmi freskó fogja össze az érzelmekben és szenvedélyekben nagyszabású eseményeket: csaták, szerelmek, hazaszeretet és árulás, a hősiesség és gyávaság gazdagon áradó történéseit. Károly Gusztáv svéd király erős sereggel betör Lengyelországba, elfoglalja Varsót, Litvániát, Krakkót. Segíti ebben a széthúzó lengyel főnemesség is. János Kázmér gyenge kezű uralkodó, vesztes csaták és megfutamodások után elmenekül Sziléziába. Azonban szabadságot ígér a népnek, s az újjászerveződő lengyel hadak megfordítják a háború menetét. Ennek legfontosabb eseménye Czestochowa ostroma, ahol a védők sikeresen állnak ellen. Varsó visszafoglalása után - bár II. Rákóczi György a svédek oldalán beavatkozik a háborúba, az oliwai béke lengyel győzelmet hoz. A számos, gazdagon ábrázolt alak közül kiemelkedik a regény legfontosabb szereplője, Andrzej Kmicic. Szerelmének története, kalandjai, harcai, sorsának fordulói mintegy kiegészítői a tablókban gazdag nemzeti történésnek.

Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői   

A kislovag

Egyszer ütközet, máskor vadászat, megint máskor mulatság, tánc és muzsika, rengeteg katona - meg a férje, valamennyiük között a legnagyobb, akivel annyira szeretik egymást. Basia érezte, hogy őt itt mindenki szereti, bámulja és tiszteli, érezte, hogy ez a kislovagot egyre boldogabbá teszi, ő is boldog volt hát...

Sienkiewicz munkásságának központi műve a Trilógia, melynek első kötete a Tűzzel-vassal című, s az ukrán-lengyel háborúról szól. A második kötet a Özönvíz, melyben a svédek elleni nemzeti háború eseményeit ábrázolja. A ciklus utolsó kötete a Délről és Keletről betörő törökök és tatárok támadását idézi fel. A kislovag komorabb, sötétebb, mint a trilógia első két kötetének a világa, bár itt kevesebb a harc, az erőszak, a gyilkolás. A nehéz évek jellem- és sorsformáló hatásáról, a kor szokásairól mesélve, az író mintegy összegzi az első két kötetben ábrázolt korszakok történelmi és emberi változásait. A regény főszereplője az ősi katonai és hazafias erényeket magában hordozó lengyel nemesség. Képviselői a főnemesség praktikáit gyűlölik, de a népet, a paraszti tömegeket nem látják meg. Mindamellett a harc, amelyről a mű szól, a lengyel állam önvédelmi harca volt, haladó jellegű megmozdulás, melyben a nemesség óriási áldozatot hozott. Az író mindvégig lebilincselő, mesélő művészettel, méltóképpen örökíti meg a lengyel történelem e drámai szakaszát.

Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői 

Quo vadis?

Így múlt el Néró, mint ahogy elmúlik a szélvész, a vihar, a tűzvész, a háború vagy a dögvész, Péter bazilikája pedig a Vaticanus halmairól ma is uralkodik a városon és a világon. A hajdani Porta Capena közelében ma egy kis kápolna áll. Homlokzatán kissé elmosódott a felirat: "Quo vadis, Domine?"

A regény története Néro idejében játszódik, bemutatja a császár rövid, de véres hatalmának utolsó éveit, az uralkodó osztály dekadenciáját, a kereszténység elterjedését. Cselekménye több szálon fut. A romantikus szerelmi ág szinte földöntúli érzelmeket ábrázol. Vincius katona beleszeret a gyönyörű Lygiába, a Rómában túszként élő királylányba. Poppea, Néro felesége féltékeny a királylányra, s bosszút forral a fiatal pár ellen. A regény többi jelenete a császár környezetébe, az előkelőségek udvarába viszi el az olvasót. Megelevenednek a vad tivornyák és a népszerűséget hajhászó, művészkedő Néro pojácaságai. A mágikus császár felgyújtja Rómát, hogy a tűzvész lángjainál játszhassa el öntetszelgő színészi szerepét. Tanácsadói sugallatára az új vallás követőit teszi felelőssé. Hatalmának végét érezve mindennél szörnyűbb cirkuszi játékot rendez a népnek. Megindul a keresztények összefogása, Lygia börtönbe kerül. Az áldozatokat vadállatokkal tépetik szét, nyilvánosan keresztre feszítik őket. A vérengzést végül a nép és a szenátus is megsokallja, s Néro - érezvén elkerülhetetlen bukását - önkezével vet véget életének.

A könyv megújuló népszerűségét több tényezőnek köszönheti. A minden akadályon győzedelmeskedő szerelem az olvasók romantikus igényeit elégíti ki. Írói erényei: a nemzeti érzésre való apellálás, a gazdag, színes, archaizáló stílus, feszes kompozíció, a kalandos meseszövés, a hősök epikus, csak egy-két jellemvonással történő, fekete-fehér jellemzése. Ezért a regényéért az írót irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki.

Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői 

Sivatagon és vadonban

Az utazás ötödik napján Staœ és Nel együtt ültek az elefánton, mert oly sűrű akácosba jutottak, ahol a lovak csak az elefánt törte csapást követhették. A gyerekek arról beszélgettek, hogy mégis minden nap közelebb viszi őket az óceánhoz és szüleikhez, akik után szüntelenül vágyakoztak.

A világirodalom klasszikus ifjúsági művei közé tartozó regényt romantikus cselekménysora, rokonszenves főszereplői, könnyed stílusa és humora teszik igazán élvezetessé. A történet 1885-ben, a Mahdi-felkelés idején játszódik (Mahdi a mohamedán vallás védelmében hirdetett harcot az egyiptomi kormány, majd az angolok ellen, de mozgalma csakhamar függetlenségi harccá terebélyesedett.) A két gyereket - mindkettőjük édesapja mérnök a Szuezi Csatorna Társaságnál - az ő hívei rabolják el, hogy kiváltsák értük Mahdi rokonait az angolok fogságából. A gyerekek Kelet Afrika végtelen térségeiben vándorolnak először elrablóik, később - mikor Sztásnak sikerül megölni a kegyetlen beduinokat - egy néger rabszolgafiú és egy néger rabszolgalány, valamint hűséges kutyájuk társaságában, számos kaland, veszély és váratlan találkozások közepette, míg végül visszakerülnek kétségbeesett szüleikhez. Közben pedig megismerkedhetünk Afrika csodálatos tájaival, növény- és állatvilágával, érdekes természeti jelenségeivel és lakóival, a vadonban élő különféle néger törzsekkel. A földrész élményszerű leírásához nem kis mértékben járul hozzá az a tény, hogy Sienkiewicz nagy utazása során mindezeket maga is látta-tapasztalta Afrikában. A regény kedves olvasmánya lehet nemcsak az ifjúságnak, de a kalandos történeteket kedvelő felnőtteknek is.

Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői

KERESZTES LOVAGOK

A regény azokban az években íródott, amikor a porosz elnyomás egyre súlyosabb lett, s a lengyelek ellen kivételes rendszabályokat foganatosítottak. Az elnyomók előképe, a regénybeli Német Lovagrend a középkorban gyakran lecsapott a békés lengyel falvakra, kardélre hányták az ártatlan embereket, felgyújtották a házakat, elrabolták kincseiket. Jurand, a tragikus sorsú hős szembeszáll a kereszt palástja mögé bújó rabló Lovagrenddel, esztendőkig rettegésben tartja őket. A Lovagrend a vallás kiterjesztése nevében - de a nép leigázásáért harcol. Erre a gőgös, váraira büszke rendre sújt le az elnyomott nemzetek fegyvere és semmisíti meg évszázados uralmukat. A lengyelek és a litvánok, a parasztok és a hazájukért érző nemesek összefogása győz a Lovagrend felett. Ezzel a győzelemmel hívta fel az elnyomott lengyelek figyelmét az író az új összefogásra. A nemes Jurand nagyszerűen ábrázolt alakja mellett ott van Zbyszko, az ifjú lovag, akinek élete a szabadságért vívott harcban telik el, mint a többieké, akik sok szenvedés után vele győznek. Sienkiewicz ért ahhoz, hogy az olvasó érdeklődését felkeltse és mindvégig ébren tartsa. Meseszövése fordulatos, kalandokban, hősi tettekben bővelkedő. Közben az alakok százait kelti életre és lopja az olvasó szívébe, az olyanokét, mint a megkínzott Danusia, a hűséges Jagiena, a segítőkész Macko, a hűséges cseh lovag és a többiek.

Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői