A nyolcvanas évek első felében Rodin energiáját elsősorban A pokol kapujának megalkotása kötötte le. Ekkor készült művei többnyire erősen kapcsolódnak a Dante szellemét megidéző grandiózus alkotáshoz. Eredendően Paolo és Francesca története volt az inspirálója több, a testi érzékiséget megjelenítő kompozíciójának. A kerettörténetből önállósodott motívumként vált ismertté az 1884-ben keletkezett Örök tavasz, amelynek egy márvány változatát őrzi a múzeum. Szembetűnő a mű tematikai és stilisztikai kapcsolata a két évvel későbbi A csókkal. Rodin erotikus témák iránti vonzalma ebben az időben nyilvánvaló összefüggésben áll az 1883-tól a fiatal szobrásznőhöz, Camille Claudelhez fűződő szenvedélyes kapcsolatával. Vétel a művésztől 1901-ben.