Valószínűleg Rimay György (literátus) és Madách Krisztina birtokosok fia, született 1550 és 1560 között (mások szerint 1573-ban) Alsó-Sztregován (Nógrád megye). Jó nevelésben részesült s a gráczi és bécsi egyetemeken tanult. Iskoláinak befejezése után, 1587 körül ecsedy Báthory István országbíró vette udvarába, hol alkalma volt a fegyverforgatást és vitézi gyakorlatokat elsajátítani; ott nagyúri ismeretségbe jutván, Erdélybe ment és ott töltötte a fejedelmek udvaránál s táboraiban élete legnagyobb részét. Báthory Zsigmond 1594. írt hadi daláért kedvelte meg s vitte magával udvarához, valószínűleg mint énekes apródot, de hadi szolgálatra is. 1605. április elejétől fogva Bocskay István udvarában és zászlói alatt mint főkomornyikot találjuk, ki mellett gyorsan haladt előre a bizalom és kitüntetések útján; előbb titkár, majd kamarás vagy kincstárnok s utóbb belső tanácsos és a fejedelem megbízottja a zsitvatoroki békekötésnél. Ez időben házasodott meg, nőül vette Ághy Orsikot (Orsolyát) és miután az új királytól II. Mátyástól sok jót várt az ország, Rimay is ennek szolgálatába állott, de midőn új sérelmek érték az ország és vallás szabadságát, Bethlen Gáborban találta fel hazafias reményei eszményképét s ennek ajánlotta fel kitűnő tehetségeit, kinek megbízásából a diplomáciai szolgálatok egész sorát végezte. 1608-ban Törökországban járt követségben, 1609. a budai pasánál, 1619-ben ismét a portánál járt mint a fejedelem küldötte, hadi segélyt szorgalmazva; ugyanannak képviselője volt Lipthay Imrével a soproni országgyűlésen, az ott összegyűlt karokkal való alkudozáson és annak bizalmas embere a szőnyi békekötésnél és a beszterczebányai gyűlésen. E fontos politikai és diplomáciai szereplés mellett soha sem szűnt meg a tudományokat és irodalmat művelni, s különösen kitűnő egyházi és lírai költő volt. Balassi Bálinthoz szoros barátság kötötte s ennek költészete Rimayt is lelkesítette. E baráti összeköttetés és rokonszenv Balassi haláláig folytonosan tartott. Balassi halálára írta: Bocsásd szent lelkedet c. énekét. Munkái is a Balassiéval együtt jelentek meg. Meghalt 1632-ben Sztregován és ott is van eltemetve; egy korán elhalt fia János és egy leánya Mária (Duló Gáborné) maradt utána; a Rimay család kihalt. Nevét Rimaj-nak írta. Egyaránt írt szerelmes, vitézi, istenes és - az újsztoikus filozófia eszméit megszólaltató - bölcselkedő verseket. Virtuóz formaművészetről tanúskodó költészete a manierista stílus jegyében áll. Ki akarta nyomtatni Balassi Bálint összes verseit; a tervezett kiadványhoz írt előszava a magyar irodalmi tudat kialakulásának fontos dokumentuma. Részlet: "része vagyok ez énekeknek én is, hogy tíz-tizenkét esztendős korombeli ítiletemmel is munkálkodott ezeknek némelikébe, én igazgatásomnak bocsátotta meg efféle ép írásait is örömest". Költeményei Balassi verseivel közös kötetben az 1630-as évektől számos kiadásban jelentek meg.

Munkái:

1. Generosi ac Magnifici Domini Valentini Balassa de Gyarmath, ad Castra Strigoniensia iter et procinctus... Az Nagyságos Gyarmati Balassa Balintnac Esztergam ala valo keszületi, keszületiben való Imádsága, s - Mit példázott légyen az ő Feiér vörfölyes Kamokából tsináltatott Zászlóia, kin Hárpháiával Dauid Király vagyon terdén telepedve öszue fogott s- fel emelt ket kezeiuel. Ad notam: Botsásd meg Wr Isten Iffiuságomnac vétkét. (Bártfa, 1598 előtt.)

2. Az Néhai tekintetes és Nangos vitéz Urnak, Gyarmati Balassi Balintnak s amaz jó emlekezetű Istenben bóldogul ki-múlt Néhai Nemzetes Rimai Jánosnak az haza fiánek, és a Magyar Nyelvnek két ékességének Istenes Éneki. Mellyet... egynehány új énekkel és Imádságokkal ki bocsátott... Bártfa, 1632-35 körül. (Egy példánya sem maradt fenn. U. ott, 1635-40 közt a marosvásárhelyi ref. coll. könyvtárában, Lőcse, 1640 körül, egy példánya sem maradt fenn; Várad, 1640 körül, egy példánya sem ismeretes. U. ott, 1640-1660 között, m. n. múzeumi töredék; U. ott, 1640-1660 között, egy példánya sem ismeretes; 1652? U. ott; egy példánya sem ismeretes; Kassa, 1665., a székesfejérvári püspöki könyvtárban, Lőcse, 1670. b. Radvánszki Béla sajókazai könyvtárában; Pozsony, 1676., Kolozsvár, 1677., Bártfa, 1679., Kolozsvár, 1681., Lőcse, 1683., Kolozsvár, 1691., Debreczen, 1692., Lőcse, 1693., U. ott. 1700., Kolozsvár, 1701., Debreczen, 1702., Hely n., 1702., Lőcse, 1704., U. ott, 1710., egy példánya sem ismeretes, és 1720. Buda, 1728., Pozsony, 1730., Lőcse, 1730., egy példánya sem ismeretes, Kolozsvár, 1731., Debreczen, 1738., Buda, 1741., egy példánya sem ismeretes, Debreczen, 1744. két kiadás, Pozsony, 1776, egy példánya sem ismeretes, Vácz, 1777., Pozsony, 1790. és év n. XVIII. század, hely és év n. XVIII. száz., egy példánya sem ismeretes, czímlap nélkül, XVIII. századi kiadás czímlap nélkül, Pozsony és Pest, két kiadás 1806., Bpest, 1879).

3. Alsó-sztregovai és rimai Rimay János államiratai és levelezése. A. M. T. Akadémia tört. bizottságának megbízásából szerk. Ipolyi Arnold. Bpest, 1887. (Ipolyi halála után Szilágyi S. írt előszót hozzá. Ism. Századok.)

4. Rimay János munkái: A Radvánszky és sajókazai codexek szövege szerint kiadja báró Radvánszky Béla. Bpest, 1904. (Előszó. Szerelmes versek, 27 darab; Az Nagyságos Gyarmati Balassa Balintnac Esztergomba valo készületi, 7 dr; Vitezi enekek 5 db; Oktató költemények 28 db; Istenes énekek 33 db; Költemények Cato bölcs mondásai alapján 17 db; Cato Distichonianak magyar fordítása I. könyv; Prózai munkák: Rimay előszava Balassa Bálint verseihez; Rimay ajánló levele Darholcz Kristófhoz, töredék; Balassa Bálintról; töredék; Rimay János naplója a szőnyi békekötés tárgyalásáról 1627. máj. 25. -aug. 1.; Orvosság a dögös pestis halálban; nagypénteki meditatio; Az Istenes és oktató énekek magyarázata; A paráznaságról; R. levelei Thurzó Györgyhez, Thurzó Szaniszlóhoz, Thurzó Imréhez, Madách Gáspárhoz, Reőty Orbánhoz. Függelék: Balassa és Rimay «Istenes énekei»-nek bibliographiája összeállította dr. Dézsi Lajos).

Levelei: Ferenczfy Lőrincz udvari titkárhoz Nagyszombat, 1613. nov. 25. (Irodalomtörténeti Közlemények 1899.), Berger Illéshez 1609. máj. 26. (Uj M. Múzeum 1853. I.), Koháry Péterhez (Századok 1870.), még egy leveel (U. ott).

ÍZELÍTŐ MŰVEIBŐL