Pirandello műveiről

IV. Henrik

Nagyon sokan hasznot húznak abból, ha egyesekről elhitetik, hogy őrült, csak hogy legyen valami ürügy, amivel zár alatt tarthassák. De tudod-e miért? Azért, mert nem tűrnék el, amit ez beszélne!

Mert jaj nektek, ha nem ragaszkodtok állhatatosan ahhoz, amit ma vagy holnap igaznak láttok, még akkor is, ha pontosan az ellenkezője annak, amit tegnap láttatok igaznak!

Az olasz drámaíró tragédiája 1922-ben készült el. Pirandello elmeséli egy ifjú történetét, aki egy lovas balesetnek köszönhetően IV. Henrik német király lesz. Ám hamarosan rá kell jönnie, hogy szerelme megcsalja, és a baleset sem volt véletlen...

"A Hat szereplő szerzőt keres - a dráma és a forgatókönyv is - egy szerző lázadása, intim naplója, kétségbeesett kiáltása. Egy fiának írt levelében Pirandello egy tragikus, de elkerülhetetlen döntéséről számol be: feleségét szanatóriumba kellett beutalnia, mivel önkívületi állapotában az asszony a lányával való vérfertőzéssel vádolta őt. Ez hát a Hat szereplő című darab kezdete: a szerző nem hajlandó beismerni egy feltételezett bűnét és menekül a kísértő szellemek, saját agyának teremtményei elől. A filmforgatókönyvben viszont, amelyet Pirandello Adolf Lanzzal együtt írt (Reinhardt számára, de a film sohasem készült el) a szerző az önelemzés őrült bátorságáról tanúskodik. Ő maga is megjelenik, az Apával és az Igazgató - Rendezővel azonosul.
A színdarabban nem csak a szereplők keresik szüntelenül Szerzőjüket, de ő is meg akarja találni elveszett gyermekeit. A Szerző szellemként járja a színházakat, olyan rendezőt és társulatot keresve, amely hajlandó életre kelteni a szereplőket. A szereplők megszállják a színészeket, mint a Dibuk, és megkettőződnek általuk, a pirandellói humor pedig még kétértelműbbé teszi a darabot."

Forrás: Cătălina Buzoianu, rendező

Mattia Pascal két élete

Egy kisvárosi könyvtáros, Mattia Pascal, nyomasztó családi élete, anyagi gondjai elől egy szép napon világgá szalad. Elvetődik Monte-Carlóba, s játszani kezd maradék pénzecskéjével. A szerencse makacsul mellé szegődik: néhány nap alatt tetemes összeget nyer. Már éppen haza akar térni, mikor az újságból hírét veszi, hogy otthon öngyilkosnak hiszik, őt vélik felismerni a malomárokból kifogott holttestben. Kurta megdöbbenését ujjongó öröm váltja fel: itt az alkalom, hogy megszabaduljon egy rákényszeríttet életforma nyűgeitől, a maga kedvére alakítsa életét, egyéniségét, külsejét. Vajon mit tud kezdeni a nagyszerű szabadsággal, a boldog felelőtlenséggel? Le tudja-e tépni az ember igazi arcát eltakaró álarcot, vagy új élete éppen olyan gyötrő, lényegétől idegen formába szorítja, mint a régi? Erre keres választ Pirandello izgalmas regénye.

A modern olasz irodalom Nobel-díjas klasszikusa a novellának is mestere: Esetlen vagy tragikomikus alakjai szánalmasan csetlenek-botlanak sorsuk lerázhatatlan béklyóiban. Pirandello szereti a végletes helyzeteket, de mindig valami egyetemes emberi-társadalmi igazságot kutat. Néhány elbeszélése drámai erővel jeleníti meg szülőföldje, Szicília parasztjainak, kisembereinek megrázó életét.

SZÍNMŰVEK

Luigi Pirandello színműveit immár hat évtizede ismeri a hazai olvasó- és nézőközönség, műveinek mégis ez az első (1984) reprezentatív gyűjteménye magyarul. Közismert, színháztörténeti jelentőségű darabjai (Hat szerep...; IV. Henrik) mellett tartalmazza korai korszakának legjobb alkotásait (A korsó; Liola) és kései, torzóban maradt remekművét, A hegyek óriásait is. A szicíliai származású író bonni tanulmányai során ismerkedett meg Hegel és Schopenhauer filozófiájával. Hazatérve tanári munkája mellett a szicíliai népéletet megörökítő elbeszéléseket publikált; közepes sikerrel. Közel három évtized telt el, míg rádöbbent: igazi eleme, írói élettere a színpad; láttató-megelevenítő tehetsége itt érvényesül igazán. Kezdetben prózai írásait alkalmazta színpadra, később azonban "beleérett" a műfajba s a filozofikus tartalom válik döntővé műveiben. Elsődleges célja az "emberi kondíció" minél mélyebb feltárása. Századunk második évtizedében az izmusok vakmerő próbálkozásain felbátorodva maga is túllép a szokványos dramaturgián s a groteszk, abszurd kifejezőeszközeit teszi művészetének meghatározó elemévé. Ez az új fordításban a Karinthy-féle Hat szerep... címét is módosító Hat szereplő szerzőt keres c. darabjának dramaturgiai alapja s ez a IV. Henrik fanyar logikai játékának is konstruktív váza. A színpad homályából előtérbe lépő hat árny "élettörténete" túlzottan is tökéletes "dráma", míg az őrült umbriai gróf végzetét épp elméjének kitisztulása okozza. Korai darabjainak "érzelmi dualizmusa" itt alaptörvénnyé emelkedik; a való világ ellentmondásai rögzítik az egyéni létezés tudathasadásos állapotát. Az olvasmányként is élvezetes könyv Függeléke A hegyek óriásaihoz kíván kulcsot adni, (befejezetlen, a mű végső formáját a szerző halálos ágyán elmondott gondolatai alapján Marta Abba és fia, Stefano Pirandello adta meg), míg Szabó György utószava az életmű fejlődéstörténetét vázolja fel.