Blaise Pascal 1623-ban született Clermont-Ferrand-ban, édesanyját 3 éves korában elveszítette. Apja adófelügyelő volt, de komoly érdeklődést tanúsított a tudományok iránt is. Pascal fontos alkotásokat hagyott hátra a fizika, a matematika, a teológia, a filozófia és az irodalom témakörében is. Hozzájárult a természettudományok fejlődéséhez többek között a mechanikus számológép szerkezetének kidolgozásával, a valószínűség matematikai elméletének kidolgozásával (másokkal közösen), tanulmányozta a folyadékokat és tisztázta a vákuum és a nyomás fogalmait. Pascal 1662-ben 39 éves korában Párizsban halt meg.

Matematikai kutatásai és eredményei elismert tudóssá tették, bár egyéb munkásságainak sem kisebb az érdeme hírneve megszerzésében. Pascal nagy tehetségnek bizonyult, már 12 éves korára "felfedezte" Euklidész törvényeinek nagy részét. 1642 és 1644 között apja munkájának megkönnyítésére számológépet készít. Ez volt a világ első mechanikus számológépe. Pascal beírta nevét a hidrodinamikába, amikor megalkotja a később róla elnevezett törvényt. Már egészen fiatalon eredményeket ér el a gázok nyomásviszonyait, a légnyomásváltozásokat vizsgálva. Pascal törvénye: A nyomás annál nagyobb, minél nagyobb a nyomóerő, és minél kisebb a nyomott felület. A nyomás mértékegysége az ő munkásságának tiszteletére lett Pascal.

Filozófiai nézetei azon alapultak, hogy igazi tudást az értelem nem ad, ehhez egyedül érzelemmel és intuícióval lehet eljutni. A janzenista irányzat követője. 1654-ben látomása van, végleg megtér. Egy Párizs melletti kolostorban, Port-Royalban él, ez a janzenizmus központja. 1657-ben írja meg az irányzatot védő művét, a Vidéki leveleket. Mivel a katolikus egyház nem ismeri el a janzenizmust, bujkálnia kell. Élete utolsó éveiben egy új könyvhöz készít jegyzeteket, melyek halála után, 1670-ben jelennek meg Gondolatok címmel. Az eredeti cím A keresztény vallás apológiája lett volna. Műveiben a kegyelemtannal, az istenkép fogalmával foglalkozik. Hallatja szavát a janzenista és a jezsuita teológia közti vitában. Legmeghatározóbb munkáját, a Pensées-t (Gondolatok) soha nem fejezte be, de egy változata 1670-ben, 8 évvel halála után megjelent könyv formájában. A mű hamarosan a vallásos irodalom klasszikusává vált. A Gondolatok egyike a nyugati és keresztényi gondolkodás csúcsának, amit Pascal gyűjtött össze, mint a modern egzisztencialisták atyja. Legfeljebb fél oldal terjedelmű rövid tagolások alapjaiban térnek el a tomisták és a rendszerező filozófusok jelentősebb írásaitól, az értelem filozófia 1600-as évekbeli krízisének gyümölcse, amikor lemondtak a nagy metafizikai elméletek felállításáról a skolasztika megrendülése után. Pascal és René Descartes a 17. századi filozófia két nagy alakja és pólusa mint az egyház és a tudomány képviselői. 

ÍZELÍTŐ MŰVEIBŐL