Claude Lorrain klasszikus, ideális tájképeit létező és képzeletbeli elemekből szerkesztette, többnyire úgy, hogy a kompozíciót egy, esetleg két oldalról architektúrával határolta, a középtérben pedig hatalmas fákkal tagolta a képsíkot. A bibliai vagy mitológiai emberalakok mindig alárendelt szerepet játszanak, nem többek, mint báb-figurák. Ennek a rajzának a bal oldalát a Rómától északra álló La Crescenza-kastély zárja le, amely több festményén, így a budapestin is szerepel (vö. 110. számú kép). A rajz a nőalakok klasszikus ruhája alapján Dianát, a vadászat istennőjét és kísérőit ábrázolja.