BABBITT

Az amerikai Nobel-díjas író művei közül Fő utca és a Dodsworth mellett ez az a regény, amelyet az irodalomkritika írásművészete csúcsának tart, mert benne megalkotta a jellegzetes (és számos egyforma példányban tenyésző) amerikai Józan Polgár típusát, Georgs Babbitt Zenith-i ingatlanvállalkozó személyében. Babbit évi nyolcezer dollárt keres, teljesen elégedett magával. Valamikor ügyvédnek készült, de megnősült és elkezdett telek-ügyekkel foglalkozni. Számításai beváltak, a 319 ezer lakosú, de nagy fejlődés előtt álló város tekintélyes polgára. Zenithben "minden nagy... és Babbitt mindenben csodálta a nagyot: hegyben, ékszerben, izomban, gazdagságban, szavakban". Nemkülönben csodálta az erényességet, amíg ezek az erények "nem követelték meg, hogy ne vágjon zsebre akár kétszeres árat is, ha a vevő olyan hülye és nem alkuszik le semmit az első árból". A végsőkig becsületes, "csak akkor csalt, ha a csalást valamilyen precedens szentesítette." Hirdette, noha nem gyakorolta a szesztilalmat, dicsérte - noha nem tartotta meg - a gyorshajtás elleni törvényeket. Felesége, Myra, akinek édesapja konyhabútorgyáros ugyanebben a városban, hozzáillő rendes, házias teremtés. "Nem akarok igazságtalan lenni a tanárokhoz, meg más emberekhez" - mondja egy családi beszélgetés alkalmával - "de megmondhatom, vannak dolgok Shakespeare darabjaiban... Nem olvastam ugyan valami sokat tőle, de amikor fiatal voltam, a lányok mutattak bizonyos sorokat és igazán nem valami tisztességesek." George Babbitt amellett, hogy gátlástalanul hazudik, csal és csap be másokat, igen határozott politikai nézeteket is vall, s ezek egyikét kerületi választási beszédében körvonalazza pontosabban: "Az egészséges kormányzatra nem a nyílt szocialisták jelentik a veszélyt, hanem a sötétben dolgozó sok gyáva alak... liberálisnak, haladónak, baloldalinak, pártonkívülinek, értelmiséginek nevezik magukat és a jó isten tudja, milyen fedőneveket találnak ki." Ez a határozottság nem menti meg azonban néhány jelentősebb megrázkódtatástól. Egyik: imádott barátjának, az elrontott életű, eredetileg irodalmárnak készült kátránypapír-kereskedőnek gyilkossági kísérlete agresszív kedvű házastársa ellen. A másik az öregedő, özvegy papír nagykereskedőnő iránti titkos szerelme. Az utóbbi következtében - a szesztilalom ellenére - még inni is kezd, sőt tiszteletlenül beszél a Nemzethű Polgárok Szövetségének nagyhatalmú képviselőivel, akik azt akarják, hogy lépjen közéjük. Lázadásának mind rá, mind az üzletmenetre katasztrofális következményei lennének, ha a hűséges feleség - aki lelke mélyén megbocsátja férje, a derék családapa kilengését - meg nem betegedne. A legjobb időben történő vakbél operáció visszaadja a család egyensúlyát, Babbit újra a régi lesz, belép a Szövetségbe s az üzlet forgalma is helyreáll.

Lewis, aki pedig eleinte undorítónak találja főhősét, a regény vége felé megenyhül. Ironikusan, de megbocsátóan ábrázolja megtérését, s ezzel - sajnos - igazolja a korabeli amerikai önelégültségnek a legvilágosabban látó írókra is gyakorolt hatását. A végkifejlet, ha nem is nyíltan, de végül is felmentést ad Babbitnak minden gonosz és öntudatos ostobaságáért. A regény legjobb részletei a kíméletlenül szatirikus és a szereplők stílusát mesterien visszaadó kulcsjelenetek - a társasági vacsorák és a széles társadalmi tabló festésére alkalmas összejövetelek. 

ARROWSMITH

Az író ebben a regényében is a "babbittizmus" ellen emeli fel szavát. (Lewis Babbitt című regényének címszereplője; az amerikai nyárspolgár). Tehát itt is a babbittizmus ellen emeli fel szavát, de itt már pozitív eszményt szegez vele szembe, az emberi élet önzetlen szolgálatát hivatásának tekintő, puritán gondolkodású orvosban. A remek jellemrajzokkal párosuló, pergő, izgalmas cselekmény, pl. a pestis képeinek feszült, filmszerű villódzása, művészi szempontból is a legmaradandóbb művévé teszik a regényt. Martin Arrowsmith az ipari civilizáció anyagias, kispolgári világából egy nyugat-indiai szigetre menekül, majd egy vermonti farm magányába, hogy ott a tudománynak szentelhesse életét. A puritán ősök vallásosságával imádja az orvostudományt, és keresi a tudományos igazságot, de elbukik. Végső soron Arrowsmith orvos is felzárkózik azon amerikaiak hosszú sorába, akik Huckleberry Finn módjára az "indiánföldön" próbálnak szerencsét, mert megcsömörlöttek "Sally néni civilizációjától", azaz az amerikai életformától.

Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői

KIRÁLYI VÉR

A szerző utolsó s a legsikeresebbek közül való regénye. Hőse, Neil Kingsblood kapitány a második világháború befejezése után hazatér amerikai szülővárosába, hogy mint sportember és több előkelő klub tagja elkezdje annál is inkább fölfelé ívelő banktisztviselői pályafutását, mivel apósa a helyi pénzarisztokrácia kimagasló tekintélye. Ám közbeszól a sors. Apja felkéri a fiatalembert, nézzen utána dédelgetett családi legendájuknak, miszerint a Kingsbloodok az angol királyi dinasztia vér szerinti leszármazottai. Rövid levéltári nyomozás után megkerül a derék ős: nem éppen királyi sarj, hanem néger prémvadász személyében. Neil eddig annyira érdeklődött a négerek dolgai iránt, mint a többi amerikai kispolgár, de most már keresi társaságukat, és megvilágosodik előtte a szégyenteljes, jogtipró valóság. Nem képes eltitkolni, hogy anyai ágon benne is van némi néger vér, mire rokoni, baráti köre kitaszítja, állásából kirúgják, lincs hangulatot szítanak ellene, szomszédsága ki akarja dobni családi házából, sőt még le is tartóztatják. Kingsblood kapitányt mégsem győzik le, megtalálja az új harci feladatot a fajgyűlölet sötét ostobasága elleni küzdelemben.

Forrás: Online Antikvárium