Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Sándor, gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) vesztett el. Az elemi iskola 5 osztályát szülőfalujában végezte. A középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941-1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944-1945) és a fémipari középiskolában (1946-1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, de soha nem dolgozott tanárként, életét az irodalomnak szentelte. 

Költői tehetségét Páskándi Géza fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951-1952-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egy időben néhány hónapig az Utunk, 1955-1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője. Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadó körúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, ezért tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be. A Confessio szerkesztőbizottság tagja, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, 1990-től az Antotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. 1950-től Kolozsvárott él. Írói álneve Kónya Gábor.

Verseskötetei

* Virágzik a cseresznyefa, (1955)
* Sirálytánc, (1957)
* Kicsi legény, nagy tarisznya, (1961)
* Harmat a csillagon, (1964)
* Fényes nap, nyári nap, (1964)
* Három bárány, (1965)
* Kikapcsolódás, (1966)
* Függőleges lovak, (1968)
* Fától fáig, (1970)
* A bánatos királylány kútja, (1972)
* Szürkület, (1979)
* Farkasűző furulya, (1979)
* Tavaszi tarisznya, (1982)
* Madármarasztaló, (1986)
* Küküllő-kalendárium, (1988)
* Sörény és koponya, (1989)
* Csipkebokor az alkonyatban (műfordítások), (1999)
* Felelemás őszi versek, (2002)

Meséskötetei

* Fából vaskarika, (1969)
* Kenyérmadár, (1980)
* Meddig ér a rigófütty, (2005)

Díjak

* 1968 – Utunk-díj
* 1971 – A Romániai Írószövetség Díja (Fától fáig)
* 1978 – A Romániai Írószövetség Díja (Szürkület)
* 1986 – Déry Tibor-díj
* 1989 – Az Év Könyve Díj (Sörény és koponya)
* 1989 – Az Év Hanglemeze (Vannak vidékek)
* 1990 – MSZOSZ-díj
* 1990 – A Castren Társaság díja
* 1993 – Kossuth-díj
* 1993 – Magyar Művészetért Díj
* 1994 – Herder-díj
* 1998 – Magyar Örökség-díj
* 2000 – a C.E.T. Millenniumi díja
* 2001 – Kölcsey Ferenc Millenniumi Díj
* 2002 – a Pro Renovanda Cultura Hungariae fődíja
* 2004 – A Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal
* 2004 – Mecénás-díj
* 2005 - Hazám-díj 

Forrás: A Wikipédiából, a szabad lexikonból